Ungvári Közlöny, 1891. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1891-02-19 / 8. szám
a katholicizmus fensége is erre utalja őket, nehogy elvétsék rendeltetésüket, nehogy a Damokles kardiaként függő vészfelhők, melyek a katholicizmus egén annyira összehalmozódtak, elhárítását el- mulaszszák, vagy eltüntetni készületlenek legyenek. A katholikus szellemben megedződve, elvszilárdságra szert téve, kell a papnevendékeknek a küzdtérre kilépniük, hogy a katholikus egyházat az ellenektől megvédjék, csorbithatatlan tekintélyének mindenkor tiszteletet tudjanak kivívni ama szellemi mód által, melyet mint minden katholikus semináriumban, úgy az ungváriban is alkalmuk van elsajátítani. E tekintetben semmi kívánni valót sem hagy hátra az ungvári gör. szertartásu katholikus papnevelő intézet. Elöljárói s érdemdús tanári kara biztos garanciát nyújtanak a felől, hogy neveltjei úgy az egyháznak, mint édes magyar hazánknak buzgó zászlóvivői, lelki pásztorai, illetve honhü polgárai lesznek. Mint a múltban úgy most is nemes cél lebeg az ungvári növendékpapság szemel ^lött, szép eszmék lelkesítik annak lelkesülni tudó ifjú sziveit. Meggyőzött erről az igen csinosan díszített nagyteremben szép számban earyb gyűlt válogatott közönség: a város és vidék s/.in-.java, mely a műsor minden egyes tételét feszült figyelemmel hallgatta s egy kitünően sikerült „akadémia“ kellemes emlékeivel távozott az ős ungvári vár falai közül Az intézeti dalegyesület által előadott „a dal“ Maurer Lajostól nagymértékben felébresztő a hallgatóság figyelmét, s mintegy előkészítette arra, hogy a mai estén a kellemes élvezet percei várakoznak reá. hogy magas készültségú dalárda fogja gyönyörködtetni. A darabbaD az összhang kiválóan érvényre jutott. A „Népdal-füzér“ Wágensommer Jánostól — előadásában főkép a Ruttkay Pál II. éves h. hallgató által szabatosan énekelt bariton- soloban, melyet dongó-kar kisért, a magyar népdal igényelte érzelem teljes interpretatiót csillog tatott a dalárda. A „búcsú“ ugyancsak próbára tette a dalárok képességét, kik e nehéz darabbal kellő módon megbirkóztak; mert oly rithmikus előadást hollottak, melylyel egy országos dalversenyen is helyt állhatták volna. A sok nehézséggel telt énekmüvet mindvégig teljes erővel és briliáns hangfestéssel: a pianók és fortéknak meglepően szép egybeolvadásával dalolták. A szép darab sok tapsot aratott a közönség részéről, az érdeklődés a dalárda iránt e darabnál összponto* sült, ennél emelkedett a legmagasabb fokra, mert megismételtették A dalárda ily nagyfokú iskolázottsága Zseltvay Emil theologiai lyceumi tanárnak róható fel érdemül, ki nagy elfoglaltsága mellett e tanévben is lankadatlan buzgalommal tanitja a papnevelő-intézetben a n\agyar énekmüvészetet. A tisztán papnövendékekből álló zenekar a „magyar egyveleg“, „La belle roumaine“ J. Joanovicztól és az „ünnepi induló“ cimü zene müvek előadásában a zenekari szabályszerű össz- játéknak ekklatáns jelét adta ; zenejátékát a szokott lelkes odaadás, tüzesség, kellő árnyalat és zeneértelemre valló kifejezésteltség jellemzik. A „magyar egyvelegében interpretált