Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1910-04-23 / 17. szám

17. szám Harminckettedik évfolyam. Ungvár, 1910. április hó 23. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dayka Gábor-utcza. Telefonszám, S3. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI DÍJ : Egész évre . . . 8 K. I Negyed évre . . . 2 K. Fél évre . . . . 4 K. | Egy hóra . . . 80 f. Egyes szám ára 12 fillér. ,r.~ —— Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk. ===== Hirdetések kizárólagos felvétele leopold Gyula Vidéki iapok Központi Hirdetés Osztályában Budapest VII, kér., Erzsébet- körút 41. szám. 1 Agrár—merkantil? u A mióta agráriusok régi szervezetével j szemben, a merkantilisták is táborba szer-] vezkednek, nap-nap mellett tehet hallani az agrár- és merkantil érdekek nagy ellentété­ről beszélni. Pedig a két gazdasági ág kő-: zött érdekellentét tulajdonkép nincsen és csak a mi sajátos politikai viszonyaink hegyezték ki nálunk az agrárius ésmerkan- tilis irányzatot. Tény az, hogy a koalíció urakna erő­sen elnyomta a kereskedelmi és ipari érde­keket s ezekkel szemben a külömben is kiváltságos helyzetben levő földművelő érdé-, keket islápolta. Amily rósz politika volt ez általános gazdasági szempontból, olyannyira veszedelmessé vált socialis szempontból. Kiváltotta a kereskedők, Iparosok és kereső osztályok erős ellenszenvét a koalíció irá­nyában, másrészt a szervezkedést az agrá­rius törekvések ellen, úgy hogy most két nagy érdekcsoport áll egymással szemben, miután előbb a merkantilistáknak nagy ré­szük volt a koalició megbuktatásában. Most, a választásoknál pedig egész harc folyik a két csoport között s valósággal nemis a jelölt közjogi pártállása, hanem merkantilis vagy agrárius volta van első sorban kérdésben. A választások ideje, a kortesidő minden­esetre a legalkalmasabb arra, hoogy egyes jelszavak, agitáló célzattal, a nép közé do­bassanak. Ámde azok, akik ezt teszik és tisztára agitáció céljából a közgazdasági érdekeket korteseszközül használják, azok a nemzet egyetemének okoznak helyrehoz- hatlan nagy károkat. A választások elmúl­nak. A kortesláz csillapodik, de mindaz a gyülölség, amit a kortesidő alatt az embe­rek leikébe csepegtettek, az megmarad és megtenni mérges gyümölcseit. Korunk legfontosabb, legéletbevágóbb kérdése a közgazdasági kérdés. Erről nem lehet «íeget beszélni és eleget mondani. De a fő az, hogy amikor róla beszélünk, te­gyük ezt tárgyilagos nyugalommal és amit róla mondunk, -abban ne a gyűlölködés, hanem az igazi, -a valódi, & tényleges gaz­dasági érdekek vezessenek. Kétségtelen, hogy a két gazdasági szakma: a termelés és értékesítés között, érdekeiket tekintve, némi ellentét van. De ez ellentétek kiegyenlítése, nem pedig kiéle- sitése a helyes politika alapelve, $ így való­sággal bűnt követtek és követnek el azon politikusaink, akik csak az agrár érdekeket tartják szem előtt s minden terhet a kereső osztály nyakába alkarnak sózni, amely osz­tály a termelés régtől fogva kedvezd hely­zetével szemben nálunk feltétlenül istápo- iásia szorul. Hiszen az nyilvánvaló, hogy az egyes gazdasági ágazatok egyéniség és a termé­szetes fejlődés szerint minél erősebb kifejlő­désre és minél intenzivebb érvényesülésre törekszenek. Ez a fejlődési folyamat pedig önmagában hordja az ellentétek képződését. De hogy ezek az ellentétek súly és jelentő­ség dolgában valósággal eltörpülnek azok mellett az óriási érdekek mellett, amelyek a nemzeti gazdasági életében közösek és végcéljaikban azonosak az bizonyos. Akár a termelésnek, akár az értékesítésnek a bénitása, közös kára, veszedelme, pusztítás mindkettőnek. S mégis napról-napra nő