Ungvári Közlöny, 1890. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1890-01-02 / 1. szám

hogy újabb tételeket is ne ajánlhassanak; sőt egyenesen felhívjuk kartársainkat, hogy a mennyiben a nevelésügy előbbvitelét czélzó fontos kérdést kívánnának tárgyaltatni az egyet, gyűlésen, nézeteiket velünk közölni szíveskedjenek.

A tárgysorozatot a közp. választmány a tanítóegyesületektől beérkezendő vélemények alapján fogja véglegesen megállapítani s azok tárgyalására az egyesületeket egy később kibocsájtandó felhívásban fogja felszólítani.

ügy a gyűlés idejére, mint annak tárgyaira vonatkozó vélemények (akár közgyűlésen, akár választmányi ülésen hozassanak is azok) legkésőbb 1890. évi január hó végéig küldendő be, vagy az alulirt elnökhöz (lak. Budapest. VI. kér. érsek-utcza '4. sz.), vagy pedig a titkárhoz (lak. Budapest, I. kér. alkotás-utcza 19. sz.).

Azon reményben, hogy hazánk tanitó-egyesületei (testületéi) a közös czél elérésében teljes bizalommal s tőlök telhető erővel fognak bennünket nehéz munkánkban támogatni, kartársi, hazafias üdvözlettel maradunk

Budapesten, 1889. évi deczember hó 4-én,

A ÍIÍ. egyetemes tanitó-gyülés végrehajtó-bizottsága nevében .

LAKITS VENDEL, SOMLYAY JÓZSEF,

elnök. titkár,

Ungvár város hegyrendőrségi szabályzata.

(Folyt.)

D) A hegybíró hatásköre.

16. §. A hegybíró a közgyűlés által 3 évre megállapítandó fizetést évnegyedenkinti utólagos részletekben a városi adópénztárnál huzza, a hová a kerülői fizetések kivételével, minden egyéb járandóság közvetlenül befize- endő és a hegy birtokosság részére elkönyvelendő.

*' 17. §. A hegybíró, mint fizetéses egyén tulajdonképen az administratió közeg és hegyrendőrségi biró. A hegyi tanácscsal egyetemben viszi a hegybirtokosság ügyeit A főhegybiró távollétében vagy akadályoztatásai esetén összehívja a közgyűléseket és hegyi tanács ülése- ] két, valamint azokon elnököl és ez esetben a jelentéseket ő teszi meg.

18. §. Felfogadja és elbocsátja évről-évre a hegyi tanácscsal egyetértve és közös felelőségre a hegyi kerülőket, a kikkel mint közvetlen főnök a hegyrendőri dolgokban éjjel-nappal rendelkezik.

19. §. Viszi a 11. §-ban előirt lajstromot és terület- arányosan veti ki az egyes birtokosokra a kerülők fizetéseit. A kivetés ellen panasz emelhető a hegyi tanácsnál.

20. §. A szőlőhegyeken levő utak, hidak, hegykapuk, források, kutak és hegykeritésén kiépítése, kiigazítása és fentartására közvetlenül felügyel. Öt forintig terjedő kiadásokat erre vonatkozólag önmaga ; ezenfelül a tanács határozatához képest, de az érdekelt szőlőbirtokosok meghallgatására tehet. E részben javaslatokat tesz a hegyi tanácsnál, a költségelőirányzatot, ha szükséges szakértő közbenjöttével előkészíti és a megállapított költségeknek a hegybirtokossági tagok között birtok és érdekeltség arányos kivetését eszközli; mely kivetés fölött felszólamlás esetén a hegyi tanács határoz.

21. §. A hegyterületen felmerülő lopások, kártételek j feletti becslés, kártérítés és esetleg büntetés érvényesítése1 végett a mennyiben az érdekeltek magok nem teszik fellép, esetleg az érdekelt fellépőknek segédkezik.

22. §. Hegyrendőrségi biró és vitásbirtok kérdésekben békéltető biró.

