Ungvári Közlöny, 1890. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)

1890-07-24 / 30. szám

mivel az emberek erkölcsi tekintetben nem magányban töltendő lomhaságraj hanem embertársaival való morális érintkezésre van szüksége“.

„A heti nyugalom fejleszti a házasok közt levő benső viszonyt s a családi körben jóhatással van a gyermekek erkölcsi fejlődésére“.

„A heti nyugalom kiragadván az embert az anyagi szolgálatból, időt enged a gondolkodásra, mi az erkölcsi haladás egyik alapja“.

„A heti nyugalom behozatala elősegiti a társadalmi békét“.

Magasztos szavak ezek, méltók a XIX. század végén élő emberek műveltségéhez, s mégis mily szégyen a magát műveltnek és humánusnak tartó emberiségre nézve, hogy ily kérdésről beszélni szükséges.

Nem művelt és nem humánus az az emberiség, mely a fentebb elősorolt aranyigazságokat tényleg nem követi és igy nem is osztja.

Telhetetlen, kapzsi, pénz-sóvár korszak ez, melyben a hnmanismus csak álarcz, mely alatt reszkető kézzel számitja ki, hogy mi veszteséget okoz neki a vasárnapi munkaszünet.

Pedig mindenki érzi e romlottkor nyomását; nyögünk a terhek súlya alatt s ajkunk folyton panaszra nyilik. Korunkat a humanismus korának szeretjük jellemezni, gyámolitunk állatvédő egyesületeket, és nincs érzésünk a magunk és embertársaink nyomora iránt. Tudjuk, érezzük, hogy a szakadatlan munka elcsigáz, kimeríti az embert, satnyul általa a nemzedék, csenevészedik az ifjúság, hanyatlik az erkölcs, még sincs erőnk önmagunk baját orvosolni.

A vasárnap megszentelése nélkül az egyház nem vezetheti a népet a vallás és a mi ezzel karöltve jár: az erkölcs utján, vallásról, erkölcsről a nép manapság beszélni sem hall, legalább jól nem, csak a templomban, oda pedig nem járhat, mert a vagyonhajhászás elfogja még vasárnap is a templomtól. Hogyan nevelhetne azután az oly szülő vallásos gyermekeket, a ki maga sem az ? A vallástalansággal együtt terjed az erkölcstelenség mételye s kiirt a szívből minden nemes érzelmet, felebaráti szeretetet, szánalmat, részvétet, megnyugvást, odaadást, egyetértést, eszmékért lelkesedést, s felébreszti az emberben az állatot minden romboló vágyaival együtt ; kapzsivá, irigygyé, eiégületlenné teszi.

És milyen élet az ilyen? Mit érnek el egyesek és államok azzal, hogy sietnek élni s nem akarják a természet törvényeit követni ?! Pótolja-e az az évenkint nyert 52 nap, a mit nyugalomban kellene eltölteni, azt a roppant veszteséget, mi a vallásos s az erkölcsi érzet, test és lélek, a pihenés és megnyugvás rovására esik? Gazdagabbak lesznek-e tehát nemzetek és egyesek az által, hogy a vasárnapot meg nem szentelik ?

Tekintsük csak a vagyonilag és szellemileg egyaránt gazdag Amerikát és Angliát, melyeket a munka emelt igazi hatalmakká, s a hol a vasárnapi nyugalmat rideg szigorral megtartják, és nézzünk magunk körül : milyen alacsonyan állunk mi, kik vasárnap is dolgozunk, azok mögött gaz- dagság, vallásosság, erkölcsösség és szabadság tekintetében I

Az angol nép legnagyobb történetírója, Makaulay, azt mondá az angol parlamentben : „Anglia a vasárnapi nyugalom tiszteletben tartásának köszönheti nagyságát. Nem szegényebbek, de gazdagabbak vagyunk, miután évek hosszú során át megnyugvánk a munkától 7 nap közül legyen. Ez az egy nap nem veszett el. Mig a munka szünetel: egy munka van folyamatban, a mely épen oly fontos, mint az, a mely a mun- kásabb napokon foly. Az ember — a gépek gépe — javitódik és felhuzódik, úgy, hogy hétfőn tisztább fővel, elevenebb lélekkel, s megújult testi erővel tér vissza munkájához“.

