Ungvári Közlöny, 1892. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1892-01-21 / 3. szám
(Jngvár, 1892. január 21. 3. szám. Tizennegyedik évfolyam. Megjelenik csütörtökön. 5 Előfizetési ára: s ■ Egész évre 4 írt. s Félévre 2 „ ; Negyedévre 1 „ ^ Egyes szám 10 kr. s Az előfizetési s Mrdetméiiyi $ díjak akiadólioz küldendők. £ I Szerkesztő és kiadóMyatal: j \ Nagy-utcza, 86. sz. í s A lap szellemi részét £ ■< illető küldeméyek a ( í szerkesztőhöz, inté \ ^ zendők. \ Nyílttéri Tzíííért 5 kr. \ \ fizetendő minden sző után. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: JOYANOVITS JÁNOS. meket, melyekben üngvár városa szenved. Szól azután az ungvári gymnasium ügyéről, melyben 650 ifjú rontja egészségét s melynek ügye 3—4000 fitnyi (linerenczia miatt véglegesen még most sincs elintézve (Helyeslés.) Kifejezést ad továbbá az iparosok nyomorult helyzetének, kik 50 frtnyi kölcsönhöz manapság csak 10n() árán juthatnak, s nincs senki, ki ezen segítsen. (Úgy van, úgy van! Zajos helyeslyós). Hz állapotok — úgy mond — eszébe juttatják azt az adomát, midőn az egyszeri ember felszólította hat, hogy Viilasz.szon két ló közül, kijelentvén, hogy a szürkét nem adja. (Hosszantartó éljenzés és helyeslés.) így vagyunk ■ folytatá mos is, midőn a választási szabadság, e legszentebb népjog daczára oly képviselőt akarnak a választókra octroyálni, ki a választók »ízalimít nem birja, ele ha már más választás nincs, 117y válaszszák meg nélkülünk, de ne nem velünk. (Szóló távozik s vele többen. Hosszantartó zaj ós él- jenzés.) E hatást keltő szónoklat után Mocsáry elnök állott fel, a nagy zaj és folytonos közbe kiáltások miatt csak nehezen jutva szóhoz; elismeri ugyan, iogy vannak sérelmeink, melyeknek az orvoslásáról azonban gondoskodva leend. (Felkiáltások: eláll!) 11\ folytonosan tartó lármának közepette ment el a bóuay kijelölte bizottság Kendéért (Mihalkovich József, Liónay, dr. Molnár, Galambosi, Huszár Ferencz), miközben Mocsáry a választókat higgadságra intette s kijelentette, hogy az ilyetén viselet Ungvár város müveit polgáraihoz nem illik. (Gúnyos felkiáltások: eláll! eláll!) A zajongást egy pár perezre csak a volt képviselő, Kende belepése szakította meg, ki belépésekor alig támasztott egv-egy gyenge éljent; de annál viharosabban hangzott tel a moraj, midőn a volt képviselő beszédét akarta elmondani. Valahányszor csak belekezdett, mind- anyuyiszoi a felzuduló zaj miatt abban kellett hagynia, Hasztalan kérte Rónay a beszéd meghallgatását, haszCiiínrn sró'ná ili az cftlUK 8 KtíSOOD á polgármester távozásra azokat a választókat, kik a beszédet meghallgatni nem akarják, a zaj s közbekiáltások egyre tartottak, mire az elnök utalva arra, hogy már „állotunk fegyverek előtt, ha kell, majd megint állunk“, (Felkiáltások : oda állunk! /ligás.) Kijelenti, hogy semmiféle erőszakoskodást tűrni nem fog, s roszalását fejezve ki a történtek fölött, a gyűlést feloszlatja. Nagy lárma és zaj között dr. Novák éltetésével oszlott szét a népes értekezlet, s egyik rész a Korona éttermében gyűlt össze, hová a' felállított rendőrök ós mameluk-gyakornokok csak azokat bocsátották be, kiket jónak láttak, s csak azután, a nyilvánosság kizárásával (még tudósítónkat sem engedték be) tarthatta meg Kende beszámolóját, melyet azonban közbeszólásával még mindig meg-megszakított egy-egy bekerült szabadelvű polgár. Beszédében képviselői eljárását a szokásos phrasisokkal igyekezett igazolni és mentegetni. Nyilatkozat. Sok oldalról felszólítva lévén az ungvári választókerületben a népképviselői jelöltségnek elfogadására, kénytelen vagyok körülményeimnél fogva ezen — a nyilvánosságot leginkább megközelítő utón — kijelenteni, bogy habár a.népképviselői állásnak önzóstelen felajánlását a polgári kitüntetések legnagyobbikának tekintem, mindazonáltal a jelenlegi viszonyok között a fennebbi kóp- \ iselő jelöltséget el nem fogadhatom, de az engem bizalmukkal megtisztelőknek elenyészhetlen hálás köszönettel tartozom. Kelt Ungváron, 1892. január 16. Dr. Ivkntsy László. Nyilatkozat. Sajnálattal értesültem, hogy a tegnapi k.