Ung, 1917. július-december (55. évfolyam, 26-52. szám)
1917-07-15 / 28. szám
2 (28. szám.) 1917. július 15. Ä vármegye uj főispánja. ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi julius hó 7-én kelt legfelsőbb elhatározásával Csuha István földbirtokos országgyűlési képviselőt Ung vármegye főispánjává kinevezni mói- tóztatott E legfelsőbb intézkedés a hivatalos lap julius 8-iki számában jelent meg és széles körökben keltett örömet. Csuha Istvánnak vármegyénk főispánjává történt kinevezése nem jött meglepetésszerűen. Csaknem mindenki tudatában volt annak és szinte a közhangulat volt, hogy politikai válság esetén itt egyedül ő lehet komoly jelölt a főis- páni állásra, melyre közbecsüléstől kisért eddigi társadalmi és közéleti szereplése és különösen önzetlen, áldozatkész, következetes politikai működése mellett, rokonszenves egyénisége és képességei szinte predesztinálták. Férfikora delén, tetterejének teljében, csór bitatlan ambícióval érte el e díszes bizalmi állást, amelybe bizonyára a megvalósítandó eszmék és tervek egész tárházát és a legjobb szándékokat hozza magával: szülő vármegyéjének minden erejével, minden tudásával hasznára lehetni. Szép állását súlyos időkben foglalja el s e nehéz idők nehéz problémák megoldását tűzik elé feladatul. Hisszük, reméljük, hogy tehetségének, még fel nem őrlődött energiájának és erős akaratának sikerülni fog e problémákat a köz javára eredményesen oldani meg. Tudjuk, hogy programmja nem lehet más, mint egyénisége: nyílt, egyenes, becsületes és részrehajlatlan. A gróf Sztáray Gábor távozása okozta sajnálkozást enyhíti és a Csuha István kinevezése feletti örömet csak fokozhatja az a körülmény, hogy bár a politikában az ellentétek egész tömege választotta el őket, a vármegye főispáni székébe utódként volt főispánunknak egy igaz, benső barátja ül. A vármegye közönsége bizalommal tekint működése elé. Az erdélyi menekültekért. — Feloszlott bizottság. — Utolsó nyugtázás. — A múlt évi szeptember hó 11-ón alakult Ungvári városi bizottság, mely az otthonukból kikergetett szegény erdélyi menekültek segélyezésére alakult, f. hó 10-én tartotta utolsó ülését Berzeviczy István polgármester elnöklésóvel. Minthogy a múlt hónapban legutoljára maradt menekültek is elhagyták városunkat, a bizottság további működése fölösleges. A megvizsgált számadásokból kitűnik, hogy a bizottság pénztárába 16512 K 37 í folyt be, ebből segélyezésre kiadott a bizottság 12448 K 60 f-t, igy a pénzmaradvány 4063 K 77 f. A bizottság Rozgonyi József pénztárosnak buzgó és lelki- ismeretes munkájáért jegyőkönyvi köszönetét mondott. Elhatározta a bizottság hogy javasolni fogja a megyei segitő-bizottság elnökének: az alispánnak, miszerint a megmaradt összegbői 1000 koronát utaljon Csíkszereda városnak, amely legtöbbet szenvedett az oláh betörés alkalmával, 1Ő00 K t a Pro Transylvánia orsz. sególyző-bizottságnak, a 2063 K 77 f-t pedig adja a hadbavonultak családját segélyező ungvári bizottságnak, amelynek pénztára az utóbbi időben úgyszólván teljesen kiapadt. Rozgonyi József pénztárosa következő utolsó nyugtázást teszi közzé: Szobránci főszolgabíró ..................... 19 K 80 f Deutsch Jenő (polgármester utján . 5 K — f Szabó István (az Ung utján) ... 2 K — f Nagybereznai főszolgabiró gyűjtése . 745 K 78 f Összesen: 772 K 58 f Legutóbbi kimutatás: 15379 K 03 f Összes gyűjtés: 16151 K 61 f A tényleg befolyt összeg 360 K 76 fillérrel több, mint a nyugtázott összeg. A különbözet a takarékpénztári betét után befolyt kamatból és néhány visszautalt összegből állt elő. A VARMEGYE. Ä közigazgatási bizottság ülése. — Julius 10. — A vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 10 ón gróf Sztáray Gábor főispán elnöklete alatt tartotta julius havi rendes ülését. Jelentőségteljessé és a bizottsági tagjai előtt emlékezetessé tette az ülést, hogy gróf Sztáray Gábor, a vármegye érdemekben gazdag főispánja ez alkalommal utoljára töltötte be az elnöki tisztet, s ezen az ülésen vett búcsút a közigazgatási bizottság tagjaitól, akikkel tizenegy éven át együtt működött. A búcsú mindkét részről bensőségteljes volt s a bizottság tagjai ez alkalmat is felhasználták a távozó főispán iránti őszinte ragaszkodásuk és tiszteletük kifejezésére. Kijutott a meleg ünneplésből a bizottság egy kiválóan érdemes tagjának, a saját kérelmére nyugdíjazott Perszina Alfréd műszaki főtanácsosnak, a kir. államépitészeti hivatal volt főnökének < is, — ki szintén utoljára vett részt a bizottság ! ülésén. Érdemeit az alispán indítványára jegyzőkönyvileg ismerte el a bizottság. Az ülésről részletes tudósításunk a következő: Az alispán havi jelentése. Az alispán junius haváról szóló jelentésében ismertette, hogy a nagy szárazság miatt a földhozam remélt képessége csökkent. A nagybereznai járásban különösen a fenyvesvölgyi, hajasdi és havasközi körjegyzőség területén az óhinségesek összeírása és segélyezése folyamatban van s hogy a vármegye élelmezési osztálya utján az országos közélelmezési hivatalnál a bajok sürgős orvoslása céljából a szükséges intézkedéseket megtette. Egyébként a közigazgatás rendes menetében zavar elő nem fordult s egyúttal tudomására hozta a bizottságnak, hogy a határhegyi tüzkáro- sultak eddig a szegényalapból 400, a belügyminisztériumtól 400 és a Jósziv egyesülettől 300 K rögtöni segélyben részesültek, de még további segélyezésre szorulnak. Egyéb havi jelentések. A közegészségügy állapota kedvező volt. A törvényhatóság területén született 209, meghalt 14 éven alul 57, felül 113, összesen 170 egyén, tehát a természetes szaporodás száma 39. Az állategészségügy állapota kedvezőtlenebb. Helyenként ragályos száj- és körömfájás lépett fel, melynek elszigetelése és helyhez kötése a háborús körülmények között nehezebben eszközölhető. Vigasztaló a betegség enyhébb tünete, mely a gazdasági munkák végzésében nagyobb zavart nem okozott. Földmivelés. Az érkezett jelentések szerint a megyében az őszi búza és rozs remélhető termésátlaga 6, az árpa és zab átlaga 4 m.-mázsa. A takarmánytermés gyenge s mivel a megye szénafeleslegét a 7-ik hadsereg rekvirálja, a termés rekvirálásának egyhitése érdekében a gazdasági felügyelőség a hadügy és földmivelésügyi minisztériumhoz felterjesztéssel élt. Közoktatásügy. A kir. tanfelügyelő jelentette, hogy a nagybereznai magántanulóknak megengedte ugyan a közokt. minisztérium, hogy az ungvári áll. polg. leány- és fiúiskolában levizsgázhassanak, azonban azon tanítók ellen, akik csoportosantanitottáka magántanulókat, a fegyelmi vizsgálat megindítására felhívta a közigazgatási bizottságot. Dr. Sebő biz. tag indítványozta, hogy a közigazgatási bizottság ne rendelje el a fegyelmi vizsgálatot, mivel „azok a jó emberek (t. i. a tanítók) — úgymond^.— hálás köszönetét érdemelnek, hogy vállalkoztak a tanításra és ezzel a háború által okozott nehéz anyagi viszonyok közt segítségére siettek a nagybereznai szülőknek.“ A közigazgatási bizottság Sebő indítványa szerint határozott. Perszina Alfréd távozása. Az ungvári m. kir. államépitészeti hivatal vezetője. Perszina Alfréd műszaki főtanácsos, a vármegye közlekedési ügyeire vonatkozó havi jelentésének ismertetése után tudomására hozta a bizottságnak, hogy saját kérelmére a kereskedelmi miniszter nyugdíjazta. A bizottságnak iránta tanúsított támogatásáért hálás köszönetét mondott. Hangsúlyozta, hogy bár minden lehetőt elkövetett, a háborús viszonyok folytán előállott forgalmi s egyéb akadályok következtében, legnagyobb sajnálatára, a törvényhatósági és közutakat nem adhatja át olyan jó állapotban, mint ahogy azt kívánta és a békében tehette volna. Kéri a bizottságot, hogy tartsák meg jó emlékezetükben. Lőrinczy Jenő alispán szólalt fel azután s a távozó köztiszteletben részesült hivatalfőnök nyugodt, békés, szakértő kötelességtudását és törekvését kiemelve, sok évi eredményes működéséért a közigazgatási bizottság nevében is köszönetét nyilvánította. Indítványára a bizottság elhatározta, hogy a távozó műszaki főtanácsos kiváló működésével szerzett érdemeit jegyzőkönyvileg megörökili. Más ügyek. Hosszasabb vitára szolgáltatott okot az uj- kemencei volt úrbéresek legelőterületén még 1912. évben jogtalanul, felsőbb hatósági engedély nélküli fakitermelése és annak értékesítése. A m. kir. állami erdőhivatal s az erdőgondnokság panaszbeadványa, melyben a jogtalan fakitermelőt pénzbírsággal sújtani kéri, egyelőre érdemi elbírálást nem nyert s a bizottság az ügyben az úrbéresek szabályellenesen eljáró képviselete és tagjai ellen a vizsgálat megejtését elrendelte s a perecsenyi járás fŐszolgabiráját igazoló nyilatkozattételre hívta fel. Gróf Sztáray búcsuzása. A közig, bizottság ezen ülése elé utalt ügyek elintézést nyervén: Gróf Sztaray Gábor főispán nemes szivéből fakadó, — szűnni nem akaró éljenzés és tapstól kísért, — keresetlen, de a közvetlenség melegétől áthatott szavakkal mondott köszönetét a bi zottságnak és a bizottság minden egyes tagjának főispáni s bizottság-elnöki működésében mindenkor készséggel segítő, áldozatkész és jóindu Iatu támogatásáért s kérte a bizottság tagjait, tartsák meg őt a jövőben is szives emlékükben és barátságukban! A főispán búcsúszavaira Bradács Gyula bizottsági tag válaszolt s körülbelül a következőket mondotta: Méltóztassanak megengedni, hogy mint a bizottságnak egyik idősebb tagja, a bizottság nevében meghatottsággal állapítsam meg, hogy a mi szeretve tisztelt főispánunk távozása és most elhangzott búcsú-szózata lelkűnkben élénk fájdalmat keltett. A vármegye egész közönsége részéről is nyilvánuló fájdalmas érzés azonban minket, —- e bizottság tagjait, — akik neki 11 éven át hűséges munkatársai voltunk, — kell, hogy mélyebben érintsen, mert hiszen mi benne nemcsak a nemes és jóindulatú barát távozását fájlaljuk, hauen» koneiliáns elnökünket is veszítjük! (Éljenzés.) Régi igazság, hogy: nem azé az érdem, aki jót kezd, hanem aki jól végez! Mi úgy vagyunk meggyőződve, hogy méltóságod 11 évi működésének ideje alatt ezen érdemnek koszorúját méltán kiérdemelte, melyet mi igaz tisztelet és szeretettel nyújtunk méltóságodnak, mert e hosszú időn át minden igyekezete, törekvése oda irányult, hogy vármegyénk közjavát előmozdítsa s ha semmi egyéb érdeme nem volna, mint az, hogy ezen törekvése úgy politikai, mint a társadalmi életben a vármegye közéletének nyugalmát biztosította, már ez egymagába véve is elégséges arra, hogy a vármegye s e bizottság tagjai méltóságodnak hálás elismeréssel adózzanak! Méltóságos Uram! E bizottság minden tagja igaz szivből kívánja, hogy ezen elismerésünk koszorújával ékesítve, a Gondviselés még igen sokáig tartsa meg a vármegye díszére, — javára —- és örömére! (Éljenzés.) Méltóztassék azon jóindulatot és szeretetet, melyet vármegyénk és városunk iránt mindenkor tanúsított a jövőben is fentartani számunkra ! Az üdvözlő beszédet követő lelkes éljenzés közben a vármegye főispánja kézfogással búcsúzott el a bizottság valamennyi tagja és előadóitól s ezzel az ülés déli harangszóx*a véget is ért. § Áthelyezésre ítélt tanító. A közigazgatási bizottság havi ülése után a főispán elnöklete alatt a fegyelmi választmány hosszasabb ülést tartott, amelyen Tóth Jenő ungvári állami elemi iskolai tanító fegyelmi ügye került tárgyalás és Ítélethozatal alá. A fegyelmi választmány Tóth Jenőt saját költségén való áthelyezésre Ítélte. Az Ítéletre az adott okot, hogy Tóth Jenő a miniszteri rendelet ellenére megtagadta a közigazgatási munkában való közreműködését. § Kezelői vizsga. Jaross Gyula perecsenyi tb. szolgabiró irodasegédtiszt a belügyminisztériumnál a belügyi kezelői vizsgát jeles eredménnyel letette. § Az unggesztenyési körjegyzői és anyakönyvi hivatalnak ideiglenesen, a háború tartamára Sze- rednyére való áthelyezését megfelelő helyiség hiányában a vm. alispánja a törvényhatóság utólagos jóváhagyása reményében engedélyezte. § A vármegyei gazdasági munkabizottság hadifogoly irodáját a vármegyeháza nagyterméből a reáliskola szomszédságában levő Dombalja-utca 1. sz. alatti Bóressy-fóle ház földszinti helyiségébe helyezte át. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. — Jul. 11. — Huszonhét pontból álló tárgysorozata volt az elmúlt szerdai városi közgyűlésnek, — és le is tárgyalták mind. Aki azonban azt hiszi, hogy e különben érdekes és nagyfontosságu ügyeket is magában foglaló napirend sokakat vonzott a majdnem két és fél hónapon át zárva volt közgyűlési terembe, az nagyon csalódik. Nem volt még annyi választott és virilis képviselőtestületi tag sem jelen, mint amennyi volt a letárgyalt ügy. Világos jele ez annak a le nem tagadható ténynek, hogy a képviselőtestületi tagságot igen sokan csak azért igyekeznek megszerezni, hogy a választásokkor szavazattal bírjanak. A közgyűlés napirendje előtt Berzeviczy István polgármester bejelentette társadalmunk két értékes tagjának: Buday Lázárnak és Lám Sándornak közrészvétet keltett elhunyták megemlékezvén különösen Lám Sándor lelkes munkásságáról, aki évtizedeken át volt a képviselőtestületnek tagja. Emléküket a város jegyzőkönyvében megörökítik s a kifejezésre jutott részvétről pedig az elhunytak családjait értesítik. Majd bejelentette a polgármester, hogy a városi uszoda létesithetósére az illetékes katonai parancsnokság díjmentesen bocsájtotta a város rendelkezésére a vásártéren felállítva volt husfüstölők faanyagát, valamint hogy díjmentesen bocsátotta rendelkezésre a felállításhoz szükséghez munkaerőt. A képviselőtestület dr. Sebő Sándor indítványára ezen, a várossal szemben messzemenő előzékenységért köszönetét szavazott. U N G ___
