Ungvári Közlöny, 1890. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1890-06-12 / 24. szám

elkényeztető nevelés a gyermeknek legföljebb hatodik életévéig tarthat s ekkor a gyermeket gépies sngedelmességre kell szoktatni, ami külön­ben már nem lesz oly nehéz munka, ha a család az engedelmesség alapját helyesen lerakta. Mielőtt az engedelmességre való nevelés má­sodik fokára áttérnék, el nem mulaszthatom, hogy a már annyiszor idézett jeles munkának szavait ne használjam ezen pont záradékául: „Ebből vi­lágos mily fontosággal bir az jélet első hat éve: mert amit a házi nevelés alkot a gyermekből, az lesz ő rendszerint. Különösen hangzik, de van alapja midőn egy iró mondja: „Az államok a gyer­mek szobából kormányoztatnak.“ „ , . ,, , 3 Melcher Gyula. Mezőgazdaságunk és gabonakeres­kedelmünk érdekében. (Folytatás.) Lássuk tehát most már azt, hogy mindezen bajainkon miképpen tudnának azok az elevátoros raktárak segíteni, hogy a termelő és a hazai keres­kedők érdekei egyaránt védve legyenek. A dolog illustrálására egy példával fogok szolgálni: Z. községbeli X. termelőnek van eladandó 10 mmzsa jól tisztított búzája. Ezt elviszi a leg­közelebbi elevátoros közraktárhoz ; a zsákokból kiöntözi egyenesen az elevátor mérleges nagy serpe­nyőjébe, a vasúti, vagy esetleg- a kezeléssel meg­bízott más állami alkalmazott kivesz a gabonából egy litert, ezt a kis próbamérlegen megméri és ezen sulyeredményböl megállapítja a termelő szeme- láttára, hogy gabonája hectoliterenkint mily suly- lyal bir és e szerint I. II. vagy III-ad osztályúnak minősiti; tehát miután a próbamérés azt mutatta, hogy X. búzája hectoliterenkint 77—78 kilót nyom — I. ossztályunak minősiti, azután a serpenyőbe öntött egész mennyiséget megméri s miután meg­állapította, hogy a 10 mmázsa megvan, a serpe­nyő kiömlesztő csatornáját megnyittatja, melyen a az emelőgép alá zuhan ; az emelőgép, felső ki­ömlesztő csatornáját a torony tetejében egy szolga azon tartály fölé illeszti, melybe az első osztályú búza gyüjtetik, ennek megtörténte után az emelő­gép meginditatik, mely a gabonát néhány perez alatt a tartályba üríti. — Ugyan ez történik a többi nemű és osztályzatú gabonákkal is. Ez után kiállít a tisztviselő X. részére egy betárolási jegyet, melyen feltünteti a betároló ne­vét, lakhelyét, a gabona nemét, osztályát és becs­értékét. A becsértéket a budapesti és bécsi gabona tőzsdék zárlatai után távirati utón naponkint vett tudósitások alapján állapítja meg, melyek mindig teljes waggon-rakományok után értetnek. Ezen tudó­sításokat a fél is megtekintheti saját megnyugta­tása végett. Ha pedig a fél az osztályozással nincs megelégedve, kívánhatja a gabonáját bizottságilag is megosztályoztatni, mely igen mérsékelt dijak mellett a fél költségére fog eszközöltetni. Az ily bizottság áll a tisztviselő elnökség-e mellett egy helybeli kereskedő és egy tern élőből, mely két utóbbi nevét a fél által teljesített sorshúzás által lehetne megállapítani azon helybeli termelők és kereskedők névjegyzékéből, kik ezen czélból az elevátor irodánál előjegyezve vannak. Ez osztályo zás ellen a félnek fellebbezési joga nincs, csak is a gabonája vissza vételéhez van joga, mely esetek talán nem is igen fognak előfordulni. •— Tehál X. megkapta