És minálunk, hol vasárnap is foly a dolog, meglátszik e a gazdagodás? Szomorúan felelnek meg e kérdésre az uzsora, végrehajtás, sikkasztás, csalás, deficzit és öngyilkosság, melyek nem a jólét nemei szoktak lenni.

Es mit mond egy másik nagytekintélyű férfiú, Cook ? Ezt mondja: „Úgy hiszem, nem vagyok fanatikus a vasárnapokat illetőleg; de ha végig nézek a népszabadság térképén, nem látszik esetlegesnek az a tény, hogy Schweizban, Skótiábao, Angliában s az Egyesüli-Államokbau, a hol legjobban ülik meg a vasárnapot, van biztos és népszerű kormány“.

Ha mindezeket meggondoljuk, kétségtelen lesz, hogy a vasárnapi munkaszünet nagygyá, hatal mássá, erkölcsössé s boldoggá teszi az egyeseket s a nemzeteket.

Vasúti tisztképző-tanfolyam.

A Budapesten fennálló vasúti tisztképző-tan- folyamon, melynek célja és feladata azon egyének elméleti kiképzése, kik a vasúti vállalatoknál a forgalmi, kereskedelmi és távirdai szolgálatban mint hivatalnokok alkalmazást kívánnak nyerni, a kereskedelemügyi miniszter intézkedése alapján a folyó évi szeptember 1-én a negyedik tanév veszi kezdetét.

E tanfolyamon a következő kötelező tantárgyak fognak előadatni, u. m.: 1. vasúti technológia, 2. távirdai szolgálat, 3. forgalmi szolgálat és vasúti egészségügyi szolgálat, 4. kereskedelmi

szolgálat, 5. vasúti földrajz, 6. vasutügy története,

7. vasúti jog- és törvényisme, 8. kereskedelmi számtan és vasúti könyvviteltan, 9. vasúti áru- és anyagisme, 10. német nyelv, 11. francia nyelv.

Az előadások hetenkint összesen 30 órára terjednek s d. u. 3 tói esti 8 óráig tartanak.

Tanfolyami hallgatókul csak oly egyének vehetők fel, kik eredeti vagy közjegyzőileg hitelesített másolati okmányokkal igazolják, hogy :

1. megfelelő elméleti előképzettséggel bírnak,

2. 18-ik életévüket már betöltötték, vagy az

1891. évi jannár hó végéig betölteni fogják,

3. magyar állampolgárok,

4. a hivatalos magyar nyelvet szóban és Írásban tökéletesen bírják,

5. feddhetetlen előéletüek, mi a tanulmányok befejezte óta eltelt időre nézve hatóságilag megerősített foglalkozási és erkölcsi bizonyítványokkal igazolandó,

6. a vasúti szolgálatra testileg is alkalmasak, minek bizonyítására a vasúti vállalatok orvosai és a hatósági orvosok hivatvák.

A mi az elméleti képzettséget és iskolai előképzettséget illeti, hallgatókul felvétetnek, kik legalább is valamely főgimnáziumot vagy főreál tanodát, vagy azokkal egyenlő rangban álló kereskedelmi vagy katonai tanintézetet sikerrel végeztek, s az előirt érettségi vagy zárvizsgát meg felelő eredménynyel letették, valamint azok, kik a cs. és kir. hadsereg vagy a m. kir. honvédség tényleges állományában szolgáltak, s a tiszti vizs gát sikerrel letették.

A főgimnáziumokkal s főreáltanodákkal egyenrangúaknak tekintetnek : 1. a kereskedelmi taüinté- zetek közül: a bpesti, fiumei, kolozsvári, székes- fehérvári, debreceni, aradi, pozsonyi és soproni kereskedelmi akadémiák, továbbá az újvidéki, bpesti II., VI. és IX. kerületi községi, a brassói, turóc-sz!. mártoni és fogarasi állami, a zalaegerszegi és pancsovai államilag segélyzett községi, a szegedi községi és a miskolci társulati középkeres kedelmi iskolák; végre a Wiesner-féle temesvári, a Rözer-féle budapesti és a Porges-féle pécsi középkereskedelmi iskola ; 2. a fennálló katonai tanintézetek közül az 1889. évi XXXIV. t. c. alapján a m. kir. honvédségi Ludovika-Akadémiá- ban felállított tényleges állománybeli tisztképző- tanfolyam, a cs. és kir. gyalogsági, lovassági és tüzérségi, hadmérnöki és utász-hadapród iskolák s végre 3. a korább fennállott katonai tanintézetek közül a m. kir. honvédségi Ludovika-Akadémiában az 1884. évig fennállott régi rendszerű általános tisztképző-tanfolyam, a cs. és kir. katonai akadémiák (bécs újhelyi katonai akadémia a régi szervezet szerint, tüzérakadémia és hadmérnöki akadémia), katonai kollégium, katonai technikai iskolák, had- apród-intézetek, tüzér-,, hadmérnöki utásziskola, század-, hadapród század- és utászkar-iskola.

