Ungvári Közlöny, 1890. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1890-07-03 / 27. szám
Üngvár, 1890. Julius 3. 27• szám. Tizenkettedik évfolyam. Előfizetési ára Félévre ..............................2 frt. Negyedévre ....................1 * Egy példány ára 10 kr. Kapható a kiadóirodában, Szenczer Henrik és Feuerlicht R. tőzsdéjében. Az előfizetési és hirdetményi dijakat a kiadóiroda veszi fel, s azok vidékről is ide küldendők. UNGVÁRI KÖZLÖNY. MEGJELENIK CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség : nagy-utca 36. (a görögtemplomnál). Kiadó-iroda : Pollacsek M. könyvnyomdájában. Hirdetményekért a 30 kr. bélyegilletéken felül 3 kr. nyílttéri czikkért 5 kr. fizetendő minden szó után. A városi tisztujitás. Az Uugváron, augusztus havában megtartandó városi tisztujitás elé nagy érdeklődéssel nézünk. A város fejlődő állapota, a közigazgatás vezetéséhez kötött fokozódó kívánalmak azon erős akaratban nyernek kifejezést a város polgárai körében: miként a városnak ne csak lelkiismeretes, értelmes és munkás tisztikara legyen, hanem e mellett a közérdeknek is szolgálatában álljanak azok, a kik a város köz- igazgatásának vezetésére vállalkoznak. Az idei szervezkedéshez több irányban kívánunk hozzászóllak, s a mi főképen az egyes tisztviselői állásokat illeti, ha nem is a törvényben előírt, de a közszolgálat érdekében joggal megkívánható kvali- fikatiót fogjuk kívánni. De más részről hangot adunk a tisztviselők fizetésének javítása érdekében, a mit viszont a kölcsönösség elve tesz szükségessé. Egyelőre azonban az immár felvetett napi- kérdéshez, vagyis a polgármesteri állás betöltéséhez szóllunk hozzá, a mihez bő adatot nyújt nekünk a múlt vasárnap megtartott nyilvános értekezlet, mely Markos György úr bölcs- és tapintatos vezetése alatt oly szép eredménynyel végződött. Markos úr az értekezleten tartott megnyitó beszé dóben kijelenté, hogy a jelölésnél az ugyuevezett személyeskedésről szó sem lehet. Helyes felfogással rámutatva a város érdekeire, s elismerve azt, hogy a város ügyei az utóbbi időben a kibonyolodás felé közelednek, elismerte: hogy ebben főérdeme van Fincicky Mihály helyettes polgármesternek, s így ő és számos barátja a polgármesteri állásra Fincickyt tiszta lelkiismerettel ajánlhatja. Az értekezleten M o c s ár y Géza tartott hosszabb beszédet, melylyel sikerült neki nemcsak megvilágítani a kérdést, hanem eloszlatni is némely félreértéseket, helyesebben félremagyarázásokat. A szónok előre bocsátotta, hogy azon polgárok, a kik Fincickyt óhajtják polgármesterül, semmiféle politikai actióval a legtávolabbról sincsenek összeköttetésben. Az előértekezlet, mely ezen gyűlés egybehívását szükségesnek látta, a polgármesteri állás jelölésénél egyedül a város közügyéit vette irányul, e szerint senki ellen agitátió vagy demonstrate nem terveztetik. Áttérve a dologra, a polgármester hivatva van a város admiuisztrátióját vezetni, s így ezt jó kezekbe kell letenni. Mint a tapasztalat embere, valaminek a jelenben való megítélésénél, a múltra is visszatekint. Midőn egy év előtt Lehoczky polgármester szabadságra ment, a képviselet az ő helyettesítésénél Fincicky ügyész személyében helyes választást tett, s ezt egy évi tapasztalat mindnyájunk megelégedésére igazolta is. Bár a város ügyeinek vezetésénél a múltban a jóakaratot tagadni nem lehet, de jóakarattal kormányozni már nem elégséges. Csak egy év előtt is, a város ügyeit teljesen még nem ismertük, míg azután Fincicky ügyész útján, helyettes polgármesterségének ideje alatt a város ügyeinek legkisebb részleteiről is kellő tájékozást nyertünk. Bátran elmondja tehát, hogy az ő egy évi működéséhez 365 virágszál fűződik. Hálátlanok volnánk tehát, ha elismerve érdemeit a múltból, őt a jövőre nézve is elismerésünkkel meg nem ajándékoznék. Abból pedig, hogy az 1200 frt fizetéssel ellátott polgármesteri állásért más is pályázik, azon megnyugvást vonja le, hogy Ungvár intelligentiája körében vannak, kik a közügyeknek feláldozzák magukat, mert a polgármesteri állást vezetni valóban nagy áldozat. Fincicky eddigi tevékenységéért köszönetét mond, de hálával van eltelve iránta, hogy jövőre sem riad vissza a nehézségektől, melyek reá várnak. Ú tehát tiszta lelkiismerettel ajánlja a