Ungvári Közlöny, 1891. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1891-03-05 / 10. szám

háztartási tárgyak, mint gyümölcs*, főzelék-, hüve­lyes vetéménykonzervek, konyhakészitmények s az éléstár czikkei.) XIII. Iparos-íaiioncitiunkák és iparoktatás. Ipa­ros-tanonciskolák és r.őipariskolák tanulói által felügyelet alatt készített munkák, ipariskolák okta­tási és taneszközei, statisztikai kimutatások, stb. XIV. Mezőgazdasági kisebb gépek és eszközök, tüzoltófölszerelési tárgyak, kézi szreszámok. (Lásd a szabályzat 2. §. c) pontját.) XV. Közlekedés- és világítási ügy. (Minden­nemű kocsik és jármüvek. Táviró, távbeszélő, ezek berendezése és világítási tárgyak.) XVI. Pótkiáliitás. Régészeti és művészeti osz­tály. (Ebben kiállíthatok a Komárommegye és vá­ros területén fönnálló egyletek, intézetek és magá­nosok tulajdouát képezömü vészeti tárgyak és ré­giségek. Helyi és vidéki hírek. * Tanitó-gyÜlés. Az ungvármegyei áit. nép­tanító-egyesület választmánya a múlt hónap 26-án tanítói körökre és tanügy barátokra egyaránt érde- dekes és tanulságos ülést tartott. A pénztárnok és könyvtárnok jelentései után, melyek az egyesület örvendetes gyarapodásáról tanúskodnak, a tavaszi közgyűlések munkálkodási irányának megállapítására került a sor. Tihanyi kir. tanfelügyelő, K r o m- paszky és Ember felszólalásara a következő tételek fogadtattak el: 1. A magyar beszéd taní­tása ; 2, számolás tanítás; 3. a reáliák tanítása a beszéd és értelem-gyakorlatok alapján ; 4. az irás és olvasás tanítása. A folyó évi tanítói közgyűlés május hó 3-ik szerdáján lesz ; tárgyai: 1. Tiszt­viselői beszámolók. 2. Általános tisztujitás. 3. Fel­olvasások : a) Ember J.: kitűnő ébresztő óra; b) B u d a i S.: a reáliák tanítása. 4. Adminis­trativ természetű ügyek. 5. Indítványok. A délután folyamára a méhész és gyümölcsészeti vándor-tanár urakat kéri fel az egyesület, hogy szakmáikból előadást tartani szíveskedjenek. Elhatározta még a választmány, hogy a tanítói nyugdíjtörvény revisiója. alkalmával fel fogja kérni a vármegye orsz. képviselőit, hogy a 30 szolgálati év mellett foglaljanak állást. Tetszéssel találkozott Tihanyi tanfelegyelőnek a tanítói javadalmazás végleges rendezésére vonatkozó eszméje, mely a fokozatos és helyhez nem kötött előlépést akarja meg­valósítani. * Poliak József zongoraművész városunk szü­lötte. ki hosszú távoliét után rokonai körében itt időzik, régi barátai és ismerősei felszóllitásának engedve, még a nagy hét előtt valószínűleg e hó 14 vagy 15-én hangversenyt fog rendezni. Finom előadási modora és kiváló technikája által mind­azok, kiknek alkalma volt Pollak játékát a társa­ságokban hallani, el vannak ragadtatva. Mindazok­nak, kik barátai a szép művészies zenének, e hir kellemes leend. A programmot, mely érdekesnek ígérkezik, érdekkel is várjuk. Úgy is mint városunk szülöttének, valamint művésznek a legjobb sikert kívánjuk. * Miniszteri segély. A közoktatásügyi minisz terium, az ungvári iparos t moncok oktatására, ez évre 200 frt segélyt utalványozott. * Reményi Ede hangversenye városunkban múlt szombaton a legfényesebb erkölcsi és anyagi sikerrel, a Társaskör szorongásig megtelt nagy ter­mében tartatott meg. A minden bírálat fölötti elő­adásról nincs mit mondanunk, hanem a hozzánk elfáradt művésznek köszonetünket, Lévai Mór ren­dezőnek pedig elismerésünket nyilvánítjuk. * Gyászhirek. Por hajós Sámuel, dr. Levy József orvos apósa, múlt hó 22 ikén, élete 82 ik évében, — Brenner Józsefné, szül. Petrik Amália, f. hó 3-ikán, élete 46-ik évében, — Budaházy Zsigmond földbirtokos f. hó 3 ikán elhunytak. Béke hamvaikra! * Tűz. Szombaton déli 12 órakor a Mocsár-utcá- j ban levő Schreiber-fele ház esett a lángok marta­lékául. A