Ung, 1918. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)

1918-09-08 / 36. szám

2 (36. szám.)

Uj utazási rend.

F. évi szeptember hó elejétől kezdve azon utas, ki menet jegy nélkül száll be — még ha a folyosón áll is — továbbá, ha személyvonati jeggyel gyorsvonatba száll át, köteles a nienetdij árának, illetve gyorsvonatnál a nienetdij külöm- bözetének kétszeresét, de legalább tiz koronát fizetni.

E miniszteri rendelet alapján figyelmeztetjük az utazó közönséget, hogy saját anyagi érdekében :

1. Menetjegyét mindenki már a jegypénztárnál indulás előtt váltsa meg.

2. Ha olyan útra megy, melyet részben gyors-, részben személyvonattal keíl beutaznia, akkor személyvonati jegyét csak azon állomásig váltsa meg, ameddig a személyvonat tényleg közlekedik, mert ha személyvonati jegyére a gyorsvonaton ráfizet, ez jóval drágább,' mintha azon állomástól, honnan a gyorsvonat közlekedik, külön gyorsvonati menetjegyet vált.

3. Senki se szálljon át olcsóbb osztályú jegygyei magasabb osztályba még a kocsi folyosójára sem, mert az, hogy az alsóbb osztályban hely nincs, a menetjegy ára közötti különbözet kétszeresének, de legalább 10 koronának megfizetése alól senkit sem ment fel.

A VÁRMEGYE.

§ A közigazgatási bizottság ülése.-A vármegye közigazgatási bizottságának e havi ülése nem a második, hanem a harmadik kedden, 17-én lesz.

VÁROSI ÜGYEK.

Közgyűlés.

— Szept. 5. —

Két hónapi pihenés után az elmúlt csütörtökön ismét közgyűlést tartott a képviselőtestület. A tárgysorozatra tűzött 21 ügy egyike sem volt valami érdekesnek látszó, a közfigyelem nagyobb fokú megnyilvánulására Ígérkező, — a közgyűlés mégis oly viharossá vált, amilyenre nem igen sokan emlékeznek.

Kezdődött pedig a vihar 6?aar Iván interpellációjával. A tanács ugyanis a mozi-bérlőnek mintegy 80 százalékos helyárfelemelést engedélyezett, holott az, hogy mily helyárakat szedhet, a képviselőtestület által lett megállapítva és szerződésbe is foglalva, igy tehát a szerződéses hely- arakat felemelni s ezzel a mozisnak mintegy évi

60.000 К városi ajándékot adni a tanács nem volt jogosult. A tanácsnak ezt, a képviselőtestület jogait és'a közönség zsebét sértő intézkedését felemlítvén, nehézményezte, hogy a tanács sohasem védi a közönség érdekét, s kifogásolta, hogy a képviselőtestület jogait teljesen ki akarja sajátítani.

Berzeviczy István polgármester elsőbben azt mondotta, hogy a tanács nem engedélyezte a helyárfelemelést. Ekkor azonban a tanács tagjai figyelmeztették a polgármestert, hogy a határozatot tényleg meghozták, mire a polgármester kijelentette, hogy igen engedélyezte azt a tanács, de erre joga is van a szerződés szerint, s ilyen apró ügy nem is tartozik a képviselőtestület elé, azt nem is viszi oda, mert nem akarja, hogy ily csekélységen a képviselőtestület „veszekedjék“. Tiltakozott az ellen, hogy a tanács nem védi a közönség érdekét.

Gaar Iván ismételve kétségbevonta a tanácsnak mozihelyár-megállapító jogát, s rámutatott arra, hogy á moziszabályrendelet tárgyalása alkalmával maga a polgármester jelentette ki, hogy ilyen intézkedés nincs a szabályrendeletben, s e kijelentés dacára a jegyzőkönyvbe vezetett szabályrendelet szövege mégis ilyen intézkedést tartalmaz.

Dr. Reismann Henrik is azon az állásponton van. hogy a tanács túllépte hatáskörét. Hiszen a mozi bérbeadásakor a régi bérlők kijelentették, hogy helyár-felemelés esetén hajlandók 33.000 K-nál nagyobb bért fizetni, s akkor a képviselőtestület ezt az ajánlatukat figyelembe nem vette, s fixirozott helyárak mellett adta bérbe a színházat a jelenlegi bérlőnek.

