Ungvári Közlöny, 1891. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1891-05-14 / 20. szám
* Eljegyzés. Dubró Miklós ungvári lakos, szobafestő e napokban jegyezte el Danes Mariska kisasszonyt. * A szobránczi fiirdővendégek kitűnő vendéglőst nyernek a városunkban előnyösen ismert Szilágyi Lajos és neje személyében, ajánljuk is a pártfogásra. * (xyászhirek. Id. Aschenbrier László, nyugalmazott m. kir. adótáruok, élete 77-ik és házasságának 40-ik évében, hosszas szenvedés után, f. hó 2-án délután 1 órakor elhunyt. — Bérezik István sodronygyáros élete 38 ik évében boldog házaságának 13-ik évében hosszas szenvedése után f. hó 13-ikán délután 2 órakor elhunyt. — Mankovich Mihályné hosszas szenvedés után f. hó 13-ikán elhunyt. Nyugodjanak békében. * Sajtóügyi régtárgyalás lesz Weinberger Adolfnak Bródi Herman elleni rágalmazás és becsületsértési ügyében e hó 15-én a kassai esküdtszék előtt. * Veszettek-marás. A téglaszin utcán egy veszett eb megmarta Ilykó Jánosnét, ki kénytelen volt szopós gyermekével Budapestre menni a Högyes-féle intézetbe, nehogy a veszettség úiüssön rajta. * Megszűnő bélyegek. Azon postai levélborité- kok és postautalványok, a melyekre a bélyegek reá vannak nyomtatva, f. évi junius hó végével a kereskedelmi minister reudelete szerint kivonatnak a forgalomból. A forgalomból kivont e postai értékezikek — a mennyiben teljesen épek és használva még nem voltak — bezárólag f. évi deczember hó végéig minden postahivatalnál, darabonként 1 kr dij levonása mellett, a most érvényes frankójegyekért, vagy más egyenértékű postai értékezikkekért kicserélhetők. * A sűrített levegő felhasználása. Budapesten egy társaság vau alakulóban, mely úgy a fővárosban, mint az egyes nagyobb vidéki városokban közpouti légsűrítő telepeket fog felállítani. Europa nagyobb városaiban már vannak hasonló telepek, és mint a létesítendő magyar társulat főmérnöke, Korda Dezső minap a »Magyar mérnökök, és építészek egyletében tartott felolvasásában elmondja, a sűrített levegő használata mindenütt várakozáson felül sikerült. A központi telepekről a sűrített levegőt földalatti csöveken vezetik el a város különböző részeibe. Kezelése olyan formán történik, mint a világító-gázé, avval a különbséggel, hogy ezt nem világításra, hanem ipari czélokra, főkép a különféle gépek hajtására használják fel. A sűrített levegő olcsósága és czélszerü- sége révén hivatva van arra, hogy a gőzt és a villamosságot kiszorítsa az ipar teréről. A vidéki városokban fontos a központi telep felállítása ott, hol a város világítására a villamosságot akarják bevezetni. — A szolyvai viz, melyet eredetileg és évtizedek óta szőkébb hazájában fiatal savanyú borokkal vegyítve szoktak inni, hírnevének eredetét azen körülménynek köszönheti, hogy még az ily borok mértéktelen élvezete után a különben bekövetkezni szokott kellemetlen utóhatások is elmaradnak. Az orvosok megfigyelték ezen paralizáló-hatást és csakhamar akadtak; kik a forrás gyógyhatását felismerték és azt széliében ajánlták és alkalmazták. Akár praeventiv szer gyauánt étkezés alatt, akár gyógyszer gyanánt a már kifejlődött bajok ellen véve; e viz soha sem hagy cserben; ki erről egyszer meggyőződött, az ezen egyszerű, természetes tiszta és a mellett olcsó házi szert mindenkor kéznél fogja tartani. — A budapesti virágkiállításról vettünk értesítést. E szerint a jury már kiosztotta a