Ungvári Közlöny, 1891. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1891-01-15 / 3. szám
Ungvár, 1891. január 15. $• szám Tizenharmadik évfolyam. Előfizetési ára Félévre................................‘2 frt. Negyedévre .....................1 * Egy példány ára 10 kr. Kapható a kiadóirodában, Szenczer Henrik és Feuerlicht R. tőzsdéjében. Az előfizetési és hirdetményi dijakat POLLACSEK MIKSA könyvnyomdája veszi fel. UNGVÁRI KÖZLÖNY. MERI EliKNIK (JNÜTŐKTÖKÖN. Szerkesztőség ; nagy-utca 36. (a görögtemplomnál J Ide intézendők a lap szellemrészét illető küldemények. Iíézirai tok előlegeS|kivánatra egy hó alatvisszaadatnak. Hirdetményekért a 30 kr. bélyegilletéken felül 3 kr. nyílttéri czikkért 5 kr. fizetendő minden szó után. A Fehér hajó-telek felépítése. A Fehérhajó-telek a kincstárral kötött úrbéri egyessóg folytán jutott a város tulajdonába. Az eredeti terv az volt, hogy e helyütt városháza építtessék. Idő múltával azonban ezen tervtől eltért a város, s megszerezte a kincstártól a jelenlegi városházát. De hogy a Fehér hajó felépittessék, ez az eszme állandóan foglalkoztatta a közönséget; egy időben Seiden állami mérnök tervet is készített az építéshez, az ügy azonban mindig elodáztatott. Míg most újabban fel vettetett az építés eszméje, s úgy hisszük, miként az elodáztatni többé nem fog. A város közönsége általában megbarátkozott azzal, hogy az épület mostani rondaságában többé nem maradhat, s építenünk kell. Mert a városnak mint testületnek kell előljárni s megkezdeni a város csinosodását azzal, ha a saját telkén emel csinos házat, hogy azután magán háztulajdonosok példát véve, folytatólag igyekezzenek a várost, rondának mondható kinézéséből csinossá alakítani. Mert míg utcáink javában épülnek s rendeztetnek, házaink még mindig a régi ósdiságban hirdetik e tekintetben való elmaradottságunkat A fehérhajó építésének ügyében tehát mozgalom indult meg. Ugyanis buzgó polgármesterünk ej hó 12-én a város képviselőinek egy részét értekezletre hívta meg, melyen egyhangúlag elfogadtatott az eszme, hogy a Fehér hajót immár ki kell emelni rondaságából. A kivitel módja azonban alapos gondolkozás és megbeszélés tárgyát kell hogy képezze. Ezen értekezleten megjelent Blau Gyula mis- kolczi lakos, ismert építész-mérnök, bemutatva az építéshez egy tervet és költségvetést. Munkájának készitésénél azon elv vezette a tervezőt, hogy egy monumentális épület emeltessék azon helyen, mely célszerűsége mellett, minden részleteiben tartós és szolid, külsejét és berende- sését véve pedig díszes palota legyen. Terve szerint az épület teljes berendezéssel 152 ezer forintot igényelne. Az épület két emeletre díszes kupolákkal, vörös márvány lépcsőkkel, s a kor kívánalma szerinti berendezéssel készülne. A mérnök úr terve szerint a palotát három módon lehetne berendezni. Ha csak bórháznak épülne, úgy földszint kilenc bolt, első emeletén ezredesi és két nagyobb lakás összes hozzátartozókkal, a második emeleten négy lakás 3—4 szobával épülne. Lehetne az épület bérház, s az első emeleten közterem, ebédlő és játszó szobák és két lakás; a 2-ilc emeleten bérlakások. Mely esetben a földszinten nehány bolt mellett kávéház és sörcsarnok rendeztetnék be. Harmadik terv szerint szálloda épülne a tel-j ken, alul pár bolt mellett kávéház, ebédlő, az elsőj emeleten nagy termek és 25 —30 szállószoba. A terv a mostani városi telekre szól, azonban ha a Róth-féle telek hozzávétetnék, úgy folytatólag 3 nagy bolthelyiséget s az emeleteken megfelelő szobákat lehet építeni. Utezarendezés érdekében a jelenlegi épület ki szögellése 2 méter szélességben a nagy hid- utcán elvágandó s a sarok is levágandó, az utca díszítése érdekében. A bemutatott terv szerint az épület oly díszes kivitelű és kiállítású, hogy valóban bármely fővárosba beillik. Mindazonáltal a város igényeihez képest egyszerűsíthető, miáltal a költségvetésben lényeges árkülönbözet érhető el. Az építkezés