Ungvári Közlöny, 1890. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1890-07-17 / 29. szám

tanú szobrát, mely hazai szobrászatunk egyik legnemesebb és legszebb műve lesz. Huszonkét évi óhajtása megy a hazafi-közönségnek teljesedésbe ezzel az aktussal, mely egyesíteni fogja Aradon az egész országot.

Ezt a rendkívüli ünnepet az aradiak össze kivánták kapcsolni a munka ünnepével. Megakarták mutatni, hogy — bár kegyeletes szívvel, büszkén őrzik amaz emlékeket, melyek szabadságharczunk gyászos kimenetelével kapcsolatban Arad nevét a történet lapjain megörökítik, — nem élős- ködnek abból a hírből, melyhez ennek a révén jutottak, hanem oda törekszenek, hogy a szorgalmas munkálkodás segélyével érdemeljék ki az ország városai közt, ha talán nem is az elsőséget, de minden esetre az első sorba jutást.

így jött létre az „alföldi és délmagyarországi általános kiállítás“, melynak épületei immár készek, s melynek területén most a berendezés nagy munkája foglalkoztat százakat és százakat.

A kiállítás regionális s az aradi és temesvári kereskedelmi és iparkamarák területét, tehát az ország azt a részét öleli fel, melyet a Királyhágó, a Kőrös folyók, a Tisza vize s délen a Duna ha tárol. Gazdag és változatos termelésű terület, mely hálás anyagot nyújt a kiállítás rendezőinek.

Dicsérettel említhetjük fel, hogy azt a hálás anyagot eléggé fel is használták a rendezők és a jövő hó 2-ikán megnyíló kiállítás érdemes lesz nemcsak a megtekintésre, de a tanulmányozásra is. Igaz nem nagy az egész vállalat, kiállítóinak száma csak másfélezer körül van, épületei ideiglenes jellegűek, de az utóbbi években rendezett vidéki kiállításokkal minden tekintetben ki fogja állani a versenyt.

A kiállítás tágas téren és hozzá csatlakozó parkban a Maros partján úgy van elhelyezve, hogy az keüő közepén van a városnak s annak főterétől néhány lépésnyire menve, a kiállítás díszes fő kapuja elé jutunk. A nagy iparcsarnoknál — 2000 □ méter térfogatú helycsarnok — négy tornyán lengő trikolort nappal, villamos reflektorokat este a főtérről, mely Andrássy Gyula gróf nevét viseli, látni lehet.

Ezen iparcsarnokon kívül még hat nagyobb és tiz kisebb épületből áll a kiállítás, melynek fekvése igen kedvező, s mely különösen az egyes kiállítási csoportok elhelyezése tekintetében sikerült. A mezőgazdaság és kertészet, a bányászat és az agyagipar, — a gazdasági eszközök és gépek, — a borászati és szeszipari termékek, az erdészet, — a kocsigyártás, a méhészet külön-külön csarnokokat és pavillonokat nyertek, s azok mindenikébe gyűlnek már az aradi, aradmegyei, békés-, csanád-, hunyad-, temes-, torontál- és krassó-szörénymegyei kiállítók tárgyai. Külön területen helyeztetnek el az állatkiállilások, melyekre szeptemberben kerül a sor, s az ipartestületnek a kiállítással szomszédos palotája első emeletén a pótkiállitás, a művészeti és régészeti tárgyak és a szabadságharczi ereklyék kiállítása.

Ez utóbbi csoportokról szólva, konstatálhatjuk, hogy azok igen gazdagok lesznek becses darabokban. Az utolsó csoport a dolog természetéből foiyólag országossá tétetvén, a hazai intézetek, testületek és magánosok vetekedtek egymással, hogy a birtokukban levő kincseket az ez alkalomra Aradra menő idegenekn k bemutassák ; a szabadságharcznak sok eddig ismeretlen ereklyéje lesz itt kiállítva, melyek kétségkívül magokra vonják a közfigyelmet.

De gazdagok az ipari csoportok is. Arad és Temesvár kiváló iparosain kívül, a kik az ipari fejlettségnek immár magas színvonalán állanak, a vidék iparossága nagy számban küld tárgyakat e kiállításra. Különösen két csoportja lesz igen gazdag, vidéken alig várt meglepő hatású: a vas- és fémipari és a bútoripari. A műlakatosság pompás darabokban lesz bemutatva; hogy pedig Aradon a lakberendezési ipar mily nagy haladást tett az utóbbi évszakban, arról tizennégy interieur teend bizonyságot.