dijakat, különösen említendőnek találja levelezőnk azon körülményt, hogy a „tn a g t e r m e 1 é s b e n“ igen nagy volt a kiállítási verseny s vetélkedlek a magkereskedök, minél tökéletesebbet produkálni s így az első dijat elnyerni. Daczára azonban az erős versenynek, ez alkalommal is, miut amint az már az ellüző évek kiállításainál történt, M a u t b n e r Ödön, a József tőherczeg udvari szállítója nyertee el a legmagasabb kitüntetést; a „védnöki érme t“, mig a többi magkiállitók csak a harmadik díjazásra lettek méltatva. A ki ismeri a védnöki éremmel kitüntetett eme fővárosi céget, s látta valaha a gödöllői királyi nyaraló pázsitait vagy megszemlélte az 18üViki országos kiállítás területén volt pázsitot, vagy végig sétált a főváros gyöngyén, a megragadó Margitszigeten s látta ott azt a zöld bársony — fügye- pet, — melyek mindenikének raagvát a Mautbner magkeres- kedése szolgáltatta; nem csodálkozhatik, hogy a legmagasabb kiiiin- tetés őt érte ; mert e ezégnek magtermelése oly magasan áll, hogy hazánkban ma már az erfurti magokat teljesen kiszorította s azt főleg a magvak kitünőságe, az árak olcsósága a pontos kiszolgálás és elegáns expeditió által érte el Mautbner, kinek a jelenlegi kitüntetetéséhez a legmelegebben kívánunk szerencsét. Irodalom. Előfizetési felhívás. Folyó évi július derekán a következő czimű, kedélyes, vidám és mulattató könyv hagyja el az egri könyvsajlót: Fater Hiláriuse, Papi adomák- s ötletek gyűjteménye. A derült hangulatú mű körülbelül 500 adomát foglal magában a következő felosztás szerint: I. Pápák és bibornokok. — II. Érsekek, püspökök. — III. Prépostok, kanonokok, apátok. — IV. Esperesek és plébánosok. — V. Paptanárok. — VI. Káptalanok. — VII. Kispapok. —Vili, Szerzetesek.—, IX. Kántor tanítók. — X. Egyházfik és harangozok. — XI. A szomszédból. Előfizethetni junius közepéig 1 írt. 20 krral. — A bolti ár egy kissé magasabb fog lenni. Eger (lyceum). 1801. május 1. Babik József, tanítóképző tanár. „A Tanítók szava“ ezim alatt havi szakközlönyt indított . Glatz György szerkesztő-kiadó Budapesten (VLI. Weselényi uteza 48. sz.) felhívásában a következő szavakat intézi olvasóihoz: „A tanitókszava“ kiadásával súlyos terheket vállaltunk magunkra. Tért akartunk biztosítani pályatársainknak a jogos küzdelemre — a tett téren. E törekvés érdekében hozott áldozataink fejében a magyar uemzeti népnevelésügy munkásainak szellemi s főleg anyagi pártolását várjuk. Ugyanazért kérjük t. olvasóinkat, kartársainkat, hogy az ügy érdekében biztosítsák lapunkat „A tanítók szavá“-nak megjelenhetését előfizetéseik pontos beküldésével, illetőleg áj előfizetők gyűjtése által. Hisz 1 frt ár mellett csak is akkor biztosíthatjuk euuek feumaradását, ha tömegesen sorakoznak tauitótársaink. Hiszszük, hogy az ügy fontossága is megérdemeli a méltó pártolás!, valamint mi is mindent el* fogunk követni arra nézve, hogy ez érdekeknek hű gondozói és kitartó munkásai legyünk. Nem' szolgálunk „klikk“-et vagy hatalmasságot, sőt kérlelhetlen ostoro/.ói leszünk a mindenhez simuló opportunismusnak s egyedüli erőnket tanitótársaink bizalmában keressük. Különösen is kérjük a támogatást, pártolást ma, meri meggyőződésünk, tapasztalatból szerzett elvünk az, hogy csak az válik mindig az egész testület javára, mit azegésztestülettesz önmagáért, s nem pedig az, a mit egyesek, bár legodaadóbb ügyszeretetből, tesznek az egész testületért. „A tanítók szava“ hűen és kitartva küzd programmjának^megvalósításáért: 1. A tani- nitói fizetés minimumának 600 frtbíiu leendő megállapításért. 