A képviselőtestületet láthatólag kellemetlenül érintette a tanácsi intézkedés, de mert az ügy napirendre tűzve nem volt, megnyugodni volt kénytelen a polgármester azon kijelentésében, hogy az egész ügyet a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzi.

Fried Izidor tette szóvá ezután, hogy már öt hete ismét nem ad vizet a Rákóczi-utcai városi kút. Komjáthy Gábor pedig a Vármegyeháztéri és Szobránci-utcai viztelenségre hívta fel a figyelmet, s ajánlotta ott egy nagyobb vizbő kút felállítását.

Blanar Ödön a villanygyár szerelőhiányára hívta fel a polgármester figyelmét, kérve, hogy néhány szerelőnek a katonai szolgálat alól való felmentése ügyében járjon el, nehogy a szerelőhiány miatt a Ítéli hónapokban még azok is sötét ben maradjanak, akiknek villanybevezetésük van.

A napirendre tűzött ügyek kerültek ezután sorra.

A tanácsnak a kéményseprési dijak felemelésére, s a takaréktüzhelyek és kályháknak kizáU N G

rólag a kéményseprőkkel való sepertethetése ügyében adott javaslatát levették a'napirendről, s felhívni rendelték a kéményseprőt, hogy a kémínyek számát utcák és házak szerint feltüntető kimutatást adjon, aminek beérkezte után fog a képviselőtestület a kéményseprési dijak felemelése ügyében határozni.

A kissebesi gránitkőbányák r. t. utfentartási diját négyszögmóterenkint 17 f-ről 30 f-re emelték.

A kőbányavétel ügye került ezután sorra. Moskovics Lipót a káplicai kőbánya kihasználási jogát 12.000 K-órt, Kiinger Jakab az ennek folytatását képező 700 négyszögöl szőlőterületet ugyanannyiért és egyéb kikötések mellett hajlandó eladni, a bányához vezető utat azonban a tulajdonos csakis ugyanakkora területű s közút mellett fekvő szántóföldért hajlandó átengedni.

Minthogy ily módon a vétel igen körülményes és sokoldalú kikötéssel járó szerződéskötést igényelt volna, s emellett a Moskovics-bánya majdnem teljesen kihasznált s igy értéktelen, a pénzügyi bizottság a tanács véleményével ellentétesen a vételt nem ajánlotta.

Dr. Kerekes István, aki a bánya vétel ügyét ezelőtt 13 évvel vetette felszínre, s azóta sem tudta az effektuálást elérni, — az elodázás ellen erősen tiltakozott, s azt indítványozta, hogy a bányavétel ügye vétessék ki a tanács s a polgár- mester kezéből, s egy külön bizottságnak adassék felhatalmazás a vétel eszközlésére. Indokolja ezt azzal, mert a sok huza-vona, ami ebben az ügyben töftént, magánérdekeket szolgál, s igy nem lehet bizalommal ez ügyben a tanács iránt'.

Bérzeviczy István polgármester fájó szívvel hallja, hogy dr. Kerekes nincs bizalommal a tanács és az ő működése iránt, holott erre semmi okot nem szolgáltattak. Elszólásnak veszi Kerekes , kijelentését (dr. Kerekes: dehogy szóltam el magam !), mert ha nem igy volna, * kénytelen a kijelentést a leghatározottabban visszautasítani. Dr. Kerekes István újabb felszólalása után Halász Ignác azon indítványát fogadta el a képviselőtestület, hogy a tanács szakértők bevonásával újabb javaslatot terjesszen a képviselet elé, részletezve egyúttal a bányaüzem üzemben tartási és berendezési költségét is.

Dr. Sebő Sándor kérte ezután a képviselőtestület tagjait, hogy felszólalásaikban legyenek tárgyilagosabbak, s ne gyanúsítsanak, mikor arra ok nincsen.

A város utaira szükséges zúzott kő szállításával megbízták Szűcs Jánost.

Elhatározta a képviselőtestület, hogy a ka- ■ tonai előfogatok dijainak felemelése ügyében a törvényhatósághoz felterjesztést intéz, s addig is, mig ez ügyben a kormány intézkedik, a város a kilométerpónzt 30 Lre kiegészíti azon okból, hogy az előfogatosok megfelelő' jármüveket bocsássanak rendelkezésre.

