Ungvári Közlöny, 1892. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1892-07-14 / 28. szám
Újdonságok. * Mikor a püspök elnököl. Az „Ungmegyei általános néptanító-egyesület“ jul. 13-án, délelőtt, a vár- megyeház nagytermében gyülésezett. Torína János alel- nök lendületes beszédben „üdvözli az elölülő püspök Öméltóságát, a mely után 0 méltósága mélyen meg- illetődve válaszolt. „Nem más, mint a hazai népnevelés egy szerény alakja állok Önök előtt“ szavai viharos éljenzést keltettek a hallgatóságban, valamint az a kijelentése is, „hogy bár Horvátországnak egyik püspöke, mégis megmarad a magyar haza gyermekének, a magyar közművelődés lelkes harczosának. A közgyűlés Tihanyi tanfelügyelő indítványára tiszteletbeli tagokká választja gr. Osáky Albint, mólt. Firezák Gyula s inéit,, Droho- beezky Gyula püspök urakat. Firezák Gyula 0 méltóságának maga az elölülő, majdnem az összes jelenlevőkkel kíséretében vitte meg a közgyűlés megtisztelőjhatáro- zatát. Felolvastak: Margarethen Izrael, Budai István, s Ember János, a ki egy elzüllött, elárvult rongyos kis zsidógyerek, Leopold Klein, élettörténet ét mondta el. felhiván Ungvár nemeslelkü lakóit, hogy minél előbb szeretetházat emeljenek a hajléktalanul bolyongóknak. Omaga pártolja az eszmét s annak megvalósításához 50 írttal járul. A tisztviselői jelentések s indítványok után a távozó elnök helyébe egyhangúlag Tabóiy Jenő, a népnevelésinek eddig is fárad hatatlan s buzgó barátját, választották meg. Ember Jáuos indítványára Dro- hobeczky Gyulát, örökös díszelnükkó választják meg. Bővebb tudósítást jövő számunkban adunk. * Barna Mihály, jászberényi gymuasiumi igazgató, néhány napig városunkban időzött * Mim kakiá l litás. Ungvár rendezett tanácsú város alsófoku ipar- és kereskedelmi iskolája junius hó 24-től 29-ig d. u. 4 óráig rajz-irásbeli s kézi inunka- kiállitást rendezett az állami elemi iskola IY. osztályú tantermében, mikor Zoltsák János a felügyelőbizottság elnöke, a jutalmak kiosztásával a tanévet bezárta. Átvizsgálva a kiállítást, örömmel registrái- juk, hogy ez iskolában évről-ővre nagyobb a haladás, mi a tanitók odaadó munkásságában leli alapját. * Az ungvári-önkéntes tűzoltóság f. évi Julius hó 17-én délután 31/* órakor a városházán ez évi rendes közgyűlését tartandja, melyre az alapitó- és működő tagok tisztele ttel meghivatnak. Nehrebeczky György, egyleti elnök. * A papneveldében a munkácsi egyházmegyei főhatóság által hirdetett concursus f. hó 4—5 napján tartatott meg. Mint értesülünk, végzett gyom. VI. és VIII. osztályúakat vettek föl papnövendékeknek ; egyes j végzett Vili. osztályúak részére pedig, kik világi pályákra készülnek, tanulmányaik folytathatása czél- jából, ösztöndijak lettek kiutalva. *Az 1848—49-iki szabadságharczunk emlékeinek a fővárosi vigadób.in levő gyüjieménye, képek, fegyverek és egyéb ereklyék megszerzése folytán oly mértékben gyarapodott, hogy ma e muzeum a főváros legszebb és legérdekesebb látványosságai kő ó tartozik. A képek, fegyverek és egyéb ereklyéit sokasága a fővárosi vigadó termeinek jó részét annyira megtöltötte, hogy az eddigi termekhez egy újabb nagy terem kibérlése vált szükségessé. A gyűjtemény tulajdonát a következők képezik : Összesen 1700 kép a azabadságharcz- ból, ezek közt 200-on felül olajfestmény ős aquarell, 800 Különféle fegyver (puskák, kaszák, kardok stb..) több százra menő apróbb ereklyék, ruhák, okmányok, hírlapok és 1848—49-iki proklamácziók. A gyűjtemény ; rendezősége gyönyörű sziunyomatb: n készült emléklapot adott, ki az 1848—49-iki honvédek számára Az emléklap rnindeD családnak, kinek val.melyik tagja honvéd volt, valódi büszkeséget képezheti, mert az emléklapon a Hungária által megkoszorúzott főhelyen olvashatók az illető 1848 —49-iki bős honvédnek neve és tettei. Ezem- léklapok az 1848—49-iki emlékek kiállításában, a fővárosi vigadóban közszemlére vannak kitéve. * Tűz volt e hó 9-én a Szobráucz-utczában. A Oziprián M.