2. Teljes fizetéssel biztosítandó nyugdíjjogosultságunk megadásáért 30 évi tanítói működése után. 3 Előrehaladásunk s tanítói állásunk jogkörének biztosításáért „szolgálati szabályzat“ alkotása által. Törekvésünk jogosult, méltányos és Igazságos. E tudatban hivjuk fel t. kartársainkat: s o r a k oz z u nik ! 1 „Bátrán gondosan, Istenben bízva — előre! Mikszáth Kálmán összegyűlt munkáiból Révai testvérek, a füzetes vállalat kiadói (Budapesten ÍV. váczi-uieza 1) megküldték nekünk a 26 és 27. iüzeteket. E fügétekkel egy uj kötet az „U rak és parasztok“ első iveit kaptuk:és ba valaha volt alkalmunk Mikszáthot, mint elbeszélőt kiemelnünk, ezt most kétszeres örömmel és valóságos és élvezettel tesszük, — de sajátságos is az a múzsa, mely Mikszáth tolla által szol’ hazánk, — sajátságos az az ir'niodor, mely ez apró történetek keletét teremti meg, — egy jól ismert világ, melyben miudannyian lanozgunk, — megszokott alakok és emberek, kikkel uton-utfélén találkozunk és mégis, a midőn mindezeket Mikszáth mutatja be nekünk, úgy bámulunk, mintha egy ismeretlen világrészbe jutottunk W na be. Persze, épen ez a hivatott toll, az alkotó lángész ismgketö jele. A mit mi észre sem veszünk, ott Mikszáth uj vonásokat fedez fel, akik mellett mi közönyösen haladunk el, azok az ütóérhetetlen elbeszélő tolla alól egy-egy dráma vagy életkép hősei gyanánt kerülnek ki és a mint a jeles festő ecsetje alól kikerülő minden vonás a mester kezéről tanúskodik, úgy Mikszáth legkisebb müvén is meglátszik, hogy oly valaki irta meg, a kinek! munkáit megunni sohasem, de élvezetükkel még eltelni sem lebtet. Hogy a „t a n á c s u r fúrta n gj a“ szebb-e, mint a „s z á 1 d o.b o s i P a p p f a m i 1 i á“-nak története hogy „az elfelejtett r á b“ több igazságot tartalmaz-e a legélesebb satyra alakjában, mint a mennyi meleg kedély és sziporkázó szellem van a „király ruháiban, arról mi itt nem akarunk véleményt adni. A ki Mikszáthot egyszer olvasta, ráismer ez apróságokban is és velünk együttíélvezni. fogja ezeket is. 0 s- sz, együjtött munkáinak füzetekben megszerzését nagyon ajánljuk mindenkinek, ki olcsó pénzért (egy füzet ára 35 kraj- czár) oiy könyveket akar szerezni, miilyenek megírására csak ritka idők szülnek hivatott embereket. R ét a i t e s t v ó r e k kiadóhivatala több füzetre együttes előfizetést i^, elfogadAz ipartelepek biztosítása tekintetében szakálzerü tanácsokat ad a Gonda Béta műszaki tapácsos, műegyetemi in. tanár és v. gazdasági mérnök szerkesztője Építési Tanácsadó ezi-mü müvének most megjelent 10 dik füzetö. A tűzbiztosítás szempontjából mérvadó s e füzetben közölt részletes előfeltételek a tervezőnek és építőnek is nélkülözhetetlen útmutatásokat nyújtanak arra nézve, hogyan kell tervezni és építem a különféle ipartelepeket és színházakat. — A füzethez a debreceni ref. templom sikerült képe van csatolva. — Ajánljuk e hasznos lés közérdekű művet úgy az. építészek, mérnökök, építőiparosok ésr vállalkozók, valamint az uradalmak, földbirtokosok és gazdatisztek s általában az -építkező közönség szives figyelmébe és pártolásába. AzEpitésiTauács- adó összesen mintegy 30 füzetben jelenik meg. Egy fűzet ára 30 kr. A*', első kötet ára 3 frt. Előfizethetni lehet egy évre 18 füzetre 5 frt 40 krral. félévre 9 füzetre 2 fsi 70 krral. A megrendelések és előfizetések a mű kiadójához itj. Nagel Ottó bönyvkereske- reskedöhöz intózendők. Budapestre. VIII. Muzéumkörút a Nemzeti színház bérházában. : - ■ : y.j PóL: lífi> aLti j — .......' : GB'S3 113. ÍK3T Q> US* Dolgozzatok a míg mécsetek ki nem alszik* Begény a kereszténység .első kor szakából. Irta: gróf Tolsztoj Leo.