korán érkezett tűzoltók a tűzet lokali­zálták és 2 órára már teljesen el volt oltva. Mint halljuk a tűz vigyázatlanság szüleménye. — Hétfőn két újabb tüzeset volt a késő esti órákban. Az egyik a bozosi-utcán, Nagy István udvarában, a másik a radvánci-utcán Kunsch Márton udvará­ban volt. Mindkét helyen takarmány égett el, való­színűleg boszuból eredő gyújtogatás következtében. * Csinos Új vendéglőt nyitott özv. Grünfeld Mórné a régi városházépület emeletén. A kénye­lemmel berendezett helyiségek és a kifogástalan kiszolgálat e vendéglőt kellemes üdölő és társalgó helylyé teszik minden tisztességes egyén számára, s a látogatottság eddigi mérvéből ítélve, a legjobb jövőt jósolhatjuk a kedves modoránál fogva is pártolást érdemlő özvegy vendéglősnének. * Az Önk. tíízoltóegylet múlt vasárnap közgyű­lést tartott, melyre vonatkozó tudósításunkat a jövő héten közöljük. * Fontos és városunk kitűnő fazekasait első helyen érdeklő értekezletet fog tartani iparhatósági biztosunk március 15-én d. e. 10l/2 órakor a város­háza termében. Nem másról lesz szó, mint a konyha cserépedények készítői előtt az eddigi elzárt szük- körü piacot oly módon kiszélesiteni, hogy ezzel az érdekelt iparosok készítményeinek a lehető leg nagyobb és biztos forgalom biztossittassék egy Budapesten május havában tartandó kiállítás által, melyen résztvehetni a legkisebb iparosnak is mól­jában áll, s anyagi előnyük a szakminiszter elsó helyen való érdeklődése mellett előre is biztosí­tottnak tekinthető. *Uj plébános. Beregszászi róm. kath. plébánossá Meszlényi Gyula Szatmár-egyházmegyei róm. kath. püspök ajánlatára gróf Schönborn Buchheim Ervin, mint kegyúr, Turcsányi János munkácsi születésű s szlatinai róm. kath. lelkészt nevezte ki. * Érdekes fegyelmi tárgyalás volt e hó 13-án délelőtt a kir. ítélő táblán Sárkány József elnök­lete alatt. A vádlott Szojka Ferencz kir. járás- birósági végrehajtó volt, akit a kir. törvényszék 5 rendbeli, fegyelmi vétségben mondott ki vétkes­nek és ezért őt hivatalvesztésre ítélte, s a fölmerült 118 frtnyi költségben marasztalta. A kir. tábla a két első pontban foglalt vádakra nézve .Szojka Ferenczet felmentette, három vádpontban vétkes­nek mondta ki, de tekintettel az egyes eseteknél fenforgó túlnyomó enyhítő körülményekre, csak 20 frt pénzbüntetésre Ítéli. A 118 frt eljárási költ­ség megfizetése alól szintén fölmenti a tábla a vád­lottat, mert ezeket a költségeket épen azok a vád­pontok okozták, amelyeknek terhe alól vádlottat a tábla fölmentette. * Baleset elleni biztosítás angol módra. Nemrég Londonban „Medawar Ticket Advertising and In­surance Company“ czég alatt egy társaság alakult, mely összeköttetésbe lépett az angol vasutigazgató- ságokkal és ezeket arra akarja rávenni, hogy en­gedjék meg neki, hogy a menetjegyek hátára hirdetéseket alkalmazzanak. Ezért az engedélyért az utazók ingyen biztosítást kapnának baleset ellen, még pedig az első osztályú utas 500 font sterling, a második osztályú 300, és a harmadik osztálya tűrhették a tréfát; mert nem akarták észrevétetui. legalább, mintha Latona békáiban többet hinné­nek, mint maga Demokrit. De az volt a baj, hogy sem pirongatással, sem komoly beszéddel nem tudta őket rávenni, miszerint a dolgot okos szem­pontból vegyék a szivükre. Ha trétára vette a dolgot, ők is vele tréfálkoztak ; ha komolyan be­szélt, a miatt kaczagták ki, hogy ilyes valamit komolyan vehet. És igy tehát, minden ellenvetés­nek daczára, mint Ábderában mindenkor min­denre nézve, úgy erre nézve is — a régi szokás­nál maradtak. Azonban már Demokrit idejében is bizonyos közönyt vettek észre a nemes abderita fiatalságnál a békákat illetőleg. Strobylus tiszteletes uram leg­alább gyakran fakadt panaszra