solo-részlete (piano) a violino (I.) primónak meglepő zenei finomságot árult el a kivitelben, mi nemcsak szorgalmát igazolja a játékosnak: Demjanovics Péter II. év. hit. hallgatónak, hanem a gondos betanításra s a zenekari tagok helyes irányban való vezetésére enged következtetni. E szép eredmény az ügy buzgó zene- karnagynak, Lányi Gyulának, jeles hegedűművészünknek, odaadó zenetanitásában birja alapját, ki méltó nagyrabecsülésünkre Szabó András IV. é. h. h, megnyitó s záró beszédével szembetűnő bizonylatott adott magáról, hogy jó szónok lesz. Mindkét beszédje kerekdeden van kidolgozva, melyekkel nemcsak meggyőzte hallgatóit arról, hogy a katholicizmus meg van támadva, hanem kedélyüket annyira elragadta s igy az érvek erejét a kifejezett érzelmek által annyira felfokozta, hogy beszédeinek, a záró beszéd ben a püspök, a káptalan, a semináriumi elöljáróságnak az anyagi s szellemi támogatásért, a közönségnek pedig szives érdeklődéséért köszönetét mond- hatályossága magasra verte fel a hangulathullámokat. Korpos István III. é. h. h. „a keresztény bátorságról“ cimü 32 percig tartó felolvasását a közönség élénk érdeklődéssel hallgatta. Történeti adatokkal illusztrált tanulmánya gondos kidolgozásra vall. Spiry Elek III. é. h. h. „harraincz pénz“, Szász Bélától, Gorzó Bálint III. é. h. h. egy orosz költemény Mickiewictől és Suba Mihály II. é. h. h. „a büntetés“ Csurgovics Györgytől cimü költemények elszavalásában érvényesítették azt az elvet, hogy a szóbeli előadás élő képét tárja elénk azon eszméknek és ézrelmeknek, melyek a költemény tartalmát teszik. Mindhármuknak szavalata azért hatott annyira a közönségre, mert a helyes hang és taglejtést a szünetek időszerű betartását és az értelmi hangsúlyozást szem előtt tartották, miért is a jelenvoltak osztatlan elismerése taps és éljenzésben özönlött feléjök. „A büntetés“ szerzője : Csurgovics György, pályavégzett papnövendék, kinek jeles költői tehetsége jó ideje ismeretes már a közönség előtt, kitől sok szép hangulatos, lírikus, igazán bájos, elragadó dalt hallottunk már; ki mint az inspiráció költője, impressziót tud gyakorolni az olvasóra dalainak önkénytelen és hangulatának természetes volta által, zajos éljenzésben vette ki a hallgatók méltó elismerését. így lehet és kellett a lefolyt diszgyülést a kritika tárgyává tenni ; mert minden részrehajlás nélkül csak a legnagyobb elismerés és dicséret hangján kell róla szólania annak, ki az érzés sugallta őszinteségből akar annak elbírálásába bocsátkozni. Szép utón haladnak az ungvári papnövendékek, melyről letérniök egy percre sem szabad ; de hová tovább műveljék magokat, hogy a jövőben is ily sok szépet hallva, alkalmunk legyen adózni azzal, a mil most kiérdemeltek. „Opus suscepisti : id considera, perfice, labora, et, te certaminibus expone.