a betárolási jegyet 10 mmázsa I-a búzá­ról, melynek a tömegáruk szerint becsértéke 90 irtot tesz. — X nek szabadságában áll az elevátor ve­zetőjét megbízni azzal, hogy gabonáját a tőzsdei napi árak szerint a legelső alkalommal eladhassa, vagy pedig bizonyos határidőt tűz ki, melyen belül a gabonája feletti szabad rendelkezési jogát magá­nak fentartja, mely határidő elteltével, vagy uj határidő hosszabitást kiír, vagy ennek elmulasztása feljogosítja az elevátor vezetőjét a gabona eladására. Ezek után veszi X. a betárolási jegyet és azt vagy el­adja a kereskedőknek, kik az ily betárolási jegyek összevásárlása által nyernek tömegárukat, melyek már a vasút udvarán épült, vagy vágánynyal össze­kötött elevátorban szállításra készen állnak és osztá­lyozva vannak, — vagy ha ezen eladás nem sike­rül, vagy csak X. anyagi hátrányával történhetett volna meg, akkor elmegy X. az elevátor székhe­lyén levő és egyik hazai nagy pénzintézet által felállított elölegezési fiókpénztárhoz, mely X-nek betárolt gabonája becsértékének 70—80%-át a be­tárolási jegy előmutatására legott előlegezi és a betárolási jegyre az előleget feljegyzi. Ezen előleg­nek a kamata a költségekkel együtt 5°/0-nél több nem lehet. Ezek után X. a betárolási jegyet, mely már előleggel van terhelve, helybeli kereskedők­nek eladhatja, vagy az eladással az elevátor veze­tőjét megbízhatja, vagy pedig az előlegezés után is kívánhatja, hogy a betárolt gabona még dis- positiója alatt maradjon, mely kívánságát mindad­dig teljesitik, amig a betárolási néhány krajezár költséget időről-időre megtéríti és a mig a gabona árhullámzása miatti árkülömbségeket, kamat és betáralási dijat a még visszamaradt 20—30°/0 becsár részlete fedezi. — Végre, ha X. azt kívánja, hogy betárolt búzáját az elevátor adja el, akkor a jegyet, melyre az előleget már felvette, az elevátor keze­sségénél letétbe helyezi, melyről kap egy elismer­vényt. Ez azonban a betárolt gabonát már nem helyettesül, tehát ärra sem előleg nem adatik, sem pedig el nem adható gabona helyett, sem pedig arra a gabona a raktárból ki nem adatik, csak arra ad jogot a tulajdonosának, hogy vele az elevátor kezelősége leszámoljon. Az előleg 5°/o os kamatja pedig meg fog szűnni azon a napon, melyen X. gabonája eladatott, a gabona átvétele idejéig járó kamatot és tárolati dijat a vevő fizeti. — A gabona csak a megfelelő mernyiségü eredeti betáro­lási jegy visszaadása mellett lesz az elevátorból kiadva, a gabona teljes ára pedig az átvételnél vevő által készpénzzel fizetendő az elevátornál. Most tehát vonjuk le mindezekből X. gabona kis termelő, valamint a kereskedő közös előnyeit is. X-nek előnye az, hogy 1-ször, gabonáját a hét bármely napján értékesítheti, nem kell a hetivásár napját várnia, p. o. ha kedden megszorítják az adó vagy százalékért, nem kell várnia a hétfőn tartandó hetivásárt és nem szorul az uzsorázó keres­kedőre, hanem felpakolja szekerét, beállítja gaboná­ját az elevátorhoz és este már pénzzel — és pedig jó pénzzel — állít haza, anélkül, hogy gabonáját az ő kényszer helyzetét ismerő kereskedőknek el kellett volna pocsékolnia, a szükségesen segítve van, és ez a tudat visszaadja a szegény ember családjának a lelki nyugodalmát, és ezen nyugo­dalom szorgalmas mánkéra