23. §. A hegybirtokossági minden közteher behajtását közigazgatási utón eszközli, ha a nyolc nap alatti fizetés iránti megintés sikertelen maradt. Ha azonban az egyesek közteherbeli tartozása a szüretig nincs kielégítve, a hegybíró e tartozási összeg erejéig a leszüretelt bor és egyéb terményekre a visszatartási jogot gyakorolni köteles a hegybirtokossági követelés erejéig addig, a mig e tartozás kiegyenlítve nem leend. Azonban csak annyi tartandó vissza, a mennyi a tartozás biztosítására szükséges.

24. §. A hegybíró bármely intézkedése ellen a hegyi tanácshoz birtokon belül felfolyamodni lehet. Az előző §-bani visszatartási jog ellenébeni felfolyamodás azonban csak is birtokon kívül intézkedik.

E., A hegy kerülők hatásköre.

25. §. A hegykerülők a hegykerületén lévő összes termény és vagyon közvetlen őrei, kiknek feladata az egész szőlőhegy területet oly kiválóan tilos helylyé alakítani, a hova a jogosítottakon kívül csak belépni is senkinek sincs megengedve.

26. §. A kerülők a közgyűlés által évről-évre meghatározandó szolgálati béröket a hegybíró által kiadandó bérkönyvecskére a szőlőbirtokosoktól kapják, kik a fizetéseket az eddigi szokáshoz képest e könyvecskékbe bejegyzendik.

27. §. Szigorú kötelességök a hegyterületén lévő hidak, átereszek, kapuk, kutak vagy források és kerítések felett folytonosan éjjel-nappal odaadó gonddal, hűséggel és lelkiismeretesen őrködni és különösen a szőlőtermést és egyéb terményt, emberek, kártevő madarak és állatok, valamint kóborkutyák kártételei ellen megvédeni.

28. §. A járásokat a kerülők számára a hegybíró javaslatára egyszer s mindenkorra a főhegybiró állapítja meg. A beosztást ellenben a járásokon a hegybíró eszközli és ez állapítja meg ama jelt, melyre a kerülők egybegyülni, vagy a jelzett vész folytán egymás segítségére sietni kötelesek.

29. §. Az egyes járásokban fekvő szőlőbirtokok száma és azok tulajdonosainak neve egy könyvecskébe mindenik kerülő javára bevezettetik. E könyvecskét a kerülő mindenkor magával hordani és kívánatra a szőlő- tulajdonosoknak előmutatni tartozik.

30. §. A kerülők az 1840. IX. t.-cikkben foglalt esküt teszik le a hegybíró előtt a városi rendőrkapitány

jogosultsággal bírnak (32. §.), jogaikat megbízott utján gyakorolhatják. A megbízott neve a hozzájuk küldendő e részbeni értesítés vételétől számítandó 15 nap alatt a megyei alispánhoz bejelentendő.

jelenlétében, melynek üdvtörténte után bizonyos ismertető joggal látandók el a hegybíró által.

31. §. A hegykerülők, felügyeleti kötelezettsége a szőlőhegy területén netán lakó tulajdonosok, majorosok, vagy vincellérek, valamint a cselédekkel szemben is fenmarad.

32. §. A hegybirtokosságnak hivatalos járlatban

lévő hivatalnokai és közegei a szőlőkben, gyümölcsösökben és vetemér- ’ ’ :kos kár okozása nélkül

szabadon járhatna csak is a tulajdonosok,

vagy a hozzá tartc tulajdonos szőlőjében

szabadon járhatna de különösen tilos a

szőlőbirtokos irásbe ilkül bárkinek is idegen

szőlőkön keresztül, szőlőből a másikba,

csak is az arra rei etők igénybe. A hivatalos közegek is, n üldözőben nincsenek,

csak a mesgyéken em keresztül kasul.

