Ung, 1918. január-június (56. évfolyam, 1-26. szám)
1918-03-03 / 9. szám
2 (9. Piám.) U N G 1918 március 8. Károly kir. járásbiró, képviselőtestületi tagnak irányításával, már alapokat rakott le, melyen társadalmunk alkotó köztevékenységre lesz képes a jövőben is. Élelmezési kérdések. Az élelmezési kérdések nehézségei az 1917. év folyamán még élónkebben léptek előtérbe, fokozva az elsőrendű szükségleti cikkek drágasága és beszerezhetetlen volta által. Ugyanily nehézségek mutatkoztak a fűtőanyag beszerzésekkel, mert a megvásárolt 46 vagon szénből egyötödrész sem lett mai napig kiutalva, fát szállíthatni pedig csakis kis arányokban volt lehetséges. A város közönsége azonban, a háború első időszakában jelentkező fegyelmezetlenségét nagyrészt leküzdve, részint élelmességgel és takarékossággal, részint bizonyos hazafias resignációval védekezett és szenvedte a helyzet által reázuditott bajokat. Az egész év folyamán, — apró és kikerülhetetlen fenakadásoktól eltekintve, —■ a közönség élelmezése simán bonyolódott le, s liszt, cukor és sóval a közönség állandóan el volt látható, egyéb cikkekkel pedig időszakonként. Részleteket az élelmezés adatainak előterjesztésével nyújtandók. Reá kell mutatnom azonban arra, hogy az 1917. évi határozottan rossz termés és a kormány által követelt szemestermóny beszolgáltatás mellett, — tekintettel főleg arra, hogy a fejkvóta is le- szállittatott, — a közönségnek fokozott takarékosságra van oka és szüksége Másként az élelmezés terén a katasztrófát el nem kerülhetjük. Egészen világos ugyanis, hogy a hatósági ellátásban lévők szükségletének fedezésére nem lesz képes az orsz. élelmezési hivatal a most leszállított mennyiséget sem juttatni, mert az elrendelt rekvirálás a kormány vérmes reményeit egyáltalán nem igazolta, sőt az a várakozásoknak a legminimálisabb mértékben sem felelt meg. — Be fog tehát következni még az is, hogy mindazok, akik saját termésükkel vagy valamely beszerzési csoporthoz való tartozásukkal egész évre ellátottaknak tekinthetők, kénytelenek lesznek visszaadni az ujjabban történendő leszállítások mérve szerint terményt és lisztet. Mindezt jó eleve szükségesnek tartottam elmondani, hogy az események készen találják a közönséget. (Folyt, köv.) A Vöröskereszt-Egyesület közgyűlése.- Febr. 24. — A közgyűlést dr. Novak Endre elnök vezette be, aki megnyitójában többek között azt a gondolatát fejezte ki, hogy a Vöröskereszt-Egyesület vezetősége a múlt évben is a legjobb tudással igyekezvén megfelelni a rábízott munkának, a szeretet munkájában jelentős sikerekre tekinthetünk vissza. Az elnök szavait bizonyították Gulo- vics Tivadar titkárnak, dr. Fibiger Sándornak (a számvizsgáló-bizottság nevében tett) jelentése, valamint Volosin Ágoston pénztárosnak az 1918-ik évre előterjesztett költségelőirányzata. Az Egyesület minden irányban buzgón tevékenykedett és ezt a munkát — ameddig szükséges — a legnagyobb buzgósággal akarja folytatni. A jelentések kapcsán Bradács Gyula indítványára köszönetét szavazott a közgyűlés az elnökségnek és a tisztviselői karnak, mig dr. Novak Endre a lelkes orvosokra — dr. Kerekes Istvánra és dr. Reisz Frigyesre — és ápolónőkre gondolt és buzgó- ságuknak jegyzőkönyvi köszönet alakjában való honorálását ajánlotta, amit a közgyűlés lelkesen elfogadott. Gulovics Tivadarnak nagy gonddal és szeretettel megszerkesztett részletes jelentéséből a következő adatokat vesszük át: „Múlt évi működésünknek legnagyobb részét kisegítő-kórházunk fenntartása és vezetése vette igénybe. Kórházunk a háború kezdete óta a helybeli Szt. Bazilrendü internátusnak modernül felszerelt épületében és pedig ez óv folyamán a földszinti rósz felében, meg az egész II. emeleten nyert elhelyezést. E helyen a legnagyobb köszönet hangján kell megemlékeznünk a Szt. Bazil- rendről, mely immár három és fél óv óta teljesen díjtalanul bocsátja rendelkezésünkre a kórház céljaira helyiségeit. A kórház igazgatói tisztjét dr. Novák Endre elnök töltötte be. Kezelő-orvos egész éven át dr. Kerekes István, fiókegyletünk orvosa volt. Az inspekciós orvosi és egyúttal felügyelő tiszti ügyeket jan.—ápr. hónapokban Kriger Lajos 67. gy.-e. egészségügyi zászlós, majd ennek harctérre való távozása után májustól kezdve dr. Reisz Frigyes cs. és kir. főorvos, előbb a 2. sz., azután 1. sz. tart.-kórház orvosa látta el. A gazdasági ügyeket Gasparik Pál. a fiókegylet gondnoka, az irodát Gulovics Tivadar, a fiók- egylet titkára vezette. A kórház konyhájának ellenőrzését Gasparik Pálnó, választmányi tag intézte. Az élelmezést a háború kezdete óta házilag kezeltük. Ez a kezelési mód kizár minden nyerészkedést, igy érthető, hogy betegeink mindenkor elsőrendű ellátásban részesültek. Számadásaink adatai szerint a kincstári tápdijakból ez év folyamán 114 676 К-t vettünk fel és ebből tisztán élelemre 102.994 К 13 f-t adtunk ki. Á kórház fenntartása összesen 130.365 К 60 f-be került, tehát a kincstártól táppénz cimén kapott összeget a kórház fenntartásához 15.689 К 60 f-el meg kellett pótolnunk. A betegápolást fiókegyletünk önkéntes vöröskeresztes ápolónői látták el teljesen díjtalanul. Az óv folyamán e minőségben özv. Lehóezky Ala- dárnó, Dzurillay Marika és Illés Aibertnó működ ' tek a kórházban. Kórházunk 1917. év folyamán ápolt 692 legénységi állományú katonát 2809 ápolási napon. A háború kezdete óta 1917. dec. 31-ig kórházunkban ápolás alatt állott 400 tiszt 6391 napon és 3144 legény 81311 napon. Összesen 3544 katona 87702 napon. Az 1917. év folyamán ápoltak között ung- megyei illetőségű volt 244. A háború kezdete óta 1917. dec. 31-jg 56 tiszt, 596 legény, összesen 652 ungmegyei illetőségű katonát ápoltunk. Az 1917. óv folyamán ápoltak közül szolgálatképesen elbocsáttatott 465, más kórházba küldetett 204. Meghalt 3. A háború kezdetétől 1916. dec. 31-ig szoigálatképesen elbocsáttatott 68 tiszt és 1255 legény, összesen 1323. Más kórházba küldetett 330 tiszt, 1772 legény, összesen 2102. Meghalt 2 tiszt és 13 legény, összesen 15. Az 1918. január 1-re átvitt betegállomány 104 legénységi állományú katona.“ A kilépésekkel megkisebbedett választmányt a következőkkel egészítette ki a kögyülós: Bra- dács Gyula, dr. Fibiger Sándor, Lőrinczy Jenő, Lőrinczy Jenőné, Gasparik Pálné, Gulovics Ti- vadarné. Popovics Miklósnó és Minay István. A közgyűlést választmányi gyűlés követte, melyen a szabályok értelmében a tisztikar lemondott, de nagy lelkesedés közben újból megválasztatott. Sorozzák a nőket. 30.000 női segéderőre lesz szükség. — Katonaorvosok sorozzák a hadsereg női alkalmazottalt. A lapokban megjelent egyes hírek az utóbbi időben a közfigyelmet a női szolgálati szervezetek kiépítésének kérdésére irányították, különösen a tábori hadseregre vonatkozóan A lapokban több Ízben hírek jelentek meg arról, hogy az egyik hadseregnél már ezirányban messzi remenő intézmények fejlődtek ki. E hírekből kitűnik, hogy a hadügyi kormányzat megfelelő előkészületeket tett a női segéderők állásközvetítésére és megfelelő szakszerű kiképzésére vonatkozóan. A hadügyi kormányzat tényleg azzal a tervvel foglalkozik, hogy ezt a bevált intézményt a tábori hadseregnél általánosan behozza. Az erre irányuló előmunkálatok már megkezdődtek és a női munkaerők felvételére és felhasználására vonatkozó tervezeti határozmányok rövid időn belül meg fognak jelenni. Mintegy 30.000 női segéderőre lesz szükség, akiket négy kategóriára fognak osztani. Az első magába foglalja az ambulatóriumok- ban való női asszistenseket, fogalmazónőket, Hughes gópkezelőnökeí, gyorsirónőket és góp- irónőket és olsőosztályu telelon-kezelőnőket. A második műszaki női segédeket, irnoknőket, betegápolónőket, elárusitónőket <!s a harmadik női iparosokat, szakácsnókat stb., a negyedik mosónőket, a női szolgálati személyzetet és mezőgazdasági munkásnöket. Az életkor alsó határa a betöltött 16-ik óv. Az általános fizikai alkalmasságot katonaorvosok fogják megállapítani. Havidíjasok özvegyei és árvái valamint egyéb özvegyek és árvák előnyben részesülnek. A fizetés 60—200 korona lesz havonként, továbbá teljes ellátás, lakás és ruházat. A jelentkezők felvétele a katonai parancsnokságokon történik. Á hadseregek körzetében segéderőként alkalmazásban levő nők érdekében mindegyik hadseregnél egy felügyelőnői állást fognak rendszeresíteni, aki a közvetítő szerepét fogja vinni a katonai parancsnokság és a beosztott női munkaerők között. A VÁRMEGYE Közgyűlés. — Február 27. — A vármegye törvényhatósági bizottsága a m. hó 27-én Csuba István főispán elnöklete alatt tartotta meg ez évi I. rendes közgyűlését. Csuha István főispán, akit a terembe lépésekor lelkesen megéljeneztek, elnöki megnyitójában visszapillantást vetett a legutóbbi közgyűlés óta a hadi és politikai téren bekövetkezett változásokra. Indokolta az uj pártalakulást s evvel kapcsolatban főispáni székében való megmaradását. A főcél a nemzet politikai vágyainak megvalósulása s e végből csak az utak által elválasztott, végcél tekintetében nem különböző pártokhoz való közeledés, megértés útját választotta és tartotta honpolgári kötelességének az uj alakulathoz való csatlakozást most, amikor hosszú évszázadok után a király és nemzet közötti megértésnél fogva először nyílott alkalom a nemzet legrégibb és legforróbb vágyainak teljesítésére. — A főispán beszédét feszült figyelem kisérte és helyeslés követte. A tárgysorozat első pontjául, az alispán évnegvedes jelentését olvasták fel. A törvényhatóság és a közigazgatás állapotáról szóló kimerítő jelentésből felemlítjük, hogy a legutóbbi requi- rálás eredménye a kiszabott 600 vaggonra csak 27 vaggon, burgonyából 400 vaggonra 125 vaggon. Az alispáni jelentés felolvasása után Tóth Lajos biz. tag tette felszólalás tárgyává a legutóbbi katonai szekér-árverést, amikor a hatóságok hir- detmónyileg azt közölték, hogy szekeret csakis az vehet, aki a község elöljárósága utján igazolja, hogy gazdálkodik és szekérre tényleg szüksége van, — mégis a szekerek legnagyobb részét ungvári üzletemberek vásárolták össze. Minay István alispán válaszában kijelentette, hogy nem tudja okát adni, miért tért el a katonaság a megállapított eladási feltételektől, de rajta lessz, hogy a legközelebbi szekér árverésnél ez elő ne forduljon. Bánóczy főjegyző teendőinek ideiglenes ellátásával megbízott dr. Tahy Endre tb. főjegyző emelkedett szólásra. A vármegye vezetősége, úgymond — az ügymenet zavartalanságának biztosítása végett úgy rendelkezett, hogy őt a főjegyzői teendők ideiglenes ellátására kirendelte; neki mint tisztviselőnek kötelessége volt felsőbb hatóságának rendelkezése előtt tisztelettel meghajolni. Teendőinek sikeres elláíhatása érdekéből kéri a törvényhatóság és a vármegye vezetőségének támogatását. Felolvasták a miniszterelnök leiratát a király személyét ért baleset szerencsés kimenetele alkalmából a vármegye közönsége részéről nyilvánított hódolat legkegyelmesebb tudomásul vétele és megköszönóse tárgyában. A közgyűlés az állandó vállasztmány javaslatához képest dr. Wekerle Sándor miniszter- elnöknek az újabb kormány kineveztetósét tudató leiratát tudomásul vette és kimondta, hogy a kormányt működésében teljes bizalommal támogatja. A határozat kimondása előtt Gaar Iván intézett kérdést a főispánhoz, hogy az állandó választmány javaslata úgy veendö-e, amint adva van, avagy a javaslatnak egyhangú elfogadása esetén egyik politikai pártnak a másik párt feletti győzelmeként fog-e a megszavazott bizalom szállíttatni. Utóbbi esetben ugyanis szavazattal kellene élnie a javaslat ellen. Csuba István főispán kijelentette, hogy más választ mint azt, hogy a javaslat az állandó választmány javaslata : nem adhat, Tóth Lajos pedig hozzátette még azt is, hogy a javaslatot a munkapárti többségből álló állandó választmány hozta, annak elfogadása tehát a függetlenségi párt győzelmének nem lesz tekinthető. Így aztán a javaslatot — mint udvariassági ténykedést — egyhangúlag elfogadták. Felolvasták a kereskedelemügyi miniszter leiratát a íogadó, vendéglő, kávéház és kávémé- rési iparok gyakorlásáról szóló vármegyei szabály- rendelet kiegészítése tárgyában. A szabályrendeletben bennfoglaltaíik, hogy az étkező helyiségekben kézmosásra alkalmas mosdókészüléket kell fölállítani, továbbá az evő- és ivóeszközök hygi- enikusan tisztán kezelendők. Banóczy Béla várm. főjegyzőnek betegség cimén 6 havi, Lám Gyula főügyésznek ugyancsak betegség cimén újabb 6 havi szabadságot adott a közgyűlés. Soltész Emil ungdaróci körjegyzőt saját kérelmére 1918. március 1-től 2952 K-ával végleg nyugdíjazta a közgyűlés. A hadisegélyekről kiadott újabb utasítás értelmében megalkotandó felszólamlási bizottságba megválasztotta a gyűlés Tóth Lajos szürtei, Pásztor József tibai, Kende Zsigmond |nagygejőczi, Melles Emil nagybereznai, Rohn Szeverin perecsenyi, Tahy Ábns és Kardos Emil ungvári lakosokat, törvh. bizottsági tagokat. Elhatározta a közgyűlés, hogy az ungvári törvényszéknek visszaállítása érdekéből küldöttséget küld ki, melynek tagjai a főispán vezetése meliett az alispán, polgármester, a megyebeli országgyűlési képviselők, — továbbá ezen ügyben feiir a kormányhoz, mivel a cél elérése végett a mostani időt alkalmasnak tartja. Elhatározta továbbá a törvényhatóság, hogy az elszaporodott vaddisznók által okozott tetemes károk megelőzése végett a vadászati törvény megfelelő módosítása iránt előterjesztéssel él. A tárgysorozat többi pontjait egyes vármegyék átiratainak tárgyalása képezték. HÍREK. Tájékoztató. Márs. Ж. Szabad liceális előadás d. u. 5 órakor az áll. po'p. fiúiskolában. Protestáns vallásos előadás. в. Szabad liceális előadás d. u. 5 órakor az áll. polg. fiúiskolában. ÍO. A Kereskedelmi Csarnok közgyűlése d. e. fél 11 órakor. Apr. в. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság Soraló-emlékttnnepélye d. u. 5 órakor a színházban. A vármegyei múzeum zárva van. A jogvédő iroda, hivatalos órái kedden és szombatén d. e. 11—12. (Járásbíróság, emelet, 1. ajtó.) Д Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva kedden d. U. 6—7-ig A Népkönyvtár (a Kossuth-téri áll. iskolában) nyitva van minden vasárnap délelőtt 10—12 óráig. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj-egyletébe minden hónap l-ső és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratá* az ipartestület helyiségében.