fináncziális oldalát tekintve, Blau Gyula építész szerezné be a szükséges pénzt 51/, °/0 évi törlesztésre. A tervező számítása szerint nemcsak törleszthető lenne a kölcsön a bevételből, de megtakarítás is volna, elérhető s a törlesztés letelte után a város egy szolid és díszes palota tehermentes birtokába jutna. A tervező ily módon hajlandó lenne az építést a legutolsó részletekig elvállalni s azt a leg- szolidabbúl kiállítani Ennyit hallottunk a tervezőtől. Minden esetre elismeréssel vagyunk iránta, «hogy az ügy megbeszéléséhez megadta tervével az impulsust. A mire őt főképen az vezette, hogy mint e város szülötte, a maga tevékenységével ily módon óhajtott szülővárosa emelkedéséhez hozzájárulni. Az értekezlet albizottságot küldött ki a további teendők végett. Hogy a fehér hajót felépítsük, az elől kitérnünk nem lehet. A kivitel azonban lelkiismeretes megfontolást igényel. Mert utóvégre csak úgy építhetünk, hogy az egyúttal kifizesse magát, vagyis hogy az erre felveendő kölcsönt törleszthessük. I nélkül nem volna megengedhető az építés. Az iigygyel foglalkozó polgároknak s egyáltalán mindenkinek alaposan gondolkozniuk kell a kivitel felől s az építést oly módon vitetni keresztül, hogy az. mint mondani szokás, magát kifizesse. Nem kell a dolgot elhamarkodni, hanem megfontolás után határozni. Az ügy további fejleménye felől is értesíteni fogjuk a közönséget s hozzászólunk a dologhoz. Most még csak annyit, hogy Blau Gyula tervező ur tervén módosítani, változtatni lehet, az arányok a kivitelnél olyanok lehetnek, melyek a költségeket tetemesen apasztanák. Bemutatott terve azonban, a mi a dolog technikai részét illeti, teljesen korrekt s szakemberek elismérésével találkozott. A betegsegélyző és temetkezési egylet közgyűléséről. Vasárnap, f. hó 11-én tartotta közgyűlését Erdős László elnöklete alatt az alig rövid idő óta fennálló egyesület. A szép számmal egybegyült tagok üdvözlésével nyitotta meg elnök a közgyűlést, röviden ecsetelve az egylet eddigi állapotát, kéri a tagokat lankadatlan buzgalom és kitartásra a legüdvösebb intézmény iránt. Ezután Hevesy Mihály titkár szólalt fel hasonló értelemben, kérve a tagokat és vendégeket általánosan az egylet jótékony zászlaja alá sorakozni, mire többen be is Íratták magukat. Szendrey József tag indítványára általános lelkesedéssel határozta el a közgyűlés, hogy még három hónapig nem veszi igénybe az egylet segélyét, hogy alaptőkéjét annál jobban gyarapithassa. Ha valaki netán a tagok közül elhalna, 20—20 kr. lefizetésére kötelezték magukat mindnyájan, mely begyült összeget egy maximumra az egylet pénztára egészít majd ki. Kiküldetett egy három tagú számvizsgáló bizottság a helyes könyvvitel megvizsgálására, melylyel igazolva legyen, hogy ama alattomos rágalmak, melylyel az egylet nemes intentiója ellen is, csupán személyes okokból egyesek — sajnos hogy ilyenek is akadnak — vannak, beigazolva lássák, mennyire gondosan végzik tisztjüket minden haszon nélkül a tisztviselők. Hogy az egylet némileg bemutassa magát a nagy közönségnek, határozatba ment egy kellemes zártkörű társas összejövetel megtartása f. hó 24-én a Savanyuviz vendégló termében Az egész egy táucmulatság, piknik jellegét viseli, melyet oly Babonák a konyháról. A konyha kiváló szerepe az emberek életében magával hozta azt, hogy annak csaknem minden részéhez regék, szokások és babonák csatlakoztak. Ezek nagy számából akarunk néhányat felemlíteni. A legfontosabb a konyhában a tűzhely, melyet már a régi korban házi oltárnak, szent és varázsló helynek tekintettek, melynek ereje a vele összeköttetésben álló üstre, fazekakra, szénfogókra, sőt a hamura is kiterjedt. A tűzhely mellett volt a régi időben a legtisztább ülőhely. Az új asszonynak és új szakácsnőnek, midőn legelőször jöttek a házba, háromszor kellett a tűzhelyt megkerülniük s egyúttal benézni a kéménybe is. A kéményen keresztül hozza Mikulás az ajándékokat, de egyúttal itt