Ung, 1918. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)
1918-10-06 / 40. szám
56. évfolyam Ungvár, 1918. október 6 40 szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min- = den csütörtökön. .... Szerkesztőség: Kazinczy-utca 1-ső szám, hova a eacrkceztőséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő: DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése.- KIADÓHIVATAL! TELBFONSZÄM 11. = A vallás nemzeti ereje. Irta dr. Vargha Géza. Az elfogulatlan tudomány rég megállapította, hogy a vallás egyik legjelentékenyebb szociális és kulturális erő. A társadalom életére való jelentősége főleg abban áll, hogy minden jog és erkölcs forrása tulajdonképen a vallásban van. Eme erkölcsi hatás által válik az emberiség nevelőjévé. Ez teszi a vadont kedvelő embert kultur-emberré, az atavisztikus hajlamú embert a civilizáció iránt fogékonnyá. A vallásnak társadalomnevelő s kul- turfejlesztő hatása felbecsülhetetlen. Ezek a tanok konszolidálták a társadalmat, amikor a társadalmi erkölcsnek, szolidaritásnak, a felebaráti szeretetnek, tekintélynek s törvénytisztelemek elveit propagálták az emberiség között. Ez által vált a vallás a legeslegfőbb kulturtényezővé, melynél hatályosabb művelődési eszközt még gondolatban sem találunk. A történelem azt mutatja, hogy minden nemzet bölcsőjénél, mely valamelyes magaslatot elért, ott volt a vallás. A mózesi theokráciától Nagy Károly keresztény birodalmáig a nemzetalapitás megszentelt alapja: a vallás volt. A mivelődés története pedig hangosan hirdeti, hogy eddig minden kulturnép a vallásra építette állami életét s nagysága csak addig maradt fenn, mig hűséges volt az ősök által hátrahagyott tradíciókhoz. A vallás nélkül egyetlen nép sem tudott inóg boldogulni, a vallással együtt összeonílott az illető nép is. Akaid, a római világbirodalmak romba- dőltek, amikor a materializmus s a romlott kultúra tönkretette nálok a vallást és az erkölcsöt. Arisztotelész ezért hirdeti, hogy az állam fennállásának első kelléke a vallás s csak utána jön a földmivelós, ipar, pénzügy s igazságszolgáltatás.' Szerinte a vallás annyira fontos ügye az államnak, hogy a„ földbirtok egynegyede a vallás céljaira rendelendő. Babylon, Ninive, Karthago a világ színpadán tündöklő csillag volt, mig volt hite s erkölcse, ám erkölcsének sülyedésével végkóp letűnt, a fény és pompa helyén ma nyájak legelésznek. Ha a magyar történelmet lapozzuk, mindjárt feltűnik, hogy a Szent István által letett alapban birja a nemzet fenállásának titkát, ellenállhatatlan erejét. A magyar — igaz, hogy őshazájából hozta Jajának s szabadságának nagy szeretetét, de létének s fenmaradásának biztosítékait a keresztény vallásból merítette. A magyar történelem minden lapja igazolja, hogy a nemzetet a vallás tartotta fenn és megmentette ez által, hogy az avarok és hunok sorsára jusson. „E hegyeken, rónákon sok nép hullámzott előttünk, déhi világ viharja tovasodorta őket; minket el nem sodort, mert a kereszt lett horgonyunk, azt leeresztettük a népáramok hullámaiba s a hármas hegyen akadt fenn. A pogány magyarság vitézsége Európát öntözte saját vérével. A harci vágy nagy volt, a magyar anyák keblén nem nőtt annyi élet, amennyi a csatákban elhullott. A vallás a béke, az élet ösvényeire terelte a magyart . . . Kelet és Nyugat ellenséges árama e haza földjén roppant össze s elsodort mindent és mindenkit, rómait, szlávot, hunt, avart, Egyik sem tudott úrrá lenni e téren, de úrrá lett a magyar, mert Isten állította ide, hogy őre és védelmezője legyen a hitnek és a civilizációnak“. (Prohászka: Ezeréves Magyarország). Nagy és hatalmas volt a nemzet mindaddig, mig a vallás uralta intézményeit, törvényeit. Ami fönséges és dicsőséges volt a nemzet életében, az mind a vallásból táplálkozott. Érték a nemzetet nagy csapások, vészek és katasztrófák, de velünk volt az Isten, a pusztulástól