edzi és serkenti a sze­gény embert. — 2-szor az árakra vonatkozó tájé­kozatlanságát nem tudják a kereskedők roszhisze- mü elemei kiaknázni, mert hiába mondja X-nek a kereskedő, hogy gabonája II. vagy III-ad rendű, ha már egyszer azt látja, hogy az urak beírták neki az I ső osztályt. — 3 szór. A mérleg, amelyet sokan a kereskedők közül nem tartanak szigorú felügye­let alatt, — ezentúl nem károsítja a szegény embert mert az elevátoron úgy mérnek, mint a patikában, vagyis igen pontosan. 4 szer. Ugyan azt az árt kapja egy métermázsa gabonáértaz 5—10 méter­mázsás készleténél, mint kap az, a kinek 2—3 waggon rakománya van ; végre 5-ször, nem kell várnia a pénzre, ha esetleg előre.nem láthatott nagy heti vásár volt és a kereskedők pénzkészle­teiken felül vásásoltak, mert a fiókpénztárnak előlegekre van pénze mindig elég. — A kereskedők előnyei pedig a következők lesznek u. m. 1 szőr, minden lótás-futás nélkül veheti össze a gabonát az által, hogy a betárolási jegyeket magához váltja a betárolóktól, s ha ajegyek az egynemű és osztály­zatú gabonákból egy — vagy több wagon rako­mányt kitesznek, mint tömeg árukat adhatja el tovább, sokkal jobb pénzért, mint az eddigi osztály­zaton gabonákat. — 2-szor, nem kell nekik magtá­rakat bérelni. 3-szor, nem kell az a temérdek nap­számos a gabona rostálása, forgatása és fölméré­séhez. — 4-szer, nem kell pénzét a zsákok soka­ságába, a mérlegek, rosták stb. stb.-befektetni. — 5-ször, a mi a fő, a kereskedőnek nem kell az a nagy üzleti tőke, mint kellett edig, mert ha oly betárolási jegyeket vesz meg, melyekre a betároló már előleget vett fel, akkor ő csak a dfferencziát egyenlíti ki az eladóval, tehát a gabona teljes értékénél csak 15—250/°-át fekteti be a kereskedésbe; a betároló által vett előleg után pedig csak az 5°/0 ot fizeti meg a ’riegyenlitésíg. — Ha pedig elölegmentes betárolási jegyeket vesz meg", ezen gabonák teljes értékének is csak 15—25°/0 át fekteti az üzletbe, mivel a tehermentes jegyekre ö is épp úgy megkapja az előleget, mint a termelő vagyis a becsérlék 70—80°/0-át, és igy ezentúl még az a kis kereskedő is űzhet gabona kereskedést, aki eddig csekély vagyona mellett ezt tenni nem volt képes, vagyis a szegény vidéki kisebb kereskedők föl lesznek szabadítva a nagy töke monopoligma. alól, és meg lesz nyitva számukra az ut a külföldi fogyasztóval való közvetlen érintkezésre. Tehát a midőn a szegény termelő jogos érde­keinek megóvásáról van szó, távolról sem czéloz- tatik a magyar kereskedők érdekeinek megsértése csorbítása, hanem ellenkezőleg a vidéki kereske­delem fejlesztése, nágygy'á, egészségessé és megbíz­hatóvá tétele szándékoltatik, és csak az általános ányagi jólét alapfeltételeit kívánjuk mindenki által megismertetni, vagyis, hogy tisztuljon a közgazda- sági helyzet és szűnjék meg a kereskedelem terén a zavarosban való halászat. Legyen solid a termelő, de legyen az a kereskedő is. Az elevátorok kezelésére visszatérve .még meg­említem, hogy az ország kiilömböző helyein fel­állítandó elevátoroknak egy igen czélszerü köz­pontra lenne szükségük és pedig Budapest szék­hellyel. — A vidéki elevátorok kezelői tartozná­nak naponkint egy napi jelentést beküldeni a köz­pontba, mely jelentésnek fel kellene tüntetnie, hogy az