járkálgatnak be és ki a boszorkányok is. A tűzhelyen lévő tűz is különös tiszteletben részesült mindenütt; a ki bele mer köpni, annak száját kelések lepik el. A főzőedényhez varázserő kapcsolódik. Ha éjjel nem fedik be, senki sem alhatik a házban. Ha felforditják, midőn a csirkéknek ki kellene kelni, azok megfulnak. Ha a vőlegény érkezésekor lovai lábai elé új agyagfazekat dobnak, a házasság szerencsés lesz.Vajköpülésnél a szénfo gót kell az edény alá tenni, hogy az jó legyen. A szénseprün lovagolnak a boszorkányok a Gellérthegyre, sőt ha az ablakon kidobjuk is, forgószél támad. Ha két seprüt keresztbe teszünk vagy megfordítva állittjuk az ajtó elé, a boszorkányok nem jöhetnek be. Némely vidékeken a seprüt villámhárítónként alkalmazzák. Az evőeszközök közül a kés, villa és kanál a legemlegetettebbek a babonában, de a többieknek, még a fogpiszkálónak is, van sajátságos jelentése. Veszélyes a kanál. A ki idegen kanállal eszik, háromszor tuvjoíi belé evés előtt, hogy meg ne ártson. Ki evés közben leejti kanalát, ugyanabban az évben meghal. A villa olyanforma szerepet játszik, mint a szénfogó. A kés is sokat jelent. Ha élével áll felfelé, veszekedés lesz, de ugyanaz kényszeríti a boszorkányokat, hogy valódi alakjok- ban mutatkozzanak. Késsel nem szabad italt megkeverni, mert gyomorfájás lesz belőle. A kinek kést adunk, annak szeretetét és barátságát elveszítjük. Kanalat, kést és villát nem szabad esküvőnél ajándékozni, mert a házasság szerencsétlen lesz. A fogpiszkáló legjobb oly fából, melyet viliám sújtott, fűszálakból azonban nem szabad fogpiszkálól készíteni, mert abba elbújhat az ördög. Mivel a konyhában készül az étel és ital, természetes, hogy ezekre is átszármazik a babonás jelentőség, Mindenekfelett a kenyeret szokták Isten adományának tekinteni. Midőn uj lakásba hurcol- kodnak, legelői viszik a kenyeret, hogy áldást hozzon. A kenyér megvédelmez a boszorkányok ellen, ezért tesznek a bölcsőbe kenyérdarabot és a zseb ben is hordanak. Tréfálni a kenyérrel nem szabad ; ki azzal dobálódzik, nem jut menyországba; ki lábaival tiporja, éhezni fog. Ha az utón találunk kenyeret, fel kell venni és félretenni valami kőre. Ha kocsi megy át kenyéren, oly hangosan sikolt fel az, hogy az ember siket lesz tőle. A kenyér I ereje átmegy a kenyeres kosárra is s ezért a vihar és jégeső ellen elegendő egy kenyeres kosarat szabadba tenni. Vajat nem szabad sokat enni, mert különben feldöfnek *a tehenek. Virágvasárnap jó hosszú hurkát enni, hogy a len is hosszúra nyúl jón. A tojásnak szintén sokféle jelentősége van : jelképe a termékenységnek, védőszer a varázslat ellen, még a villámcsapást is elhárítja. Borsót karácsonytúl vizkeresztig a németnek nem szabad ennie. Donar pogány isten kedvenc eledele, ki ekkor jár körül a világban. De ennél jobb akkor lencsét és köleskását enni, hogy a következő évben sok pénze legyen az illetőnek, a lencse ugyanis hasonlít az aprópénzhez, a köleskása pedig aranyszínű. A hal evése is elmozdítja a gazdagságot. mivel a pikkelyek hasonlítanak a pénzhez. Mivel továbbá a hal az ősi idők óta szent elemben él, maga is varázserejü lesz, ünnepnapokon eszik ; az álomban a nagy hal pénzt, á kicsiny pedig boszuságot jelent. Ha a burgonya szépen virít, szerencsétlenséget jelent, ha a fazék felbontásakor valami benmarad, látogatóvendég lesz. Széttört nyers burgonyával meg lehet szüntetni a szeplőt. A gombócz ősi időktől fogva ünnepi eledel volt, s ezért sok jelentősége van. Tamás névestéjén (december 21) a szerencseszámot lehet általa ki tudni a sorsolásnál, ha mindenikbe egy számot tesznek, a mely gombócz a főzésnél legelőször emelkedik fel, abban van a nyerő szám. A tej is varázserejü. Egészen fekete tehén teje láthatatlanná tesz. A láz elűzése végett tejet kell adni a kutyának, s igy szólani : „Légy te beteg, és én egészséges,“ A villám által keletkezett tüzet is kioltja (valóban a tejből kifejlődő szénsav még a petró-