a miatt, hogy a legtöbb jó család a békás árkokat, a melyeket ősidőktől fogva kertjeikben fentartottak, észre vétlenül betemette és hogy a szegény ember majd­nem az egyetlen, a ki ebben a tekintetben még a dicséretes régi szokáshoz ragaszkodik és a szen­telt tó iránti kegyeletét önkéntes adakozásokkal is tanúsítja. A dolgok ilyetén állapota mellett, ki sejtette volna, hogy valamennyi abderita közt épen az, a ki legkevésbbé volt gyanúsítható, hogy a béka- istenités betegségében sinylik, — hogy Agafhyrsus érsek lesz az férfiú, a ki csakhamar a szamarak és árnyékok közti háborúság befejezte után, az abderitáknak a békákért való meghidegült buzgó- ságokat uj életre serkenti ? S mégis lehetetlen e különös ellenmondás vádja alól, mely benső meggyőződése és külső magaviseleté közt észlelhető volt, fölmenteni; és ha nem volnánk már gondolkozási módja iránt tájékozva, magaviseleté nem is volna megmagya­rázható. De mi úgy ismerjük e papo', mint becsvágyó férfiút. Az utóbbi zavargások alatt egy hatalmas párt érén látta magát és nem volt kedve ezt a gyönyörűséget csekélyebb értékkel fölcserélni, mint maradandó befolyásával az ismét nyugalomra tért köztársaságra, a mi olyas valami, a mit ez idő sze­rint nem érhetett volna el biztosabb módon, mint. úgy, ha nagy népszerűségre igyekszik szert tenni és a nép balitéletei iránt szívességet mutat, a mi annyival kevesebbe került neki, mivel (mint oly sok a maga fajtájából) a vallást csak politikai gép­nek tekintette és tulajdonképen édes keveset törő­dött vele, ha béka-, bagoly-, vagy juhbőr-e az a valami, a mi kedvelt szenvedélyeinek legszabadabb és legbiztosabb kielégítését előmozdítja. Plnnélfogva tehát, és hogy a legolcsóbb módon tartsa fenn tekintélyét és befolyását a nép előtt, nem sokkal az árnyékharc/ befejezése után nem­csak számkiüzte a gólyákat, a melyek miatt a békaápolók panaszt emeltek, a Jason-templom min­den udvarából és környékéről, hanem oly annyira igyekezett uj barátainak a kedvébe járni, hogy egyik virágos kertjének a kellő közepébe (a melyet valamelyik őse sétatérül szánt) tavat ásatott és benépesítése végett Strobylus tiszteletes uramtól igen lekötelező módon a szentelt tóból nehány hordó békaivadékot kéretett, a mit Latonának hozott ünnepélyes áldozat után, az egész abderita csőcselék kíséretében nagy pompával oda is vittek neki. 100 font sterling erejéig. Betegsegélyzést kapnának az első osztályú tagok 3, a második osztályúak 2 és a harmadik osztályúak 1 font sterling erejéig. — Készítenek most Angliában többek között oly kalendáriumokat is, a melyeknek megvásárlásával az illető arra az esztendőre, melyre a kalendáriuma szól, biztosítva van a baleset ellen. Kapnak to­vábbá kalapokat, czipőket, melyeknek tulajdonosa, mindaddig, a mig ezeket a ruhadarabokat viselik, baleset ellen biztosítva vannak. * Verhovay Gyula új politikai napi lapot indít, „Független Újság“ czimmel. Ámbár városunkban — hol a sikernek hódolnak, bárki vívta legyen is azt ki, — a Verhovay név nem igen népszerű: mindazáltal mi melegen ajánljuk az új lapot az igazságszerető emberek figyelmébe és pártfogásába. Nem fog ártani egy kis friss, csípős fuvalóm a penészedé közszellemre. A lap áprí ban indul meg s a mutatványszám márcz. 