-féle ház kéménye gyűlt ki, s a helyszínén nemsokára nagy nézőközönség csődült össze, mígnem egy tűzoltó a tüzet gyorsan eloltotta. * A ref. iskola növendékei által a Széchónyi- ligetben e nő 10-en rendezett táncz-vigalom igen jól sikerült. A zene, melyet Góró előnyösen ismert zenekara szolgáltatott, igen jó hangulatban tartotta a nagyszámú tánczolókat, s a jókedv pillanatra sem szünetelt. A mulatság csak az éjjeli órákban ért véget. A jövedel - met az iskolai Könyvtár czéljaira fogják fordítani. * Budapesti nemzetközi orpheum társulat. Koraároihy Béla orpheumi igazgató, — ki mint kitűnő komikus ismeretes -- jól szervezett társulatával néhány előadást fog tartani a „korona“ szálló kerthelyiségében. * Szülök figyelmébe. Különösen Ili. és IV. osztályú tanuló gyermekek részére általam nyitni szándékozott szünidei tanfolyamra -vonatkozólag, van Szerencsem az érdekelt t. szülők tudomására hozni, hogy a tanításokat csak e hó 20-án kezdhetem meg. Amennyiben pedig a tanításokat egy hónap időre terveztem, — mely idő különben teljeseu elég a kitűzött feladat megoldására, — az elvégzendő anyag tervszerű feldolgozásának akadálytalanul kell megtörténni, s Így ki van zárva az, hogy a később jelentkezők kedvéért a tanítások elölről kezdessenek meg. Miért is ajánlom, hogy azok, kik e tanfolyamban résztvenni óhajtanak, a jelzett napig nálam okvetetlenül jelentkezzenek. — Tekintettel a a jelentkezők számára, egy-egy tanuló diját 4 forintban állapítottam meg. Tóth Kálmán állami tanító, Sastóreu. * Halálozás. Kölesei Kende Pál 2 éves leánya, Boriska, Nádasdou (Abauj-m.), hol az egész család látogatóban volt, f. hó 9-én tüdőszólhüdós következtében meghalt. * Rendkívül sok a szemét és piszok városunk utczáin, mintha csak a kolera ünnepélyes bevonulását várnák. Kérjük az illetékes hatóságot, intézkedjék az utczak tisztábban tartása iránt. * Gyermek a kútban. Jul. 12-én déltájban a Hoifman-fele háznak udvarán Friedman bádogos-mester kis fia a kútba esett. A kis fiú leáuytestvóre kezét tördelve s jajveszékelve futott az utczara. Az össze- sereglett nép közt szerencsére akadt egy derék férfiú, Görény Mihály laboráns, ki a szegény gyermeket a kellemetlen fürdőből kimentette. A rendőrségnek nem ártana egy kis figyelemmel lenni a kutak helyzete és fekvése iránt, mert ily esetek még többször ismétlődhetnek. * A katonabandák megszüntetése. A közös hadügyminiszter — mint értesülünk — a katonabaDdák megszüntetését tervezi; egyelőn: azonban csak ezeknek a számát szállítja le. Ez elhatározásának löoka az, hogy a katouabanda fentartásáuak költségei a tisztikart terhelik s igy a tiszteknek ezzel is könnyítést akar szerezni. * Az ungvári iparos ifjúság f. é. julius 17-én a Széchónyi-ligeibeu a helybeli szegények javára zártkörű tánczmulatságot rendez, melyre a n. e. közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti díj 80 kr. Kezdete 4 órakor. Feiülfizetósek köszönettel fogadtatnak és hirkpilag uyugtáziatnak. Kedvezőtlen idő esetén fedett helyiségben tartják meg a mulatságot. Felhívjuk t. olvasóink b. figyelmét e jótékonyczólu tanczvigalonira. * Virágos szólásmód kártyázás közben : „Vigyázz, mert megbukod ezt a partbiet !“ — Az illető megérdemelné, hogy a magyar nyelvből buktassák meg. * Fürdő és vizgyógyintézet N.-Kaposon. Dr- M i j é Kálmán kaposi járásorvos kitünően berendezett kád- és zuhany-fürdőjét, melyet a tavaszon, N.