egyes gabona nemekből, mennvi lett a nap folyamán betárolva, mennyi lett kiadva és mennyi maradt betárolva, valamint azt is, hogy hány egész waggon rakományt tevő készlet van a raktár kezelősége rendelkezésére bocsátva eladás végett. A központi iroda a beérkezett jelentésekből egy főkimutatást állíthatna egybe, melyből naponkint pontosan megállapítható volna, hogy az elevátorok miféle nemű és osztályzatú gabonákból mennyivel rendelkeznek. Ennek pedig az lenne az előnye, hogy a külföldi nagy kereskedő egyenesen a köz­ponthoz fordulhatna nagybani szükséglete,fedezése végett. — Az eladásokat a központ is teljesíthetné de ily esetekben az alku zárlata előtt távirati utón kellene az illető raktárokat az eladni szánkékolt készlet miatt megkérdezni, nehogy egy és ugyan­azon időben valamely betárolt gabonát a központ is és az elevátor kezelősége is aladja, s e miatt üzleti zavar támadjon. A vidéki elevátorok e mellett, hogy a főezél- juk után törekedve tömegárukat gyűjtenek, a vi­déki kis fogyasztást is kiegyenlíthetnék a napi árak lefizetése mellett, mert mint a közlekedési szak- tisziviselöje. és a vidék közgazdasági viszonyainak közvetlen szemlélője és egészen priábt megfigyelője tapasztaltam, hogy a szegény termelő mire gabo­nájához jut, annyi mindenféle fizetni valója támadt, hogy nem is gondolva a téli gabona szükségletére csak arra, hogy a sok mindenféle fizetnivalóit kielégíthesse, úgy eladja gabonáját, hogy nem csak a téli kenyérre nem marad a jóízű hazai gaboná­ból, de igen számtalan esetben még a tavaszi vető­magra sem marad gabonája. így aztán megesik a mi szegény népünkkel az a szánalomra méltó körülmény, hogy a magyar földtnives ember télen és tavaszon át az idegen föld keserű kenyerén tengődik, mivel az a liszt, mely waggoD számra érkezik hozzánk Triest és Fiúméból, bizonyára nem a mi édes hazánk földjének gyümölcse. Szalay Ottó. Iskolai értesítések. — Az ungvári kir. kath. főgymnási umban a magántanulók f. hó 20-án és 21-én fognak megvizsgáltatni. — Föl­hivatnak az érdekeltek, hogy a szükséges okmányokkal ellátva, június 20-án reggeli 8 órakor, az igazgatói irodában jelentkezzenek. — Ungvár, junius (3-án 1890. A főgymnásiumi igazgatóság. — Az ungvári rom. kath. fi- és leánytanodák­ban a f. tanévi zárvizsgálatok a következő rendben tartatnak meg: Hittanból: A hidontúli városrészben a Szt. Vincéről nevezett irgal­mas nővérek vezetése alatt álló az úgynevezett »Mária ház«-i leány­iskolában junius . 7-én; a belvárosban a »Gizella ház<-ban 18-án; a belvárosi fitanodában 19-én; ' — egyéb rendes tantárgyakból: a »Mária ház«-ban 20 és 2i-én; a Gizella ház«-ban 23 és 24-én; a fitanodában pedig junius 25. ú . 27. és 28-án. A tanév junius 29-én ünnepélyes »Te Deum«-mal befejeztetik, miről a t. szülök és tan- ügybarátok ezennel értesíttetnek. — Az igazgatóság — Az ungvári alsófoku ipar és kereskedelmi iskolában a zárvizsgálatok f. hó 20—25-ig bezárólag a rendes előadási órákban tartatnak meg. A zárvizsgálatokkal összekötött iparostanulók munkakiállitása f. hó 27-én d. e. 11 órakor a szokott helyiségben megnyittatik és a tanév 29-én d. u. 4 órakor az er­kölcsi jómagaviselet, a tanutmányokbani szorgalom és a munka- ilgyesség jutalmazásával ünnepélyesen befejeztetik. Miről az