33. §. Szigort hogy a hegyterületen

lévő oly utakat, mi isi vagy határ utat nem

képeznek és egyedü ;ybirtokosok használatára rendelvék, csaj ozzá tartozóik vehetik

igénybe. Azon ne: )sok helybeliek vagy

idegenek, kik a sző igénybe venni jogosítva

nincsenek, ha gyalo így frt, ha marhával

vagy jármüvei két :ban, s nem fizethetés

esetén a városi re íg által négytől-nyolc

óráig tartó elzárásb ídók. Ismeretlen nem

helybeliek, kiknél zálogolásra alkalmas tárgyak találtatnak, megzálogolhatók. A nem birtokos helybeliek vagy idegenek a hegyiutakat, csak is szüreti vagy más látogatások alkalmával vehetik igénybe, kivévén, ha mint tisztességesebb rendűek pusztán séta kedvéért az utakon gyalog járnak és gyanúra okot nem szolgáltatnak,

34. §. A hegyterületen esett mindennemű kárról, az illető tulajdonost és a hegybírót azonnal értesíteni tartoznak.

35. §. Gyanú esetében a hegyterületéről elorzott szőlő vagy egyéb termények kutatására feljogosittatnak. A hegyterülétén a zárt helyeken vagy a hegyterületén kívül csak a közigazgatási hatóság segédlete mellett kutathatnak.

36. §. Lopásra vagy kártételen s tilalmazott cse- lekvényeken rajta kapott embereket letartóztatni és a hegybíró elé kisérni, esetleg őket megzálogolni és azt bejelenteni tartoznak. A közeli veszélylyel fenyegető bántalmazásra vetemedők támadását addig kikerülni tartoznak, a mig jeladásra valamely kerülő segítségére nem jő, és ekkor ily táiííadó egyesülten letartóztatandó.

37. §. A kárba talált marhákat, ha csak a tulajdonos vagy őrző kellő értékű zálogot nem ad, a hegybíróhoz vagy az e célból kijelölendő helyre az 1890. IX. t. cikkben foglalt eljárás végett behajtani kötelesek. A hajtásnak ellenszeeülők a hoovhíT-A *itoi « A«"ritő hatóságnál feljele

38. §. Látó, sztésére a hegyi tai idó

bérlevonás terhe 3ág

alatt semmiféle ak.

39. §. Május i-iAji uovemDer 1-ig a hegykerülők számára alkalmas helyek jelöltetnek ki a hegybíró által, a hová számukra hozzátartozóik az élelmiszereket csak is a rendes utakon hordják és átadják. Ily hozzátartozóknak tilos a szőlő mesgyéken keresztüljárni az élelem hordás okából és csak is addig maradhatnak ott, a mig az élelmiszer a kerülők által elköketik, vagy ha nem rögtön költik el, a mig tőlök átvétetik.

40. §. A szükséges őrzési készületeket u. m. lőfegyvert, kerepelőt, ostort, sípot önmaguk beszerezni tartoznak. A hegybíró által titkosan kijelölendő helyen és időben a hegybíró előtt parancsra megjelenni tartoznak. Azonban úgy osztandók be a kerülők csoportokra, hogy egyidőben a hegy minden felügyelet nélkül ne maradjon.

41. §. Az eme szabályzatban nem érintett mulasztások és hanyagságokért a hegybíró előterjesztésére a hegyi tanács által 1 írttól 5 frtig terjedő bérlevonás büntetésével sujtandók.

42. §. Ismételt mulasztás és hanyagság, úgy súlyosabb vétségek u. m. lopás, vagy nagyobb kártétel, erőszakoskodás, részegeskedés, hűtlen kezelés esetén a szolgálatból azonnal elbocsátandók; e mellett fenmaradván a kártérítési kötelezettségök és a fenyitő utoni megtorlás is.

(Vége következik.)

Virilis városi képviselők 1890-ik évre.

