Ung, 1918. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)

1918-03-17 / 11. szám

2 ill. szám.) и N G 1918. március 17. пек József, Molnár Béla, Grosz József, Fenezik Endre, Radonics Vazul, dr. Csűrös Szilárd, Gas- parik Pál, Fényes Vince, Dndinszky Antonia, Kövecs Erzsébet, Megyesi Tamás, Flenykó Magda, Ki átesik Béla Elhatározta végül az ülés, hogy Schűrger Ferenc beregszászi áll. föginm. igazgatót átirat­ban üdvözli a jubileum alkalmából. Schűrger buzgólkodott ugyanis legjobban annak idején az Egyesület megalakítása végett és annak öt és fél évig fáradhatatlan ügyvezetö-alelnöke volt. Március 15-iki ünnepélyek. Méreteiben kis körben — csupán az iskolák­ban — ünnepelték március tizenötödikét, de a lelkes ifjúság ünneplései szivet-lelket gyönyör- ködtetök és a szebb jövöre nézve biztatók voltak. Istentiszteletek. A tanulóifjúság a reggel 8 órakor tartott istentiszteleteken vett részt. A római katholikus templomban dr. Fibiger Sándor főgimnáziumi tanár mondta a misét, amelynek végén felhang­zott a Himnusz. A ref. templomban tartott isten- tisztelet keretében Kiss Géza s. lelkész alkalmi megható imádságot mondott. A polgári hatóságok Csuha István főispán vezetésével fél 10 órakor a r. kath., lói 11 órakor pedig a gör kath. székesegyházban tartott szent misén vettek részt. A róm. kath. templomban TahvÁbris főesperes, ag. kath. templomban pedig dr. Suba György kanonok végezte a misét fényes segédlettel. Az iskolák ünnepe. A főgimnázium ünnepsége a szokott keret­ben és a'jelzett műsor szerint folyt le. Margócsy Aladár, Hacskajló András, Dobrovszky Nándor, Rein Antal és Nagy S mdor jól szavaltak, kivált Rein Antal; Kemény István ügyesen zongorázott. Az énekszámok is sikerültek, ami a mostani meg­tizedelt karokkal ugyancsak kétszeres érdéin. Az előadásnak szép hallgató közönsége volt. Az áll. polg. Kanviskola ünnepélye délelőtt 9 órakor folyt le. Az ünnep jelentőségét H. Kiss Géza ref. "hitoktató méltatta. Nagyon szép be­szédében többek között azt a gondolatot fejte­gette, hogy a rokonnélküli magyar nép ne vár­jon senkitől sem segítséget, hanem saját erejére támaszkodjék. Pásztor Sarolta, Szabó Etelka, Illyés Julianna, Hillinann Rózsi, Földesi Piroska és Weisz Paula növendékek ügyesen szavaltak, az énekkar pedig Rácz Pál énektanár vezetése mellett három éneket adott elő teljes szabatos­sággal. Az áll. agyagipari szakiskola ünnepélyét Pap János igazgató nyitotta meg. Két IV. évf. tanuló a nap jelentőségét méltató fölolvasást tar­tott, három tanuló alkalmi költeményt szavalt. Az ünnepély az igazgató záró-beszédével vég­ződött. A kir. g kath. tanítóképző Önképzőköre-a következő műsor szerint ünnepelt: 1. Himnusz. Énekelte az ifjúsági férfikar. 2. Volosin Ágoston igazgató megnyitó beszédje. 3 Petőfi Sándor: Nemzeti dal. Szavalta Orosz István III. éves taní­tójelölt. 4. Emlékezés az 1848. évi március 15-re címen ünnepi beszédet mondott Pák Mihály IV. é. tan. j 5 Arany János: Toborzó. Előadta az ifjúsági férfikar. 6. Inczédi László : Március 15-én. Szavalta Hudák József II. é. tanítójelölt. 