-válasz- tói értekezleten tartott beszédem alkalmával, a multi képviselőinket bírálva, reájok a „nem méltó“ jelzőt használtam. Nehogy e tekintetben az érdekelt urak bármelyike által is félreórtessem, sietek kijelenteni, hogy e kifejezés csak nyelvbotlás lehetett; mert én az illető urak személyisége iránt ma is azzal a tisztelettől vagyok — s akarok maradni a jövőben is — a mellyel voltam eddig. Hogy különben egy csupán a pilanatnyi inspi- ratió által vezetett political beszéd hevében valaki a „nem alkalmas“ s „nem kielégítő“ jelző helyett a f entit használja, az még megbocsátható szóbotlás. Többet észszel, mint erővel! 0 Felsége ;i király inegesküdött 1867-ben firm, hogy a magyar alkotmányt megtartja, s a koronázási hitlevélben arra kötelezte magát, hogy az alkotmányt királyi hatalmával mások által is magtalálat ja. \ an-e, akinek oka volna, van-'3, aki kételkedni merne a király esküjének s ünnepélyes fogadásának szentsége és hűségében? bizonyára nines. Es mégis mi történt Ungváron? Az történt, hogy összejöttek az ungvári választókerület polgárai, hogy előkészületeket tegyenek legfontosabb alkotmányos joguk, az országgyűlési képviselő megválasztására. Pártkülönbség nélküli gyűlésre voltak összehíva. És mégis, Mocsáry Géza, mint az értekezlet ösz- szehivója, a helyett, hogy felszólította volna a gyűlést a törvényes megalakulásra, tudniillik elnök és jegyző választására, — daczára annak, hogy ő egyszersmind a Kendepárt végrehajtó- bizottságának elnöke, — e gyűlésben is elfoglalta az elnöki széket arra való minden jogosultság nélkül. Ebben még nem bolránkozott meg a gyülekezet. ámbár méltán tehette volna. Hanem mikor a pártnélküli gyűlésben illetéktelenül szereplő Kendepárti végrehajtóbizottság egyik tagja. Farkas rendőrkapitány (!) a volt. ^r^ff?fgi^pT7ríT!tifrt,nTÍ'i,f vt ti tovo rí sV>~7rrmTferr személyes jó tulajdonai mellett is — gyümölcsfélén képviselői működése miatt nincsen megelégedve: már ez nagy elégedetlenséget keltett; mely elégedetlenség, mikor a választók tiltakozása daczára előhívott eddigi képviselő szólni akart, viharrá fokozódott. Mikor pedig Mocsáry Géza végr. biz. elnök az.t kiáltotta a választóknak, hogy „ha a fejők tetejéte állnak is, Kende lesz a képviselő“, és ha ellenszegülnek, ..fegyver elé fog n a k kerülni“: akkor a megbotránkozás vihara elérte tetőpontját, s a gyűlést fel kellett oszlatni minden eredmény nélkül. Mily vastag tapintatlanság volt ez a fenyegetés 1 Hiszen ez azt jelenti, hogy a szabad választás alkotmányos joga a közeledő választás alkalmára, a király esküje daczára is fel függesztő! ik ! Hiszen ez azt jelenti, hogy a hatalom kezelői el vannak határozva, az alkotmányos jogukat meggyőződésük szerint gyakorolni akaró polgárok tömegére a katonaság által rálövetni! Hiszen ez a fenyegetés olyan törvénybe ütköző cselekmény, mely az alispánnak most minden utczasarkon olvasható kiáltványa értelmében is 500 frt birsaggal, vagy 3-havi fogsággal suj- íatik! Hiszen ez a fenyegetés a legnagyobb mérvben compromittálja a főispánt, nem az itteni közönség előtt, mely ismeri az ő lovalis jellemét, hanem idegenek előtt, kik valamiképen értesülnek róla — és a kormány előtt, mely bizonyára nem így akarja ország-világ előtt dokumentálni, hogy az új választások által elérendő parlamenti többség a nemzet közvéleményét képviseli. Nem tételezzük föl sem a kormányról, hogy a főispánoknak, — sem a mi főispánunkról, hogy a választási mozgalom vezetőinek utasítást adtak volna ily értelmű eljárásra. Ez lehetetlenség. Az a szerencsétlen fenyegetés nem leheteti egyéb, mint az ..elnök“ úr túlbuzgóságának ki folyása, mely hogy czélt tévesztett, azt megmutat! a a következmény. Szelíd polgárságunk éppen nem rettent meg sőt, ellenkezőleg, felzúdult, annak tanújelét adva hogy az idők folyása érielőleg hatott az ő elméjére is, és hogy érzülete annyira, nemesbedett hogy nem engedhet többé kontár kezekkel, durva ujjakkal játszani lelkének I.