A kereskedő- és iparostanoneiskola eddigi együttes felügyelő-bizottságát ketté választották.

Amennyiben úgy az iparos-, mint a kereskedő-tanonciskola tantestülete kijelentette, hogy csakis úgy hajlandó a tanítást folytatni, ha a város az óradijakat 100 K-ról 200 K-ra emeli, a képviselőtestület elhatározta a tanszemélyzet újból való választását, s a pályázatnak 100 К ás alapon való kiírását. Ha a pályázat eredménytelen lesz, úgy ezt a közoktatásügyi miniszternek bejelentik azzal, hogy a magasabb óradijakhoz szükséges összeget bocsássa a város rendelkezésére.

Tudomásul vették, hogy az iparos-tanonciskola állandó helyisége a polgári fiúiskola helyisége lesz. Ellenben feliratot intéz a miniszterhez azon rendelkezésnek visszavonása iránt, hogy a város tartozzék az iskolában villanyt bevezettetni, a havonkénti nagy takarítás költségeihez hozzájárulni, s a polgári iskola mindenkori igazgatóját az iparos-tanonciskola igazgatójául elismerni, mert — miként Blanár Ödön kifejtette — nincs és nem is lehet biztosítékot nyerni aziránt, hogy az állami polgári fiúiskolának állandóan olyan, minden tekintetben megfelelő igazgatója lesz, mint a milyen Németh Béla, a jelenlegi igazgató.

Tudomásul vették a tanács jelentését a sertéshizlalás és sertéshizlaló tárgyában, mely utóbbi a Füzesnek a vasúti hídon túl levő részén épül.

Nehány kevésbbé közérdekű ügy elintézésével ért véget a közgyűlés.

HÍREK.

Tájékoztató.

Szept. 17. A közigazgatási bizottsági ülése d. e. 10 órakor.

Szept. 18. Az ungi ref. egyházmegye közgyűlése az áll. polg. leányiskolában.

A jogvédő iroda hivatalos órái kedden és szombaton d. e 11 —12. (Nagyhid-utca 8).

л TárRaakör (fCaaxinó) könyvtára nyitva kedden d. u. 1>—7-ig

л Népkönyvtár (a Kossuth-téri áll. iskolában) nyitva van minden vasárnap délelőtt 10—12 óráig.

A vármegyei múzeum nyitva van minden vasárnap d. e.

11 — 12 óráig. (Ideiglenes helyisége az áll. polg. leányiskola.)

A magyarországi munkások rokkant- és kyugdij-egyle- tébe minden hónap 1-só és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-Í3 van befizetés és beiratás az Ipartestiilet helyiségében.

1918. szeptember 8.

Tőrt szívvel az erdőn

— Válaszul egy versre. —

V Irta H. Kiss Géza

Amit az élet tőrrel szegzett át:

Erdőn gyógyitod sebzett szivedet,

A csend selyme borít kötést fölé — Gyógyítóbb ennél a 'sír sem lehet.

Édes az erdőn szívet altatni :

Magányát áldás; csendje: csoda-ír És a szellőben, lombok ezre közt Kisírt fájdalmad egyre tovább sír. . .

— Kitüntetett hősök. A 11. honvéd gyalogezredben az 1. oszt. ezüst vitózsógi érmet kapta Tóth Lajos tart. őrvezető; a 2. oszt. ezüst vitézségi érmet Tündik János tart. honvéd, Kövér Ferenc tart. szakaszvezető, Pazuchanics János népf. tizedes, Nagy Imre népfelkelő, Purth József és Fendiich Sándor tart. hadnagyok; a vasérdem- keresztet a vitézségi érem szalagján Bodó János honvéd.

— Uj főorvos. A vármegye alispánja kinevezte dr. Rácz H. Lajos közkórházi másodfőorvost az újonnan rendszeresített főorvosi állásra. A másodfőorvosi és az alorvosi állásra kiírják a pályázatot. Az utóbbira az első pályázat kiírása alkalmával nem volt pályázó.

— Kinevezés. A közélelmezési miniszter kinevezte Berzeviczy István polgármestert Bereg vármegye területére kormánybiztos-helyettessé.