megmentette a nemzetet. Mint a phőnix hamvaiból, mindannyiszor feltámadt. Viszont a történet ismét azt is igazolja, hogy a hanyatlás, a visszavonás a nemzet fizikai s intellektuális erőinek elernyedése akkor állott be a nemzet életében mindig, amikor a hitetlenség s a pártoskodás ütött tanyát közéletünk mezején. A magyar nemzet ezeréves életének van pszichológiája. Aki a jövőt kutatja, annak le kell szállnia őseink leikébe, meg kell kérdeznie a múltak emlékeit, össze kell kapcsolnia a multat a jövővel s ha becsületes lélekkel kerestük az igazságot, megtaláljuk az Úr Isten kezét, aki fen- tartotta és fenn fogja tartani országunkat időtlen időkig. Ha megtagadjuk őseink vallását, ha a családokból kivész a vallásos érzés, ha a törvény elveszti nexusát a hittel, ha lerontjuk az oltárt, melyet a honalapító emelt a nagy Istennek, akkor leromboltuk azokat a pilléreket is, amelyeken a haza jövő nagysága felépülhet. Akkor nem lesz szilárd a fundamentumunk, homokra épitünk, melyet az első vihar elsöpör. Nemzeti életünk java és jövője követeli tőlünk, hogy ápoljuk a vallásos érzést. Én, mint katholikus pap, tisztelettel emelek kalapot minden más vallásu társam előtt, kinek van élő hite, van vallása. Ez a nagy becsülésem onnan van, mert azt tartom, hogy egy nemzetnek nincsenek nagyobb élősdiei, valóságos nemzeti sírásói, mint a teljesen hitetlen polgárai. A közélet szemlélése azt mutatja, hogy aki Isten és oltár nélkül bolyong, az előtt semmi sem szent, nem az egyén becsülete, nem a család szentélye, nem a társadalom békéje s nem az egyetemes közérdek. Hiába affektálja a hitetlenkedő a választottak bölcseségét, a tisztultabb felfogást! A hitetlenségnek megvan a maga processusa és az csaknem kivétel nélkül egy: vallástalan nevelés, melyen az iskola már keveset segíthet, jön az élet, telve ambícióval, túlfűtött önérzettel, érvényesülési vágy- gyal. Jönnek a nagy botlások, melyet reparálni már nem bir, a felelősség súlya kellemetlen, nines más ut számára, megalkotja önmaga a saját képére istenét, kit már felelősség nélkül imádhat. Örvendetes jelenség, hogy hazánkban megszűntek a vallási harcok. A lelkek nemesítése, a vallásos érzés mélyítése váltotta fel azokat. Akik a napi eseményeket figyelik, többször láthatták a katholikusok —• társulatok és sajtó — részéről kinyújtott testvér jobbot, úgy a protestánsok, mint pedig a hithű zsidóság feló! A jövő ezt az irányt mutatja. El fog jönni, mert el kell jönni annak az időnek, amikor a pozitív hit-alapon állók együtt fognak harcba menni a névleges, de valójában hitetlenekkel szemben, mert ezt megkövetelik tölünk az ezeréves hazának ezer éves kincsei. Nem szabad engednünk, hogy e szép Magyar- országon, hol az anyaföid az őseink hitében elhaltak csontjaiból áll, a vallástalanság ülje diadalát, a hitetlenek Írják elő a közélet jogait és kötelességeit. Az államnak legnagyobb ellenségei azok, kik példáikkal, tanításaikkal a tudomány, művészet, jótékonyság leple alatt a vallást és a jó erkölcsöt bántják. Ezekre mondotta Maculay, a hires protestáns történetíró: „Aki bármi olyat tesz, ami lealacsonyítja a vallást, árulást követ el az emberiség civilizációja ellen“. Az állami és társadalmi rend s az igazság eszméje követeli, hogy ne csak az élelmiszerhamisitók, a mérogkeverők, de a szellemi s erkölcsi értékek megrontói is üldöztesse- nek s megbüntessenek. És ez ne Írott malaszt legyen, mint a Btk. idevonatkozó §-ai, hanem élő, sújtó valóság. Vallás és erkölcs nélkül sem állam, sem társadalom nem állhat fenn, nem virulhat. Ezért mondja Нише angol bölcselő: „Keressetek népet vallás nélkül. Ha találtok majd valaha, legyetek meggyőződve, hogy az semmiben sem fog különbözni a vadállatoktól“. Igaza van Kisfaludy Károly- nak: „Amely nemzetnek nincs hite, éljen bár, nincs élete“. Vendéglői ételek árszabása október hónapra. A városi tanács, mint elsőfokú iparhatóság, a vendéglői ételeknek árjegyzékét a 67790/1918. К. M. rendelet alapján október 4-én felülvizsgálta és az ételeknek egységes árszabását a következőkben állapította meg: Leves.................................................... 