- Kaposon kezdett építtetni, most nyitja meg, miért is felhívjuk rá t. olvasóközönségünk figyelmét. * Pályázati figyelmeztetés. A földmivelési minisztérium pályázatot hirdet a királyhalini, vadászerdei és liptó-ujvári erdőőri szakiskolába f. évi október havában kezdődő tanfolyamra. A folyamodványok f. évi julius hó végéig a földmivelési minisztériumhoz terjesztendők fel. Bővebb értesítés az alispáni hivatalnál nyerhető. * Magyarosodunk. Hogy városunkban is vannak a magyarosodás ügyének bajnokai, arról tanúskodnak azok az apró, a magyar egylettől kiadott „nyelvében él a nemzet“ feliratot viselő vignetták, melyek egy-egy német felirat hátán itt ott feltűnnek. Helyes ! * Népünknek ugyancsak kijut a mindenféle mulatságokból és szórakozási nemekből. Pár nap óta a Sas-téren egy úgynevezett „ringelspiel“ működik igeD nagy eredmény nyel és a bakáknak nagy örömére; azonkívül a egy legújabb operettek zenéjét is hiven visszaadó verklis teszi próbára a járó-kelők dobhártyáját. * A Borszem Jankó Heb Meuachem Cziczeszbei- szerónek figyelmébe: Foldokoijál te az Ougban, és mentsék tégedet o városnok o csonokával ! (A nem idevaló közönség tájékozása czóljábói megjegyezzük, hogy városunknak egyetlen csónakja sincs.) * Hirdető oszlopok és kioszkok nemsokára Ungvárt is fel lesznek állítva. A plakáton való hirdetés kizárólagos joga Károlyi János budapesti lakosnak adatott át, a ki már legközelebb felállítja a hirdető oszlopokat s a csinos kioszkokat, melyben szivar-, újság-, hűsítő italok stb. fognak árusittatni. * Egész selyem, mintázott foulardokat méterenként 85 krtól egész 4 frt 65 krig (mintegy 450 különböző aránylatban) megrendelt egyes öltönyökre, vagy egész végekben is szállít házhoz szállítva, posta- bér-és vámmentesen HennebergG. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Minták postafordulóval küldetnek. Svájczba cziinzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. (6) Irodalom. „Fráter Jukundián“ Papi adomák, ötletek és jellemvonások gyűjteménye II. k. Összeszedte Bábik József egri egyházmegyei aidozópap, tanítóképző tanár. Káplánok. — Az iskolában. — Szerzetesek. Kispapok.— Kántorok,— Szekrestyések és harangozok.— Atyafiak — Rabbinusok.— Eger, Érseki lyeeumi könyvnyomda, 1891. Ava I frt SO kr. Kötve 2 frt. „Senki sem próféta a hazájában“ Régi, öreg mondás, de igaz is. Az egri egyházmegye egyik legta- nultabb embere. Babik József, nagy faradsággal összegyűjtötte s kiadta a papi adomákat, életképeket s jellemvonásokat., sime sokan feh’iadnak hosszas álmukból, s lépten nyomoD kitámadnak a szorgalmas gyűjtő ellen, hogy ugyan miért is ártotta magát ilynémü dologba? Nem gondolják ezek az ósdi urak, hogy egykoron nem kisebb irök, mint Jókai Mór, Vas Gereben, Vajda Janos, Lanka Gusztáv is adtak ki adomagyüjteményeket, nem gondolják meg, hogy egy sikerült adoma, egy talpraesett mondás alkalomadtán többet érhet, mint tíz unalmas értekezés ; végül nem gondolják meg, hogy magyar mii, hiányán bizony-bizony német sógorra szorulnának. A jelen kötet méltó párja P. Hiláriusznak, az öreg páter jó miuistránst fogott a pajzán humoiu és csapongó fráterben ; furfangos, agyafúrt eszejárásával bút űz, kedvre deríti a lankadt szellemet. fogadják hát magyaros vendégszeretettel a jó kedv barátai. Ugyanazon szerzőtől kaptuk a „Novicius Gaudenans“. o. kötettet. Nagyobbára Fr. Josephus Lehoezki, József, orosházi plébános, adomáit tartalmazza. A nagy szorgalomra valló összeállításról mindezt a jót elmondhatjuk, a mit elődeiről hangoztattunk. Ezúttal jelezzük, hogy nemsokára még a következő adomagyüjtcményekkel szaporodik irodalmunk: Parochus, Joviális, Cepellauus Joviális s Clericus Joviális. Bélkényi Endrénét öltöző szobájában most is a tükör előtt találjuk. Hosszú uszályos kék bársony ruha fedi magas termetét; fején hasonszinű csokor aranyos tűkkel letüzve; telt karjain és nyakán drága ékszerekkel. Valóban királynői alak ! Ma különösen nagy gondot fordít külsőjére. Az az eszme, mely őt fia levele vétele után végre megnyugtató, foglalkoztatja azóta elméjét. És ez eszme nem egyéb mint: meghódítani menyének nagybátyját és nőül menni hozzá. így legalább távol menyétől a főváréban fog lakni, ahol nem fogják őt anyósnak nevezni. A nagybátyával még nem találkozott, mert ez csak az előbb érkezett meg, mivel teendői eddig visszatartották s nem