Ungvári népbank, Ungmegyei takarékpénztár, Ungvári iparbank, Seidler Lipót, Weinberger Albert, Guttmann Ignácz, Nehrebeczky György, Markos György, Munkács

e. m. alapkezelőség, Dr. Preus Adolf, Krón Cháim, Gottlieb Ábrahám, Dr. Spitzer Sándor, özv. Lónyay Ferencné. Halmos József, Telendy Antal, Bene Lajos, Pásztély: Kovács János, Dr. Brujmann Béla, Dr. Weinberger Salamon, Makay Dániel, Weinberger Adolf, Dr. Levy József Grosz Ábrahám, Hampel János, Vinkler Lemmel, Hoffmann Béla, Fiala Károly, özv. Kellner Izráelné, Stahl- berger Mór, Róth Pinkász, Reisman Bertalan, Róth Sándor, Halpert Bernát, Rákosi János, özv. Turner Andrásné Bradács Gyula, Dr. Bene Sándor, Tüchler Salamon, Rei- I nitz József, Pólányi István, özv. Dietz Gusztávné, Láír ! Sándor, Orlővszky István, Lasztókay Béla, Bródy Zsig- ! mond, Krausz Adolf, Guttmann Izidor, Stemberger Mór Bobóvszky Tamás, Hegyi György, Goldberger Vilmos Andrejkovics Endre, Lipcsey József, Fehér Emánuel, Dr Weinberger Mór. Póttagok: Kesztenbaum Jónás

Farkas Mayer, Dr. Turner Ferenc, Nagy Mihály, Zinnei Salamon, Pollacsek Mikia, Fehér Mihály. Testületek pénzintézetek és nők, a mennyiben adójuk után virilis

Helyi és vidéki hírek.

Boldog újévet! Ez az első szavunk, melylyel t. olvasóinkhoz az uj évben beköszöntünk. Boldog uj évet kívánunk, s azt oly igazán kívánjuk, oly őszintén oly nagyon, amennyire felebarát és honfi kívánhatja e sokat sanyargatott magyar föld hűséges lakosainak. Azt irta több mint félszázad előtt Kölcsey e hon népéről, hogy megbűnhödte már a múltát s jövendőt. Nem volt igaza. Azóta sok és nagy szenvedéseket kellett átélnie a magyarnak, s bizonyosan nem ártatlanul, mert a Gondviselés nagyon igazságos, de nagyon elnéző is. A sanya- ruság különben nemcsak büntetés, hanem egyúttal lecke is, — s midőn mi azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a magyar nemzet szenvedéseinek, bűuhődésének keservpohara most már valóban megtelt csordultig; kívánjuk, hogy a magyar a r\pgy leckéből, a maga kárán valahára. tanult legyen ; s a minden kebelben újra fellobbanó ősi erények, de különösen a minden áldozatra kész hazaszeretet oly jó sorsot varázsoljon ránk az uj évben, mint egy óhajtott jobb korszak kezdetén, a minőt egy a múltat megbünhödött nép csak megérdemelhet.

* A nőegyleti balra, mely f. hó 7-én tartatik, ismételten felhívjuk a közönség figyelmét. A nőegylet pártolásával szegény árvák nyomorát enyhítjük, elhagyatott özvegyek könnyeit száritgatjuk. E tudat gazdag kárpótlást nyújt azon áldozatért, melyet kiki e mulatság látogatásával a jótékonyság oltárán be fog mutatni.

* Táncmulatság. Özv. Gróf Sztáray Viktorné ő méltósága elnöksége alatt egy tekintélyes számú hölgybizottság a kórház javára 1890-ikévi január hó 18-án a «Korona» vendéglő nagytermében táncestélyt rendez. Olvasva a rendezőbizottsági névsort alig szenved kétséget, hogy farsangunk ez idei mulatságai között a «kórházibál» régi jó hírnevéhez ezúttal is hű marad.