— Sirkőfelállitási ünnepség. Néhai LoV Lázár ungvári főrabbinak sirkőfelállitási ünnepsége e hó 11-én d. u. 2 órakor fog végbeinenni az újhelyi izr. temetőben. Ungvárról j egy nagy küldöttség fogja képviselni az ungvári hitközséget a gyászünnepélyen.-- Áthelyezés. A pénzügyminiszter Hre- vacskó Anna losonci adóhivatali kezelőt az ungvári m. kir. pénzügyigazgatóságához helyező át.

— Az ungi ref. egyházmegye közgyűlése. Az ungi ref. egyházmegye f. hó 18-án tartja őszi közgyűlését az áll. polg. leányiskolában.

— Gazdasági iskola. Papp Antal püspök a hősi halált haltak fiúgyermekeinek jövőjét biztosítani óhajtván, ezek részére a Szent Bazil-rend közreműködésével a csernekhegyi zárdában (Munkács mellett) gazdasági népiskolát létesített. Az iskola most nyílik meg s növendékei ismétlő- iskolás korban lehetnek. Egyelőre 30 növendéket vesznek fel, akik a rend intézetében ellátásban is részesülnek.

— Színészet. Kiss Árpád színigazgató társulata tudvalevőleg okt.—dec. hónapokban játszik az ungvári színházban. Horváth Kálmán igazgató-helyettes holnap városunkba érkezik a sziniidő előkészítése végett.

— DE Novák István eperjesi püspök gyásza. Dr. Novák István megyés püspököt mélységes gyász érte. Nővére Orosz Józsefné szül. Novák Anna, a görömbölyi g. kath. lelkész felesége, in. hó 29-én, 32 éves korában spanyol influenzából támadt tüdőgyulladásban rövid szenvedés után meghalt. Temetése, melyre a püspök Görömböiyre utazott, a környék társadalmának legőszintébb részvéte mellett augusztus 31-én ment végbe.

— A Kárpátok hősi halottai. A német hadvezetőség a mi hadvezetőségünkkel egyetór- tőleg több mérnökkari és egészségügyi tisztet küldött ki, hogy kutassák ki a Kárpátokban az elesettek ideiglenes nyugvóhelyeit és a hősöket hozzájuk méltó külsejű temetőkben helyezzék el. Az exhumálások már a tavasszal befejeződtek és azóta a temetők rendezésével foglalkoztak. A sir- kertek elhelyezésénél az a szempont érvényesült, hogy a kárpáti tájak vadregényes szépségei adjanak megfelelő keretet. Kilenc temető létesült, nagyobbára Bártfa, Sztropkó, Uzsok, Máramaros- sziget és Zboró környékén. Minden sírhelyet vasemlékkel jelöltek meg és természetesen összegyűjtötték az oroszokat is. Körülbelül hatvanezer elesettet exhumáltak.

— Felhívás. A bortermelőket és magáno sokat felhívom, hogy ha az 1919. évre borra, húsra és szeszes italra nézve évi általányozási egyezményt óhajtanak kötni, e célból a jövedéki hivatalban (városház, földszint 16. ajtó sz. a.) f. évi december 1-ig személyesen jelenjenek meg. Későbbi jelentkezéseket nem vesznek figyelembe. Berzeviczy, polgármester.

— Felemelik a hadiárvák segélyét. Az 1917. évi IX. törvénycikk 6. §-a értelmében a háború alatt és a háború következtében elesett, eltűnt vagy meghalt legénységi állományhoz tar tozó magyar állampolgárok gyermekeinek ideiglenes évi segélyét a következőképen emelik fel: Évi 96 korona segélyben részesülnek az atyátlan árvák: fiuk 17, lányok 14 éves korig. Évi 192 koronát kapnak a szülődén árvák: ha kettőnél többen vannak, akkor 132 koronát. Évi 144 koronát a házasságon kívül született árvák, ha az özvegynek katonai nyugdija van és segélyt is kap. Évi 264 koronát kap a házasságon kivül született árva, akit az elesett tartott el. Ha kettőnél több az árva, úgy évi 204 koronát. Minthogy ezek a segélyösszegek még az 1917. évi viszonyokhoz vannak mérve, amióta az élet tetemesen megdrágult, e segélyek alighanem újabb revízióra szorulnak.