Megfelelő tér lett engedve a kiállításban a kár.iiparnak, mely hazánk délkeleti részében meglehetős fejlettségnek örvend és igen sok családnak ad kenyeret. Ezt az osztályt a kiállítás bizottsága a népisme érdekében akképen bővitette ki, hogy tizenegy szobafülkében a különböző népviseleti és lakviszonyokat is bemutatja. Lesz aradmegyei magyar szoba, csanádmegyei tót szoba, békésmegyei, hunyadmegyei, torontáli, krassó-szörényi szobák, melyek berendezése és alakjai közül cs >- portosittatnak az illető nép házi iparának készítményei. Ily mértékben az ethnografia a háziiparral kapcsolatban eddig vidéki kiállításon felölelve nem volt.

A gazdasági csarnokban négy gazdasági egylet: az aradi, a békési, a Csanádi és a hunyadi mutatják be gazdag kollekczióban az ország teg áldottabb részének termelését, a II. csoportban a nemes érc- és fém, valamint a kő- és szénbányászatnak lesznek gazdag gyűjteményei, a csinos és ízléssel épült erdészeti pavillonban pedig a délvidék erdészetének és fatermelésének viszonyaival ismerkedhetünk meg.

Az egész terület villamos fénynyel világit- tatik, s a kiállítási parkban állandóan katonai zenekar fog játszani.

A kiállítást az eddigi dispozicziók szerint Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter augusztus 2-ikán nyitja meg. Ugyané napon veszi kezdetét a kereskedő ifjak országos kongresszusa, mig a méhészek országos közgyűlése auer. 15 ikén, az ipartestületek kongresszusa pedig szeptember 7. és 8 ikán lesz megtartva. Ezeken kivül több összejövetel s nagyobb mérvű tömeges kirándulás van tervben.

A kiállítás bizottsága gondoskodott, hogy az oda érkező idegenek kényelmes és jutányos elhelyezésben részesüljenek. E célból szállásirodát létesitend, melynél hatszáz szoba van bejelentve és nyilvántartva. Az iroda a pályaudvaron lesz, hol az érkező idegenek azonnal szállásjegyet kaphatnak. A lakás kérdése tehát senkinek sem okozhat aggodalmat, a ki a közelebbi időben Aradot meglátogatni szándékozik.

Megemlítjük végül, hogy a kiállítással sorsjáték van kapcsolatban, melynek hétezer forint értékű nyereményei közül az első 300 db. arany értéket képvisel. Az 50 kros sorsjegyek bizonyára nagy kelendőségnek fognak örvendeni.

Mindent összevéve, a megnyitásra váró aradi kiállítás egyike lesz ama regionális kiállításoknak, melyek megtekintése melegen ajánlható mindazoknak, kik közgazdasági törekvéseink időről-időre bemutatni szokott eredményei iránt érdeklődnék, s kik egy szépen tej löd ö vidéki nagyvárost olyankor kívánnak megismerni, midőn az ország népe ott ad egymásnak találkozót.

Az amerikai cégek hitelképessége ügyében.

A New-Yorkban székelő cs. és kir. főkonzul az amerikai cégek hitelképességére vonatkozó tudósítások beszerzésére nézve f. évi március 27 én kelt jelentésében a hozzá intézendő tudakozódásoknál a következőket kívánja az érdekelt hazai köröknek különös figyelmébe ajánlani.

A nevezett főkonzul az amerikai kereskedelmi cégek hitelképességére és megbízhatóságára vonatkozólag hozzá intézeti tudakozódásokra saját isme- rettsége és tapasztalatai alapján csak a legritkább esetekben lévén képes megbízható felvilágosítást adni, kénytelen az ottani nagy tudakozó irodák egyikének közreműködését igénybe venni.

Ennélfogva a new-yorki fökonzulátus. úgy mint eddig díjtalanul, csupán a levélpostaköltség megtérítése ellenében járhat közben, ha

a) az illető cég vagyonának és hitelképességére vonatkozó adatoknak tudatása elégséges;

b) az illető cégnek, vagy egyénnek New-Yorkban vagy az éjszakamerikai egyesült államokban üzleti telepe van és ^jem csupán időlegesen foglalkozik mellékkeresetkép ügynökséggel, vagy üzlet közvetítéssel akkép, hogy különben másoktól függő szolgálati viszonyban van.

Ellenben a nevezett fökonzul saját költségeinek minden egyes tudakozódás után egy o. é. írtban megállapított összegben való megtérítését kij vánja, mely összegben a levélposta szállítási di; be van tudva, még pedig a következő esetekben

a) ha kimerítő tudósítás kívántatik:

b) ha az üzleti cégek feloszlatására, leszámolására, csődjére, egyesülésére s egyéb változásaira, részvények és köt vényeb kibocsátására st b. vonatkozó tudósítások kivántatnak;

c) ha oly egyénekre vonatkozólag kívántatik tudósítás, a kiknek New Yorkban vagy az éjszakamerikai egyesült államokban üzleli telepük nincs és csupán időlegesen foglalkoznak mellékeresetkép ügynökséggé1, vagy üzletközvetítéssel akkép, hogy különben másoktól függő szolgálati viszonyban vannak;

d) minden hajózási és bankügyben.

Ezen tudakozódásoknál a következő adatok pontos közlése szükséges:

1. az egyén vagy a cégnek a neve;

2. a helység, állam és házszám ;

3 az üzletnem (termelő, kivivő, bevivő, kereskedő) ;

4. az üzletág (fa, szövészeti, apróáru),

5. azon árucsoport megjelölése, a melyre üzleti összeköttetés ajánltatik, vagy kilátásba van helyezve.

6. Mindezen megkeresések az illetékes kereskedelmi és iparkamarák, vagy a budapesti kereskedelmi muzeum utján intézendők a nevezett fő konzulhoz.

A new-yorki főkonzul kénytelen visszautasítani :

a) mindennemű felelősséget az általa adott, vagy közvetített tudósításokért ;

b) minden szavatosság elvállalását a beálló időveszteségért, ha a tudakozódások hozzá közvetlenül és nem a kereskedelmi és iparkamarák, vagy a budapesti kereskedelmi muzeum, vagy az ipar, vagy kiviteli egyesületek utján érkeznek;

c) a tudakozó irodának az ezáltal fel nem található személyre vagy czégre nézve ismételt megkérdezését;

d) állítólagos becstelen, büntetendő cselekményekre nézve felvilágosítások adását, kivéve, ha azok tanúvallomások utján vagy polgári vagy fenyitő bírósági per utján a költségek megtérítése ellenében kívántainak.

A kassai kereskedelmi és iparkamara felhívja

az érdekelt köröket, miszerint amerikai cégek hitelképessége iránti tudakozódásoknál a fent előadottakat szem előtt tartsák.

Szabályrendelet

hetivásárokon, nem helyben lakó iparosok által,

iparkészitményeknek árulása tárgyában.

1. §. Nagy Berezna hetivásáraira az összes idegen iparosok bocsátandók, kivéve a cipészeket, szabókat, tímárokat, szesz, vegyes, bőr és rőfös- kereskedőket.

2. §. Szobráncon, Nagy-Kapós, Szerednye és Csap községek hetivásárain a cipészek, szabók és rőföskereskedők kivételével, az összes idegen iparosok árulásra jogositandók.

3. §. Az 1887. évi XVIII. t. c. a felvidéki házalók vásárlátogatási jogát elismervén, ezen jogok ezen szabályrendelet által nem érintetnek.

Kelt Ungvármegye törvényhatósági bizottsága által Ungvárt, 1890. évi május hó 20. napján tartott rendes közgyűlésből.

Magyar ipar.

Irta : Nyáry Elemér gróf.

I.

A hagyomány!

Mikor azon indokok lesznek szakavatottan mérlegelve, amelyek az ember tetteinek rugóiként működnek, a lélekbúvárok a legerősebb indokok egyikének a nemes hagyományhoz való törhetetlen ragaszkodást nevezik meg. Való ! a nemes hagyomány iránt érzett hű ragaszkodás eredményezi nemcsak a véres háborúban nyilvánuló katonai erények legtöbbjét, hanem a békés munka ölén viruló polgári erények számosát is. A katona még oly nagy veszélytyel is dacol; mert zászlójának hűséget esküdött: már pedig e zászló védelme hagyományként követeli derék híveitől a «vérünket, életünket !» A szorgalmas polgár pedig hagyományút köti gyermekei lelkére, hogy — ha atyjok mesterségét, foglalkozását űzik — a «cég» jó hírnevére szemök fényénél is jobban vigyázzanak.

A nemes hagyomány azonban a legkiválóbb szerepet az uralkodó-házaknál tölti be ; mert azok tagjainál a nemes hagyomány tetteik legtöbbjénél mint erkölcsi rúgó működik közre.

Láthatjuk ezt felejthetetlen József nádor köztiszteletnek örvendő családjánál is; mert aminő honszeretetet táplált a nemzetéhez sírig hű atya, époly lángoló hazaszeretetei bizonyít be minden alkalomkor fia; még pedig nemcsak azért, mivel magyarnak született s magyarnak neveltetett, magyarnak érzi és vallja magát, hanem azért is : mert hagyományúi örökölte dicső atyjától a honszerelmet. Ez az oka, hogy az országban igen számos derék hazafi nagy figyelemmel kiséri József királyi magyar herczeg s osztrák cs. és kir. főherczeg minden tettét, amely a közügy javára szolgál. Ezen működés egyik legfontosabb s legáldásosabb részét azon fáradhatatlan, nemes buzgalom képezi, amelyet József királyi magyar herczeg a tűzoltóság megalapítása, terjesztése, javítása, népszerűsítése nagy érdekében kifejt.

Mióta az országszerte rokonszenves volt belügyér, Teleki Géza gróf, erélyesen látott a leghazafiasabb munkák egyikéhez : általánosítani, fejleszteni a tűzoltó-intézményt, azóta József királyi magyar herczeg vonatkozott ügybuzgalma fokozott mérvben gyarapodott jelentőségben.

Akik kellő figyelemmel kisérik az uralkodóház ezen kitűnő tagjának közhasznú működését, most is nagy örömmel tapasztalták, hogy ő még a laekeni belga királyi kastély kigyula- dását és porig-égését is, amely nővérének, Henrika belga királynénak, rendkívül számos műgyűjteményét is elhamvasztotta, a honi tűzoltó-egyletek okulására törekszik fordítani.

Tehát igen számos jeles honfi, élőkön József királyi magyar herceggel, szóval s tettel, jó példával és biztatással buzdít nálunk a tűzoltó-intézmény általánosítására, fejlesztésére, amelynek mostanig szerfölötti hátrányára szolgált, hogy hiányzott oly nagyszabású, a kor kívánalmainak megfelelőleg berendezett tüzfecskendő- gyár, mely az ország szükségletét, különösen minőség és megbízhatóság tekintetében, képes kielégíteni. Innét van, hogy községeink nagyrésze nemzetgazdászatunk kiszámithatlan kárára, mindeddig külföldről hozatta gépeit; mivel azon néhány község, amely a hazai gyártmány minőségében csalódott, annyira megingatta a hazai gyártmány iránti bizalmat, hogy inkább vásároltak külföldön drágábban, mint itthon olcsóbban. Ezen bizalmatlanság leküzdése fogja főfeladatát és főnehézségét képezni az új gyárnak.

Hát bizony még csak néhány évtized előtt is nálunk hiába keresett volna valaki olyan korszerű tűzfecskendőt, amelyet itthon készítettek; hanem a magyar ember kénytelen volt verejtéken gyűjtött garasait Prágába, Bécsbe, Gráczba, Brünnbe küldeni, ha szüksége volt olyan tűzfecskendőre, amely csak némileg is megfelelt a korszerű követelményeknek, Csak szerfölött lassan rendezkedett be nálunk néhány jelentékenyebb műhely (távolról sem versenyképes gyár) a tűzfecskendő-készitésre. Mikor is azon, igen furcsa működést kellett látnunk, hogy, példáúl, harang- műhelyekben mint nagyon is alárendelt s vajmi kezdetlegesen űzött mellékfoglalkozás tengődött a t(ízfecskendő készítés. Gyártásról, mely a műhelyben történő készítés fölött vajmi számos előnynyel bir, persze! hallani sem lehetett. Nem vállalkozott arra sem tőke, sem szakértő !

Ugyanis, a gyártásnak, melylyel a korszerűleg fölszerelt gyárak foglalkoznak, a műhelyekben történő készítés fölött két főelőnye van : 1-ször, ily gzártmány jobbminó'ségű árut képvisel; 2-szor, ily gyártmány nemcsak jutányosabb, de olcsóbb is a mégoly ügyesen, szorgalommal vezetett műhelyek készítményeinél. Hogy ez igy áll és ennek igy kell állania, az minden gondolkodó előtt világos. Napjainkban a tőkepénz nagy fölényt gyakorolt minden irányban; mert az mindennél hamarább teremt olcsó hitelt és szakértelmet: már pedig nemzetgazdászatunk minden ágánál a virulás legelső kelléke az olcsó hitel és a szakértelem.

Tekintsünk, például, a kézműiparost, a ki műhelylyel bir, és a gyárost, aki gyár fölött rendelkezik. Az első nem bírván olyan olcsó hitellel, mint az utóbbi, kénytelen a nyersanyagot drágábban fizetni meg, mint az útóbbi; ennek azután következménye, hogy készítményét drágábban árulja, mint a gyáros gyártmányát, még pedig azért is, mert az utóbbi nemcsak olcsóbban és jobb minőségben beszerzett nyersanyagot dolgoztat föl, mint az előbbi, hanem kisebb költségen is állítja elő gyártmányát, — a tömeges munka folytán, mint a műhelylyel biró iparos készítményét. Ámde a gyáros nemcsak jutányosabb és olcsóbb, hanem jobb iparterméket bir a vevőknek nyújtani, semmint a műhelyben dolgozó iparos; mert a gyári munkának azon rendkívül nagy előnye is van a műhelymunka fölött, hogy a gyárban dolgozó munkás folyton ugyanazon részét állitván elő a gyártmányoknak, szerfölött nagy ügyességre tesz szert szakmája illető ágában; s igy az ily tökéletes részekből összeállított gyártmány sokkal jobb, mint a műhelyek készítménye, amelynek mindenik részét azon egy munkás kénytelen készíteni, akár ügyes az illető, akár nem. Ez a munkafelosztás előnye, amely europaszerte csodákat művel.