A tanév szeptember 1-én kezdődik cs egy huzamban 10 hónapig tart. A tanév befejeztével távozási bizonyítványt kapott hallgatók a hazai vasutakhoz osztatnak be és három hónapig tartó gyakorlati próbaszolgálat után a minden év okt. 10-től dec. 23-ig terjedő időszakban megejtendő képesítő vizsgára bocsáttatnak s a vizsgálat sikeres megállása esetében a vasúti szolgálatra képesítő bizonyítványt kapnak. E bizonyítványok a magyar korona területén létező összes vasúti vállalatok által jogérvényesekül tekintetnek és pedig oly joghatálylyal, hogy a forgalmi, kereskedelmi és távirdaszolgálatnál hivatalnokká csak s azok nevezhetők ki, ki a tanfolyamon a képesítő vizsgát sikerrel letették. I

Megjegyeztetik, hogy az eddigi 3 évi tanfolyamon képesített összes hallgatók részint mint hivatalnokok, részint mint hivatalnok-gyakornokok már is alkalmazva vannak a hazai vasutaknál.

Beiktatási díj fejében mindenki 10 frtot tartozik fizetni, ezenkívül 60 frt tandíj fizetendő.

Azok, kik szegénységük alapján a tandíj fizetése alól magukat felmentetni kívánják, ez iránt beigtatásuk alkalmával a folyó évben kiállított hiteles adatokra támaszkodó szegénységi bizonyit- ványnyal felszerelt külön kérvénynyel folyamodhatnak.

A tanfolyam saját házában célszerűen és kényelmesen van elhelyezve, külön szakkönyvtár és muzeum felett rendelkezik és külön intézeti orvos működik. További felvilágositást a postadij beküldése mellett az igazgatóság készséggel megad.

Felhivatnak mindazok, kik e tanfolyamba az 1890/91. tanévre felvételüket óhajtják, hogy kellőleg felszerelt folyamodványukat a vasúti tisztképző- tanfolyam igazgatóságánál (Budapest, VIII. kér. Luther és Bezerédy-utcák sarkán) legkésőbb f. évi augusztus hó 20 ig nyújtsák be.

Magyar ipar.

Irta : Nyár y Elemér gróf.

(Folytatás.)

A nagy és a kis rákos vize között elterülő homokos terepen, közvetlenül az országút mellett, halom emelkedik, a melyre pár évtized előtt hatalmas épületet emeltek : a legkiválóbb kisebb sörfőző gyárat. Miként más iparágakban is tapasztaljuk, ezen sörfőzőgyár sem bírta diadalmasan küzdeni le a nála sokkal nagyobb gyárak ellene is irányult versenyét; s igy beszüntette a munkát. A gyönyörű nagy épület használatlanul állott, amig a nevezett kiváló országgyűlési képviselő azt megvásárolta és a legújabb szakberendezések vívmányainak teljes alkalmazásával tűzfecskendőgyárrá átalakíttatta. Miként más iparvállalatainál,

úgy e nagyszerű tűzfecskendőgyár korszerű berendezésénél sem sajnálta a tulajdonos még a legnagyobb pénzkiadásokat sem, ha azok azt eredményezték, hogy e kitünően fölszerelt magyar ipartelep nemcsak Ausztria, hanem más külállamok ily nemű gyáraival szintén diadallal versenyezhessen a 1 e gj o bjb tűzfecskendő gyártásának dicsőségéért.

