Ung, 1918. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)
1918-07-14 / 28. szám
56, évfolyam üngvár, 1918. július 14. 28, szám. LLOFIZETÉSI ÁRAK: Egész évrt . 12 K. i Negyedévre . . 3 K, Félévre.... 6 K. í Amerikába : Egész évre 14 korona 60 fillér. Uiig vármegye Hivatalos Lapjával egy fitt: Egész évié . . 18 K. || Félévre ...........9 K. Negyedévre .... 4 К 50 f.----- Ny ittér soronként Еф fillér. ------— TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. &7. UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazinczy-utea l-ső szám, hova a szerkesztőséget érdeklő levelek kflldeiidők Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő: jj Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. DEÁK GYULA, j —■ ■■ kiadóhivatali trlefonszAm нЛ== Földet a tisztviselőknek! Földnélküli Jánosok, szegény tisztviselök) akiknek ezekben a szomorú napokban csak a munkából jut ki. a sok, ellenben evésből a kevés, ruházatból csak éppen valami, — figyeljetek! A hónatok alá nyúlunk és megkínálunk benneteket földdel; szép fekete földdel, amely ontja az aranysárga búzát, a jó kukoricát és a parázskrumplit, meg aztán sok jó, más Ínycsiklandozó dolgot. Persze hogy kell a föld, ugy e? Hát lesz, — ha ugyan lesz; de legalább is reményetek lehet. A gyulai közalkalmazottak u. n. jóléti bizottsága ugyanis a miniszterelnökhöz fordult kérvénynyel, amelyben azt az eszmét veti fel, hogy a tisztviselőkérdés megoldását kapcsolják bele az országos birtokpolitika kérdésébe és a tisztviselőknek necsak lehetővé tétessék a parcellázások utján földhöz jutni, hanem ez állami segítéssel könny ittessék is megl A kérelem teljesítése az állam részéről anyagi áldozatokkal nem is jár, mert a tisztviselőknek nem ingyen kell a föld, tisztességesen megfizetnek érte apránként, a hátralékos vételárat is biztosíthatják akár telekkönyvi bekebelezéssel, akár fizetésükre való előjegyzéssel, akár életbiztosítással. A tisztviselőle az államtól jóformán csak azt várják, hogy a kisajátítási jogot oly mértékben vegye igénybe a földbirtokkal szemben, hogy egyéb jogosult kategóriák kielégítése után az ő igényeiket is kielégítse. A tisztviselők előtt van a tanulság, hogy azok a közalkalmazottak, akiknek javadalmazásához földjárandóság is tartozik (lelkészek, felekezeti tanítók, sok helyen községi jegyzők), a háború alatt megvagyonosodtak s igy rá kell jönniök a tisztviselőknek, hogy ők sem boldogulhatnak máskép. Az Ung vármegye területén működő áll. tisztviselők körének választmánya f. hó 7-ón foglalkozott Pap János elnöklete mellett a gyulaiak tervével, azt örömmel üdvözli s addig is, míg a tervből valóság lesz, megbízták az elnököt, hogy a tisztviselők részére keressen bérlet utján földet) kell a föld, a jó finom föld! A rendőrség államosítása. A miniszterelnök, mint belügyminiszter, törvényjavaslatot nyújtott be a flázban „a m. kir. állami rendőrség szervezéséről". A javaslat elfogadásával a városi rendőrségek az állam hatáskörébe mennek át. A javaslat szerint a törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városokban a rendőrhatóságot a m. kir. a 11ami rendőrség gyakorolná és a rendőri szolgálatot m. kir. rendőrközegek látnák el. E rendelkezéseket a belügyminiszter indokolt esetekben egyes községekre vagy községi csoportokra is kiterjesztheti. A törvény hatálybaléptótöl kezdve a határrendőrség és a fiumei államrendőrség az általános rendőrségi hatáskörrel felruházott in. kir. állam- rendőrségbe olvad és ezzel, mint „m. kir. állami rendőrség“ országos egységes létszámot alkot. A m. kir. állami rendőrség létszámába tartozó alkalmazott a budapesti m. kir. állami rendőrség létszámába, vagy viszont, akár hasonló, akár magasabb állásra akarata ellenére is kinevezhető. A rendőrhatóság gyakorlására minden thj. városban rendőrkapitányságot kelt szervezni. A r. t. városokat és a m. kir. állami rendőrség hatáskörébe bevont községeket a belügyminiszter kivételesen többedmagával egy rendőrkapitányság működési körébe utalhatja. A rendőrkirendeltségek a reájuk ruházott hatáskörben önállóan gyakorolják a rendőrhatóságot, de