Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1910-05-21 / 21. szám
Ungvár, 1910. május hó 21. 21. szám. Harminckettedik évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dayka Gábor-utcza. Teleíonszám 53. Megjelenik minden szombaton. SZERKESZTIK: Dr. Lukács Géza Or. Reisman Henrik ELŐFIZETÉSI DÍJ : Egész évre ... 8 K. I Negyed évre . . . 2 K. Fél évre . . . . 4 K. | Egy hóra . . . 80 f. Egyes szám ára 12 fillér. Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. —= Hirdetések kizárólagos felvétele szabás szerint Leopold Gyula Hirdetés Osztályában Budapest Vkörut 41. szám. Fogyasztó szövetkezetek. Az Ungvári Közlöny részére irta : Lederer Sándor dr. A nép jólétéről akarnak gondoskodni a mi modern fiziokratáink : az agráriusok. Csakhogy, amig a másfél század előtt élt fiziokraták feladatukat, a parasztság jólétének emelését, a munka alapján törekedtek elérni, — azok, akik ma nálunk kisajátították a maguk számára a népboldogitás feladatát osztályérdekből cselekszenek. A fiziokraták agrárizmusa Turgot elveit vallotta, aki szerint: „a munkára való jog a legelső, legszentebb és elévülhetlen, mert, amidőn Isten az embereknek szükségleteket adott, megteremtette számára a munkát.“ Az eredeti, igazi agrárizmus hitvallása tehát a munka, az alkotás volt, mig a mai agrárizmus jellege a rombolás. Ez négy romboló irányzat kétségbevon- hatlan módon jut kifejezésre nálunk azon a működési téren, amely egyébként mindenhol a termelő és teremtő erők békés együttműködésének gyülőhelye. A szövetkezés tere ez. Amig máshol és mindenhol az egész világon, Angliától Japánig és innen egészen a Skandináv országokig a szövetkezeti eszme a békés, áldásos munka melegágya, nálunk a szövetkezetek gyülölséget, .harcot jelentenek. És innen van, hogy nálunk a szövetkezeti eszme alatt ma mindenki minden egyebet ért, csak a békés, a hasznos, a termelésre való egyesülést nem. Honnan van mindez ? És miért van az, hogy azoknak zászlóbontása, akik ma nálunk a szövetkezetek apostolai, még azok előtt is, akik a pártküzdelmektől távol állva, tárgyilagosan bírálnak és Ítélnek, harcot és nem békés munkát jelent ? Mindez azért van, mert nálunk az agrárizmus ragadta magához a szövetkszetek létesítésének nagy feladatát és rányomta a saját destruktiv bélyegét. És hogy mennyire irányzatos e működés és mennyire nem a termelőmunka egyesítésére irányul, kitűnik abból, hogy nem termelő, hanem fogyasztó szövetkezetek létesítése lesz propagálva. Gazdaságilag és társadalmilag káros és elitélendő volt ez az irányzat addig is, amig osztályérdekből társadalmi utón folyt e működés, veszélyessé válik azonban, amidőn hatósági szankciót nyer. Ez a hatósági szankció, a kormánynak beavatkozása az ilyetén irányú szövetkezeti mozgalomba, ismét csak azt bizonyítja, mennyire a hamis jelszavak uralma alatt állunk. Az a gazdasági és társadalmi kár, ami ez által előidéztetik, szinte mérhetetlen. Mert az az ellentét, amely a szövetkezeti eszmének helytelen irányba va4ó terelésével, : a mezőgazdaság és kereskedelem között előidéztetik, épp oly kárára van a mező- gazdaságnak, mint a kereskedelemnek. A mezőgazdaság ugyanis sohasem birja önmagában az értékesítést. A mezőgazdaság jólétének az alapja nem a jó talaj, vagy a jó termés, hanem a fizetőképes vevő. Ez a vevő pedig az iparos és kereskedő. Minél inkább a saját területen lévő iparos és kereskedő a vevő, annál biztosabb a mező- gazdasági termények piaca. így és csakis ily harmonikus kölcsönösség teremti és biztosítja az állandó nemzeti jólétet. Mert kétségtelen, hogy ha a gazda közelében virágzó ipar és kereskedelem van, a mezőgazdasági