- — Fordította : Somogyi Ede. (Folytatás.) Júliusra nagy hatást tettek az idegen szavai és különösen utolsó kérdése. Népi csak hogy végkép felhagyott azzal a szándékával, hogy kereszténynyé lesz, hanem immár szinte hihetetlennek látszott neki, hogy a reá zúdult csapások majdnem arra bírták, hogy ilyen oktalanságot kövessen el. Azonban még mindig megoldatlan maradt egy másik kérdés ; mittevő legyen már most és miként szabadítsa ki magát abból a kelletlen helyzetből, mely őt ennyire kétségbeejtette? Körülményesen kifejtette ezt a nehézséget és kikérte az idegennek tanácsát. — Épen erre a pontra „ akartam rátérni, mondá az idegen. Hogy mittévő légy? Az irány, melyet követned kell, a mennyire emberi ószszel meg lehet szabni, tökéletesen világos. Összes zavaraidnak forrása szenvedélyeidben rejlik. A szenvedély volt az, a mely magával ragadott és utadról annyira eltántorított, hogy ennek következtében ennyire szenvedtél. Az élet okulásai rendesen ebben az alakban nyilvánulnak. Jól meg kellene őket tanulnod és ki kellene belőlük vonnod a tanulságot. Sokat próbáltál és már most tudod, hogy mi az édes és mi a keserű. Nem vagy annak a veszélynek kitéve, hogy öntudatlanul ismételd ugyanazokat a tévedéseket. A mi leginkább bánt és keserít, az atyáddal való összekoczczanásod. Ennek eredő oka helyzetedben rejlik. Válaszsz más helyzetet és el fog enyészni vagy legalább nem fog többé abban az éles alakban nyilvánulni. „Minden szenvedésedet helyzeted rendetlenségének kell tulajdonítanod. Átengedted magadat az ifjúkor élvezeteinek. Ez természetes és ennélfogva helyes volt. És helyes maradt is mindaddig, a mig korodhoz illett. De ez az idő elmúlt és te a férfiú erélyével folytattad az ifjúkor dőreségeit; és ez nem volt helyes. Most már oly korban vagy, melyben akaratodnak pótolnia kell' a természetű, férfiúvá, polgárrá kell lenned, szolgálnod kell a közérdeket, ép- ugy kell közreműködnöd az összeség javára, mint a saját magadéra. Atyád azt óhajtja, hogy megnősülj. Ez okos tanács. Átlépted az élet egyik fokát — az ifjúságot — és rá léptél egy másikra. Minden aggodalmunk és minden félelmünk megannyi szimptomája az átmeneti időszaknak. Nézz fórfiassan az igazság szemébe; ismerd el, hogy az ifjúkor évei elmúltak, és bátran félrehajitva mindent, a mi e korszak sajátja volt, a nélkül, hogy a férfikor jellemző vonása lenne, térj az új útra. Nősülj meg; hagyj fel az ifjúkor ledér élvezeteivel; foglalkoztasd elmédet a kereskedelem érdekeivel, a közügyekkel, a tudománynyal és az irodalommal, és nemcsak hogy ki fogsz engesztelődül atyáddal és barátaiddal, de sőt nyugalmat és boldogságot fogsz találni. Zavaraid forrása abban a rendellenes és természetellenes helyzetben rejlett, melyet elfoglaltál. Beléptél immár a férfikorba, és kötelességeddé vált feleséget venni és férfiúvá lenni. Csak azt az egy tanácsot adhatom tehát neked: teljesítsd atyád óhajtását — nősülj meg. „Ha azt gondolod, hogy az elszigeteltség és a visszavonultság, melyet a keresztények között képzelsz, még vonzerővel bir rád; ha inkább csábit a bölcsészet tanulmányozása, semmint a közélet tevékenysége, úgy szabab folyást engedhetsz óhajtásaidnak és haszon is fog belőle rád háromolni, de csak az alatt a feltétel alatt, hogy előbb tanulmányozod az életet ős megismered belső lényegét. Ezt pedig csak mint független polgár és mint családapa teheted. Hogyha erre a pontra elérve, még mindig oly mélyen érzed a visszavonulás és szemlélődés szükségét, úgy minden habozás nélkül add magad rá, mert ebben az esetben a veled született hajlam fog rá késztetni, nem pedig, miként ez idő szerint nyilván, az elégedetlenség kifolyása. Menj azután oda, a hová ez az ösztönöd vezérelni fog.“ Ezek az utolsó szavak végleg meggyőzték Julius elméjét. Meleg köszönetét mondott az idegennek és hazatért. Anyja szívélyesen fogadta. Atyja is kiengesztelődött vele, miután megtudta, hogy alá akarja rendelni akaratát az övének és hogy nőül akarja venni azt a fiatal lányt, a kit számára kiszemelt. Negyedik Fejezet. Három hónappal utóbb megülte Julius menyegzőjét a szép Euláliával és a fiatal pár egy sajátját képező házban telepedett meg. Julius, a ki alaposan megváltoztatta eddigi életmódját, az üzletnek amaz ágával foglalkozott, melyet atyja neki átengedett és tőle telő erővel hozzálátott, hogy a községnek valamennyi által becsült tagja legyen. Egy napon elutazott egy kis városba, mely nem volt messze lakhelyétől, hova az üzletével kapcsolatban álló ügyek vezették és a mint itt egy kereskedő üzletében állott, egyszerre megpillantotta Paraphiliust, a ki az ajtó előtt elhaladt egy fiatal leányuyal, ki Julius előtt ismeretlen volt. Mind a ketten majd összeroskadtak a sok szőlő terhe alatt, melyet eladás végett kínáltak. Julius fölismerve barátját, kiment, üdvözölte és arra kérte őt, hogy töltsön vele egy órát nyugalmas beszélgetés közben. A leány, a ki látta, bogy Pamphilius nagyon szeretne barátjával a kereskedésbe belépni, és észrevette, hogy habozott őt magában hagyni, arról biztosította őt, hogy nincsen szüksége szolgálataira, és hogy ő majd egymagában ül az üzlet előtt és várni fog, a mig szőlőjére vevők jönnek. Pamphilius megköszönte a leány előzékenységét és elkísérte Júliust az üzletbe, Julius barátja az üzlet tulajdonosa megengedte neki, hogy egy belső terembe vonuljanak, a hol nyugalmasan és fesztelenül folytathatják beszélgetésüket. Mihelyt itt együtt voltak, a barátok kérdéseket intéztek egymáshoz életük eddigi folyása iránt. Pamphilius élete simán folyt tovább és a mióta nem látták egymást, nem mutatott fel semmi változást; még mindig a keresztény községben élt, miként akkor, még most is nőtlen volt és arról biztosította barátját, hogy évről-évre, napról-napra, órá- ról-órára gyarapodni érzi boldogságát. Erre Julius is elbeszélte, viselt dolgait, elmondta, miként, volt már azon a ponton, hogy kereszténynyé legyen, hogy már útnak indult a keresztény falu felé, midőn egyszerre megállította egy idegen, a ki kinyitotta szemeit, felvilágosította a keresztények tévedései felöl és megérttette vele, hogy kötelessége megnősülni. — És én megfogadtam, tanácsát és ma felesó- c-es ember vagyok, rekeszté be Julius előadását. — És boldog vagy most ? kérdé Pamphilius. Megtaláltad a házasságban azt az üdvöt, melyet az idegen kilátásba helyezett neked ? (Folytatása következik.)