“ Dudinszky István. Vásárainkról. (Vége.) A lefolyt 1889. évben két községben évenkmt tartandó 2—4 országos vásárt és két községnek hetivásárt engedélyez *tt a miniszter. Továbbá ugyancsak a lefolyt évben Krassó Szörény vármegye területéhez tartozó hat bányatelepen egy- egy hetivásár tartását engedélyezte, de marha adás-vevés gyakorlása nélkül. Ezenfölül tizennyolc községnek országos vásárainak más — az ottani viszonyoknak megfelelő — határnapokra velő áthelyezését engedélyezte és három községnek azon határozatát, hogy engedélyezett vásártartási jog ról lemondott, tudomásul vette. A vásári jogról való lemondásra, illetve a vásárok megszüntetésére az okot az képezi, hogy az állategészségügyről szóló 1888. évi VII. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott rendelet az illetőkre az állatvásártartás tekintetében általában és különösen a vásárterek rendezése körül oly állandó terheket hárít, a melyeket kisebb községek fedezni nem bírnak s mivel a túlságosan fölszaporodott vásárok a költségeket sem fedezik : a községek a vásárok tartásáról inkább lemondanak. Minthogy az idézett rendelet teljes erélylyel foganatosittatik : ezen körülmény a fölösleges vásárok megszüntetését fogja előidézni; új vásárokat pedig a törvényhatóság és az illető kereskedelmi- és iparkamara véleményének tekintetbevétele mellett csak azon esetben engedélyez a miniszter, mikor a vidék kereskedelme, és ipara, s egyáltalán az ottani viszonyok azt indokolttá teszik. Tekintettel arra, hogy az ország több vidékén a városok nem az engedélyezett és közhírré tett határnapokon tartatnak meg, a mi által gyakran távolesó vidékekről az egyes vásárlátogatók tudomást nem szerezhetnek : fölhívta a miniszter az összes törvény- hatóságokat, hogy al^rtas közegeiket utasítsák, miszerint intézkedjenek, hogy a vásárok kivétel nélkül és pontosan az engedélyezett határnapokon tartassanak meg és hogy az úgynevezett elő vásárt, t. i. azon visszaélést, mely szerint a vásár napja előtti napon megjelent előadók nemcsak áruikat kirakhatják, hanem azokat el is adhatják: szigorúan tiltanák el. A vásár áthelyezését oly esetekben, midőn az vagy vasárnapra, vagy más ünnepre esik, vagy más szomszéd vásárral összeütközvén, annak sikerét veszélyezteti, csak kellőleg indokolt elöleges kérvényre szokta engedélyezni. Szokássá vált, hogy kevés sikerrel tartott, vagy teljesen meghiúsult vásárok helyett a vásártartásra jogosultak pótvásár engedélyezése iránt fordulnak a miniszterhez. Az ily kérelmeket a miniszter csak akkor szokta teljesíteni, ha az illető vásár bizonyos elemi csapás vagy ragályos betegség miatt teljesen elmaradt és az érdekelt község kérelmét a törvényhatóság jelentése szerint közforgalmi szempontok indokolják. A vásárokon szedendő helypénzek tekintetében az illető tarifa helybehagyása, illetőleg módosítása szintén a miniszter hatásköréhez tartozik. Az ily helypénznek csak az a rendeltetése, hogy a vásárpiaczok föntartásara és tisztítására fordítandó, valamint a vásárrendőri teendőkkel egybekötött költségek megtérítésére szolgáljon. Engedélyezés előtt azonban minden egyes esetben úgy az illető törvényhatóság, valamint a kereskedelmi- és iparkamara véleményét meg szokta a miniszter hallgatni és a mi az állatvásári dijakat illeti, a földmi velésügyi miniszterrel egyetértőleg jár el. Pénzintézeteink forgalma 1890. évben. Az ungvári „Kereskedelmi és Iparbank“ részvénytársulat forgalma.B e vétel: Pénzmaradvány 1889-dik évi december hó végével 5,451*17 frt, betét 222,889*83 frt, bank váltó visszafizetés 1.129,781*36 frt, hitel-váltó visszafizetés 10,450*— frt, váltó kamatok 25.436'57 frt, értékpapír és szelvény eladásból 12,000*— frt, előleg visszafizetés 206,289'— frt, előleg kamat 5,549’48 frt, folyó számla 25,84951 frt, kereskedési dij 23442 frt, késedelmi kamat 109*59 frt, bélyeg előlegtől 25*35 frt, kölcsön intézetektől 11,163*40 frt, nyomtatvány eladásból315*40 frt, részvény átiratási dij 4*— frt, intézeti ház jövedelme 1.510'— frt, intézeti birtok jövedelme 765*— frt, járadék utáni kamat 1,500*— frt, előleg kamat nyugta bélyege 7*19 frt. Összesen: 1.659,331*27 frt! Kiadás: Betét visszafizetés 215,295*58 frt, betét tőkésített kamatja 11,098*31 frt, betét kamat 704*32 frt, bank-váltóra ^1*136,934*67 frt, hitelváltóra 9,100*— frt, előlegre 207,074*— frt, folyó számla visszafizetés 26,515*69 frt, kö csőn visszafizetés 11,163*40 frt, kölcsön kamat 34*29 frt, előleg bélyeg visszafizetés 25*35 frt, kezelési költség 300'— frt, biztosítéki alap visszafizetés 50'— frt, értékpapír és szelvény vásárlás 12,000*— frt, osztalék 1889. évről 10,036'— frt, díjazás 1889. évről 1.000 92 frt, tiszti jutalmazás 550'— frt, jótékony czél 269 41 frt, biztosítéki alap kamatja 5'— frt, tiszti fizetés 4,11996 frt, könyv és nyomtatványra 123 50 frt, intézeti ház terhei 448*70 frt, házbér 500'— frt, Adó 1890. évre 3,249*12 frt, részvény átiratási bélyeg 1*44 frt, előleg kamat nyugta bélyeg 7*19 frt. Pénzkészlet 1890. évi december hó végével 8,733*42 frt. összesen: 1.659,331*27 kr. A tisztanyeremény : 13.597*67 frt. Ezen összegnek felosztására nézve elfogadtatott azon indítvány, hogy minden részvény szelvény után 13 frt kifizettessék, vagyis 772 darab egyenként 100 írttal teljesen befizetett részvény után 10036 frt, tiszti jutalmazásokra 550 frt és jótekonycélra 294 frt 67 kr. fordittassek; 2600 frt pedig a folyó 1891. üzletév javára elő- irassék. Az „Ungmegyei Takarékpénztár“ forgalma. Bjevétel: Pénziár-szamla. Egyenleg 1890. január hó 1-én 9369'92 frt, betét-számla. Betétek 278,555'29 frt, váltószámla, beváltás 1.643,438*73 frt, előleg-számla 7,542 frt, általános kamat-számla: váltó-kamat 38,659*94 frt, előleg-kamat 284*06 frt, késedelmi-kamat 53L90 frt. Pénzelhelyezési kamat: jelzálog, folyószámlák, Fedezet melletti számlák, értékpapír szelvény, iktatási dij 12,922*51 frt, társintézeteknél elhely. betéteink ut. kamatsz. 1,504*70 frt, állam és értékpapirszelvény, állampapirszelvény adómentes 992 74 frt, folyószámlák 33,858*10 frt, fedezet melletti számlák 18,910 frt, jelzálog-számla 3,405 frt, részvényátiratási dijak számla 32*33 frt, állam- és értékpapir-számla 10,000 frt, házbér-számla 2,910*80 frt, visszleszámitolási-számla 87,223'0 2 frt, leirt váltó-számla 130 frt, az 1889. évi nyereményből: leírás váltóknál 50 frt, leírás házértékböl 766*84 frt leírás bútorzatból 38'25 frt, tartaléktőkéhez 2,282*50 frt, előírás 1890. évre 3,161*68 frt, alaptőke számla 57,000 frt, összesen 2.213,570 31 kr. Kiadás: Betét-számla. Tőke-visszafizetés 235,885 98 frt, betét kamat-számla 22,808'67 frt, váltósz. 