Ungvári Közlöny, 1892. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1892-03-03 / 9. szám

* Nem lesz uj választás. A „Magyar Hírlap“ február 27-iki számában a következőket olvastuk : „Szerkesztő ur! A „Magyar Hírlap“ mai számában az áll, mintha én a képviselői mandátumról a Hadik Sándor gróf javára lemondani szándékoznám. Szemben e ten- dencziózus híreszteléssel, mely képviselő körökben engem és választóimat egyaránt sértő különböző kombiná- cziókkal hoz kapcsolatba: egész határozottsággal kijelentem, hogy nincs és egy pillanatig sem volt szándékomban képviselői állásomról akár a Hadik gróf, akár más aspiráns javára, különösen pedig cserébe nyújtandó személyes előnyökért lemondani. Budapest, 1892. febr. 26- Kende Mihály az ungvári kerület, képviselője.

* Groiidolatolvasó tartózkodik városunkban, ki az őt meglátogató s tetszés szerinti dijat fizető egyének tenyeréről és arczárói bizonyos számok segítségével megmondja az ő multjokat és jövőjüket. Ezen- fölttl bibliát nyittat velők s megmondja, melyik lapon, hányadik sorban hányadik szóval kezdődik az a mondat, mely választ képez az illetők által gondolatban feltett kérdésre; azonban a kérdések nem lehetnek tetszésszerintiek, hanem úgy kell azokat kiválasztani a nála készen levő és sorszámmal ellátott kérdések közül. A kapott válaszok többnyire meglepők s azt bizonyítják, hogy a gondolatolvasónak nagy emberismerete és kitűnő emlékezőtehetsége van. Azt ő maga is állítja, hogy nem próféta, s nem szerepel nála semmi természetfölötti, hanem mestersége emberismereten és számoláson alapszik.

* Egész selyem, mintázott Fouiardokat méterenként 85,krtól egész 4 frt 65 krig (mintegy 450 különböző aránylatbau) megrendelt egyes öltönyökre, vagy egész végekben is szállít házhoz szállítva, posta- bór-és vámmentesen Henneberg G. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Minták postafordulóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. . (6)

Irodalom.

Az Athenaeum Kézi Lexikona. A tudományok encziklopédiája különös tekintettel Magyarországra. Szakférfiak kövremüködésérel szerkeszti dr. Aesádi Ignácz. Számos (érképpel és műmelléklettei Budapest, 1892 Kilenczedik füzet. A tudományos vállalatból, mély gyors népszerűségre vergődött, must jelent meg a kilonezedik füzete, fényesen kiállítva s két igen szép műmelléklettei. Az egyik a Brit szigetek nagy színes térképe, a másik az öt emberfajnak színes képtáblája. Maga a szöveg a Cseppfolyós — Degradatio. közti anyagot öleli föl s igy e füzetben a C betű végét ér, s megkezdődik a D. Az egész füzetnek teljesen magyar jellege van, mert a Cs. Cz. betűkben alig van idegen anyag. A nagyobb czikkek közül Cseremiszek, Csorbát, Csórni Jován, a mohácsi vész után feltűnt „fekete czár“, Csiga, Csigák, a Csillagászattal összefüggő számos czikk, Csízió. Csőr, Csorna Sándor, Csonka bég, Csont, Csörsz arka, Csőd, Csuvaszok, Curia, Cyrili, C/.artorzski, Ozég, Czéh, Czement, Czigá- nyok, Czigány nyelv és köhészet, Czirn, Czimer, Czukor, Czukor- ipar érdemelnek figyelmet. Különösen czimer, czukor és e/.ukorczik- kek fogják az érdeklődők figyelmét feltölthetni. Ép oly gazdag és érdekes a D betű. Itt a Dalra Dal. Dalmáezia, Dania, Dante, Darwin, és Darwinismus, Daun stb. ezikkek tűnnek ki. A füzet legérdekesebb czikkei közé tartoznak a Deákc/.ikkeR : Deák Ferencz, Deák- mauzoleum — párt, — szoba, — szobor s sok máé, valamint Deb- reozen is, mellyel valami tizenkét czikk áll kapcsolatban. Melegen ajánljuk az igazán népszerűén, a magyar közönség igényeit teljesen számba vevő vállalatot a közönség pártfogásába. Összesen 40 füzetből fog állani. melyek két hetcnkint jelennek meg; egy füzet ára 80 kr. A legezélszeriibb 10 füzetenkint. á 3 frt előfizetni, mely összeg az Athenaeum kiadóhivatalához Budapestre küldendő. Különben kapható minden könyvkereskedésben is.