árjain. Nem zavargás, nem rv-detlenség. nem éretlenség volt az, melyet a polgárság e gyülekezetben tanúsított, hanem jogosult felháborodás és a leghatározottabb tiltakozás az ellen hogy tovább is mint tehetetlen, lomha tömeggel, vagy mint élettelen bábokkal bánjanak vele. Az ungvári polgárság megmutatta ez alka ómmal, hogy tudatával bír immár alkotmányos jogainak: képes már felfogni és megbecsülni a számára, királyi esküvel biztosított szabad vá- asztási jogot, önérzete már fölébredt, s többé lein engedi magát orránál fogva vezettetni. Tiltakozása nem annyira a rátukmálni akart íépviselő pártállása és személye, mint inkább izon eljárás ellen irányult, hogy egy zártkörű jártértekezletben, a nép kirekesztésével alakított végrehajtó bizottság egy meg nem alakult s lártszinezet nélküli gyülekezetre akarta rátolni i saját jelöltjét. Ez oly tapintatlanság volt, melyet — miután ízt a fegyverekkel való fenyegetés vétséggé mi- lősítette-, — alig lehet jóvá tenni; azonban erre gyekezni a kormány embereinek felette érde- tökben áll. A választók már tudnak gondolkozni, s lizonyűra észrevették, hogy Összetartásukban ?rő rejlik. Ha- eszökbe talál jutni, hogy maguk nézzenek vezető után, ki : z o összetartásukban VSzcügü iiá’gV CTüTTrarí) Hsít. akkor már neiiez esz megakadályoz-ni, hogy a kikiáltani akart (ormánypárti jelölt után az általa képviselt elv s el ne bukjék. « Választási mozgalmak. Feloszlatott képviselő választási értekezlet. E hó 17-én, vasárnap, a Korona szálló nagytermében történt meg az a pártkülömbség nélküli értekezlet, melyet Mocsáry Géza mint elnök és dr. Virányi Sándor mint jegyző az ungvári kerület képviselőjének jelölésére többek nevében egybehívtak. A gyűlés, mint előre látható volt, nem a rendes mederben folyt le, hanem oly , viharos jelenetekre adott alkalmat, hogy az elnök azt feloszlatni volt kénytelen, s Kende Mihály volt képviselő az értekezlet feloszlatása után csak a nagyobb rész kizárásával, zárt ajtók mögött s rendőröktől körülvett helyiségben tarthatta meg beszámolóját. Tudósítónk a következőkben adja az érdekes mozzanatokban gazdag gyűlés lefolyását. Az értekezlet 4 órára volt kitűzve, s a terem s karzat zsúfolásig megtelt választókkal s nem- választókkal. Mocsáry Goza elnök üdvözölvén a szép számban megjelent polgárokat, az értekezletet megnyitja. Utána Farkas FerenCz városi rendőrkapitány szólal fel, ki visszatekintve a feloszlatott parlament működésére, méltatja a kormány hazafias irányban való munkálkodását, dícsérőleg szól a pénzügyi egyensúly helyre állításáról s a külföldi államokkal kötött fontos szerződésekről. Érinti még a kormánytól czélba vett nagyszabású közigazgatási reformot, s mint a kormánypártnak tagját, ajánlja a volt képviselőt, Kende Mihályt. (Nagy zaj, felkiáltások : nem kell !) Ezután Rónay főerdőtanácsos szólal fel, kifejtve, hogy Ungvár városának olyan képviselőre van szüksége, ki itt született, itt nevelkedett s a "város érdekeit szivét) viseli, mindezeknek pedig Ken# Mihály megfelelt. (Egy hang: 14. és 25 §! mire "frenetikus /.aj és per- ezekig tartó derültség keletkezett.) M o c s á r y elnök kérve a szónok meghallgatását, Rónay felszólítja az értekezletet, menesztene küldöttséget Kende Mihályhoz, hogy mondja el beszámolóját. (Nem kell, nem kell. Felkiáltások: beszólt volna a képviselőházban ! Nagy zaj.) A szűnni nem akaró zajongást csak az csillapította le, hogy dr. Nórák Endre közkórházi főorvos, városunk e köztiszteletben álló férfia kért szót. Ö is hive ugyan a szabadelvű pártnak, de nem annak a szabadelvüségnek, mely servilismusba sülyeszt s mely politikai butasággal párosul. (Éljenzés, helyeslés. Mind a mellett a tisztelet mellett, melylyel Kende személyének adózik, nem lehet vele megelégedve l mert neki nincs módjában orvosolni azokat a sere