az ellentét a két gazdasági ág között. Ha pedig kutatjuk keressük az okot, hogy miért hiányzik a megértés, legtöbbször abban találjuk, hogy nincs meg a kellő méltányosság, de annál inkább megvan a mesterségesen szított gyü­lölség. Ahelyett, hogy a tényleg létező és a dolog természeténél fogva meglévő ellenté­tek kiegyenlítését keresnék, éppen megfor­dítva, a józan megértés lehetőségét igye­kezaek a gyűlölködés szitásával kizárni. Es teszik ezt azok, akik ezáltal politikai sze­rephez, pozícióhoz akarnak jutni. Amint régen antiszemita politikai irányzat létesült, úgy keletkezett most egy a mágnások, fő­papok és nagybirtokosok kegyeit kereső agrárius irányzat. Hamis, káros és veszedelmes állapot, romlása mindkét gazdasági tényezőnek, mi­kor békés együttmunkálkodás helyett, mely valamennyinek kárt okoz. Ami csak a ter­melőnek kedvez, még nem okvetlenül árt a kereskedőnek, mint ahogy a kereskedelem sajátos érdekeinek megvédelmezése nem okvetlenül támadás a termelő java ellen. A méltányosság és jóakarat hiányának vagy pedig egyenesen az ártó szándékok bűnös műveleteinek igen szomorú eredménye lehet, de mit törődnek ezzel a Nagy Emilek és Baross Jánosok, akik csak maguk szá­mára érvényesülést keresnek. Mit gondolnak ők azzal, hogy ahol a gazdasági élet olyan óriási fontosságú feladatok előtt áll, mint most Magyarországon : semmisem oly múl­hatatlanul szükséges, mint a gazdasági élet összes energiáinak harmonikus, zavartalan és céltudatos együttműködése. Választási mozgalmak. A választási harc még mindig nem indult meg teljes erővel. Mindenütt még csak előcsa- tározások folynak, de bizonyosság még a jelölések kérdésében sincs. Ungváron a Nehrebeczky György jelöltetése körüli hullámok nem simultak még el. Sem a Nehre­beczky nyilt levele, sem személyes ittléte a polgárság bizalmatlanságát eloszlatni nem tudta. S nemis annyira a Nehrebeczky személye ütköző­pontja a pártja elleni küzdelemnek, mint inkább a munkapárti vezetőség nagyon kevéssé politikus és áttetszőén nem szabadelvű ténykedése, amely ravasz taktikázásban, valótlan adatok odaállitásá- ban merült ki, csak azért, hogy leplezze Beck Gyula jelölésével szemben ellenszenvét. SZERKESZTIK: Dr. Lukács Búza Dr. Reisman Henrik H Q 7 Ü R F T ^ Van szerencsém az '• L közönség tudomására hozni, hogy ez évben is sikerült nagymennyiségű uradalmi BORT elÓ’liyÖS árban if OLU HL I II vásárolni mely alkalomból üzletemben továbbra is az alanti OlCSÖ árban a legtisztább fajborokat szolgálom ki szavatosság mellett. ® I Ilit.asztali 0 Ilit.asztali n itn n >i»ii qnr íjtjgj» Dnr "■"**"** Dnr I 3 30 kr. BÚI 36 kr. BÚI 40 kr. BÚI 50 kr. BÚI 60 kr. BŰI 60 kr.-tól BŰI ­CO 5* 2. 10 liter egyszeri vételnél literenként 2 krral olcsóbb! 50 It. egyszeri vételnél ltként 6 krral olcsóbb kölcsön edényben ingyen csomagolással. 5“ g; Továbbá ajánlom óriási raktáramat fÜSZer és Csemege dolgokban, sajtokban, hús-, hal- és gyümölcs-conservekben, naponta friss pergelt — kávék 1 kg. F. 1.60-tól feljebb, hetenként kétszer friSS SZepeSSégi Virsli és hideg felvágottak, kitűnő magyar szalámi, borsó, lencse, boszniai ™ S aszalt szilva, szárított és konservált, zöld bab, zöld borsó, spenót, gomba, paradicsom stb. — Becses próbavásárlásaikat kérve mely alkalommal egy igen 5 |2 ------------------------------------------------------------------ csinos kis meglepetéssel is fogok szolgálni, maradok kiváló tisztelettel ------------------------------------------------------------------ S­jj nap- Halász Bertalan fűszer-, csemege- és^ borkereskedő Ungvár Fehérhajó-bérpalota. Lapunk mai sxáma H oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents