Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-01 / 1. szám

1910. 1.

TJiig váriKözlöny

5, oldal.

nem is láttuk megjátszani, különben is olyan nehéz ez a szerep, hogy vérbeli szubrett legyen, aki jól megjátsza. Vida Ilonka ha nem is oly tökéletesen mint Sugár Jolán, de jól játszotta meg, ami csak azt igazolja, hogy routinirt művésznő. Ügyes játéka van, érzés, kedvesség, természetesség és temperamentum. Üde, kellemes hangja van a mi fő, tud is énekelni, ez pedig az újabb szubrettek- nél vajmi ritkaság. A közönség nagyon rokonszenvesen fogadta és sokat tapsolta. Rátkai Márton a Magyar Szinház tagja, a ki a miskolci színháznak több éven át volt kedvelt komikusa, e héten vendégszerepelt. Első fellépte hétfőn volt Földes Imre darabjában, a „Hivatalnok urak" színműben, melyben Róth bácsi szerepét játsza. Másodszor a „Gül baba“ operettben lépett fel. Mindkét szereplésével megnyerte a közönség rokonszenvét.“

— Uj ezred Karmester. Jesek Gusztáv aki hosszú idő óta vezette a 66. gyalogezred zenekarát, most már karmesterré lett kinevezve.

— Halálozás. Kozár Ferenc ungvári születésű piarista rendfőnök, 48 éves korában Budapesten meghalt.

— Méreg mellpasztillái gyorsan • és biztosan hatnak köhögésnél, rekedtségnél és el- nyálkásodásnál, felülmúlhatatlanok a torok és légzési szervek működési zavarainál, a gyomrot nem rontják és kitűnő ízűek. Kaphatók minden gyógyszertárban és drogériában. Doboz 1 K. és 2 korona. — Próbadoboz 50 fill. — Főraktár Nándor gyógyszertár, Bpest, VI., Váczi-körut 17.

— A „Hétfői JPósta“ cimü kitünően szerkesztett politikai szemle legközelebbi számában, — amely minden vasúti állomáson és dohánytőzsdében kapható — a következő érdekes közleményekkel láttak napvilágot : A hétről. A válság magva. Az osztrák és a magyar imperializmus. Bécsi posta: Az osztrák politika utjai. Rémuralom Montenegróban. Zágrábi posta : A bosnyák kérdés. Lázár Kupak András és a többi matyó. Irta: Bresztovszky Ernő. Petőfi Társaság. Irta : Zuboly jegyzetek : A hit a történetírásban. A Budapesti Szemle. Szegény Apponyi. Tiz korona. Terrorizmus. Hatósági gyámkodás. Királylányok. Irta : K. p. Karácsony és kultúra. Irta: Lakatos László. Az iskoláskönyv. Irta: Chrysale. Elzüllött urak. Közgazdaság : Külkereskedelmünk fejlődése. A gazdasági hétről. Hirdetések.

— Mibe kerül Sátoraljaújhely városnak a vízvezeték? Mivel Ungvárt a vízvezeték létesítésével nemsokára foglalkozni fognak, nem lesz érdektelen ha megismertetjük, hogy Sátoraljaújhely városában a vízmű nagyarányú építkezési munkálatai 1904. évben vették kezdetüket s a létesítésre kiadott összeg az 1904—1909. években összesen 745,692 korona 24 fillérben lett megállapítva. Ezen összegből levonva a téritményekre kifizetett (100.346 kor. 66 fii.), ideiglenes kiadásokra (8984 kor. 86 fill.), előmunkálatokra (12.725 kor. 23 fill.), az építésvezetőségre (24.846 kor. 86 fill.), a hatósági költségekre (3529 kor. 75 fill.), a kölcsön utáni költségekre (84.898 kor. 04 fill.), a földmunkára (1608 kor. 23 fillér) és az 1907. és

1908. évi üzemre (20748 kor. 74 fill.) eső összegeket, melyek összesen 290.417 korona 27 fillért tesznek ki, maradt: 455.074 korona 97 fillér. A számok mutatják, hogy a vizmű építésére magára ez a 455.264 kor. 97 fillér maradt. Nagyon érdekesek azok a számadatok, melyek részletezik a főbb munkák elvégzésére fordított összegeket. Eszerint a magas építkezési s telekrendezési munkálatok 119.518 kor. 11 fillér, a gépészeti berendezés és szívócsövek 54.980 kor. 42 fillér, a kút- források 19.866 kor. 26 fill., az öntött vascsövek 165.454 kor, 89 fill., az acélcsövek 5232 kor. 57 fill., a csővezeték fektetése 98.652 kor. 62 fillér, a csőhálózat felszerelési tárgyak 28.886 kor. 39 fill, s végül a műhely felszerelése 2119 kor. 77 fillért tevő összeget emésztettek fel. Ezen vállalati munkák szerződés szerint teljes összegen, tehát 449 ezer 872 korona 15 fillérbe kerültek. Túlkiadás is volt, ami 44.788 koronát tesz.

