Ung, 1918. július-december (56. évfolyam, 27-52. szám)
1918-08-25 / 34. szám
i(>. évfolyam üngvár, 1918. augusztus 25 34. szám. ■ i ofizetési Arak : Egész évr . 12 К. у Negyedévre . . 3 K. Félévre. ... 6 K. || Amerikába Egész évre 14 korona fiO fillér. . Ung уйппецуе HivatHlos Lapjáv al egy fltt : Kgész évre . . 18 K. || Félévre ...........OK. Negyedévre .... 4 К 50 f.-----— Ny Ittér soronként 90 fillér. HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyiltlér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik mtn- = den csütörtökön. —■ ■ TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Az uzsoki emlék. Csermák és Szurmay! Ez a két név, mint vezérlöcsillag ragyog majd Ung vármegye törté- netóben. Eljön az idő, amikor a mostani nagy idők krónikása mérlegre állítja mindazokat, akiknek részük volt a hadvezetés dicsőséges tényei ben s akkor Csermák és Szurmay a dicsőség mérlegén olyan ( súlyosaknak találtatnak, hogy nevük és emlékük ércnél maradandóbban vonul be a magyar históriába. Mi az újságok híradásából, azok а Ibátrak pedig, akik az ellenség betörése dacára otthonaJ ikban maradtak, a két kiváló hadvezér gyönyörű, hősköltemónybe illő cselekedeteit saját tapasztalataik alapján ismerik. Csodáljuk és csodálják őket. A távollevő elismerése nem kisebb azokónál, akik tanúi voltak a Kárpátok szorosaibau és lejtőin lefolyt gigászi küzdelmeknek. Ung vármegye hálás közönsége — semmi kétely benne — megtalálja a módját, hogy a halott iránt a kegyelet adóját lerójja, az élőnek pedig az elismerés pálmáját nyújtsa. * 1915. március havában, hamarosan az oroszok negyedik kiveretésük után irt s lapunkban megjelent sorok a fentiek. Ma már beszélhetünk Csermák és Szurmay emlékének megörökítéséről. Mulatságok folynak a vidéken — és bizonyára Ungvárott is lesz, — amelyeknek jövedelmét Uzsokon felállítandó emlékműre szánják. Az emlékmű (nem szobor, ez a terv elhibázott dolog lenne!) Szurmay dicsőségét hirdetné. így tervezik. Valami nagy monpmentális emléket gondolnak, amelyen Szurmay domborművű arcképe is helyet foglalna. Természetesen ennek az emléknek valami nagynak, érdekesnek, eredetinek kell lennie! De egyet el ne felejtsenek majd annak idején és most se felejtsék el a mulatságokat rendezők, hogy az az uzsoki emlék akkor lesí igazán uzsoki, ha azon Csermák dicső emlékezete is megörökítést nyert. Csermák is uzsoki hős volt. Ő verte ki az oroszokat (1914. dec. 25-ón) a második betörésük után s egy hót múlva (1915. január 1.-én) elnyerte a halhatatlanság babérkoszorúját. Legyen tehát az uzsoki emlék Csermák és Szurmay, valamint az ott elesett ilerék vitézek dicső tetteinek hirdetője! * Dr. Steckel Vilmos irta a Neues Wiener Journal-ban (a cikk forditásban megjelent az Ung-ban),- hogy Lenk Walter bécsi szobrásznak tervezetei vannak az uzsoki hatalmas emlékműre. És még egyet! Ilyen nagyszabású terv megvalósítására — bármely lelkes emberek is a kezdeményezők — a kis szükkörü társaság nem elegendő. Kérjék fel valamelyik vezető egyéniségünket, hogy az vegye kezébe a nemes ügy fonalát Meg kell alakitani az uzsoki emlékmű bizottságát, amely azután az országos gyűjtést megindítja, a gyűjtésekből és mulatságokból befolyt összegeket kezeli és az emlékmű felállítása iránt a szükséges lépéseket megteszi. Egyesült erővel célt érünk! — A 11. honvédgyalogezred hadikiállitá- sáróL All. honvéd gyalogezred október 13-tól 17-ig bezárólag hadikiállitást rendez az ezred özvegy- és árvaalapja javára. A kiállítás rendezésével megbízott Szilágyi Sándor főhadnagy az ezredparancsnokság nevében a napokban kérte fel védnökökül társadalmi életünk vezetőit, kik szeretettel állnak a honvédőink özvegyeit és árváit segíteni célzó akció szolgálatába. A hadi- kiállitással kapcsolatban lesz hangverseny, díszelőadás, gyermek-mesedélután, tábori postahivatal, ezred'kantin, táncmulatság stb. stb. A helyi rendező bizottság már a legközelebbi napokban megalakul. Vendéglők, nyilvános