1.668,335 78 frt, elölegsz. 6,762 frt, elhelyezé- sek-sz. 1,504*70 frt, visszleszámitolási sz.118,746* 13 ft, viszi, kamat-számla 658 40 ft, folyó-számlák 10,308‘32 frt, fedezet melletti számlák 13,760 frt, jelzálogszámla 18,900 frt, állam- és értékpapir-számla 10,268*06 frt, házak-számla, építkezés 671.60 frt, vegyes költség-számla 947*94 frt, tisztviselők fize- tése-számla 5,049*84 frt, intézeti lakbér-számla 700 frt, osztalék-számla 1888. évre 126 frt, osztalékszámla 1889. évre 10,638 frt, általános adó-számla : országos-adó 2,502*09 frt, városi-adó 558*43 frt, egyenértékü-adó 64*16 frt, iparkamarai-adó 5 frt, betét kamat-adó-számla 2,266*80 osztalék bélyegszámla 40*32 frt, az 1889. évi nyereményből: leírás váltóknál 50 frt, leirás házértékből 766*84 frt, leírás bútorzatból 38*25 frt, tartaléktőkéhez 2,282*50 frt, előírás az 1890. évre 3,161*68 igazgatási járulékok 1,112*16 frt, jólékonycélra 265 frt, jutalmazás 600 frt, tartaléktőkéből alaptőkének 39,606*76 frt. Előírásokból alaptőkének 17,393*24 frt, pénztár-számla, egyenleg 1890. december 31-én 16,785*66 frt, ösz- szesen 2.213,570*31 frt. Az „ungvári népbank“ forgalma. Bevétel: Pénzmaradvány 1889. dec. 3l-től 6701*91 frt, betét rovat 241859T5 frt, bankváltó 1058960 98 frt, hitelváltó 16764 frt, váltók ut. kamat 24053*33 frt, előleg 75874 frt, előleg ut. kamat 2446*41 frt, jelzálog 21892 frt, jelzálog ut. kamat 10407*78 frt, ház és gőzmalom bér 4349*56 frt, folyó számla 40430*49 frt, átiratás 10*50 frt, kereskedési dij 125 03 Irt, nyomtatvány 582*59 frt, illeték és százalék 16 frt, perelőleg 124 frt, tiszti fizetés utáni bélyeg 20 64 frt, tiszti fizetés utáni adó 97*28 frt, tisztviselők által fizetett nyugdijilletmény 440T6 frt, értékpapír eladás 32107*05 frt, értékpapír ut. kamat 535'92 frt, őrzési dij 4*25 frt, visszleszámitolás 47671*46 frt, bélyeg átiratás után 8*98 frt, bélyeg jelzálog törlesztés után 57*54 frt, tőkésített kamat 50 kr., tiszti fizetés előleg 179 frt, kezelés 7‘54 frt, összesen 1.585,727*05 Kiadás: Betét 223656*69 frt, bankváltó 1056948*89 frt, hitelváltó 16481 frt, előleg 77044 ft, jelzálog 19875 frt, folyó számla 42095*79 frt, betét kamat 628*40 frt, visszleszámitolás 67812'94 frt. betét kamat adó 146048 frt, jótékonycél 145 frt, veszteség 192*04 frt, perelőleg 133 frt, tőkésített kamat 14017 01 frt, részvénytőke visszafizetés 100 frt, részvénytöke ut. kamat 7*92 frt, értékpapír 36874*62 frt, visszleszámitolás’! kamat 530*14 frt, nyomtatvány 240*50 frt, tiszti fizetés 5091*36 frt, tiszti fizetés ut. adó 97*13 frt, tiszti fizetés ut. bélyeg 2064 frt, illeték egyenérték 1890. évre 52*26 frt, osztalék ut. adó 1889. ívre 38 frt, osztalék 9855 frt, adó: állami 2204*42 frt, községi 371*50 frt, megyei 49 63 frt, iparkamarai 6 60 frt, úti munka 1890. évre 3*60 frt, kezelési költség 396*76 frt, jutalék 1238 29 frt, házbér elengedés 156*42 frt, bé- lyeg jelz. után 36*48 frt, nyugdíjalap visszatérítés 35 88 frt, bélyeg átiratás után 9*50 frt, kamat visszatérítés 11*92 frt, pénzkészlet 7808*54 frt, ősz* szesen 1.585,727*05.
