Ungvári Közlöny, 1890. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1890-04-10 / 15. szám
ben történt felszólalásaiból, aki különben minden képviseleti ülésben a hozzá tartozó ügyek tárgyalása alkalmával véleményét nyilvánítani szokta, következtetést lehetne vonni arra, hogy benn a városházán valami forrong és hogy az összhang meg van zavarva. Ez úgy hangzik, mintha a tanács tagjai és a tisztviselők harcban állanának egymással, már pedig a közönség megnyugtatására, melynek ügyeit a tanács intézi, kijelentjük, hogy ez nem áll, mert nézet- eltérések, mint mindenütt, úgy a városházán is előfordulhatnak, de forrongásról, vagy az összhang megzavarásáról szó sem lehet. Az is merő ráfogás és elferdités, mintha a rendőr- kapitány a kaszárnyákhoz szükséges tüzoltószerek beszerzésére vonatkozó átirat tárgyalása alkalmával azt mondta volna, hogy amilyen a képviselet, olyan a polgármestere is, mert a kapitány e tárgyban csakis azt jelentette ki, hogy miután a kaszárnyákra szükségelt és szükséges összes kiadások költségeit képviseleti határozat értelmében eddig a polgármester utalványozta ki, nincs értelme, hogy ily csekély beruházásra a tanács adjon utalványt, s ebben tökéletesen igaza van. Lehoczky Béla polgármester szabadságidejét meghosszabbíttatni kérte. E kérvény tárgyalásánál szólalt fel a rendőrkapitány, és utalt Lehoczky Béla polgármester 20 évi szolgálatára, s a kért szabadságot, teljes fizetéssel a polgármester mandátumának lejártáig megadatni kérte, s e beszéde folyamán mondta azt, hogy ha a polgármester esetleg roszul kormányozta is a várost, annak, miután felőle rósz akaratot feltételezni nem lehet, annak nem ő volt az oka, de igenis a képviselet, mely a rósz kormányzást megengedte. E kijelentés igy, feltételesen mondva, sem a polgármestert, sem a képviseletet nem sérthette. Hosszasan nincs szándékunk ez ellenséges indulat szülte közleménynyel foglalkozni, és még csak azt jelentjük ki, hogy amidőn Dr. Novák Endre, képviselő, a nagy-utca kikavicsoltatása iránt interpellálta a polgár- mestert ; a rendőrkapitány, mint a tisztaság őre azon nem kérdést, de kérést intézte a képviselethez, hogy határozza meg, kinek van joga a rendőrök és utcaseprőkkel rendelkezni, neki-e vagy a polgármesternek? Ez alkalommal történt, hogy a h. polgármester székéről felemelkedve, megesküdött, hogy ő a rendőrök és utcaseprőkkel nem rendelkezik. Ha e jelenet be nem következik, a képviseleti ülés a legszebben és legnyugodtabban végződött volna, mint a hogy le is folyt, igy azonban nem annyira botrányos, mint komikus lett a vége. Ez a való tényállás. Végül cikkírónak csak azt tanácsoljuk, hogy ha teheti, mindig tárgyilagos legyen, mert elferdítések, hamis re- produkcziók, és valótlan tények közzététele által sem a közügynek, sem a közönségnek, sem a tisztviselői karnak szolgálatot nem tesz, sőt ellenkezőleg, mindezeknek ártalmára van.