80 fillér Marhahús 160 gr. mártással és körítéssel 650 „ V4 liter főzelék 1 tükörtojással .......... 450 „ 4* „ * husfeltéttel .......... 550 „ Mindenféle kész tészta, 150 gr ............. 200 „ Székelygulyás, 160 gr. ................. 700 „ Pörköltek körettel, 160 gr. ... _......... 650 „ Borjusültek, 160 gr. ........................ 650 „ Egyszerű készensült, 160 gr ................ 700 „ Bélszín vagy roasztbef, 140 gr. ... 800 „ Rostélyos, 180 gr. ........................ ... 800 „ özgerinc gombóccal és egyéb finomabb vadsültek ...................................... 800 fillér Egyszerűbb vadsült ........................ 650 „ Nagy üres főzelék, V* liter .......... 300 „ Kis „ „ 15 del .................... 200 „ A rituális vendéglőkben a leves 20 fillérrel, a hús és sültek 1 koronával, tészta 50 fillérrel drágább. A jelzett rendelet 3. §-a alapján az iparhatóság kötelezi Füredi Manó, Herz Sándor, Telegdy Sándorné, özv. Klein Adolfné és Moskovics Mór vendéglősöket, hogy déli 12 órától d. и. 8 óráig, este pedig 7 órától 10 óráig terítéket (menüt) szolgáltassanak ki a rendelet 6. §-ában körülirt ételekből és adagokból. Az ebéd kisteriték árát (mely áll 2 del. levesből, főzelék feltéttel, esetleg sült körzettel vagy salátával, 2 del., illetve sültnél, vagy húsnál 16 dkgr., és fött-tószta 15 dgr., vagy sült-tészta 12 dgr.) az iparhatóság 7 К-ban, rituális vendéglőkben 8 K-ban; a vacscra-menü az, amely a fenti ételekből áll, leves terítéssel 6 К 20 f., illetve 7 К 20 f-ben állapíttatott meg. Nagy teríték ára az, amelyben a kis terítékben fölíálaltakon kívül sajt vagy gyümölcs, vagy főzelék feltéttel kívüli adag 9 К-ban állapíttatott meg. A jelzett rendelet 4. §-a alapján a vendéglősök arra köteleztetnek, hogy a terítéken kívül még aprított húsból vagy belsörészből készült ételadagot (gulyás, tokány, velő, máj, pacal stb.), úgyszintén legalább egyféle főzeléket husfeltéttel szolgáltassanak ki. A szalon-tüdőt és gombát tojással 5 К 50 f-ben, a tokányt, gulyást és a pirított borjumájaí (16 dgr.) 6 К-ban állapítja m8g az iparhatóság. A zóna ára 350 fillér. A nyilvános étkezőhelyiségek arra köteleztetnek végül, hogy az étlapok olyképen függesz- tessenek ki, hogy az az utcáról is látható legyen, jzonkivül a jelen rendelet, úgyszintén az étlapok hatóságilag láttamozott példánya, melyben az sgyes ótadagok súlyát is fel kell tüntetni, az étkezőhelyiségben kifüggesztendő. Az iparhatóság figyelmezteti az étkezőhelyiségek tulajdonosait, hogy az ótelárjegyzékek minien hó 1—3. napjai között bemutatandók és hogy íz illetékes hatóság engedélye nélkül az árszabály fel nem emelhető. Aki a jelen rendelet rendelkezéseit megszegi, Kihágást követ el, mely a 3372/918. M. E. 17. ren- ielet értelmében 6 hónapig terjedhető elzárással ás 2000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik ás azonkívül az iparűzési jogosultság fel is függeszthető, vagy el is vonható. A városi rendőr kapitányi hivatalt a tanács 'elhívja, hogy a vendéglőket, adagokat és árasat stb. szigorúan ellenőrizzék, és mulasztás, ki- lágás megállapítása esetén az iparhatóságnak, ha pedig a városi árvizsgáló bizottság megalakult, jgy annak mindannyiszor tegyen jelentést, hogy íz iparűzési jogosultság felfüggesztése vagy megvonása tárgyában lehessen intézkedni. Х-кршак ш! аявтв 4 oldal, EL OFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre . 12 K. Negyedévre . . 3 K. Félévre.... 6 K. Amerikába : Egész évre 14 korona 60 fillér. Ung vármegye Hivatalos Lapjával egy fitt : Egész évre . . 18 K. || Félévre ...........9 K. Negyedévre .... 4 К 50 f. Ny Ittér soronként 90 fillér,