kísérhette el unokabugát, Hogy fog majd bámulni, mikor fia bemutatja neki, el sem hiszi, • hogy édes anyja ; nővérének fogja tartani. Bélkónyinó már kész volt öltözőkével, csak egy elmaradhatatlan kellékre — melyet mikor.itthon nem használt, egy piros bőrtokban szokott tartani — volt még szüksége,, hogy teljes pompájában a vendégek előtt megjelenhessék. De a bőrtokot nem találta. Hasztalan kereste meg egy helyen többször is, nem volt az sehol. Nyugtalan lön. Becsöngeté a szobaleányt. — Julis! — kérdő — ma takarítás közben nem tett el valahová egy kis piros bőrtokot? — Nem instálom ! — mondá a leány. — De hisz kivüie senki se járt ma itt; azt maga takarította el. Keresse meg gyorsan ! — Törjék el a kezem, ha nyúltam hozzá ! így szólt a szobaleány s keresni kezdő. Jaj Istenem ! nem találom sehol — szólt újra — mi volt benne instálom ? — Drága ékszer ! — feleié ő nagysága izgatottan. — Teremtse elő a föld fenekéből is ! De a bőrtok hosszas keresés után sem került meg. Bőlkőnyiné roppant indulatba jött. Dühösen tépte le magáról drága öltözőkét s a pamlagra vetve magát, görcsös zokogás közt mondá: — Ah roszul vagyok ! — Jaj szegény nagysága! — szólt pityeregve a szobaleány. — Iiozzak-e erősítő cseppeket?' — Nem kell semmi; távozzék! A vendégek hiába várták a ház idősb úrnőjének megjelenését. Eljött hozzá fia s látva anyját végig nyúlva a pamlagon, megdöbbenve kérdező:' — Beteg vagy mama ? — Beteg, uágyon beteg vagyok, - nyögő a kérdezett. — Szegény mama! Pedig azért jöttem, hogy kérjelek : ne késsél tovább, mert vendégeink türelmetlenül várják megjelenésedet; a nagy-bácsi is, ki már holnap visszautazik sürgős ügyei miatt, igen óhajt téged látni. — A nagybácsi ? . . . Oh! . . . — Beküldőm az orvost. — Nem, ne küld be ! Ments ki vendégeink előtt, mondd, hogy erős fejfájásom van. Bélkényi Jenő résztvevő szavak között hagyja el anyját, kedvetlenül térve vissza vendégei közé. Meg sem kísértem leinti: mi ment végbe a| Bólkónyiné bensejében kedvencz tervének dugába dőlte miatt, nem kisértem meg, mert ehhez toliam igen gyenge. Másnap délelőtt, a nagybátya elutazása után, átnyujtá a szobaleány úrnőjének a bőrtokot, melyet, miként mondá, az öltözőasztal alatt talált meg. Pedig, hazudott mert a bőrtok zsebében volt elrejtve. Julis a szobaleányok azon gonosz fajtájához tartozott, kik csupán azon czélból, hogy legyen valami, amit egymásnak elbeszéljenek és fölötte jóizűen kaczagjanak — szeretnek assszonyaiknak bossszuságot okozni. Jól ismerve úrnőjének hiúságát, valamint a bőrtok tartalmát, elrejtő a bőrtokot, hogy ő nagysága ne brillírozhasson a vendégek előtt, hanem legyen kénytelen szobáját őrizni mindaddig, mig a nagybátya is eltávozott. A gonosz fajzat ha tudta volna, hogy e tettével milyen tervét semmisítette meg úrnőjének! A kis P’ios bonok nem tartalmazott egyebet, mint Bélkényi nőnek — gyöngysor fogait. * * * Tehát a szép asszonyból mégis anyós lett, de — ami a ritkaságok közé tartozik — kifogástalan jó anyós. Menyével a legszebb egyetértésben élt. Julis a szobalány elmondta ennek, hogy ő nagyságát mily boldoggá teszi az, ha dicsérik, magasztalják szépségét, páratlan termetét. Az okos kis menyecske, igy megismerve anyósa gyengéjét, gyakran hangoztatott előtte ily és hasonló szavakat: — Olyan termetű nőt soha se ismertem, mint mama ! Most is szebb mama mint én ! Milyen lehetett az én koromban ? Ezekkel aztán egészen megnyerte anyósa szivét. Julis, valamint azt nem tudta, hogy csupa paj- kosságból úrnőjének minő tervét semmisítette meg, ép úgy nem gondolta, hogy e szép egyetértést, anyós és meny között, ő idézte elő. Bélkónyinó belenyugodott sorsába, de nem szüiit meg tervezni. Biztatta a remény, hogy még valamikor találkozhatik a nagybátyával, vagy más olyan férfival,’a kit érdemes lesz meghódítani. A szeme- fónyóre ezután nem vigyázott jobban, mint a kis piros bőrtokra . . . Kritsa Klára.