*) E 8 r y Elek, Hadrava Antal, v. tanács tag. v. tanács tag. Miskolczy László, Dr. Oesterreicher Jakab, v. tanács tag. v. tanács tag. A zöldségfélék termesztéséről. Zöldségféléknek s egyéb konyhai növényeknek a kertben, valamint a külső birtokon is haszonnal való termesztése céljából a következőket kell figyelemben tartanunk. Már nemcsak a szakszerű konyhakertészek, de az évenként hazánkba visszatérő bulgár kertészek, a fővárostól s más piaci helyektől távollevő vidékeken is évtizedek óta nagy haszonnal űzik a konyhakertészetet, és szemtanúi vagyunk folytonos vagyonosodásuknak. Lehetetlen, hogy ezeket tudva és látva, még tovább halogassuk a zöldség- és egyéb konyhai növényfélék termesztésének nagyobbmérvü felkarolását s a nép között való terjesztését; minthogy ez is, miként a gyümölcs, a baromfi és a méhtenyésztés, valamint a sokféle háziipar is, rendesen fedezni képes sok apró s gyakran előforduló mellőzhetlen kiadásainkat; népünknek pedig, a jobb élelmezésen felül, biztos uj jövedelmet teremtene, miként már állandóan teremtett is százezerekre menő pénzforrást és vagyonbeli gyarapodást Czegléd, Kőrös, Kecskemét, Makó, Szeged stb. városok s vidékeik középes kisbirtokosainak. Minthogy nemcsak a mezőgazdasági, de a kerti termények is, a talaj termőerejéből csak azokat a tápanyagokat ves„.„ .génybe, a mik teljes kifejlődésükhöz szükségesek, s ennélfogva a talaj, melyen ismételve ugyanazon növények termesztetnek, ugyanazoknak kifejlődésére alkalmatlanná válik; s minthogy az is bizonyos, hogy nem minden növény díszük fris trágyázás után, mindezeknél fogva az értelmes gazdák úgy u mezőgazdasági, mint a kerti növények termesztésénél, már régóta a vetésváltó-rendszert alkalmazzák, melynek nevezetes előnyei közé tartozik, hogy kevesebb munkával és trágyával biztosabb és jobb termést nyerünk, mintha e rendszer nélkül, találomra trágyázunk és vete- ményezünk; továbbá, hogy a vetéstorgás a talajnak el- dudvásodását megakadalyozza, a rovarokat, pondrókat s egyéb férgeket, valamint az élősdi növényeket és ártalmas gombákat nem engedi elszaporodni; mert ezek mindig ott jelennek meg nagyszámban és legelőbb s ott is tesznek nagyobb károkat, ahol a megelőző évben táplálkoztak, minthogy az illető növényeket s azok maradványait ott helyben ismét megtalálják. A kertben, valamint a mezőn termelni szándékolt zöldséglélék vetésforgóját a zöldségfélék természete és tápigénye szerint kell megállapítani, különben czélt tévesztünk s eredményhez nem jutunk. És minthogy a *) E tárgyban Farkas Ferencz várost rendőrkapitány úr is küldött be választ, melyet a jövő számban fogunk közölni. — Szerk. zöldségfélék egy része a közvetlen megtrágyázott, másik i része ellenben az előző évben megtrágyázott, — a harmadik része pedig a trágyát már felemésztett talajban diszlik legjobban : ennélfogva a zöldségfélék vetésforgóját három nyomásra kell beosztani. Az első nyomásban term esztendők azok, melyek a friss trágyás talajban legjobban díszlenek u. m. a különféle káposztafajok, a laboda, az uborka, a zeller, a saláta, a dinnye, a metélni való petrezselyem, a tők, az összes magnemüek stb. A második nyomásba jönnek azok, melyek a megelőző évben trágyázott földben diszlenek, u. m. a répafelék, a paprika, a paradicsom, a murok, a burgonya, retekfajok, a póré és az összes hagymafélék; mert mindezek a friss trágyás földben, főképpen a murok, finom izükből sokat vesztenének, a hagymafélék pedig ezenfelül még vagy magszárakat is hajtanának, vagy oly nedvdúsak lennének, hogy télen át elromlanának, vagy friss hajtásokat növesztenének. A harmadik nyomásba vetendők azok, melyek trágyásföldet legkevésbé igényelnek, minthogy