polgármesteri állásra Fincickyt. Mocsáry Géza beszédje jó hatást tett, s ezzel a polgármesteri választásnál a zászlóbontás megtörtént. Mezőgazdaságunk és gabonakereskedelmünk érdekében, ni. A gazdaembernek aratás után rendesen nagyobb pénzszükségletei vannak, később azonban már szabadabban mozog' pénz dolgában, mert egy kis bort is ád el, télen marhákat és sertéseket hizlal, ezekért és a sovány állatokért is kap pénzt, s ha mindjárt aratás után kénytelen volt is gabonájától megfosztani magát, de később, midőn ismét pénzhez jutott, vehet is gabonát az eleváto ros raktárból, akár vetőmagnak, kenyér vagy takarmánynak valót, s így az elevátoros raktár valóságos éléskamarája lehetne édes hazánk jó népének. Ha t. i. az egyes vidék elevátorjai megürülnének, ellenben a másik vidékéi túl tömöttek volnának : ezt átszállítás által lehetne a szükséghez és a helyi fogyasztáshoz mérten pótolni. A magyar földmives osztály nem igen bir magtárakkaí és tüzmentes padlásokkal, azért gabonáját nyirkos kamarákban, hordók, hombárok vagy zsákokban tartja, hol a gabona Íassan-Iassan magába szívja a kamara szellőzetlen nyirkos levegőjét és nagyon sokat veszt a minősége szerinti értékéből, holott az elevátoros raktárban mindez meg nem történhetnék, mivel ott a gabona vas tartályokban van elhelyezve és ezek a száraz lég- ürben állanak. Miután a vas hideg és igen tömör pórusokkal bir, benne a gabona légmentesen és oly hőmérséklet alatt áll, hogy ott a megmelegedés és ennek következtében beállható gabonaerjedés nem fordulhat elő. Ha pedig mégis véletlenül nedves gabona lett volna valamely tartályba betárolva és a gabona melegedni kezd, ez nem válhat veszélyessé, mivel a tartályokat egy gabona kémfuró segélyével naponkint megvizsgálja a rak- tárnok vagy szolga, és ha látja, hogy a gaboná nak forgatásra van szüksége, akkor a tarály kiömlesztő csátornáját megnyitja, a gabonát a kanalas emelőgép alá sülyeszti, az emelőgépet működésbe hozza és a gyanús gabonát áthordatja egy másik üres tiszta tartályba, s ha szükséges, a kiürült tartályt kiseperteti és ebbe újra visszahor- datja a gabonát, mely műtét alatt a gabona teljesen lehűlt és kész egy pár óra alatt 8 vaggon gabona anélkül, hogy emberi erő kellett volna hozzá. Ugyancsak igy lehet a gabona egyneművé tétele végett a keverést is végrehajtani azáltal, ha 3 vagy 4 tartályból egy időben eresztetik a gabona az emelőgép alá — mely az igy egybefolyt gabonát egy ötödik és további üres tartályba üríti be, — mely műtét befejezte után a gabona teljesen egyneművé alakúi át. Amidőn az elevátoros raktárak kezelésére vonatkozó saját egyéni nézeteimet és felfogásaimat a n. é. közönség tájékoztatása végett a fentiekben előadtam, megjegyzem, hogy a mikénti kezelésre vonatkozó végmegállapodás az e célból alakulandó országos végrehajtó bizottság feladata lesz, valamint annak megállapítása is, hogy az ország különböző helyein hány elevátoros raktár legyen felállítva és hol? végül az is, hogy kik által legye nek azok kezeltetve ? A hazai elevátoros raktárak felállítása ügyében az utóbbi időben igen élénk mozgalom indult meg az országos gazdasági egyesület kebelében gróf Dessevffy Aurél és gróf Széchenyi Imre urak vezérlete alatt. Ez ügyben az országos gazdasági egyesület f. évi márczius 21-én tartott egy előérte- kezletet, melyre Széchenyi Imre gróf által, Nyilassy Lajos kis czelli állomásfőnökkel együtt távirati utón lettünk meghiva, miután a közgazdasági ügyek iránti meleg érdeklődéseink által indíttatva, a mintacsarnokok és a közraktárak eszméjével már korábban is foglalkoztunk. Az előértekezlet tárgyalás alá vette a mintacsarnokok és a közraktárak ügyét. A mintacsarnokok ügyét minden nehézség nélkül tárgyalta, mely abból áll, hogy a vasúti hálózatban góczpontokat képező oly elágazási állomások csarnokaiban, (Perron) hol egyúttal étkezés miatt a vonatoknak hosszabb tartózkodási ideje is van, a közönség által könnyen hozzáférhető helyen egy mintacsarnok legyen felállítva, hová a vidék termelői terményeikből különféle mintákat állíthatnak ki. Ezek a kisebb vidéki csarnokok, a budapesti kereskedelmi csarnokhoz hasonló természettel bir nának, csakhogy amig a budapesti az egész ország — addig a másikak az egyes vidékek terményeit állítanának