annak a rendőrkapitányságnak felügyelete alatt, amelynek működési körébe tartoznak'. A belügyminiszter valamennyi városban és azokban a községekben, ahol áliami rendőrség működik, bejelentési hivatal szervezését rendelheti el. A javaslatban ezután egy intézkedő rósz következik az állami rendőrség hatásköréről, majd a rendőri szolgálat ellátása dolgában kimondja, hogy az állami rendőrség saját hatáskörében intézkedik akkor is, amikor valamely hatóság megkeresésére jár el. Az állami rendőrség a köz- igazgatási hatóságoknak nincs alárendelve, köteles azonban azokat törvényes intézkedéseikben támogatni, megkereséseikre a szükséges rendőri segédkezet nyújtani. Az áliami rendőrség személyzeti és szolgálati viszonyait illetően úgy intézkedik a javaslat, hogy az állami rendőrség a tiszti, polgári biztosi és az őrségi személyzetből, valamint a hivatalszolgákból áll. A tiszti személyzetet a fogalmazói és felügyelői személyzet tagjai, valamint a segéd- és a kezelőszolgálatot. ellátó alkalmazottak, — a polgári biztosi személyzetet a polgári biztosok, az őrségi személyzetet pedig a rendőrségi altisztek és a közrendőrök alkotják. A szükséghez képest alkalmazhatók napidijasok is. Az állami rendőrség tiszti személyzetének VI. vagy ennél magasabb fizetési osztályba sorozott tagjait — a belügyminiszter előterjesztésére — a a király, a többieket, valamint a polgári biztosokat a belügyminiszter, az őrségi személyzet tagjait pedig az illetékes kér. főkapitány nevezi ki. Az állami rendőrség költségei az állami kincstár terhére esnek és azokat a belügyi tárca költségvetésébe kell felvenni. Amely városban az állami rendőrség szervezése megtörtént, ott a városi rendőrség alkalmazottai az állami rendőrség működésének megkezdése napjával rendelkezési állapotba és az áliami rendőrhatóságok rendelkezési és fegyelmi hatalma alá kerülnek. A rendelkezési állapotban lévő városi rendőrségi alkalmazottnak azokra az illetményekre van igénye, amelyeket részére az e törvény hatályba- léptekor érvényben álló jogszabályok'megállapítanak. A város (község) köteles azokat az épülőket, illetőleg helyiségeket, a melyeket az állami rendőrség működésének megkezdése idején a városi rendőrség céljaira használt, ha azok a város tulajdonához tartoznak, az államkincstárnak ingyenes használatul átengedni. :J A törvényjavaslat indokolása többek között azt mondja, hogy a közbiztonsági rendészet nagy fontossága, valamint gyakorlásának egyöntetűsége, elfogulatlansága és tárgyilagossága egyaránt megköveteli, hogy azt maga az állam vegye a kezébe. Az állami rendőrség szükségességét fokozzák a manapság uralkodó események. A javaslat a községekre általánosságban nem terjedvén ki, ott a közigazgatási és a rendőri szervek, valamint jogköreik ezután is változatlanok maradnak. Államosítás esetén a rendőrség létszáma 8889 fő, személyi kiadása 20,492.878 korona, dologi kiadása 3,768.599 korona, átmeneti kiadása pedig 300.000 korona lenne. A 66. gy. ezred kerti ünnepélye. — Julius 7. — Impozáns keretben és a legteljesebb siker jegyében folyt le a 66. gy. ezred kerti ünnepélye f. hó 7-én a Széc.henyi-ligeiben. Oly embertöme’g vett részt ezen az ünnepélyen, amire még nem volt példa Ungváron; a megjelentek száma jóval meghaladta a 10.000 et. (Jegy estig 9.215 fogyott el.) A liget természetesen szűknek is bizonyult. (Mikor lesz meg a fásitott kibővítés, . ?) És aki megjelent, csak felejthetetlen és kellemes impresz- sziókkal távozhatott. Amit a rendezői találékpny- ság csak kieszelhetett, azt mind megtaláltuk a liget hűvös fái alatt. Vagy 20 sátorban a legbájo- sabb hölgyvilág kinált minden földi jót. Faragó Árpád képtárlatán szép és olcsó képeit keltek el, a Kedélyes színpad sorozatos előadásai Asszonyi Lacival és nejével az élen, pedig alig győzték befogadni a tóduló közönséget. Külön dicséretet érdemel Manajló Endre, aki az ünnepély sikerét sokoldalú tevékenységével hathatósan előmozdította. A Kedélyesszinpadon a következők működtek közre: Fekésházy Terka, Fenyves Bözsike és Piroska, Mányi Ilonka, Rácséit Ágica, Reőthy Guszti, Schwartz