Az ügybuzgó gyártulajdonos ezen áldozatkészsége azután máris szép gyümölcsöket termett: az ország minden vidékéről épúgy, mint számos külföldi helyről a megrendelések egymást érik, a mi annál természetesebb, mert a ki a legújabb technikai vívmányok és a leghasznosabb találmányokra vett szabadalmak eredményét akarja tűzfecskendő alakjában beszerezni, annak — legyen az illető akár belföldi, akár külföldi — napjainkban a Tar- nóczy Gusztáv-féle magyar tűzfecskendőgyárban kell vásárolnia.

Az ipartelep igen nagy; a felépítmények a gyármunkások, a kezelő-hivatalnokok, a mintarajzplók, a felügyelők és a gyárigazgató befogadására szolgálnak. És marad még az épülettömbben alkalmas helyiség: kocsiszínek, istállók, raktárak, irodák, szép magánlakás — a gyárigazgatóé — s oly vendéglő részére, ahol a telep alkalmazottjai teljes kényelemmel erősíthetik magokat üdvös munkájokra.

Érdekes a gyártelep pompás műhelyeinek és óriási raktárainak megtekintése; kivált ha ily alkalomkor az örömest látott érdeklődőt a gyárigazgató, D e trie h G yu la ur, szives kalauzolni. Hát bizony egy-két óra alig elég arra, hogy ezen mintagyár működéséről saját szemeinkkel gyüjtsünk csak kisebb mérvű tapasztalatokat is; mert szemlélni való oly rendkívül sok, miszerint annak beható méltatására nemcsak órák, hanem napok szükségesek. Ámde ha Derich Gyula igazgató szives az örömest látott vendéget kalauzolni a műhelyek, raktárak, festőszinek, olvasztók stb. valódi útvesztőjében, akkor 1—2 órai viszonylag rövid idő alatt is kellő betekintést nyerünk a legelső magyar tűzfeeskendőgyár közhasznú működésébe; mert oly, még a laikus által is megérhető szakavatottsággal fejtegeti, magyarázza meg a látottakat, mely honunkban bizony páratlanul áll. S ez okból Tarnóczy Gusztáv gyártulajdonosnak ezen ipartelep minden látogatója szerencsét kíván, hogy ily elsőrangú szakértőt sikerült tűzfecskendőgyára igazgatójául megnyernie. A gyár helységeinek rendkívüli szakavatottságot bizonyító beosztása szintén a gyárigazgató sikerült munkája: minden műhely ott lett fölállítva, berendezve, ahol legalkalmasabb helye. A szinte beláthatlan-végű kovácsműhelyek; a két emeletnyi térfogatot nyert lakatos-műhelyek, ahol a kézimunkához a gépmunka társul oly gépek útján, melyek szinte csodásak; a festők óriási színjei; a bodnárok hatalmas területen berendezett műhelyei stb. külön-külön époly érdemesek a megtekintésre, mint együttesen. A rézöntő-kohók pedig saját- lagos különlegességei e gyárnak. A szinte megszámlálhatatlan raktárak között a szénraktárak époly nagyterjedelmüek, mint a szellős padlásokon berendezett tűzfecskendő-fölszerelvények raktárai. Ezekben sokatérő szerelvények vannak fölhalmozva: hosszú gummicsővek; sárgarézcsapok; gépcsavarok, melyek halmokat képeznek ; tömlők stb. A festőszinből kikerült, teljesen kész fűzfecskendők hosszú sorba állítva lesik az időt, mikor a váczi-kör- úton fekvő raktárba vitetnek és onnét szétküldetnek.

Ámde a legelső magyar tűzfecskendő-gyárnak nem csak érdemei vannak ; a legjobb tűzfecskendőt gyártván, hanem abban is páratlanul áll honunban ezen iparág terén, hogy ügykezelése — magyar; magyar szó hallatszik a műhelyekben; magyar könyvvitel áll fönn irodáiban; magyar szellem lengi át működését. Sajnos ! ezt bizony nem tapasztaljuk azon tűzfecskendő-műhelyek- ben (egyikök másikok «gyár>-nak képzeli és hireszteli magát) melyek harangöntés, vagy egyéb főfoglalkozás mellett úgy mellékesen tűzfecskendők készítését is űzik — honunkban, dédelgetői lévén a német munkavezetésnek, a német könyvitelnek, a német szónak és a germán szellemnek.