— Értesítés és felhivás. Mull évi szeptember hó elején elő fizetési felhívást bocsátottunk ki, „Magyarország Ujabbkori Törté nelme (1820-tól 188ö ig. irta: Hőke Lajos“) czimü munkára, azt Ígérve, hogy az a jeleD év első hónapjában megjelenik. Kétségtelenül beváltottuk volna szavunkat, ha a t. közönség e munkát olyan pártfogásban részesítette volna, mint azt megérdemelné; de, — fájdalom ! - a mai napig sem jelentkezett (51) ötvenegynél több megrendelő és előfizető. Ilyen körülmények között egy huszonegy nyomatott ívre terjedő munkát nagy anyagi veszteség nélkül kiadni lehetetlenség. Még egyszer a n. é. közönséghez fordulunk, kérve , hogy tömeges megrendelés által tegyék lehetővé a munka kiadását. Kaszinók, olvasó egyletek, társaskörök hasznos szolgálatot tesznek, úgy az irodalomnak, valamint saját könyvtáruknak e jeles munka megrendelése által. Az érdekes kort tárgyaló jeles munka előfizetési ára csak 1 frt 50 kr ; tanító növendékeknek és az „Iskolai Szemle“ előfizetőinek 1 frt 20 kr. Megrendeléseket, előfizetéseket márczius hó végéig még elfogadunk s ha ez ideig nem jelentkezne annyi megrendelő és előfizető, hogy a munka kiadása biztosítva legyen, az előfizetési pénzeket visszaküldjük s a megrendelőket kötelezettségük alól felmentjük. Az előfizetések és megrendelések Csurgóra (Somogy m ) az «Iskolai Szemle“ kiadó hivatalához küldendők.

— Előfizetési felhivás! Egy 8—10. Ívnyi terjedelmű, „Humoros Históriák“ czimü, elbeszéléseket tartalmazó könyvet szándékozom közrebocsátani, mely katonai élményeimből is sok mulatsá gos részletet fog tartalmazni. Ara 80 kr..— Bolti ára 1 frt lesz A könyv áprilisban fog megjelenni. Az előfizetési iveket márczius 15-ig kérem nevemre (Dr. Szabó Alajos tanintézete) beküldeni. Kelt Rákos-Palotán 1892. feb. 15-éu. Farkas Ernőd.

— Feltűnő haladást tőn s rövid idő alatt magas szépirodalmi színvonalra emelkedett Brankovies György neves Írónk szakavatott szerkesztése mellett a „Magyar Nők Lapja.“ E szépirodalmi, társadalmi cs háztartási képes hetilapunk, mely a régi „Magyar Háziasszony“-ból bontakozott ki, úgy kiállítására, mint tartalmára nézve bátran versenyez többi szépirodalmi lapjainkkal, olcsóságára nézve pedig, tekintettel, hogy gyermeklappal, divatlappal és regénymelléklettel is iugyért kedveskedik előfizetőinek, túlszárnyalja összes szépirodalmi laptársait, miért is nyugodt lelkiismorettel ajánlhatjuk olvasóink s különösen hölgyeink figyelmébe. Az előttünk fekvő 8 szépirodalmi részében hangulatteljes költemények vannak Marosi Jozefintől, szinmiivészetünk egyik dívájától és Kosovitz Rezsőtől. érdekes elbeszéléseket, rajz és tárczaczikket közöl a lap fel. szerkesztőjétől, Brankovies Györgytől, Palotai Csorba Ákostól, Kovács Laurától és Várnai Sándortól. A háztartási részben szakkszerü- ezikkek olvashatók : a gyümölcsfa tenyésztésről, a kotlókról, a virás gokról, a karfiolról, a tyúkok itatásáról) a lakás szellőztetéséről • a tejbe átmenő orvosságokról. Regéuymellékleten, P. Szabó Endrének „Egy büuvizsgálat“ czimü szenzációs regénye köti le figyelmünket. „Tükör előtt“ czimü divat-mellékletén pedig csinos kivitelű divatképei s divattufiósitásai valóban hü tanácsadói hölgyeink, nek. — Mutatványszámokkal mindig szívesen szolgál a „Magyar Nők Lapjának“ kiadóhivatala (Budapest, Kishid-utcza 9. sz.)

A Borászati Lapok XXIV, évf. 9. száma következő tartalommal jelent meg. Ojtvauy-telep Paulis Baraeskán. Kúszó szőlő- mivelés illetve ,szőlő-ótványoknak sodronyon való művelése. Pajor pusztító penészgomba. Az ótóvesszők megválasztása. Mikor ó_tsunk sima vesszőbe. Peronospora viticola elleni védekezésnek eredméuye.

— Vegyesek, különfélék, kérdések ék feleletek. — Tudósítások külön 1 Ívnyi mellékleten, Nahány szó hazai széleink reeonstruc- tiójához A tartalom tesz tanúságot arról, hogy ezen szaklap a mai kor igényeit nem csak teljesen kielégíti, hanem a várakozást méltán felülmúlja. Részünkről melegen ajánljak ezen szaklapot az érdekeltek figyelmébe. A lap előfizetési ára 5 frt egész évre. — Megrendelhető ; „Borászati Lapok" kiadóhivatal«, Budapest „Köztelek.“

— A „Vasárnapi Újság“ február hó 28-iki száma a következő tartalommal jelent meg: „Báró Bánfly Dezső, a képviselőház új elnöke,“ (Arczképpel.) — „Volkáppk.“ Költemény Kisteleki Edétől. — „Nagy imposztorok. 2. A Rákóczyak prófétája.“ — „Egy ismeretlen intézet.“ (Képekkel: 1. A meteorologiaí magyar királyi központi intézet Budán. 2. Az iutézet-csillagvizsgálója. 3. Az ó-gyallai csillagvizsgáló. Konkoly Miklós fénvképei után rajzolta Háry Gyula); Koháuyi Gyulától. — „A japánt nagy földrengés.“ (Képpel: l| Skiernieviecze ostroma. 2. Az alexandrovói ütközet.) — „I. Napoleon és kora.“ (Képpel: „A gárda meghal, de meg nem adja magát!“)

— „Gyors utazások.“ —' „Korélnökök és elnökök az nj országgyűlésén.“ (Br. Bánffy Miklós, gr. Andrássy Tivadar, Bokros Élek, Madarász József, Janicsár? Sándor és Csanády Sándor arez- képével ) — Hires bálok.“ — „Londoni divatlevél.“ (Képpel : j. Báli ruha. 2. Legújabb londoni kalapminta.) — „Vagyont öröklő varos és egyház.“ — Irodalom és művészet; Közintézetek és egylei tek ; Egyveleg; Sakjáték ; Képtalány stb. rendes heti rovatok.0

A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Újdonságok“-kai együtt 3 frt. — Ugyancsak a Franklin-Társula- kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-uteza 4. sz.) megrendelhető a „Képes Néplap“ legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 frt 20 kr

— Nincs oly szépirodalmi hetilap, mely a müveit olvasó

közönség igényeit jobban kielégitué, mint i „Képes Családi Lapok. Minden száma meglepően tarialomdus, nagyszerű képei emelik a lap értékét. Legutóbbi száma a következő érdekes tartalommal jelent meg: Tolnai Lajos az ifjúkor regénye“ és

Bába Pál „Császári gaztettek“ czimü regényei folytatást nyernek e számban. „Tábori Róbert“ karezképek a művészet világából“ czimü hosszabb eyklusábáu Mér lay Fér en őzről a nemzeti színház tagjáról ir. jellemezvén őt több kimagasló szerepében. Tutsek Anna „Két év múlva“ czimü befejezést nyer e

számban, mig „Rákosi Viktor „Rozmaring a padlásablakban" ozimti elbeszélése, melyet a „Petőfi társaság“ nagygyűlésén székfoglalóul olvasott fel, e számban veszi kezdetét. Dr- Cséry János egészségügyi ezikke a „heveny gyomorhurutról“. Telepi „Hát meg van ?“ czimü humoreszkje továbbá Rudnyánszky Gyula és We szely Ödön költeményei gazdagítják még a a „Képes Családi Lapoknak e számát, melynek képei is oly szép kivitelűek, hogy csak legmelegebben ajánlhatjuk olvasóink figyelmébe. Előfizetési ára: Egész évre 6 frt; félévre 3 frt. negyedévre 1 írt 5) kr. A „Képes Családi Lapok“ kiadóhivatala Budapesti n V. Nagykorona uteza 20 sz. A Január hó 1. óta megjelent számok a kiadóhivatalban még kaphatók, mely is mutatvány számokat kívánatra ingyen küld.

A fényiisiiége,

— Miért nem nősül ? kérdező nemrég egy éltes nő egyik fiatal ismerősétől. Hisz nőt csak elbírna tartani ? — Akár hármat is, nagysád, felelte a kérdezett, de ruházni egyet se! Ezzel mosolyogva mutatott a társaságban levő eziezomázott fiatal nőkre.

Mit mondjunk e találó feleletre ? Hogy igazat szólt. ... ezt még a legelvakultabb anyának is helyben kell hagynia, ki elragadtatva nézi szép, fiatal leányát báli vagy más társasöltözókben, sőt abban is, mit manap háziöltözéknek — pongyolának neveznek. — De még inkább helyben fogja hagyni az apa, ki mogorva arczczal vizsgálja az évről-évre szaporodó ruhatári számlákat.

Őszintén megvalljuk, hogy az élelmiszerek rohamos drágulása, mely a legszerényebb háztartás költségeit is megkettőzteti, minden nőnek mulhat- lanul kötelességévé tenné, hogy minden fényűzést kerüljön. De nem, mert az öltözékkeli fényűzés meg- bocsáthatlan mérveket öltött. Pedig a rakott rán- ezokat, volántokat, bodrokat és csokrokat, melyekkel a mai divat túlterheli a ruhákat, korántse mondhatjuk szépeknek.

Észreveszszük, mily dísztelen a felső ruha fel- vevése, midőn a nők egymás mellett helyet foglalnak, sóhajtva vallják meg, hogy a sok kelmepazarlás nehézzé és gyakran kényelmetlenné teszi az öltözéket, de kik nem mernek ez ellen tiltakozni ? A nők maguk, kik nem tudnak a folyam ellen úszni, a gyöngébb nem itt elveszti önállóságát.

Megbocsátlan gyöngeség ez a nőktől, hogy e visszásság ellen nem merészelnek egyesült erővel kikelni. Minden nő természetében meg van a vágy, hogy tessék; és vagy észrevehetőig nyilvánul, avagy pedig öntudatlanul rejlik keble mélyében, de meg van. Nincs köztük egy sem, legyen az bár fiatal vagy koros, ki teljesen egykedvű lenne a benyomás ellen, mit egyénisége előidéz. Távol legyen tőlem, hogy ócsároljam ez érzést, föltéve, ha kacérsággá nem fajul, mert leányainknál csak a helyes ruhaigazitást kell eltalálni, hogy ennek segítségével megszépítsük házi és társadalmi köreinket.

Nagyon messze vinne és nem felelne meg tulaj- donkópeni célunknak, ha e helyen azt akarnék kutatni, hogy mi része van a tetszeni vágyásnak a ruhához és a nők külsejéhez, ezúttal csupán a célszerűtlen ruházkodásról szólunk.

A hölgyek azért öltözködnek tisztán, csinosan és díszesen, mert tetszeni óhajtanak, mert nem akarnak társnőik előtt hátramaradni, úgy, hogy végre a a divatbalgaság elcsábítja őket.

Hogy mi férfiak, kiknek Ítéletét a fiatal ólet- vidor leánykák különben nem veszik félvállról, nem csupán titokban, de nyíltan is kikelünk e balgaságok és Ízléstelenségek ellen, látszólag épp oly keveset tesz a latba vetve, mint az apa bosszúsága, kinek a kis lány fényűző ruhája számtalan redőt von homlokára és sok sóhajt sajtol ki kebléből. Fiatal hölgyeink tehát nem csupán balgaságot követnek el, midőn ott, hol tetszeni óhajtanak, épp az ellenkezőt eredményezik és ezenkívül a házasulandó ifjakat elriasztják, hanem a szó teljes értelmében helytelenül is cselekszenek, midőn minden meggondolás nélkül követik a divat túlzásait.

A legnagyobb hiba az anyákat terheli. A fiatal leányoknál hiányzik a tapasztalat, az auyáknak eszükbe se jut, hogy bő tapasztalatukból segítségükre legyemásfél évesnek látszó fiúcskát; ott feküdt a gyermek a kemény földön, rongyokba takarva, s a mint meglátta biró uramat, a kis ártatlau ellhallgatott és felé nyújtotta karjait.

Biró uram megörült a gyermeknek, mert har- mincz hold földje leküdt egy tagban, s ehhez a nagy vagyonhoz csak egy leánygyermekkel áldotta meg a jó Isten, miért ölbe vette a gyermeket, bevitte s megmutatta élete párjának, ki a kicsit jó meleg helyre, puha párnák közé fektette.

Ezután egymás mellé ültek, hogy megbeszéljék a gyermek dolgát. Rövid szünet után biró uram kezdte el a beszédet:

— No anyjuk, hát most mi tévők leszünk a gyermekkel ?

— Ha nem találjuk meg az igazi anyját, én leszek az anyja s te az apja.

A gyermeknek megörültek mind a ketten; majd eljátszik a kis Erzsikével, a ki most egy éves, s a kivel tiz esztendei boldog házas élet után áldotta meg őket a Teremtő.

Jó módban is volt azután a gyermek ; Csongor Pistának nevezték el, tejbeu-vajban fürösztötték, úri módon ruházták.

Azután, a mint elmúlt az egyik tavasz a másik után, a mint az egyik nyár után a másik ősz következett, növekedett a kőt gyermek testileg és lelkileg egyaránt.

Eleinte együtt szaggatták a mező virágait, együtt kergették a tarka pillét, aztán együtt tanultak, együtt jártak iskolába, s ha onnét hazamenet fogvicsoritva

kiugrottak a kutyák a kapuk alól, mindig Pista védelmezte meg Erzsikét.

Később, mikor kinőttek az iskolából, mikor Pista vette át a külső, Erzsiké pedig a belső gazdaság vezetését, mikor pir futotta el arezukat, ha egymásra néztek, akkor érezték, hogy a testvéri szeretet helyet adott egy más, boldogitóbb érzetnek — a tiszta, az önzetlen szerelemnek.

Ha ketten voltak, szivük hangosan dobogott; ők nem szóltak, de beszéltek szemeik ; hallgatva is megértették egymást.

A hallgatás azonban tarthatatlanná vált mindkettőjükre nézve s a kerti lugasban be is vallották, hogy egymásnak születtek, hogy egymás uélkül sivár volna életük, mint a sziklán kinőtt fűszál, melyet csak olykor-olykor keres fel a szellő.

S az a kerti lugas mily sokszor volt tanúja hév szerelmüknek. Ott üldögéltek ketten, átkarolva egymást és suttogva egymásnak édes, lágy szavakat.

A meleg nyarat felváltotta a hűvösebb ősz. A szél e!-el kapkodta a fákról a raegsárgult leveleket, melyek zörögve hullottak a földre.

A szellő suttogása eljutott, a biró uram füléhez is, a kiben e hírre fellépett a megsértett büszkeség. Ő, a ki egész életében büszke volt nagy vagyonára és nemesi származására, egyetlen gyermekét olyan embernek adja feleségül, a kit csecsemő korában úgy szedett fel a kút mellől ? De már abból semmi sem lesz.

S a szellő megsúgta biró uramnak azt is, hogy esténkint, a csipős szellő daczára is, ott a lugasban

élvezik a szerelem édes gyönyörét az ő leánya Erzsiké és a talált gyerek — Csongor Pista.

A mint bekövetkezett az est, biró uram alattomos tolvaj módjára ott settenkedett a lugas körül, Argus szemekkel vigyázott mindenre és figyelt a legkisebb neszre.

A mint ott vigyázott, egyszer csak léptek zaja hallatszott. Az ő láuya, a sugár termetű Erzsiké léptei voltak; nem sokára utána jött Csongor Pista is. Bementek a lugasba, s a következő perezben már egymást átkarolva tartották, suttogtak boldogságról, szerelemről . . .

S mialatt átadták magukat a szerelem boldogító érzetének, hirtelen, szikrázó szemekkel előttük terem a haragvó apa, s legényre mérges pillantásokat vetve, szólott:

— Mit tettél? Ez a hála? Azt hiszed, hogy I egy talált embernek adom a leányomat ? Háládat- |lan! Még ez órában takarodj házamból!

Csongor Pista ki tántorgott a lugasból. Szobájából kihozta vadászfegyverét, a kút mellett, a hol megtalálták, sziveu lőtte magát.

A lövésre kisiettek a házbeliek, de a legény már élettelen volt. Erzsiké pedig, a mint a hideg testet meglátta, oda rohant, ölelte, csókolta kedvesét, de hasztalan, a lélek távozott, a test halva volt.

S Erzsiké azóta, ha hallja kedvese nevét említeni, őrülten felkaczag, majd egyszerre bánatosan énekli.

„Temetőben nyugszik az én egyetlen egy virágom.“

Kapeller Zoltán,