étkező helyiségek és kereskedések megrendszabályozása. A kereskedelemügyi miniszter a vendéglőkben és egyéb nyilvános étkező helyiségekben az ételek és italok kiszolgálása körül előfordult visszaélések meggátlása céljából üdvös intézkedéseket tartalmazó rendeletet bocsátott ki, mely rendelet most képezi végrehajtás tárgyát. Ezen rendelet szerint az összes-városokban és 10000-nél több lakossal bíró községekben létező vendéglők tulajdonosai kötelesek a rendelet kihirdetésétől számított három nap alatt s azután minden hó 1 és 3-ik napjai között az étel- és teríték árszabásokat a helyi árvizsgáló bizottságnak, vagy ha oz még működését meg pm kezdte volna, az I. fokú iparhatóságnak jóváhagyás végett bemutatni és ezt üzlethelyiségében; feitünő helyen kifüggeszteni. i Az ezen árjegyzék alapján készítendő étlapon a kiszolgálás napját, a tar tókéit és a külön megrendelhető ételek- árát s azon ételeket, melyekből a teríték össze van állítva, fel kell tüntetni és az étlapot olyképen kifüggeszteni, hogy az már az utcáról is könnyen olvasható legyen. A rendelet megállapítja továbbá azon órákat, melyekben a vendéglős terítéket szolgáltatni köteles s az ételadagok azon legkisebb mértékét, melyen alul kisebb adagu terítéket kiszolgáltatni nem szabad. A terítékek déli 12 órától a. u. 3 órájáig, este pedig 7 órától 10 óráig, illetve a nyári időszámítás szerint 11 óráig szolgáltatandó ki. J Az ételadagok legkisebb mértéke: leves 2 dl., húsétel 10 dg., főzelékköret 2 dl., egyéb kő rét 15 dg., főtt tészta 15 dg. és sült tészta vagy felfújt 12 dg. A rendelet áthágása 6 hónapig terjedhető elzárás és 2000 K-ig, esetleg az illetéktelenül elért nyereség kétszeres összegéig terjedhető pénzbüntetésen kívül súlyosabb vagy ismételt esetekben az iparűzési jog felfüggesztése vagy teljes megvonásával büntethető. Hasonlóan üdvös és az élelmicikkel űzött árdrágító visszaélések meggátlásának hatékony eszközét képezi egy másik most életbe lépett keresk. min. rendelet, mely szerint a közszükségleti' cikkek vagy ezek előállítására szolgáló anyagólt és tartályok eladásával foglalkozó egyének az áru eladása illetve átadása alkalmával az eladás idejét, eladó és vevő pontos címét vagy cégét és lakhelyét, az áru mennyiségét, minőségét éá vételárát feltüntető jegyzéket vagy számlát köteles a vevőnek átadni. A vevőnek ily kzámla vagy jegyzék nélkül az árut átvenni szintén büntetés terhe alatt tilos. A kereskedők ezenkívül kötelesek az árukat ezek eladási árát feltüntető íüggőjeggyel ellátni vagy más alkalmas módon az árukat illetőleg megjelölni, az élelmicikkek eladási árát ezenkívül üzlethelyiségeikben árjegyzék alakjában szembeötlő helyen kifüggeszteni. A kirakatokban elhelyezett árukon az árak szintén minden óletszükségleti cikknél feltünteti ?ndők. A rendelet áthágása 15 napig terjedhető elzárással és 2000 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Az iskola, mint textilgyár. A ruházati cikkek, főleg a vászonfélék hiánya mind nyomasztóbban érezhető mindenütt s már-már ott állunk, hogy az utolsó néhány darabot vásároljuk lehetetlenül nagy áron. Alig re- mélhetjük, hogy egyhamar hozzájuthassunk újabb ruhaféléhez, ha ez elszakad. Legfőbb ideje volna tehát, hogy a legerélyesebb intézkedés történjék a kender- és lentermelés fokozására, még kényszer utján is. A falusi nép leányait ismét hozzá kellene szoktatni a íonás-szövés szép munkájához, mert egyes vidéken — sajnos — nemcsak elszoktak tőle, de nem is tudnak már fonni-szőni. Úgy tudom, hogy vagy másfél óv tizeddel ezelőtt ki is osztott az állam szövőszékeket a községeknek, hogy az elöljáróság rávezesse a házipar fölujitására a népet. De ennek a legtöbb helyen semmi eredménye sem volt. Most tehát más alapon kellene kezdeni Legcélravezetőbbnek tartanám, ha az iskolák iskolákban egész könnyen keresztülvihető volna. A tanítónő ott helyben elsajátíthatja a női kézimunka legősibb s leghasznosabb fajtáját: a íonást- szövést. f~ Tekintettel azonban arra, hogy a városi lakosság talán még szorultabb helyzetben van ereszben, mint a falusi — már az egyöntetűség kedvéért is, ki kellene terjeszteni az intézkedést a város elemi és középfokú leányiskolákra is. Ezeknek már az államtól kellene kikészített kendert- és lent kapniok, sőt esetleg kész fonalat, amit olcsó áron lehetne beszerezni a kender és lengyárakból. A kész szövött anyagot az iskolaév végén a növendékek a megfelelő áron kiválthatnák, vagy az iskola eladásra bocsáthatná. A városi tanítónők reszéie a szünidőben tanfolyamokat kellene rendezni fonás-szövésből. Gu- zsalyokatj orsókat, rokkákat és szövőszékeket rekviráim is lehetne, hogy az iskolák fölszerel- hetők legyenek. Sok ilyesmi van a porlepte padlásokon ! — Egyszóval, semmi különös nehézsége nem volna a terv megvalósításának, csak legyen elég nagy kender- és lentermelés a jövö évben. Az eredmény óriás fontosságú lenne. Mi minden hasznos és szép dolog kerülne ki a munkás kis kezek alól, s mily üdvös erkölcsi hatása is lenne ! — Az egyszerűbb városi nép leányai nem léha, dologtalan kisasszonyokká nőnének fel, hanem hasznos munkát végző dolgos nőkké. A falusi elemi iskolás leányok vagy semmilyen, vagy nem nem nekik való luxus-kézimunkákat tanultak eddig az iskolákban, ezek is a nekik való foglalkozáshoz szükséges oktatásban részesülnének s igy a későbbi években lenne téli munkájok is. Minden elkésett dolog már erre az iskolai évre, — ámbár a hol termesztettek kendert, legalább az ismétlősökkel meg lehetne kezdeni a fonást-szövést falun, de a városi iskolákban is, ha minden növendék hoz magával anyagot. így aztán lehetne készíteni a durva vastag vászontól kezdve, amely zsákokra, törlőkre, ponyvákra, vékonyabbat amely lepedők-, törülközők-, függönyökre alkalmas, aztán különféle mintásán szövöttet abroszok-, asztalkendő, sőt női és férfi nyári ruhákra való anyagokat, bútorszövetet is, utóbbiakhoz megfestve a fonalat. Erre a tervre felhivom a közönség s az illetékes körök figyelmét. Azt hiszem, ha megvalósulhatna, haszna nem maradna el. Vargháné Kozma Margit. Népünnepély a Széchenyi-ligetben. — 14510 korona tiszta jövedelem. — A három legtevékenyebb és legszinpatiku- sabb ungvári jótékony egyesület, a Vörös-Kereszt ungmegyei fiókja, a Gyorssegély-Egyesület és az lzr. Népkonyha együttesen nagyszabású népünnepélyt rendezett az elmúlt vasárnapon, — f. évi augusztus hó 18-án, — ami e bevezető jelzők után nem is csoda, hogy a sikerek eddigi elképzelhetetlen fokát érte el. A Széchenyi-liget különben oly mintául elhanyagolt területe oly pezsgő élettől duzzadt, amilyennek tán még sohasem láttuk. Már a kora délutáni órákban megindult a vándorlás a liget fái alatt és a reggeli órákig ott trónolt a jó kedv. Még az esti eső sem bírta oszlásra birni a kedélyes közönséget. \ A legelevenebb mégis csak a délután volt. amikor a sok jótól сзак úgy roskadoztak a sátrak, Perectől pezsgőig minden földi jó csiklandozta a békére vágyó emberiséget. És hála a kitűnő rendezőségnek, az úgynevezett túlzott „pumpálásnak“ nyomát sem láttuk. Szinte elégedetlenkedtek, hogy „ilyen ez a veszedelmes pénztárea-offenziva?“ Pedig a jótékonycól megérdemelt minden áldozatot. Neveket, — háborús terjedelmünk — sajnos nem engod elősorolnunk. Mert hol volna helyünk elősorolni a dóluláni kabaré műkedvelőit, a virágárusítás bájos hölgyvilágát és egyéb sátrak csábitó leányait ? Csupán azt említjük meg, hogy a rendezőség élén Lőrinczy Jenőné, dr. Virányi Sán- dorné és Gulovics Tivadar állott. Minden ékes szónál pedig ékesebben besz 'l a 14510 korona tiszta bevétel! Este táncmulatság volt, amely igazán kiérdemelte a „népies“ jelzőt. Szerkesztőség: Kazinczy-utca l-sö szám, | Pc,e'6* »«ke«.«: век«,п..гкв..1«, I Kiadóhivatal. Székely és Illés könyvkereskedése. hova a szerkesztőséget érdeklő levelek küldendók EANOCZY BÉLA. I)EÁK/G \ ULA. 1 KIADÓHÍV ATALl TBI.BFONSZAM 11. =t= Lapnak mai nims 4 oldal.