— Tévedés azt hinni, hogy a poloskák petéikkel kinem irthatok. Ha a Lőcherer Cimexin poloska irtot használjuk úgy nem csak az élő poloskák pusztulnak el rögtön, de a Cimexip hatása folytán a peték nyomban kiszáradnak s többé ki nem kelnek. — A Lőcherer Cimexin minden üt használható szövetet, bútort, falat vagy festést nem piszkit; nyomat vagy foltot nem hagy. Kapható: Lendvai Testv. drogériájában, minden gyógyszer- tárban és a készítőnél Lőcherer gyógyszerésznél Bártfán.

A világ legkiválóbb vegyészei megállapították hogy a Ferencz József-keserűvizforrások vize oldó és elvezető sókban az összes más vizeket felülmúlja és már kisebb adagban is biztosan hat. Nem szükséges tehát a gyomrot oly túlsók felesleges folyadékkal megterhelni, mint a gyengébb vizeknél. A „Ferencz József“-keserűviz természetadta szénsavtartalma különösen értékes, mert ez által az étvágyat még hosszabb használat után sem zavarja meg és ezért az orvosok ezt a vizet különösen nagyra becsülik.

— Egy óra alatt elveszi a láb kellemetlen szagát és megszünteti a lábizzadást a „Mittelman-féle Lábviz“,ára 1 K 20 f. Kapható kizárólag az „Arany oroszlán“ gyógyszertárban Ungvárt.

— A Divat Szalont, első és legszebb asszony-újságunkat ajánljuk olvasóink figyelmébe. Minden családfő a legteljesebb megnyugvással viheti be otthonába, mert e díszes kiállítású, tartalmas és érdekes füzetekben minden kéthétben igazi jóbarát előtt nyitja ki a kapuját. A Divat Szalon oktatója, segítője és mulattatója minden asszonynak, minden lánynak és a takarékosság, a szorgalom, az otthon szeretete, megbecsülése, a gyermek- gondozás megkönnyítése és a legnemesebb szellemi szórakozás az, a mivel olvasóit elárasztja. Közleményei fölött nem kisebb Írónő, mint Szabóné Nogáll Janka őrködik és munkatársainak díszes névsorában ott vannak mindazok, kik e lappal egyidejűleg — huszonkét esztendő alatt — lettek az olvasóközönség kedvencei. A divat, melyet magyaráz, józan, komoly, a magyar gazdasági viszonyokhoz illő, és a mi szellemi fejlettségünkhöz van mérve minden olvan cikke, melynek célja az, hogy a leánynevelést befejezve, kész, tudatos, derék háziasszonyokat állítson az otthon élére. Ezeknek szánja az otthon varrott ruha, az otthon készített műtárgy dicsőségét, ellátván olvasóit az ingyen- szabásivek, munka-rajzok minden fajtájával és az ingyen-mellékletképen megjelenő- gyermekujságot, melynek az a célja, hogy fiatal anyák nem csak a gyermekek ruházását könnyen megtanulhassák, hanem hogy gyermekeikkel foglalkozzanak is. A Divat Szalon dús és értékes közleményeit gyönyörű képek tarkítják s rendesen két művészi kivitelű színes divatkép képezi a füzet csinos és tartós borítékát. — A Divat Szalon kiadóhivatala : Budapest, V., Eskü-ut 5. sz. — mindenkinek szívesen küld mutató számot, az előfizetési árak feltüntetésével együtt, melynek csekélysége szinte szembeszökő a lap pazar és tartalmas kiállítása mellett. Egész évre 12 korona, félévre 6 korona és negyedévre 3 korona.

Apró komédiák.

Hihetetlenség.

A mikor a lélek a testből elköltözik, az égfelé röpül és bebocsátást kér a menyországba. Csakhogy a lelkeket nem eresztik be mindjárt a menyországba, hanem előbb a regisztráló hivatalba jönnek, a hol haláluk okáról kell beszámolni, mely okot azután egy angyal egy könyvbe bevezeti. Csak ha valamilyen elfogadható okból költözött el a lélek a földről, ereszti be a menyországba.

Sokszor ezek a lelkek érdekes történeteket mondanak el a regisztráló angyalnak. Például egy afrikai vadász aki szerencsétlenül járt és úgy halt meg a következő történetet adta elő az angyalnak :

— Amint már minden puskaporomat ellőttem, megtámadott egy tigris. Nem volt nálam más, mint ernyő. Fogtam az ernyőt és bedugtam a tigris szájába — egész a gyomráig. Aztán hirtelen kinyitottam az ernyőt. Látni kellett volna a hatást. A bestia ezer darabra széjjel szakadt. Sajnos, ebben a harcban sok nélkülözhetetlen testrészemet vesztettem el és meghaltam.