táplálékuk nagyobb részét a levegőből nyerik, u. m. a sóska, a bab és borsófajok, a lencse és egyéb hüvelyesek, a fűszernövények stb., mert a felsorolt hüvelyesek a trágyás földben csak dúsan virágoznának, de termést, t. i. hüvelyeket és magot nem adnának. t így három nyomásba lévén zöldséges vetésforgónk beosztva, minden évben egy nyomást kell jól megtrágyázni ; a negyedik évben pedig a vetésforgást újra ismételni. Megjegyezzük azonban, hogy a (elsorolt három csoportbeli növények közül ne mindeniket termeszszük nagyban, hanem csak azokat, a melyek vidékenkint jelesebb tulajdonságuak a más vidéken termeiteknél; mert igy jobban kiismerjük azoknak sajátságait, azoknak mivelésében ügyesebbekké képezhetjük ki magunkat, s a mi fő, csakis igy juthatunk állandó vevőkhöz, piaczhoz és biztos jövedelemhez, melyet évről-évre folytonosan emelhetünk, ha t. i. a legtökéletesebb fajták magvait használjuk a veteményezésre, azokat még tovább nemesítjük és a leggondosabb mivelés és ápolásban részesítjük. De a fönnebbi három csoportba osztályozott 1 — 1 évi konyhanövényeken kifül, vannak még az úgynevezett évelő vagyis azok a növények, melyek teljes kifejlődésükre több évet igényelnek u. in. a spárga, eper, szamócza, rebarbara, csicsóka stb. Ezeket nem lehet a zöldségfélék vetésforgójába felvenni, hanem egy külön nyomásban kell azokat termelni. Legczélszerübb tehát a zöldségtermelésre szánt egész területet a keidben, valamint a külső birtokon is, négy egyenlő részre, illetőleg táblára felosztani és három táblán a fennebbi vetésforgás szerint, az 1—1 évi növényeket, a negyedik táblán pedig csakis az évelő vagyis a több évi növényeket külön termeszteni, Végre felemlítem még, hogy azok a gazdák, a kik elegendő természetes kaszálókkal bírnak s nem kénytelenek birtokuk egy részét löGsterséges termelésére felhasználni; igen szép és biztos jövedelemre tehetnek szert, ha az őszi vagy tavaszi szokásos gabonafélék előtt, az alább felsorolt zöldségfélékből egy-két olyan fajtát termesztenek, melyek vidékükön legjobban szoktak sikerülni, mert ezek, kivált mai közlekedési viszonyaink folytán, legbiztosabban és jól is eladhatok lesznek, nagyobb mennyiségben, és mindenkor. így lehetne az árpa és zab előtt mindig a következőkből u. m. petrezselyem, spárga v. i. murok- répa, zeller, paprika, paradicsom, káposzta, tök stb. az őszi búza, rozs, és repeze előtt pedig: — a foghagyma, mogyoróhagyma, vöröshagyma, bab, borsó, retek, uborka és dinnye std. félék közül mindig egy-kétfélét nagy haszonnal termeszteni és a jövedelmet gyarapítani; miként azt már a hatvanas években az iparkodó kis és középbirtokos gazdáknál tapasztaltam is. ö. G. Pályázati hirdetmények. 1. A katonai nevelő- s képző intézetekbe, valamin1 a katonatiszti leányok nevelő intéJMaibc való felvétel tárgyában. Ez intézetekben az lSftöjDI-iki iskolai év kezdetével (a reáliskolákban szeptember 1-én, az árvaházakban és akadémiákban szeptember 18.) mintegy 270 egész és féldijmentes kincstári, alapítványi és fizetéses hely fog betöltetni. Ezen helyek közül esik 30 hely a katonai árvaházra ; 170 I-ső évi reál, 25 Ilf-ad évi reáliskolára, 45 a bécsújhelyi akadémiára. A katonatiszti leányok soproni és hernalsi nevelő- intézeteiben 8 egészen ingyenes kincstári, 8 Erzsébet császárné, 1 soproni nőegyleti, 6 egészen ingyenes hely lesz betöltendő. A pályázati kérvények 1890. évi m á- j u s 15-ig küldendők be. 2. A katonai nevelő- s képzőintézetekben rendszeresített és az I890|91-iki iskolai év kezdetével betöltendő magyar állami alapítványi helyekre. Ez intézetekben mintegy 15 hely lesz betöltendő. A folyamodványok t. évi május 15-ig benyújtandók a honvédelmi minisztériumhoz. 