testvérek, Sebő Anuuska, Medveezky Jolán, Balogh Laci, Barna József, Görög János, Mudrony Gyula, Csigás József, Pásztor Sándor. A szereplők önmagukat múlták felül kedves játékukkal. Az egész vármegye ünnepe volt ez, melyen a reggeli kedvezőtlen időjárás ellenére is rendkívül nagy számban jelentek még a vidékiek is. Az ünnepély d. u. 3 órakor vette kezdetét, amikor a katona-zenekar zeneszóval járta be a várost. Öt órakor már alig lehetett megközelíteni a sátrakat, minden készlet pedig rohamosan fogyott. Kilenc órakor már csak pezsgőhöz és buíeliiás borhoz lehetett jutni. Ekkor vette kezdetéin tánc a ligeti pavillonban. amely természeteseig’ujból szűknek bizonyult. Azért reggelig alig riadrvissza valaki ettől az' „offenzivá“~tól. Ami pedig a fő, az özvegyek és árvák alapja tetemesen gyarapodott. A bevétel meghaladja a 32.000 koronát. Köszönet az ezrednek a valóban impozáns ünnepélyért. Úgy érezzük, e napon teljesen egybeolvadtunk szeretett és sokat szenvedet, háziezre- dünkkel. A részletes elszámolással legközelebb szolgálunk. A kis hamis. — Az Ungvári Villamossági r. t. alkudozik. — A villanyvilágiiás ügyében az időközben teljesen megszűnt Ungvári Bútorgyár r.-t. és a város között kötött szerződés 33. szakaszának e) pontjh értelmében a városnak jogában áll a szerződést megszüntetni, „ha a vállalkozó ezt a vállalatot a városnak hozzájárulása nélkül másra átruházná vagy bármi'módon elidegenitené.“ E szerzödésszakasz alapján a város meg is inditotta a pert a szerződés megszüntetése iránt, amennyiben a villanyvilágitási vállalatot az ungvári bútorgyár r.-t. a városnak hozzájárulása nélkül adta át az Ungvári Villamossági r.-t.-nak. E per folyományaként a város megszakított ez utóbbi társulattal minden hivatalos összeköttetést, e társulat beadványai felett napirendre tér, szóval minden módon és minden alkalommal annak adja bizonyítókét, hogy a Villanyvilágitási r. t. jogtalanul, a város hozzájárulása' nélkül él azokkal a jogokkal, melyeket nem neki, hanem egyedül és kizárólag a szerződési jogokat tényleg elidegenítő Ungvári Bútorgyár r.-t.-nak adott a város. És dacára, hogy a per folyamatban van, a Villamossági r. t. folyton kísérletezik oly irányban, hogy a várost oly határozat vagy intézkedés hozatalára bírja, mellyel mintegy elismertetnék az ő szerződésbeli jogfi, és igy a várost saját intézkedésével akarná pervesztessé tehetni. Épp úgy cselekszik, mint az a bizonyos mesebeli róka, mely a sajtot csőrében tartó hollót éneklésre nógatta, hogy ő azután az elejtett sajttal elillanhasson. A Villamossági r. t. ugyanis már megint beadványt intézett a városhoz, és hogy a várost valahogy a vele-való szóbaállásra bírja, mézesmadzagot is font abba, 40.000 К évi részesedést Ígérvén az esetre, ha a város a 70 % os áremeléshez hozzájárul., Meg vagyunk győződve, hogy e beadvány is az előbbiek sorsára fog jutái, azaz a papírkosárba kerül. De hogy a nagy közönség is lássa, hogy a kis hamis miként szeretné a várost saját magával megfogatni, itt adjuk beadványából a következő részt: „A világháború 4-ik évében szükségesnek tartjuk megállapítani, hogy az összes- anyagok állandó drágulása, valamint egyéb költségeink lényeges emelkedése folytán üzemi viszonyaink annyira leromlottak, hogy az áramdijak felemelése iránt megindított perbeli keresetünket további 40 %-al kell felemelni. Időközben Magyarország majdnem összes villamtelepei az illető városok hozzájárulásával/ oly arányú emeléseket léptettek életbe, melyek az üzemek zavartalan folytatását és újabb szükséges beruházásaikat lehetővé tették. Csakis Ungvár városa zárkózott el eddig jogos és méltányos kérésünk békés teljesítése elől, pedig az eddigi bírói határozatok eléggé bizonyítják, hogy mi is teljes eredményt várhatunk XiftpTaafe xsmí вжАтаа 4 oldal, HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegyi Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal Székely és Illés könyvkereskedés« címére küldendők. A nyillíér és hirdetési dijak előre fizetendői Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min —-----den csütörtökön. —--------