7. Szózat. Előadta az ifjúsági férfikar. A kart Dudinszky István tanár vezette. A tannónőképzö- intézet, elemi és polgári leány iskola ünnepély ei. Az elemi iskolások ün­nepé délelőtt 9 órakor volt az érdeklődő szülők jelenlétében, kik édes gyönyörűséggel hallgatták hegyekből előretörtető pataknak mindent felku­tató, iszapot, sárt, falevelet, gyökereket, rönköket tépő árjának kavarodó zúgáséban egészen az utoljára előkerülő, nyugalmat hozó kristálytiszta vizgyöngyéig, úgy zúgott át a fiatalok lelkén pár pillanat alatt minden, mit eddig átéltek, egészen a mai látványig . . . . s akkor? Fekete Gábor valami megtisztult szent érzés­sel, valami soha nem érzett jogosított bátorsággal ott az ablak alatt, a kisugárzó bronzszinü csiksáv- ban reáemelte kezét Halászy Jolán szőkefejóre s ragyogó arccal simogatva a hajat, csöndesen su­sogta: Ciróka-maróka — hol voltál, malomba — mit láttál — pogácsát — ciróka maróka ... és Halászy Jolán megilietődötten, valami érthetetlen bizonyosságu nyugalommal odafordult Fekete Gá­bor öt kutató szemei felé s kicsi kacsójával végig simitva a férfi arcát, mintha gyóntató papjának felelte, susogta: Ciróka-maróka — hol voltál — malomba . . . ciróka-maróka . . . S lassan megfordultak s mentek fel a társa­sághoz a hegytetőre. Karjukat egymásba fűzték . . . Kezüket egymáshoz érintették s mentek a csodás nyári estben fölfelé a még világosságban úszó hegynek lassan, nyugodtan, egymás lázas kezét simogatva s a mese selymes lágy hangján egymás­nak dudoltan : Ciróka-maróka — hol voltál — ma­lomba — mit láttál — pogácsát — hova tették — a padkára — megette a pap cicája — ciróka-ma róka — ciróka-maróka. A kirándulás óta Halászy Jolán minden reg­gel evvel a dudolgatással ébredt, minden este ev­vel a dudolgatással tért fehér párnái közzé és Fe­kis leányaik ügyes szavalatait és a szépen beta­nított hazafias énekszámokat. Az ünnepi beszédet Hrabár Natália képzőintézeti IV. o. tanuló mondta. A tanitónőképző-intézet és a polgári leány­iskola ünnepe 11 órakor kezdődött s ezen az ünnepi beszédet Melles Gyula igazgató mondta. A 10 pontból álló programm minden száma úgy a növendékek lelkesedését, mint Hudák Lenke énektanárnő buzgó munkásságát igazolta. Az állami polgári fiúiskola Tompa Mihály önképzőköre délelőtt 10 órakor ünnepélyes disz- üléet tartott a következő tárgysorozattal: 1. Him­nusz. Énekelte az ifj. énekkar 2. H. Kiss Géza: Ez az igazi ünnep. Szavalta Klein Emil IV. o. t. 3. Ünnepi beszédet mondott Hauptmann István IV. o. t. 4. Énekszám. Előadta az ifj. énekkar. 5. Sajó Sándor: Magyarnak lenni, szavalta Kalkstein Herman IV. o. t. 6. Hegedüszám. Előadták Balla László IV. о t. és Sehwarcz Miklós II. o. t. 7. Steinberg Jenő monológja: Mult és jelen. 8. Nem zeti dal. Szavalta Dobrovolszky Béla IV. o. t. 9. Énekszám. Előadták Kalkstein Herman és Klein Emil IV. o. t. 10. Szózat. Előadta az ifjúsági énekkar. A Drugetb-téii áll. népiskola ünnepélyén Takács László igazgató mondta a beszédet; a világháborút, nemzetünk mostani titáni küzdel­mét, vonatkozásba hozta az 1848. márciusi ese­ményekkel. Nyolc tanuló hazafias költeménye­ket szavalt, az iskolai énekkar pedig Marosi Mi­hály vezetése alatt a Himnuszt, a Szózatot és a Talpra magyart énekelte el jó begyakorlással és ügyességgel. : A Kossuth-téri áll el. iskolában a nap jelen­tőségét kapcsolatban az orosz eseményekkel Szabó János igazgató méltatta. Az iskolai énekkar a Himnuszt, Királyhimnuszt, Népdalokat és a Szózatot adta elő. Közben szavaltak: Reisman Helén IV. o. t., Jakubovics Béla III. o., Svimmer Antónia V. o., Lám Sándor IV., Juszkovics Helén VI. o., Ficzra József IV. o., Oesterreicher Ilonka IV. o. tanulók. Az ünnepélyen vendégek is voltak. A felső kereskedelmi iskola önképzőköre és női szaktanfolyama délelőtt 11 órakor tartotta ünnepélyét. Herskovits Kálmán hatásos elnöki megnyitójában kiemelte, hogy ez a nap nem volt a háborgók és eszeveszettek forradalma, hanem a rend és nyugalom napja A többi szereplő is tetszést aratott,"különösen kitűntek Stotter Mariska és Szuchanek Ilonka bravúros zongorajátékukkal; az utóbbi nagy hatást keltett kellemes hangon előadott énekével is. Az ünnepély sikeréhez hozzá­járultak még Schwarcz Aladár és Schwarcz Klára szép szavalatukkal. Az ének- és zeneszámok beta­nítása Zádor Jenő énektanár érdeme. Jönnek a hadifoglyok. Az orosz leszerelés, majd a békekötés követ­keztében hadi foglyaink tömegesen jönnek haza. Ungváron az első nagyobb csapatot múlt vasár­nap, e hó 10 én, este vitték át. Már a kora délutáni órákban bejárta a hir a várost, hogy az esti vonattal mintegy 1700 volt hadifoglyot visznek át Ungváron. A lakosság nagy tömegekben vonult ki az állomáshoz, hogy leg­alább lássák a hosszú éveken át idegenben élt véreinket. Természetesen az állomás belső terü­letére a nagy tömeget nem bocsátották be ős igy csak éppen a hivatalos személyeknek volt alkal­muk közvetlenül érintkezni honfitársainkkal. Sokan jókedvvel, mások megtörve szálltak ki a vasúti kocsiból. A legtöbbön orosz ruha volt. Vacsorát kaptak az állomáson, ezért állt hosszabb ideig a vonat és még a betegeket szállították le és helyezték el az ungvári kórházakban. Á közeli falvak lakósai is bejöttek, hogy lássák a visszatérő magyarokat. Megható jelene­kete Gábor törvényszéki biró ur a legkomolyabb tárgyalásokon az ügyész vád avagy a védő véd- beszóde alatt állandóan azon kapta magát rajta/ hogy a ciróka-maróka meséjét mondogatja. S a mese hatása alatt végtelen finom ágú, halk zsongásu napok következtek a fiatalok éle­tében. Nap-nap mellett együtt voltak, templomba, sétara, korzóra, színházba együtt jártak. Szerelem­ről soha se beszéltek, kicsi csacsiságokat, kisvá­rosi eseményeket megtárgyaltak s ha valahol magukba lehettek, egy pihenő padra, egy kiterí­tett kabátra ketten ülhettek le, egymáshoz érő kezük, egymást kereső szemük, egymásfeló do­bogó szivök halkan dúdolta: ciróka maróka — ciróka-maróka. Ciróka-ciróka kegyelte, simogatta, becézte őket az élet. Halászy Jolán társaságok központja lett. Sugár, minden ruhácskájában, minden toa letjóben korrekt termete, vonzó, mély értelmű egyénisége körül az egész kisváros fiatalsága összekerült s a virágok garmadája az óv minden szakában ott illatozott az ünnepelt leány fehér szobájának minden szögletében. S vele rohant a közkedveltség szines kárpitjának védelme alatt Fekete Gábor is, népszerű kedvelt ifjúként, ki leányok szemefónye, mamák gondokat felejtető kiválasztottja lett. Cirógatta-sim’ogatta őket az élet, mintha állandóan virágos réteken, csipkéből szőtt kék égboltozat alatt járnának, úgy Ölelte körül lágy tónusu melegségével, pazarló tékozlásával a a felettük elrohanó évek sora. (Vege kSvetkecik.) tek játszódtak le, amikor a kerítésen bekiáltott egy-egy néni: — Itt van e Horváth Pista radvánci 66-os katona ? ? — Nincs, hangzott a válasz. — Hát Kovács Jancsi Baranyából? — Az sincs. Azután megérhették a jó asszonnyal, hogy a 66-osok közül senki sincs a csapatban. — Hát, mondja, lelkem — jó dolguk volt-e maguknak ? — Hát, bizony, öreganyám, ha maga tudná a mi sorsunkat, most sírásra fakadna. Az öreg néni rá is kezdett rögtön a sírásra; de a másik katona vigasztalni próbálta, hogy na­gyon is jó dolguk volt; a barátja csak tréfált. Erre aztán megszáritgatta a könnyeit a falusi asszony. Az egyik katona arról beszélt, hogy milyen érzésük támadt, amikor Uzsoknái átlépték a ma­gyar határt. Mindannyian a Himnuszt énekelték. A nagy közönség lelkes éljenzése közt hagyta el a vonat az állomást. Majdnem minden nap lehet látni kisebb, volt hadifogoly csoportot, amint az állomásról a ka­szárnyába vonulnak. A VÁRMEGY 11 Ä közigazgatási bizottság ülése. — Március 12. — Ung vármegye közigazgatási bizottsága f hó 12-ón tartotta Csuha István főispán elnöklete alatt március havi rendes ülését. Az elnöklő főispán kegyeletes szavakkal em­lékezett meg a bizottságnak sok éven át kiváló munkatársáról, a napokban elhunyt szepesbélai Lám Gyula várm. tiszti főügyészről. Ugyancsak megemlékezett az elhunytról a vármegye alispánja is havi jelentésében s egyben indítványára elha­tározta a bizottság, hogy az elhunyt emlékét a gyűlés jegyzőkönyvében megörökíti és a gyászoló családnak részvétét tolmácsolja. Az alispán jelentésében többek között beje­lentette továbbá, hogy a január hónapban meg­kezdett termóny-rekvirálás még folyamatban van. A hadbavonultak hozzátartozói segélyezésének újabb szabályozása folytán szervezett hadisegély felszólamlási bizottság működését ez ideig techni­kai okokból még meg nem kezdhette. Tüzeset volt 5 községben, melynek során mintegy 32000 К érték pusztult el, mely kárnak csak kis része térül meg biztosítás folytán. A csendőrség 829 esetben teljesített nyomozást; elővezettetett 280 egyén, feljelentetett 645 egyén. A varmegyei főorvos havi jelentése szerint a közegészségi állapot az előző hónaphoz képest, a vörheny járványnak több községben történt járványszerü fellépése folytán, rosszabbodott. A kir. főügyész jelentése szerint a beregszászi kir törvényszék területén az elmúlt hó folyamán jogerősen 7 egyén Ítéltetett el különféle vétsé­gekért. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint az elemi iskolákban a tanítás fenakadás nélkül rendesen folyt a drugetházai iskola kivételével, mely járvány miatt zárva volt. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a háborús ególyt az-összes államsegélyt élvező községi és felekezeti tanítók részére ki­utalványozta s az állami tanítói személyzet részére 82 kgr. talpbört engedélyezett. A kir. pénzügyigazgató jelentette, hogy a közadók befizetésénél az eredmény az előző évi február hóval szemben némi csökkenést mutat. Az államépiiészeti hivatal főnökének jelen­tése szerint a törvényhatósági közutak fedanya- gának szállítása és a közutak céljára bevásárolt tölgyfaanyag feldolgozása folyamatban van. • A törvényh. állatorvos jelentette, hogy az állategészségügy állapota az elmúlt hónapban ál­talában véve kedvező volt, bár a rühkór a kato­nai lovak utján ismét terjedőben van. Ezen körülmény folytán az alispán megkereste a kassai katonai parancsnokságot, hogy csak teljesen gyó­gyult lovakat bocsássanak áruba, a községi elöljáróságokat pedig az ily származású lovakkal szemben megfelelő óvintézkedésekre utasította. A gazdasági felügyelő jelentése szerint a ta­vaszi vetőmagvak szállítása folyamatban és az előbbi gyűlésen bejelentett szemterményeken kí­vül vetőmag céljára 12 vaggon burgonyát utaltak a vármegye közönsége részére. A tenyész-áilatok beszerzése szintén kezdetét vette. A takarmány- inség egyre jobban érezteti hatását, remélhető azonban, hogy a tavaszi gazdasági munka a meg­levő és csekélynek mondható készlet mellett elvé­gezhető lesz — Nyári időszámítás. Harmadszor lépteti életbe a kormány a háború ideje alatt kipróbált nyári időszámilást, mely az idén április 1-én kez­dődik és szeptember 24 ig tart. Az uj időszámítás április első napjának a jelenlegi időszámításban kifejezett délelőtti (reggeli) két órától kezdődik, amely ehhez képest már három óraként jelölendő meg és szeptember 29-ik napjának az uj időszá­mításban kifejezett délelőtti (reggeli) három órá­jával ér véget.

Next

/
Thumbnails
Contents