3. A fiumei cs. és kir. tengerészeti akadémiában 36 egészen ingyenes és féldijmentes kincstári és fizetéses hely fog betöltetni. A kérvények legkésőbben j u l i u s hó végéig adandók be. Felhívjuk a szülők figyelmét e pályázati hirdetményekre ; a részletes teltételekre vonatkozó bővebb felvilágosítással szolgálunk bárkinek is, ha tájékozni kívánja magát azok iránt. Helyi és vidéki hírek. * Dimitri Slaviansky d’ Agreneff 55 tagból álló orosz nemzeti daltársulata által az ungvári »Társaskör* nagytermében 1890. évi április hó 21-én tartandó hangverseny műsora. 1-ső rész. ]. »Egy Ballada a XIX. századból* «Dobrynia Nikitowitsch* hires óriásról. 2. «Elrejtem gyűrűmet* egy talány dal. 3. «Tiéd a szivem.» Mulattató dal. 4. »Álmos vagyok.» Erkölcsdal, egy ifjú leányka panasza. 5. »Kedves kánya bangitám.» Mulattató dal a lambowi kerületből. 6. »Az ácsok dala.» Ácslegények dala a karók beverésénél. 11-ik rész. (Vallásos énekek.) 1. »Cherubinok éneke*, az úgy nevezett császári dal Bortnianskytól. 2. »Hiába vándorolsz.» Vallásos müdal Malaschkin L.-től. Ill-ik rész. 1. »A volga mentén.» Egy régi nemzeti népdal. 2. »0 zöld mező kedves zöld mezőm* Lyrai dal. 3. *Ó miért adnak engem férjhez oly korán?» Kisoroszországi dal. 4. »Kánya bangita a hegytetőn.» Szibériai népballada. 5. Ej, Uchnem.* Jellemdal. 6. A falun végig jár a legény.» Tánczdal. Szövegkönyvek 30 krjával, a dalok zongorára énekkel 1 frt 20 krjával kaphatók Lévai Mór könyvkereskedésében és este a pénztárnál. — Ha az idő nagyon meleg lesz, az esetben a hangversenyt a »Korona» udvarán levő színkörben fogják tartani. * Fögymnásium Munkácson. A munkácsi 4- oszt. állami gymnásiumnak fokozatosan 8 osztályú főgymná- siummá kibővítésének kérdése a kedvező megoldás stádiumába lépett. A közokt. miniszter L e ö v e y Sándor miniszt. osztálytanácsost, Munkács város és a minisztérium közt létesítendő szerződési feltételek megállapítása végett, Munkácsra leküldötte. A miniszt. osztálytanácsos által megindított tárgyalások, Munkács városának ritka áldozatkészsége folytán, igen kedvező eredményre vezettek. * Engedély új vasútra. A kereskedelemügyi mi- nisterium f. évi 20488. sz. leiratával értesíti a vármegye közönségét, hogy a szürthei állomástól Pálócz, Nagy- Mihály, Varannó, Hanusfalva és Kapi határát érintve Eperjesig, valamint Hanusfalvától Bártfáig helyi érdekű vasútnak egy év alatti felállítását engedélyezte. — Ha jól emlékezünk, az érdekeltség által Ungváron tartott gyűlés határozata szerint e vasútnak Ungvárt is kellett volna érintenie; szeretnők tehát tudni, miféle »magasabb* érdekek befolyásolhatták az eredeti tervet akként, hogy Szürtét Ungvár elé helyezve, e sokat üldözött város a világforgalomból újra s véglegesen kirekeszttessék. Reméljük. hogy még — nem oda Buda ! * Gyászhír. Ferderber Mór, dr. Ferderber Vilmos ungvári ügyvéd édesatyja tegnap reggel, élete 56-ik évében, szívszélhüdésben elhunyt. Nyugodjék békével ! * Halálos öntözködés. A városunk közelében levő Darócz községben tegnapelőtt délután az ottani kovács fia bement az erdészlakba, hol őt a szolgáló leöntötte. A legény erre felkapta az egyik sarokba támasztott puskát s fenyegette a leányt, hogy ha még egyszer leönti, akkor agyonlövi őt. A cseléd azt felelte, hogy nincs abban a puskában töltény, mert az úr, valahányszor hazajön, mindig kiszedi. Eközben elsült a puska, s a leány jobb szemén találva, holtan rogyott össze. * Katonatisztek váltóképessége. Tudvalevő, hogy egy 1852. julius hó 3-án kibocsátott osztrák császári rendelet értelmében a tényleges szolgálatban levő és : nyugalmazott közös hadseregbeli tisztek, úgy szintén a . combattans legénységek, nem váltóképesek. Az 1876. j évi magyar váltótörvény nem ismeri a váltóképesség é ! megszorítását. Most azonban — mint a Jogi szemle . írja — a bécsi legfőbb törvényszék, a két alsóbiróság | ítéletének helybenhagyásával kimondta, hogy ama császári ; rendelet, mint a hadsereg belső életére és fegyelmére ■ vonatkozó, a hadsereg minden tagjára nézve kötelező, legyen az bár — a mint az az illető konkrét esetben , volt — magyar állampolgár^. avagy külföldi. * Eljegyzés. Tóth K á 1 m á n, ungvári áll. tanító : husvét első napján jegyet váltott Szegedy Júlia állami tanítónővel. * Pályázat. A nmgu m. kir. honvédelmi tninisterium |ia. hó 10-én 10,954. sz. alatt kelt rendeletével leérkezett, j -s már közzé is tett pályázati hirdetmény szerint az ! 1883. XXXIV. t. c. alapján a m. kir. honvédségi, Ludovika akadémiában felállított tényleges állományú tisztképző tanfolyamban, a jövő 1890|91. tanévre betöl- ' tendő helyekre, Ungvármegye közönségének, mint Buttler j János gróf alapítványával egybekötött bemutatási jog | gyakorlására jogosított egyik törvényhatóságnak két helyre ajánlati joga van. Tekintettel azonban azon eshetőségre, hogy ha a bemutatott ifjak a felvételi vizsgát sikerrel le nem tennék, vagy a felvételre testi fogyatkozás miatt alkalmasoknak nem találtatnának, az alapítványi helyek biztosabb betöltése céljából a nmgu m. kir. honvédelmi ministerium (elhívta egyúttal a vármegye közönségét, hogy az alapítványi helyek elnyeréséért jelentkezők közül másodsorban is két ifjút mutasson be, tehát egyszerre négy ifjúnak teljesen felszerelt folyamodványait terjessze fel úgy, hogy ha az első sorban bemutatott ifjak a felvételre alkalmasoknak nem találtatnának, az esetben a másodsorban bemutatott ifjak a felvételi vizsgára azonnal behívhatok legyenek. * Portómentessóg megszorítása. Miután a levélpostán portómentességet élvező hatóságok, hivatalok és közegek levelezéseiknek legnagyobb részét ajánlva adták postára, mely körülmény már több helyen a posta személyzet szaporítását tette szükségessé, a kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy csakis azon hivatalos levelezések küldhetők ajánlva, melyek pótolhatatlan okmányokat tartalmaznak, avagy amelyekben batáridő kitűzéséről van szó. Ha ezen rendelet figyelmen kívül hagyatnék, akkor a posthivatalok utasittatni fognak, hogy csakis azon hivatalos levelezéseket vegyék fel ajánlva, melyekért a küldő hatóság és hivatal az ajánlási dijat (drbonkint 10 kit) készpénzben megfizeti. A