termények számára megvan a legjobb és a legbiztosabb vevő; valamint az is kétségtelen, hogyha ilyképpen a gazda jóléte gyarapodik, a kereskedő és iparos benne nyeri a legjobb vevőt. A mezőgazdaságnak legnagyobb érdeke tehát, hogy saját területén ipara és kereskedelme legyen és hogy ez az ipar és kereskedelem minél jobban virágozzék. Mert a följáradék csak ott biztos, ahol ipar és kereskedelem van. dott igazság mindenhol, csak nálunk nem. Mert a közgazdaság minálunk nem a tények tudománya, hanem a politikai és felekezeti pártok gyülölséget hirdető szintere. Csakis nálunk lehetséges, hogy a legszebb gazdasági eszme a legruttabb felekezeti gyülölség eszközévé alacsonyittatik le és ez lehetséges nálunk azért, mert nemcsak, hogy nincsen gazdasági közvéleményünk és ami mégis van, az félre van vezetve, de hiányzik a helyes gazdasági érzék még azokban a kormánykörökben is, amelyeknek hivatásos feladata lenne a nép jólétéről való gondoskodás. Csakis igy történhetett meg, hogy a destruktiv gazdasági és társadalmi irányzat nehány évvel ezelőtt azon időponttal kezdődött, amidőn az ország kormányának vezetése „a jog, törvény és igazság“ szó- szátyárkodó prófétájának kezébe került, aki politikai szolgálatokat honorált azzal, hogy a gazdaságilag káros, társadalmilag felforgató irányba terelt szövetkezeti mozgalmat államhatalmi pártfogásba vette. És csakis erre vezethető vissza a földmivelésügyi minisztériumnak avatatlan és helytelen beavatkozása a szövetkezetek kérdésébe. Távol van tőlem azt kivánni, hogy az államhatalom ne istápolja, ne támogassa a szövetkezeteket. Jól tudom, hogy világszerte minden állam istápolja és támogatja a szövetkezeteket, de mindig csak a termelő szövetkezeteket és még sehol a világon sem jutott eszébe valamely államhatalomnak szövetkezeteket azért létesíteni és azzal az irányzattal támogatni, hogy gazdasági rombolást vigyen véghez. Ez a dicsőség nekünk jutott osztályrészül. Bukovinától egész Írországig minden állam, minden ország támogatja a szövetkezeteket, de csakis a termelő szövetkezeteket. Melegen ajánljuk a szövetkezeti apostolok figyelmébe az 1904. évi budapesti nemzetközi szövetkezeti kongresszus iratait. Egész Mindez régen elismert és régen elfogass C 7 íj D C T II Van szerencsém az i. t. közönség tudomására hozni, hogy ez évben is sikerült nagymennyiségű uradalmi BORT előnyös árban É| .. ^ U »I L * ■ ■ vásárolni mely alkalomból üzletemben továbbra is az alanti olCSÓ árban a legtisztább fajborokat szolgálom ki szavatosság mellett. I Ilit. asztali q 1 liUsztall p 1 It. „acsanus q m«, q 1JtJE*K p. 11. Tokai, szomorodni q f S 30 ki. BÚI 36 kr. DÚS 40 kr. BÚI 50 kr. BŰI 60 kr. BŰI 60 kr.-tól BŰI « 5, 10 liter egyszeri vételnél literenként 2 krral olcsóbb! 50 lt. egyszeri vételnél ltként 6 krral olcsóbb kölcsön edényben ingyen csomagolással. SS* S, Továbbá ajánlom óriási raktáramat fÜSZer és Csemege dolgokban, sajtokban, hús-, hal- és gyümölcs-conservekben, naponta ffiSS pergelt *§!_ —_ kávék 1 kg. F. 1.60-tól feljebb, hetenként kétszer friss SZepeSSégi virsli és hideg felvágottak, kitűnő magyar szalámi, borsó, lencse, boszniai 5 aszalt szilva, szárított és konservált, zöld bab, zöld borsó, spenót, gomba, paradicsom stb. — Becses próbavásárlásaikat kérve mely alkalommal egy igen ^ |2 ------------------------------------------------------------------- csinos kis meglepetéssel is fogok szolgálni, maradok kiváló tisztelettel ------------------------------------------------------------------ 7? H IV* Halász Bertalan fűszer-, csemege- és^ borkereskedő Ungvár Fehérhajó-bérpalota. |j Lapunk inai «zárna 8 oldal.