ki közszemlére. — Az egyes kiállított mintákra czimczédulák alkalmaztatnának, melyeken fel lenne tüntetve az eladó neve, lakhelye, a készlet mennyisége, ára, végre a kiállított minta ára. — A közönség a vonatok tartózkodása alatt megtekinthetné a mintacsarnokokat, tájékozhatná magát az iránt, hogy az állomást környező vidék mily mezei, kerti, hegyi termények és egyéb ipari termékekkel bir. — A kiállított mintákat az utas meg is vehetné mintára ragasztott czim czédulán feltüntetett árért, — a termelőknek pedig lehetőleg nagyobb készletet kellene a mintákból a csarnok rendelkezésére bocsájtani, hogy az esetleg eladott mintákat nyomban újakkal lehessen pótolni. —Ezen csarnokot egy vasúti alkalmazott kezelhetné, s ha a termelő mintái már elfogytak, vagy már fogyatékán vannak, a felet értesíteni kellene, hogy küldjön új készletet, s neki a mintáiért bevett pénzt a jutalék levonása után meg lehetne küldeni. Ezen intézkedés által megismerné a fogyasztó közönség a magyar termelőket és válogathatna terményeikben, de viszont a termelő sem lenne kénytelen a fogyasztók iránti tájékozatlansága setét rejtekében sinlődni, s miután egy-egy ily mintacsarnok berendezése 2—3000 frtnál többet nem igényel, ezt a megyei gazdasági egyesületek saját házi pénztáraikból is fedezhetnék. Szalay Ottó. (Folyt, köv.) Szabályrendelet azjabtarlásról. (Folyt, és vége.) III) Ebtartási szabályok. 4. §. Ungvár városban minden adóköteles ebtulajdonos a pléhböl készült, az összeírás folyószámát és évét feltüntető bárcával látandó el, ki azt az ebnek nyakszijára, vagy kötőjére illeszteni köteles, az adó alól törvényszerűen felmentett kutyák szintén, de a fentebb érintettől eltérő alakú bárcával ellátandók; ha valamely kutya bárca nélkül nyilvános helyen találtatik a 18—19 §§-ai- ban körülirt eljárásnak van helye. A szükséges bárcákat, melyek alakját az alispán állapítja meg és mely évről-évre változtatandó, az alispán illetőleg a polgármester az előző §-ban érintett kivetéssel együtt küldi ki, az elöljáróság illetve városi kiküldött pedig a régieket az újaknak kiszolgáltatása mellett 14 nap alatt beszedni s a főszolgabirák illetőleg polgármesterhez felterjeszteni köteles. A kinek kutyájáról a bárca elveszett, a bárca érvénytelenítése mellett újat kap, de a bárca költségét megtéríteni köteles. Vadász kutya címen a kutya tulajdonosa csak az esetben nyerhet ebtartási bárcát, ha vadászjegygyei bir. 5. §. Minden ebtulajdonos kutyáját kellően etetni, itatni, azt ápolni s reá felügyelni köteles. 6. §. Ungvár városban a mészáros, doggá és hasonló nagyobb fajtájú kutyák a tulajdonos által szájkosárral látandók el, valamint általában a harapós természétü kutyák. Falukon a harapósabb természetű házőrző kutyák, amennyiben szájkosárral nem láttatnak el láncon tartandók, csakis éjjel bekerített helyen bocsáthatók szabadon. Ungvár városban és nagyobb községekben a gyepmester a rendőrkapitány illetve az elöljáróság fehivására időnként az utcákon és tereken váratlanul portyázást (razziát) tart, mely alkalorrímal a bárcával el nem látott, községekben láncon nem tartott, harapós természetű kutyák összefogdosan- dók, melyek azonban a tartásdij lefizetése mellett kiválthatók, a gyepmester az elfogott kutyákat nyolc napon át tartani köteles. 7 §. Az ebtulajdonos felelős a kutyáj t által okozott kárért, ha mindazonáltal a kutya ingerlés következtében okoz kárt, ezért az ingerlő felelős. 8. §. A kutyák kínzása tilos. 9. §. Minden ház- és nyájőrző kutya az örvről féllábszárig lelógó láncon függő kölönccel látandó el. 10. §. Minden a mezőn talált magában iáró kolonccal el nem látott kutya kóbornak tekintendő s kiirtandó, 11. §. A veszettség veszélyének elhárítása céljából az ebtúiajdonos, ha a kutyáján feltűnő változást lát, ha a kutya bujkál vagy egézségi állapota előtte gyanússá lesz, tartozik a kutyáját elcsukni, és zárt helyen láncra tenni s ezt a község elöljáróságának bejelenteni. Ha a kutya még nem marakodott, kiirtása az elöljáróság értesítése mellett megvan engedve és a kutya a dögtéren elásandó. A már marakodott gyanús kutyáról való jelentést az elöljáróság beküldi a főszolgabírónak, aki az ilyen kutyát a tiszti állatorvosnál megvizsgáltatja 12. §. Ha a vizsgáló állatorvos az ilyen ku