érde­keltek és a tanügybarátok azon megjegyzéssel értesíttetnek, hogy az iparostanulók munkakiállitása megtekinthetése 10 krnyi belépti díjjal lesz összekötve. A remélhető beléptidijak az iparostanulók könyvtárának gyarapítására fordíttatnak. — A felügyelőség. Helyi és vidéki liirek * Az ungvári gymnasium építési ügye egyelőre be­fejeztetett azzal, hogy ez idén nem építtetik: és hogy mikor fog épitettni, az a titkok titka. A törvény­hatóság által megszavazott 25.000 ftról szóló határo­zatot a belügyminiszter nem hagyta jóvá azon indokból, mert a közoktatásügyi miniszter a 25000. ftot elfogadni hajlandó nem lévén, a határozat tárgytalanná vált. E visszautasításból azt követ­keztetjük, hogy a közoktatási miniszter nem kivan tőlünk ily csekély áldozatot, hanem ha az általa kért 50.000 irtot ajánlottuk volna fel, akkor talán e visszautasiíás meg nem történik. * U,j díszpolgár. Ungvár város képviselőtestü­lete, tegnap tartott rendkívüli közgyűlésén, gróf Apponyi Albertét egyhangúlag megválasztotta a város díszpolgárának. * Polgári fiúiskola. Az ungvári polgárság egy 4 osztályú polgári fiúiskola felállítása iránt kérvé­nyezett a nragu vallás és közoktatási m. kir. minisz­ternél. A kérvény e napokban azon indoklással küldetett vissza, „hogy fedezet hiányában a kért fiúiskola az állam pénztár igénybe vételével ez időszerint fel nem állítható.“ Sajnos, hogy ilyen iskolára nincs pénz, internatusokra pedig van. * Az ungvári növendékpapság. Egyházirodalmi köre a dal-és zeneegyletek szives közreműködése mellett 1890. évi junius hó 15 én a papnevelde kertjében ünnepélyes zárgyűlést rendez. Kez­dete d. u. 4VS órakor. Kedevzőtlen idő esetén a zárgyülés az intézet dísztermében fog megtartatni. M üsojrozat 1. A szabadságért, Mérfitől. Előadja a dalegylet. 2 Elnöki megnyitó beszéd. Tartja: Csurgovich György. 3. Operette-egyvelg. Előadja: a zénengylet, 4. Sz. Ágöston megtérése. Költe­mény, Csurgovich Györgytől, szavalja: Szabó And­rás. 5. Részlet Plotow „Mártha“ ez. dalművéből. Hegedülj és czimbalmon előadják: Demjánovich Péter, Homicskó Jenő és a zenetanitó. 6. A lelki­ismeret befolyása az emberiség társadalmi viszonya­ira. Irta és felolvassa : Karczub Endre. 7. A szere­tet hymnusa, Goll Jánostól. Előadja: a dal egylet 8- Titkári jelentés a kör ez évi működéséről, felol­vassa: Karczub Endre. 9 Magyar népdalok. El adja: a zeneegylet. 10. Meliton és anyja. Költemény. Mindszenti Gedeontól. Szavalja: Gorzó Bálint. 11. Bíráló bizottsági jelentés a pályázatok ered­ményeiről. 12. Isten hozzád, Rieger Györgytől. Előadja; a dalegylet. 14. Induló. Előadja: a zene- egylet. * Meghívás. A Csap Záhony között újonnan építendő vashidi élelmezés megnyitatik, mely alka­lommal f. 1890. év junius hó 22-én azaz vasárnap Gönczy Károly beregszászi közkedvelt zenekara közreműködésével zártkörű tánczmulatságot rende­zek, melyre a n. é. közönséget tiszteleltel meghívom az élelmezési vállalat nevében. Garai Ignácz vasúti vendéglős. Kezdete d. u. 3 órakor. — Belépti dij személyenként 1 frt. Családjegy 2 frt. ízletes ételekről és kitűnő italokról valamint pontos kiszol­gálatról gondoskodva lesz. Esős idő esetében fedett helyiség áll a t. közönség rendelkezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents