Ungvári Közlöny, 1890. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1890-02-27 / 9. szám

Ungvár, 1890. február 27.

9. fixáén.

Tizenkettedik évfolyam.

Előfizetési ára:

Félévre

..............................2 frt.

Negyedévre

....................1 *

így példány Ara 10 kr. Kapható a kiadóirodában, Szeri ezer Henrik és Fenerlicht R. tőzsdéjében.

Az előfizetési és hirdetményi

dijakat a kiadóiroda veszi fel, s azok vidékről is ide küldendők.

üNGVÁfil KÖZLÖNY.

M EG.) EFENIK CSÜTÖRTÖKÖN.

Szerkesztőség ;

nagy-utca 36. (a görögteinplomnál). Kiadó-iroda :

Pollacsek M. könyvnyomdájában. Hirdetményekért

a 30 kr. bélyegilletéken felül 3 kr.

Nyílttéri czikkért

5 kr. fizetendő minden szó után.

Gróf Andrássy Gyula t

1823-1890.

Budapest, 1890. február 19.

A magyar nemzet politikai egéről egy fényes csillag hullott alá, mely egy emberöltőn keresztüli tündöklőit, az ország nagy dicsőségére.

Élete, mely összeesett Magyarország ébredésének és megizmosodásának hatalmas korszakával, a hazára nézve megbecsülhetlen volt, és épp azért jMltolhatlan is halála.

Andr á s s y Gyula grófban a nagy hazafi és az európai hirű férfiú szállott a sírba.

A nemzet siratja benne hű fiát és az európai népek a szabadelvű politikust, a ki a hazafiság érzetén kívül élénk érzékkel birt az emberiség ide- álisabb czéljai iránt.

Az ür, melyet elköltözésével maga után hagyott, politikai életünkben észrevehető lesz.

Andrássy Gyula gróí már 1848-ban is nagy szerepeit játszott hazánk történetében. Mint Zemplén- megye főispánja, a nemzetőrséget ő szervezte a zsarnokság támadása ellen, és midőn 1849-ben a nemzeti kormány Debreczenben intézte Magyarország ügyeit, Andrássy Gyula gróf, mint nagykövet indult Kon- stantinápolyba, a török szultán barátságát kiesz- közlendő, hazája érdekében.

És a nemes gróf a diplomáczia sikamlós par- kettején ép oly sikereket mutatott fel, mint a harez- téren a villogó szuronyok és süvítő ágyúk közelében. A bátorság volt lelkének főjellemvonása. Ez ezikázta át minden tettét, és ez adta meg lényének azt az ellenálhatlan varázst, mely őt oly előnyösen meg- külömböztette kartársaitól.

Hogy mi volt ő a magyar nemzetnek akkor, mikor államiságunk még csak gyermekéveit élte, még jól emlékszünk mindnyájan. Deák megcsinálta az alkotmányt és létrehozta a kiegyezést, de Andrássy Gyula gróf ápolta és fejlesztette, hogy megerősödve, az ellenséges áramlatoknak ellenállhasson.

Andrássy Gyula gróf volt a kiegyezés után első miniszterelnökünk; ő volt alapvezetője ama parlamenti szokásoknak, melyek ma is még legszebb vívmányainkhoz tartoznak.

De mint a monarchia külügyminisztere is her- vadhatlan babérokat szerzett magának, nemzete é8 a monarchia többi népeinek nyugalma körül. Ö volt, úgyszólván lelke amaz emlékezetes szerződésnek, mely Berlinben megköttetett, és a melynek következménye a muszka politika diadalszekerének megállítása. A berlini szerződéshez, mely Európát a pánszlávizmus túltengése ellen hathatósan megóvni volt hivatva, egy másik szerződés fűződik méltó társul, és ez a hármas szövetséget szentesitő okmány, melyet két évvel ezelőtt nyilvánossságra hoztak, hogy annak közzétételével a muszka hóditó politikáját visszarettentsék.

Mindeme világraszóló és minden európai népet egyaránt mélyen érdeklő politikai alakulásokban Andrássy Gyula gróf vezérszerepet játszott, és döntő szavának nemcsak a monarchiában, hanem az európai hatalmak konczertjében is érvényt tudott szerezni.

Andrássy Gyula' grófot nemcsak hazájában, hanem mindenütt szerették és tisztelték, ahová egyenes jellemének, lovagias természetének és geniális eszének híre elhatott. A magyar fővárosban mindenki, ismerte a nyúlánk és ruganyos lépésű deli férfit, kinek szellemes homlokára őszbevegyült dús hajfürtéi omlottak ; és mikor az ő nevére keresztelt Andrássy-ut fényes palotasorai közt dólczeg paripán végig lovagolt, a járó-kelők szivén a büszkeség és a rokonérzés melegsége rezdült át, mert minden magyar ember büszke volt a grófra és szerette mint igaz és hű hazafit.

De Bécsben is a népszerűség kenyerén hordozták. A lovagias magyar gróf körül csakhamar'

egész legenda kör képződött, és e regékben Andrássy Gyula gróf egyénisége mint egy tündéri lény ragyogott, tele jósággal és isteni *kedélylyel.

Ezentúl mindez csak a;; emlékezeté. A nemes gróf sírba szállott.

A koporsó melyet a Qua.nero partjairól hozzánk szállítanak, már csak porhüvelyét rejti magában a férfiúnak, kinek oly sokat, köszönhet Magyarország.

Halála amilyen elszomorító, olyan kinos volt, mert a betegség, mely azt megelőzte, hosszú hónapokon keresztül rágódott élete törzsén.

A nagy nemzeti gyász borújába a vigasz nem szűri be sugarát.

A templomok harangjai' és az épületek sötét gyászlobogói csak a mély, az enyhitetlen fájdalom hirdetői.

A magyar nemzet géniusza leborúl Andrássy Gyula gróf koporsójára és könnyezve kíséri a halottat utolsó útjára. F-—e

Ungvártt, február 26.

Mátyás is elmúlt. A jég erősen áll. Meg van tehát czáfolva minden kalendáriumbeli elmélet.

Andrássy temetésekor Ungvártt a gyász szép kifejezést nyert. Délutáni 3-tól 5-ig a kereskedések zárva voltak. Bár Andrássy Gyula szelleme lebegne mindig közöttünk !

Hol a gymnasium ... itt a gymnasium. A telkes háziurak között féltékenység liarcza fejlődött ki.. A miniszteri mérnök ideérkeztéig azonban megnyugvás lesz, mert a savanyuviz vidéke lett az épités helyéül kijelölve. A kaszárnyák irányában akar a város terjeszkedni.

K i adjon többel V Ez a. kérdés foglalkoztatta a vármegye gyűlését. A várds* harmadát adja a gymna- siumra felajánlott 25 ezer írtnak. A többivel a megye járul hozzá.

Meg is szavazták az állandó választmány véleményét. Némelyek vérző szívvel. Már 1. i. a vidékiek közül.

Ezek a jú vidékiek nemcsak a helypénzt és a kövezetvámot fizetik oly jó kedvvel, mint a mikor az ember fogát húzzák, hanem a gymnasium költségét is kelletlenül szavazták meg. Meg is indokolták derekasan.

Thuránszky szerint a gymnasium a vidéket nem érdekli annyira, mint a várost; itt van a káptalan, adjon az is valamit a költséghez.

Lett erre nagy ijedelem a derék kanokok között. Az arezukrólvolt leolvasható, hogy adnának, ha volna nekik.

Nehrebeczky azután kisegítette őket a zavarból. Felvilágosítást adva, hogy Ungvártt nem az egri, hanem a munkácsi káptalan székel.

Berzeviczynek se kell Ungvár. Ö a gyerekeit Kassára is viheti iskoláztatni. Úgy is olcsó a zóna. Mit is tartanak a pálóczi kőszent felől ? . . . .

Olyan hang is emelkedett, hogy ha nem adunk is pénzt, azért a gymnasium itt marad. Derekasan megfelelt Reisman Bertalan. A törvényszék és később a pénzügyigazgatóság felől is azt mondták az optimimisták : soh’se kell félni, el nem viszik azokat; mégis elvitték.

Tisztelet a kivételeknek, sokan a vidékiek közül mindig hadilábon állanak a vármegye székhelyével. Nem kell ide nekik semmi. Pedig a túrót, tejet, vajat, zellert és kalarábét itt értékesítik. Azután meg a helypénzt és kövezetvámot is mi városiak fizetjük, persze nem közvetlenül.

Példát vehetnének más vármegyéktől, a melyek székhelyüket dédelgetik, segítik, emelkedésén örülnek. A vármegye székhelyén a magyarosodásnak oltárt emelnek, s erre megyei pótadót áldoznak. Létesítenek múzeumot, kórházat. Még a kaszárnyák építéséhez is pótadóval járulnak. Ungvár nem kell senkinek. Pedig még az a vármegye is megokosodott már, a melyik felöl azt tartotta ez öreg Petrovav : <• makk a czimere, bolond az embere. >

Soha jobb hasonlatot, mint Bernáth Dezső mondott a gyűlésen. Ilyen felfogás mellett — úgymond — az ország közönsége Budapest városa emelkedésére se áldozott volna egy garast sem, ha nem lelkesítette volna

őket az a vágy, hogy az ország szívét ne hagyjuk magára, hanem nagyságának előmozdításához a felvidéki rusznyák is hozzájáruljon. Bernáth Dezső nemcsak tanult ember, de a kor színvonalán is áll.

Most pedig gyújtsunk békepipára, s igyunk egye a <Gyula» serlegből.

Az asphalt közgazdasági jelentősége.

Azon iparágak közül, melyek nálunk csak a legújabb időben indultak fejlődésének, egy sem ért el oly kiterjedést, mint az asphalt-ipar.

Ennek természetes okát abból kell magyarázni, hogy az asphalt-anyagnak építkezési és különösen burkolási czélokra való nagyobb mérvű felhasználása csakis nehány évtized óta nyert lendületet, midőn nagy tőkékkel rendelkező társaságok alakultak az asphalt-anyag termelésére és feldolgozására.

Az asphalt-anyag alkalmazást nyer ugyanis: kocsi- utak, járdák, udvarok, magtárak, közraktárak, fürdőszobák, perronok, folyosók, terrasok, gyárhelyiségek, hidboltozatok, caseraatták, alagut-boltozatok stb. burkolására ; továbbá tengeri kikötő-falazatok, hullámtörők, gépalapzatok előállításánál, falak vizmentesitésénél, vashajók, vastartók, kazánok, vasúti kocsik stb. bevonására, t. i. mint fénymáz, ezek rozsda elleni megvédése végett.

E szerint az asphalt a felhasználás módja szerint három főirányban nyer alkalmazást, u. m. 1. burkoló anyag, 2. mint i s o 1 á 1 ó anyag és 3. mint f é n y m á z, ezek rozsda elleni megvédésére.

Távolról sem alkalmazzák azonban az asphaltot hazánkban oly gyakran, mint külföldön és a mint azt jeles tulajdonságainál fogva méltán megérdemelné.

Az asphalt hozzáférhetősége és termelése sehol sem történik oly sikeresen, mint hazánkban. Mig ugyanis a svájezi, franczia stb. asphalt mélyen elzárt földalatti rétegekben fordul elő, addig a magyar f e 1 s ő-d e r n a i (Biharmegye) asphalt-telepen alig pár méternyi mélységben található az asphalt kimeríthetetlen gazdag rétegekben, finom szemcsés glimen-homokkal keverve, melyből 16—2O°/0 asphaltot nyernek, mig az előbb említett idegen asphaltbányák csak 6—8°/0 bitumenes részt és 92—94°/0 szénsavas meszet tartalmaznak.

Fontos az asphaltnak alkalmazása mint isoláló anyagnak, különösen a vidéki városokban, mert — mint tudjuk — a hazai legtöbb vidéki városban a lakóházak túlnyomó része nedves, a mi közegészség- ügyi szempontból igen fontos.

Oly helyiségek, melyeknek talaja és falai megfelelő magasságban asphalttal burkoltainak, állandóan szárazak maradnak. Ily helyeken nem fészkelhetik be magukat sem kártékony állatok (egér, patkány), sem rovarok, miért is a gőzmalmok, szesz-, keményitő-gyárak, cukorgyárak, sörházak, közraktárak stb., pinczehelyiségeinek, magtáraknak, gabona-, répa-, burgonya-vermeknek, bőr-, gyapjú-, gyógy-, lü-, fűszer- stb. raktáraknak, boros, zöldséges stb. pinezéknek, sót cséplőhelyeknek is asphalttal j burkolása ajánlható.

A talajnedvesség oly épületeknél, melyeknek falai az építkezés folyamában nem lettek asphalttal bevonva, a falakba felszívódik s a lakások állandóan nedvesek ; a falakat penészgomba, salétromlerakodás lepi el, a bútorok szenvednek s az állandóan dohos romlott levegő a bennlakók egészségét tönkre teszi.

Többféle kísérletet tettek már az ilyen nedves lakások szárazzá tételére nézve, de minden eredmény nélkül. Evekkel ezelőtt természetes asphalttal tettek kísérleteket s azóta minden kétséget kizárólag bebizonyult, hogy nedves lakások gyökeres szárazzá tétele csakis i természetes asphaltnak a falakra való felkenése által ! eszközölhető.

Hogy mily nagy a nedves lakások száma a fővá-. | rosban, mutatja-azon körülmény, hogy egyedül a magyar asphalt-részvénytársaság egy évtized óta több mint ] 400 ily lakást tétetett teljesen szárazzá. Vidéken még több a nedves lakás.

Ha tekintetbe vesszük, hogy a természetes aspalt felette tömör, igen jól tapadó zsirrészeket tartalmazó ruganyos anyag, úgy természetesnek fogjuk találni, hogy ezen az asphaltrétegen semmi nedvesség, sem salétrom, sem gombaképződés át nem hathat, a fal és lakás tehát állandóan száraz marad.

Nevezetes szerepet játszik az asphalttal való burkolás az istállók, hizlalók, trágyagyüjtőhelyek- és vermeknél. Köztudomás szerint azelőtt az istállókat többnyire ierős deszkákból készült burkolattal látták el, a melyek i soha tisztán tarthatók nem voltak.

Ha már most az istállók talaját és falait is kellő | magasságban asphalttal burkolják, úgy a talaj és falak állandóan tisztán tarthatók, a légkör nem szaturáltatik 1 ártalmas kikőzölgések és gázok által, ragályok, járványos I betegségek nem terjedhetnek. E mellett rendkivüli tartós- ! Sággal is bir és ruganyos, az állátok lábait szerfelett