És ezen gyártelep majdnem a végtelenig fejleszthető, ameny- nyiben a fölépitmény alatt gyönyörű helyiségek nyúlnak el, amelyek ezelőtt mesterséges pincéknek használtattak, ugyanis oldalt homokkal töltettek föl. Ha most ezen mesterséges homokbuckák eltávolíttatnak, a falak kiszabadulnak,s minthogy azok nemcsak a Duna sempontja, de néhány lábbal az országút színvonala fölött is épültek, kitűnő száraz, világos műhelyekül használhatók, ha a gyár üzeme annyira fokozódnék, hogy a mostani helyiségek nem volnának elegendők. Hogy az olvasó magának fogalmat képezhessen ezen ritka-nagyságú helyiségek terjedelme felől, felemlítem,miszerint a 14, eddig igénybe nem vett helyiségek kerülete 5000 lépésnél, azaz félmértföldnél hosszabb, vagyis szakszerű kiszámítás szerint 1000 gyári-munkás számára eléggé terjedelmes.

Az elmondottakból kitűnik, hogy minél nagyobb s minél korszerübb-berendezésü valamely gyár, annal jutányosabb és olcsóbb árúval bir a vevőknek szolgálni, a mely áru minden körülmény között jobbminőségű és olcsóbb, mint bármelyik műhely mégoly kitűnő készítménye.

A tűzoltó-intézmény gyors elterjedésének főhátránya tehát abban rejlett, hogy nem volt az országban kellőleg fölszerelt tűzfecskendőgyár. De ami nem volt, hála Istennek! már van.

Napról-napra élénkül az üdvös mozgalom a honi ipar érdekében. Bizonyos, a legjobbat kívánjuk ezen üdvös mozgalomnak ; de azért a tűzfecskendőgyártás terén máris azt merjük hangoztatni : «Egyedül akkor pártoljátok a honi ipart, ha az jutányosabb és olcsóbb, tartósabb és jobb tüzfecskendőket nyújt nektek mint a külföldi gyártmányok, vagy pedig azon műhelyek tákolmányai, melyek ama műhelyek már elavult berendezései folytán szinte szóba sem jöhetnek.> Nincs okunk attól félni, hogy ily merész kihívás legkisebb kárt is okozna a legelső magyar tűz- fecskendőgyárnak ; mert annak kitűnő gyártmányai jelenleg mind a bel-, mind a külföldön : legjutányosabbak, legolcsóbbak, legtartósabb s legjobbak. Egyébiránt, erről már mindenütt meggyőződtek, ahová Tarnóczy G u s z táv tűzfecskendő-gyárából szerezték be azon gépet, a mely a leghasznosabbak egyike a 19-ik század polgáriosodott emberére nézve.

Menjenek hát minél számosabban el a derék vidéki tűzoltók ezen pompás gyárba, hogy lássák, mily tökélyü már ezen szakmában is a magyar ipar.

(Vége következik.)

Helyi és vidéki hírek.

* Vármegyei közgyűlés. E hó 19 én Ungvár- megye törvényhatóságának bizottsága közgyűlést tartott Török J. gróf főispán elnöklete alatt. E gyűlés legjelentékenyebb tárgya volt az Ungvár városi tisztujitást megelőző intézkedések megtétele. így a képviseleti tag választást az alispán e hó 25-é r e kitűzvén, a törvényhatóság elnökül Orosz Mihályt, helyetteséül Tasnády Dezsőt küldte ki; a tisztujitáshoz pedig az alispán helyetteséül Tabódy Jenő főjegyzőt.

* Kitüntetések. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium — a f. hó 9-én kiadott VI.- hadtestparancsnoksági rendelet közlése szerint — K i c k i László főhadnagynak több évi utásztiszti és helyőrségi tüzoltóparancsnoki nagyon sikeres tevékenységéért a legfelsőbb szolgálat részéről dicsérő elismerését nyilvánította. Egyidejűleg a hadtestparancsnokság Stankievics Cranislaus tiszthelyetesnek — az Ungváron f. é. junius 3-án történt tűzeset alkalmával helyettes helyőrségi tűzoltóparancsnoki minőségében tanúsított rettenthetlensége és emyedetlenségéért — dicsérő elismerését nyilvánítja. Továbbá elismerőleg tudomásúl veszi a munkás legénység fáradhatlan tevékenységéi, úgyszintén Kovacsek Mihály százados és Scholz József hadnagy éber és sikerdús fáradozásait.