Az angyal feljegyezte az esetet és igy szólt:

— Rendben van. Beléphetsz a menyországba.

A legközelebbi lélek egy magyar tanító volt

és halálának okául az elhízást nevezte meg.

Az angyal csodálkozott, de ezt a lelket is beengedte a menyországba.

Következett egy magyar képviselő. A halál oka: megerőltetés. Az angyal különösnek találta, hogy egy magyar képviselő a megerőltetett munkától halt meg, de őt is beengedte a menyországba.

Még egy lélek várakozott csöndben a sarokban.

— Hát te miért haltál meg ? — kérdezte

az angyal.

Egy budapesti kaszafuró bandának voltam tagja, de elfogott a rendőrség. Én nem adtam meg magam, mire az egyik rendőr kardjával fejbe vágott és én meghaltam.

Az angyal felugrott, dühösen az asztalra csapott, hogy a tinta is kiömlött az üvegből, majd eldobta a tollat és villogó szemekkel szólott a szegény lélekhez :

— Micsoda? 1!

..........Te kaszafurónak nevezed magad és azt mered állítani, hogy a budapesti rendőrség elfogott ?! Gábor ! Hé, Gábor arkangyal, légy szives és dobd ki innen ezt az inper- tinens, hazug gazembert !

..........

A délutáni nászéjszaka.

Egyik nyilvános közkórház főorvosához beállított egyik fiatal és csinos megjelenésű ápolónő és a következő kérelmet adta elő :

— Főorvos ur, kérek a mai délelőttre egy órai, a délutánra pedig két órai kimenőt.

A főorvos szigorúan rászólt az ápolónőre :

— Egy napon két kimenőt nem adhatok. Tudja, hogy sok a beteg, nem nélkülözhetünk a személyzetből senkit. De ha már halaszthatlan teendője akadt, úgy végezze vagy délelőtt, vagy délután. Délre azonban be kell jönni, vagy ha délután megy ki, hat órára itt legyen.

— Nagyon köszönöm főorvos ur, de nekem délelőtt is, délután is kell menni.

— Kell ? Ha olyan nagyon kell, hát legalább indokolja meg.

Az ápolónő elpirult és lesütött szemmel szólt :

— Férjhez megyek, főorvos ur, tiz órakor kell megjelenni az anyakönyvvezető előtt. Érre a célra kell a délelőtt egy óra.

— És milyen célra kell a délutáni kettő ?

— A délutáni ? . , . Én tulajdonképen az éjszakát is akartam elkérni, de ezt nem mertem, mert tudom, hogy a főorvos ur az ilyet nem engedi meg. Hát azért kértem csak két órát, azt is délutáni időben, amikor itt nélkülözhető vagyok.

— De még mindig nem tudom a célját ?

— Hát . . . hát, kérem szépen, úgy gondol- doltuk és beszéltük meg a vőlegényemmel, hogy délután tartjuk meg a nászéjszakát.

Az áldás.

Papp Tibor, a máramarosszigeti jogakadémia igazgatója beszélte polgármester korából a következő esetet.

Egy öreg 90 éves anyókának kieszközöltem valamelyes kegydijat a várostól. Az anyóka túláradó szívvel hálálkodott érte.

— Még haló porában is áldani fogom érte a nagyságos urat.

— Kissé problématikus izü áldás, amikor a 90 éves asszonyka túl akart élni, hogy poraimat áldja.

Nem is élt túl szerencsémre, mert nehány évvel rá meghalt az anyóka, folytatta a króniká- zást az igazgató, aki ritkán van adomázó kedvében, de ha egyszer rákezdi, akkor a humort igazi forrásból meríti.

Csodálkozásomra a következő hónap elsején azért pontosan beállított az anyóka unokája, egy szemrevaló asszony, aki máskor is felvette az öreg asszony részére a kegydijaí.

— Nos mi kell húgom ? kérdeztem.

— Azért a kis kegydijért jöttem, — jelentette szégyenlősen.

— Hiszen meghalt már a nagyanyó.

— Igen, de reám testálta ám a kegydijat.

*

Egy ungvári bírósági eset.

Egy szerednye-vidéki parasztgazdának nagy örökösödési pere van öcscsével, melyet ungvári ügyvéd vezet a beregszászi kir. törvényszék előtt. Folynak a perirat váltások, melyek bizony sok időt emésztének fel s a gazda ugyancsak türelmetlenkedik, sőt kezdi már magában gyanúsítani