* Társasvacsora. A vöröskereszt-egylet ungvári fiókegylete, a farsangon február 2-á n jótékony célra társasvacsorát rendez. A múltban is tervezve volt e mulatság, azonban a koronaörökös halála miatt elmaradt. Az egylet tehát a ránk jövő farsangot találta legalkalmasabbnak az elnapolt mulatság megtartására. A mulatság iránt a múlt alkalommal nagy volt az érdeklődés, s számosán jegyezték fel magukat ételnemüek szives adományozására. Az egylet tehát most kéri fel a t. közönséget, hogy szives adományaikat ezúttal teljesítsék, * egyáltalán felkéri a t. közönséget a mulatság 3zives pártolására ; a mire az egyletnek annál inkább szüksége van, mivel a múltkor az utolsó percekben elhalasztott társas vacsora rendezése tetemes kiadásukat vont mag öt

után. A részletekről annak idején bővebben tudósítjuk a közönséget.

* A közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki, melyben az iparos-tanoncziskolák igazgatóit és a felügyelő bizottságok elnökeit a tanulók igazolatlan mulasztásai ellen szigorúbb eljárásra utasítja. Jó lesz városunkban is e rendeletet alkalmazni, mert itt is bőven fordulnak elő igazolatlan mulasztások.

* Az italmérési engedély kiadása tárgyában jónak látjuk tájékoztatásul közölni, hogy azok, kik saját boraik kimérésére kérnek engedélyt, valamint a kereskedők és cukrászok is a beregszászi kir. pénzügyigazgatósághoz forduljanak kérvényükkel és nem a városi tanácshoz.

* Gyászhir. Kucsai Ferencz, felsődomonyai r. kath. lelkész, tegnap reggel meghalt. Béke poraira!

* Geröfi Andor színtársulata miként a Szabolcsi Szabadsajtóban olvassuk — Nyíregyházára érkezett és pár nap múlva megkezdi előadásait a «Központi szálloda* nagytermében. E szerint tehát nem jön Ungvárra.

* Az italmérési adó beszedését a város képviselő testületé a korcsmárosokra bízván, velők a kezelési szerződés már megköttetett. A szerződés szerint ilyenekül fel vannak véve Ungvár városából: Sternberger Mór, Roth József, Mittelmann Mór, Moskovics Mór, Halpert Emánuel, Wassermann Károly, özv. Philipoviss Her- manné, Schuh Miksa, Guttman Izsák, Grünstein Adolf, Schvarz Ábrahám, Hoch Markusz, Roth Mendel, Rosenstein Hermann, Burger Zsigmond, Bródi Béla, Moskovics Bernáth, Lipkovics Lipót, Schönfeld Eszti, Oes- terreicher Lipót, Lendvai Emanuel, Mittelmann Sándor, Klein Pinkász, Marmorstein Lipót, Knis Sámuel; a sör és bor elárusitásra jogosított Here Bernát, Grünfeld Mór, és Seres Márton; engedélyezett jogon Brenner József sajátház szénatér, Breneszl József kaposi utcán Bródy ház, sör és bormérő és Stuhán Mihály pálinka mérő sajátház a savanyuvizi hídnál; Pofiak Mali és Zwirn Adolf kantinosok ; Radváncról a bolotinával együtt: Schvarz Juda, özv. Rosenstein Áronná, Feuerstein Mayer, Grossmann Mór, Moskovics Mór, Samunovics Hermann; Gerényből: Propper Lipót és Gubner Zélig. Ezek maguk közül egy hat tagú bizottságot jelöltek ki, akik az adminisztratiót fogják vinni s első sorban felelősök a város hatósága irányában.

* Iparosok és kereskedők figyelmébe A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 55757. sz. a. intézett leiratában felhívta a kassai kereskedelmi és iparkamarát, miszerint oly fiatal, törekvő és kellően képesített kereskedőt vagy iparost, ki a nevezett minisztérium részéről nyújtandó 300 forintnyi utazási ösztöndíj mellett — a hazai ipar és kereskedelem javára értékesítendő — szükséges tapasztalatok megszerzése és képességének fejleszI tése czéijából, külföldre utazni óhajt, terjessze fel, illetve hozzon javaslatba. Ennélfogva felhívjuk a megyénk terti- ‘ létén lakó ifjú iparosok és kereskedők közül mind azok a