Ungvári Közlöny, 1890. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1890-08-28 / 35. szám
Ungvár, 1890. augusztus 28. 35. Tizenkettedik évfolyam. Előfizetési ára Félévre..............................2 frt. Negyedévre ....................1 * Egy példány ám 10 kr. Kapható a kiadóirodában. Szenczer Henrik és Feuerlicht R. tőzsdéjében. Az előfizetési és hirdetményi dijakat a kiadóiroda veszi fel. s azok vidékről is ide küldendők. UNGVÁRI KÖZLÖNY. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség •• nagy-utca 36. (a görögtemplomnál). Kiadó-Iroda : Pollacsek M. könyvnyomdájában. Hirdetményekért a 30 kr. bélyegilletéken felül 3 kr. nyílttéri ozikkért 5 kr. fizetendő minden szó után Tisztujítás a városnál. Ungvár város képviselői a politikai jogok legnemesebbjét gyakorolják holnap, midőn a város tisztikarát további hat évre megválasztják. Nincs oly politikai jog, amely nemes nyilatkoz- ványában, a választási jog gyakorlatát felülmúlná; de nincs is oly politikai /joggyakori at, amelylyel oly mértékben lehetne visszaélni, mint a választási joggal. Ezt az elméletet a tapasztalat támogatja. De mi emelkedett hangulattal mutathatuk arra, hogy átéltünk már nem egy választást, mely azt igazolta, miként polgártársaink a választási jog gyakorlatára érettek. Meg vagyunk tehát győződve, hogy a város képviselői a holnapi választásnál választói jogukkal ismét úgy fognak élni, hogy az eredmény a közóhajtásnak megfelelő lesz. A közigazgatás gyors menete, a város vagyoni érdeke, szellemi előhaladása a tevékeny és megbízható tisztviselőktől függ. Ungvár város közönsége tehát joggal elvárja azt megbizottaitól, vagyis a város képviselőitől,- hogy a közkívánatnak megfelelő tisztikart választ a város élére ; oly egyéneket t. i., akik hivatással fognak feladatukhoz ; olyanokat, a kiket működésükben nemcsak a kötelesség teljesítése, hanem magasabb törekvés vezet a város kormányzata körül. Vezesse a választókat a közügy. Ne tekintsenek egyéni érdekekre, tartsák szem előtt az immár serényen előretörekvő város érdekeit, midőn szavaza- i tukat beadják. Állítsanak a város élére oly tisztikart, amelyik törekvéseinket a város elmélkedései körül elősegíti. Ungvár a közelebbi évek alatt sok oly , vívmányt szerzet! mely. a .sárost a tekintélyesebb vidéki városok sorába van hivatva emelni. De a mű, mondhatni, csak felében van meg. Korántsem értük el azt a pontot, ahol a vívmányok után pihennünk lehet. Á közel jövőben sokat kell még tennünk, szereznünk, gyarapítanunk és létesítenünk, hogy a mű szabályos alakot nyerjen s maradandóvá váljék. A város lakosainak jóakarata azonban csak akkor érvényesülhet, ha a tisztviselői kar nemcsak végrehajtó közege lesz a közigazgatásnak, hanem a város emelkedése érdekében magasabb hivatást is tanúsítaná s együtt fog érezni a város polgáraival. így gondoljuk tehát mi e választást megejteni, hogy amidőn az eredmény már tudva lesz, ezen eredmény egyúttal dicsősége legyen a képviselőknek, s a város polgárai elmondhassák, miként képviselőikül oly egyének ülnek a tanácsteremben, akik a város érdekeit minden tekintetben őszintén szívükön viselik. A választásnak ekként óhajtott eredménye pedig egyúttal legfényesebb czáfolat lesz mindazokkal szemben, akik reggeltől estig reformokat esznek már, s a divatos eszmék által elhódítva, könnyen hajlandók tehát feladni a legszebb jogot, t. i. a tisztviselői kar megválasztási jogát, s a kinevezési rendszer híveiül szegődtek. Pályázók. A városnál holnap megejtendő tisztujitásnál, a betöltendő állásokra a következők pályáztak ; Polgármester : Fincicky Mihály, Farkas Ferencz. Tisztiügyész : Mocsáry Géza, Lám Gyula, Lukács János, Kemeniczky Mihály ős Tasnády Dezső. Közigazgatási tanácsnok : Miskolcy László. Rendőri tanácsnok: Hadrava Antal, Csanády Virgil. Rákosi János, Laurisin Miklós. Adóügyi tanácsnok: Poburcsák János, Papp Károly, Kacsur Elek, Demarcsek Ernő. Katonaügyi tanácsnok: Katona Sámuel, Podlu- zsányi Ottó, Lehoczky Béla. Pónztárnok : Keményesy Ferenc, Kapeller Albán. Ellenőr : Kapeller Albán, Poburcsák János. Árvaszéki ülnök: Mihalkovies József. Közgyám: Jovanovits János. Árvaszékí jegyző: Cserszky Andor. Két l-sö oszt Írnok: Richter Miklós, Schmelcz Emil, Farkas Balázs. Három Jl-od oszt. írnok : !'app Bertalan, Reismann Gábor, Kiss Kálmán, Laurisin Miklós, Papp Károly, Demarcsek Ernő, Farkas Balázs. Utmester: Klein Andor, Leutereg Károly, Szendrey József, Katona Sárnv-J, Kiss Kálmán. Hegybíró: Mikula János, Katona Lajos. Mezöbiró: Svingula István. _ * A bagatell törvény. A fővárosi sajtó már rég hozta hirét olyan kedves dolognak, mint az, hogy Szilágyi igazságügyminiszter a bagalell törvényt hatályon kívül akarja helyezni. Soha még a mi különben is nyavalyás törvénykezésünknek ilyen rákfenéje nem volt, mint az 1877 : 22. törvényczikk a kisebb peres eljárásról. Szégyenfolt és szomorú emlékű intézmény marad az örök időkre, s rettenetesen jó iskola volt a későbbi törvényhozóknak, hogy milyen törvényeket nem kell alkotni. Czélja volt e törvényalkotásának a szegény emberek apró igazságát ügyvédek kezéből kivenni, hogy az ilyen perek gyorsabb és olcsóbb lefolyásuak legyenek ; de segíteni akart magukon a feleken is, nehogy igazaik keresése nekik is drága költségbe kerüljön, és nem is akarván a magyar embernek perlekedési kedvét se zavarni, módját akarja adni, hogy azért csak perlekedhessék. Na meg aztán azon osztrák zamatu bölcseségből indul ván ki, mely a közigazgatási elveket az igazágszolgáltatásba viszi be s mely parasztnak lehetőleg parasztbirót akar juttatni, mert az inkább ki fogja tudni venni belőle az igazat, illetékes birául ezen perek nagy részének a községi bírót, az elöljáróságot tette. Ha valaki bagatell ügyben felperes volt, az mindig azon panaszkodott, hogy a törvény csak az alperesnek kedvez, mert felperesektől az időt rabolta, a költséget rabolta, sőt ha alperes időközben elköltözött más helyre, az egész tőkét elrabolta. És Kiket sújtott iefhnkább a törvény ? Iparosokat, meg kiskereskedőket. Ha peres utón akarták a követelést behajtani, minthogy ügyvédi költséget alperes ellen meg nem Ítéltek, kénytelen volt vagy veszni hagyni a követelést, vagy egy félnapot magától elrabolni s a bíróságnál tölteni panasztétel végett, egy fél napot a tárgyaláskor — jó ha kijött vele — s mikor Ítélete volt, ügethetett ahhoz a községi elöljárósághoz, mig végrehajtást kaphatott. Ez persze még a kedvezőbb eset volt, mert ha az adós történetesen máshelyütt lakott,kény télén volt szegény felperes vagy odautazni, vagy ott ügyvédet a maga költségén megbízni, vagy pedig — a leg- gyakoriabb s mert a legbiztosabb -— oda veszni kellett hagyni az egész követelést. De nehogy valaki azt gondolja, hogy ez az alpereseknek volt az eldoradója. Mert ha X-nek tetszett, hpgy téged jámbor magyar, minden héten bepereljen ötször a bagatelbiró előtt, te kényszerítve voltál ötször megjelenni és védekezni hetenként, s nem volt sem erő, sem államhatalom, mely ezen insultus elöl megvédett volna, és ha 25-ször meg- védted magad s 26-szor nincs időd elmenni a tárgyalásra, bizony el lettél ítélve s behajtották rajtad, ha lehetett. Hátha meg távol földön volt valami haragosod, teszem azt — Kalocsán vagy Esztergomban, kitől — jó embere lévén a községi- birónalc, elfogadták ott a panaszt ellened 6—8 frt erejéig. Neked oda kellett utaznod, a mi mindenképen többe kerülne, inkább kifizettél 5—6—8 irtot olyan embernek is, kinek hirét soha sem hallottad, íme ezek e törvénynek alperesi kellemei. Es a, perfolyamat maga 1 20 és 50 frt értéken alul csakúgy előfordulnak a bonyodalmas kérdések, mint azonfelül. És e sokszor nehéz kérdések eldöntése legtöbbször olyan emberekre van bízva, kiknek fogalmuk sincsen olyan dolgokról, melyek felöl ítélnek, nem is sejtik azon jogszabályok léteiét, melyeket alkalmazniok kellene. Ilyen álla- potok czivilizált nemzetek intézményében a gyalázatosnál más jelzőt nem érdemelnek. És azon egyéb hiányai e bájos czikkelynek, az illetőség, a bizonyítékok. a jogorvoslatok kérdése. Ha az adós elment másuvá lakni, a törvény értelmében behajthatatlanná vált; ha a per folyamán valami bármily badar végzést talált hozni a bíró, jogorvoslatod az ellen nem volt. De hisz annak jogi furcsaságait minden irányban érdemes elemezni ; s majd ha torát üljük Isten s a miniszter segedelméből, majd intő például az utókornak fel lesznek jegyezendő^. Most csak arra akarjuk figyelmeztetni olvasóinkat, hogy gazdasági tekintetben, különösen iparosokra s kiskereskedőkre,jó eredménye a törvény eltörlésének szinte kiszámithatlan. Végre meg lesz szüntetve azon anomalia, hogy vagy nem hitelezett az iparos, s akkor nem volt megrendelése, vagy hitelezett, s akkor pusztán adósa jóvoltától fügött, hogy akar-e fizetni vagy nem. Sajnos azonban, hogy hire jár annak is, hogy az igazságügyminiszter nem akarja végkép a föld színéről ez intézményt eltörölni, és a 20 írtig terjedő, vagyis a községi bíráskodás alá tartozó ügyekben, bár javítva s módosítva, fenn akarja tartani a községi bíráskodást, megengedvén kinek- kinek, hogy akár itt, akár a járásbíróság előtt indítsa meg ügyét. De ha járásbíróság előtt inditja is meg, költségeket nem követelhet. Évvel természetesen a rákfene nincs kiirtva, csak kissé szükebb térre szorítva. Sokkal helyesebb volna ezen ügyekre, ha csak alternative is — a sommás eljárás minden szabványát alkalmazni s a költség tulhajtását valamikép, más eszközökkel megakadályozni. A. K. Figyelmeztetés a községek érdemes elöljáróihoz! A községi faiskolák alapját képező gyümölcsmagvetés a megyei hatóság által elrendeltetvén, figyelmeztetem a községek érdemes elöljáróit, hogy a magvetés alá kerülő talaj megmunkáltatásá- ól idejekorán gondoskodjanak, nehogy a faiskolakezelők ismét panaszszal álljanak elő. A kerti mivelés alatt álló földet elég akkor is megdolgozni, midőn a termények arról lekerültek, a gyepföld megmunkálásához azonban már most kell hozzáfogni, s azt a magvetés idejének beálltáig legalább két-háromszor ismételni, hogy a gyepföld elkorhadván, a hantok .szétomoljanak, s a nyers talaj a levegő és eső behatása következtében, őszig megszelídüljön. BORNEMISSZA ZOLTÁN, fatenyésztési vándortanár. Iskolai értesítések. Az 1883, XXX. t.-c., mely a görög nyelvet a gimnásiurai felsőbb 4 osztály tanulóira nézve kötelezővé teszi, akként módosíttatott, hogy a tanulók a görög nyelv tanulására nem köteleztetnek, ha e helyett a következő tantárgyakat tanulják: 1) A magyar nyelv bővebb ismertetését, kapcsolatban a görög remekirók müveinek ismertetésével magyar forditásban és a görög irodalom és művelődés történet alapvonalait. 2) a rajzt, mértani és szabadkézi rajzi elemekkel. A választott tantárgyak az erre jelentkező tanulókra nézve kötelezők és e tárgyban tanúsított előmenetelük a többi rendes tantárgyakban tanúsított előmenetelökkel egyenlő beszámítás alá esik Az 1) alatt említett tananyag az érettségi vizsgálat szóbeli részének is tárgyát képezi. Oly tanuló, a ki már egy vagy több osztályban a görögnyelvet tanulta, és az e helyett tanított tantárgyakban való oktatásra jelentkezik, ezekből a megelőző osztályokban elvégzett tananyagból fölvételi vizsgálatot tartozik tenni. Ugyanazt kell a tennie magyarnyelvi tanfolyamból a görög nyelvi tanfolyamba átlépőnek is. Az átlépés csak a tanév elején történhetik. Azon tanulók, kik a görög nyelv helyett választott tantárgyakból nyernek oktatást, habár le is tették az éretségi vizsgálatot, a papi pályára nem léphetnek, sem az egyetmnek nyelvezett bölcsészeti és történelmi szakosztályaira nem bocsáthatók ; ha azonban a görög nyelv és irodalomból pótló érettségi vizsgálatot tesznek, akkor ezen korlátozás megszűnik. Az irány választás a beiratás alkalmával a szülők vagy gyámok által teendő szóbeli, távol- létök esetén általok kiállítandó írásbeli nyilatkozat alapján történik. Ha a tanuló ezen szóbeli vagy írásbeli nyilatkozat nélkül jelentkezik fölvételre az V. osztályba, ennek 7 nap alatti beszerzésére uta- sittatik. Ha ezen határidő elteltével sem mutatja fel n kívánt nyilatkozatot, az igazgató értesíti a szülőket a tanulónak választásáról, és ha ettől 5 nap alatt értesítést nem kap, a tanulónak választása véglegesnek fog tekintetni. Ezen módosítás a jövő tanév kezdetével az V. osztályban, a következő években folytatólagosan egy egy magasabb osztályban fog életbe lépni. Igazgatóság. * * * A beregszászi állami alreáliskola a beálló tanévvel megnyílik. Tanulók felvétele szeptember hó három első napján történik; felvételi, javító és pótló vizsgálatok augusztus hó két utolsó napján tartatnak.