15 ikén fog megjelenni. Előfizetési ára egy évnegyedre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. — Uj zenemű. Táborszky Nándor nemzeti zeneműkereskedésében Budapesten, Váczi-utcza 30. szám, megjelent: „Boldog perczek“ polka- mazurka szerzé Neugebauer József. Ára 75 kr. — A rózsák metszéséről hoz illusztrált közlé­seket a „Rózsatenyésztés“ most megjelent 31ik fü­zete, F füzetben fejezi be szerző Czapáry Albert a rózsa fajok kiválasztását és csoportosítását; továbbá az ültetés módját illető megjegyzéseit, ez után tér át a rózsák metszése és azoknak télre való betakarására. E fejezetnél, mint a tenyésztés egyik legfőbb kellékénél hosszan időz szerző s számos illusztrációban mutatja be alapos leírással a metszés nagy fontosságát. A többek között itt elmondja, hogy a metszés az évnek két időszaká­ban szokott eszközöltetni és pedig őszszel és tavasz- szal (március hóban). Itt aztán közli, hogy a rózsák­nak télen való metszése mily veszélyes a növényre, mert a rajtok ejtett sebek következtében a hideg és téli nedvesség behatása alatt sokat szenvednek sőt végkép el is pusztulnak stb. A füzetet 15 csi­nos kép disziti s általában kiállítása oly szép, hogy bármely salon asztalnak díszére válik s a mellett — ha a mü már teljes lesz — jeles Útmutatója leend a rózsa kedvelő közönségnek. Ára 1/t évre csak 1 frt 20 kr., mely összeg a „Virágkedve lök könyvtára“ kiadóhivatalának Nyiregyházára- küldendő be. — Kétezer éves képek vannak ez időszerint a fővárosi műcsarnokban kiállítva, melyek Egyptom- ból a mai Fájjumból származnak s a müveit világ közbámulatának képezik a tárgyát. E képekről kitűnő tanulmányt irt D r. N y á r y Sándor a régészeti irodalomnak e kiváló művelője a „Képes Családi Lapok“ legutóbbi számában, amelyben e tanulmányon kívül Jókai Mór, Tábory Róbert Tolstoi, dr. V á r a d y Antal, br. Hor­váth Miklós, Pál ágy i Lajos müveiben gyö­nyörködhetik az olvasó. Dr. Nyári Sándor ismer­tető cikkére olvasóink figyelmét ezennel felhivjuk. Az étkezésről. Szinte nevetségesnek látszik első tekintetre az evésről és ivásról értekezni: mert hiszen enni és inni minden ember tud. Hát ez igaz, — csakhogy enni, meg helyesen e n n i, az két különböző dolog. Az evéshez ugyanis csak jó gyomor (no meg elegendő étel), de a helyes evéshez azon kívül még más valami is szükséges: bizonyos foknyi műveltség' Enni az oktalan állat is tud, de he­lyesen enni csak az, á ki ismerős az étkezés szabályokkal. Fontos dolog töviről-hegyire ismerni azokat a sza­bályokat, melyeket az étkezésre nézve előir az egészség­tan. Ezen szabályok megtartásától függ a helyes étkezés, a helyes étkezéstől pedig függ sok olyan dolog, a mely tudatlan ember előtt számba sem jön, ha azok bordere­dét nem ismeri, de figyelmet ébresztenek benne ezek a szabályok, ha azok előtte meg lesznek magyarázva. Hogy mindjárt a vastagabb végénél kezdjem : ettől j függ az egészség. S ez már aztán valami, mert a jó egészséget még a tudatlan ember is imádja, legdrágább kincsének tartja. Helyesen mondja : »Ha jó egészség van, minden van!» Igaz, hiszen az egészségtől függ aztán a munkakedv, vagyonszerzés, boldog családi élet, meg a többi, — s végül a jó egészséggel van összefüggésben a hosszú kellemes élet. S ki legyen az a balga, ki meg­veti a helyes étkezést, ha attól ennyi minden függ. Bi­zonyára senki. Tudvalevő dolog, hogy az étkezés testünk fentar- tására okvetlen szükséges, hiszen életünk jó részét arra áldozzuk fel, hogy megkeressük a mindennapi kenyeret, pecsenyét, meg a többit. Ámde a legizletesebben elké­szített ételek is csak akkor felelnek meg czéljuknak, ha J azokat a körülményekhez képest okosan használjuk. Mindenekelőtt fődolog mértéket tartani az étkezés­ben és rendet az időben. Sokat is enni, folytonosan is enni, olyan elhibázott valami, a mely óriási hátrányok­kal jár nemcsak a zsebre, de magára a gyomorra is. Már maga a gyomor úgy van alkotva a termé­szettől, hogy mintegy tanácsadója legyen az embernek abban, mikor és mennyit egyék. Az éhség és szomjúság érzete az, mi megmondja : no most egyél, s ugyancsak a gyomor mondja meg azt is, mikor elég már. Ámde (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents