Ung, 1917. július-december (55. évfolyam, 26-52. szám)

1917-12-02 / 48. szám

55. évfolyam. TIngvár, 1917. december 2. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . 8 K. n Negyedévre . . 2 K. Félévre ..........4 K. || Egyes szám 10 fillér Amerikába: Egész évre 10 korona 60 fillér. Ung vármegye Hivatalos Lapjával egy fitt: Bgész évre . . 14 K. || Félévre ..........7 K. Negyedévre .... 3 K 50 f. HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik mln­Szerkesztőség: Kazinczy-ntca 1-sö szám, hova a »ascrkcsxtőséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: .Segédszerkesztő: BANÓCZY BÉLA. TEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. ■■ kiadóhivatal; telefonsz Am il ■" ­550.000 árdrágítás egy évben. A belügyminisztérium rendőri büntető osz­tályában az ádrágitási ügyek egész tömegét in­tézik el nap-nap után. Pedig ide csak azok az árdrágitási kihágá­sok kerülnek, amelyeket a belügyminisztériumhoz is megfelebbeznek. Óriási a száma az olyan ügyeknek, amik már az első fokon elintéződnek olyanképpen, hogy az elitéit megnyugszik az Ítéletben. A belügyminisztériumnak ebben az ügy­osztályában tizennégy tisztviselő foglalkozik ki­zárólag az árdrágitási akták feldolgozásával. Akad olyan ügy is, amit egész nap tárgyal­nak, mert mig azelőtt a jelentéktelen verekedés! és egyéb kihágási ügyek nem kívántak különö­sebb alaposságot, most igen gyakran százezer ko­ronás értékekről is van szó, aminek az elveszté­sében végérvényesen dönt a belügyminisztérium. Már eddig tizenötezerre nőtt az árdrágitási ügyek száma, ami a minisztériumba került. ötven százalékkal több árdrágitási ügy van eddig, mint a múlt esztendőben, amit megföleb- beztek. Megállapítható, hogy elenyészően kevés azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben a mi­nisztériumnak meg kell változtatni az alsóbb fokú hatóságok ítéletét és fel kell mentenie a vádlottat. | Túlnyomó részben elutasítják a íelebbezést, sőt ! ha a tiszti ügyész súlyosbítást javasol, akkor \ meg felemelik a büntetést. A múlt esztendőben ötszázötvenezer árdrágí­tás és hadi kihágás történt az ország területén A kiszabott büntetési összegeknek a fele a törvény értelmében a közigazgatási hatóságot, fele pedig a pénzügyministeriumot illeti. A hadigondozó hivatal 1.059,821 koronát kapott az árdrágítóktól és élelmiszerrejtőktől el­kobozott élelmiszerek értékéből a rokkantak se­gélyezésének céljára. ^fokozzunk a Vörös-Kereszt javára! Az ungvármegyei állami tiszt­viselők segélyezése. Vármegyénk állami ti ztviselői a nov. 4-én tartott rendkívüli közgyűlésük alkalmávál elhatá­rozták. hogy megélhetésük biztosítása végett kér­vénnyel járulnak a miniszter Inökséghez és a föld- mivelési minisztériumhoz. Elsőhöz azért, hogy tekintettel a négyszeres orosz betörés által okó zott károkra és a hadszíntér alkalmával átvonult, majd itt élt nagyszámú katonaság által okozott drágaságra, engedélyezzen a kormány számukra — miként azt Máramaros \ ármegyéiben tette — rendkívüli segélyt. A földr.úvelósügyi miniszté­riumot pedig azon célból keresték meg, hogy a folyton emelkedő áru tűzifa beszerzését engedmé­nyes árban tegye lehetővé /.emukra. A kérvények megszerk-sztésével az áll. tiszt­viselők ungmegyei vidéki körének elnökségét bíz­ták meg azzal, hogy egyben keressék meg és kérjék föl főispánunkat, valamint vármegyénk orsz. képviselőit, hogy a kérvényeket illetékes helyen pártolják. Pap János alelnök és Takács Miklós egyesü­leti titkár személyesen adtá;c át a kérvényeket Csuha István főispánnak, ki megígérte, hogy'orsz. képviselőinket megkeresve, együttesen nyújtják át azokat a miniszterelnöknek és a földmivelésügyi miniszternek. Úgy értesülünk, hogy i kérvények sorsa a legjobb remények;e jogosith tja vármegyénk áll. tisztviselőit, mivel azok min I i két helyen ked­vező tügääiaiasoan részesültek. A tüzelőfa kedvezményei, főispánunk kedvező alkalmi találkozást föitiasználva, egyedül tárgyalta Mezőssy Béla földm. miniszterrel, aki kilátásba helyezte, hogy az áll. tisztviselők számára esetleg a régibb (ürm.-ként 21 K) árban engedélyezi a tüzelőía köbméterét. A második kérvényt másnap már Rónay Antal és Nehrebeczkv György orsz. képviselők társaságában a parlament épületében nyújtotta át főispánunk Wekerle Sándor miniszterelnöknek, ki azt azzal vette át, hogy ha a máramarosvár- megyei tisztviselők részesültek ilyen elmen kü lön segélyben, akkor az ungvármegyei tisztvi­selőktől sem volna jogosult annak megtagadása. Ezek után remélhetjük, hogy a tett Ígéretek rövid időn belül megvalósulnak. Löw Lázár, az ungvári orth. izraelita hitköz­ség főrabbija, nov. hó 29-én, hetvenkilenc éves ko­rában, hosszú szenvedés után meghalt. Az elhunyt 31 éven át volt az ungvári orth. izr. hitközség s az ungvári kör főrabbija. Az ungvári hitközséghez történt meghívása előtt nagy küzdelmeket vívott Sátoraljaújhely­ben, hogy az ottani hitközséget, — a hol meg­előzőleg az 1867. évi országos zsidó - kong­resszuson nagy szerepet játszott apja, Löw Jere­miás után választatott meg főrabbivá — orthodox hitközséggé szervezze. A sátoraljaújhelyi hitközség tiszteletből máig sem töltötte be a főrabbi széket s őt tartotta fő­rabbijának. Az ország orthodox hitközségeinek vezeté­sében kiváló szerepet vitt s az országos magyar aut. orth. izraelita központi iroda ötös bizottsá­gának tagja volt. Mérhetetlen tudása, hires élű esze, lángelméje világhírűvé tették s nemcsak országunkból, hanem más világrészekből is döntő véleményét kérték nehéz talmud problémák megoldásához. Vallási kérdésekben hajlithatatlan volt, ezért némelyek félreértették, de, akik közelebb állottak hozzá, tudják, hogy soha személyes gyűlölet, vagy ellenszenv, hanem mindig Istenfélelem, embersze­retet vezették elhatározásait. Életét a vallástudomány s iótékonysáe gya­korlásának szolgálatába állította. Amig ereje engedte, tanította a zsidó tudo­mányokat. Jesivájából sok ezer ember került ki, akik között számtalan a zsidó tudományokat to­vább művelő tudós és rabbi. Több alapítvány önzetlen kezelője volt s a helyi szegényeken kivül főfeladatául a palesztinai szegény zsidók támogatását tekintette s mint az egész monarchiára kiterjedő segélyakció feje (ná- szija) sok ezer koronát gyűjtött s küldött éven­ként Jeruzsálembe. Minden szabad idejét a talmud-tudományok művelésére fordította, ez volt pihenése, szórako­zása, könyveihez menekült bánatában, gondjában egyaránt s a hozzá jövő mindig könyvei mellett találta. Éles esze s gazdag tapasztalata folytán nem­csak tanácsát kérték ki sokan, hanem vitájuk el­Sikerült házasságok . . .* (— Novellett-sorozat. —) Irta Pós Alajos. I. *<» Bevezetés a házassághoz. Hymen rózsaláncai köztudomás szerint ős- eredetüek. Ádám apánknak már egy oldalbordájába került, hogy legyen oldalbordája és ne unatkozzék a paradicsomban, (— aki ugyan rövidesen elég bajt hozott a fejére); — bölcs Sokratesnek Xan- tipéje volt, (— akiről szintén nem sok jót jegyez fel a történelem); valamilyen formában párosán éltek az emberek — legföljebb több-párosan — a rabszolgaságon keresztül is és ideális a páros­élet, mióta a nőt eszményi magasságra emeltük. Ideális vagy nem ideális, ez elvégre egészen belügy, ami az emberi szabad 'akaraton kivül egy-egy sorshullámnak is alá van vetve, de mégis csak a páros élet minden emberi .boldogságnak alapja és alapja magának az emberiségnek is. Erről a házassági intézményről szól ez a kis novellett-sorozat is, bemutatva egy-egy, a gyakorlati életből kiragadott képet, egy-egy ellesett jelenetet, Bemutatva csörgő-sipkásan, fehérre meszelt arccal és humoreszk-iróniával, amint János szokta a Beketovban avagy ha szabad nagyot mondani, mint Brutus a római birodalomban, — anélkül természetesen, hogy csak egyetlen rózsát is ki szeretnék tépni a rózsaláncból, mert hiszen a rózsalánc úgy is örök marad ... a valódi rózsa­láncot mindig az örök-szerelem rózsáiból fogják kötni . . . *) Felolvasta szerző a Gyöngyösy Irodalmi Társaság f. évi dec. 1-i ülésén. Tehát bevezetés a házassághoz. Miután min­den a világon kezdődik valahol, — a házasság­nak is kell valahol kezdődnie. Egyesek szerint ez a „szerelem“ nevű érzéssel kezdődnék, mások viszont azt állítják, hogy bizonyos telekkönyvi betekintéseknél; van olyan párt is, amely azt állítja, hogy ez kizárólag a mamák megbeszélé­séből indul útnak; — van ujságpapiros hátulján kezdődő házasság és az ajánlott levelek mintá­jára kezdő-, vagyis rekomendált. Yan házasság, mely szerelem helyett „csak azért is“ jelszóval kezdődik, sőt Vilmos császár hadiparancsa is belekergetett némelyeket a boldogság karjaiba. Szóval a kezdet, a bevezetés nagyon sokféle lehet, de mi, mint megcsontosodott ideálisták, ma­radjunk meg talán a mellett, hogy egy meleg pillantással, egy forró kézszoritással kezdődik és folytatódik az egyedül üdvözítő, vagy ki nem alvó Ámor találmánnyal, amit a boldogság koboldjai kacér tánccal lejtenek körül. Ugyebár ez lenne az az ideális állapot, ame­lyet mindnyájan oly vágyva keresünk, ez lenne az a boldogság, amit e földi élettől lelkünk min­den érzésével követelünk. Hogy azután az Ámor- nyilak néha raegrozsdásodnak, a koboldok kivé­nülnek és nem kacagnak már, a láncot, a mámort valami dermesztő és kellemetlen valóság váltja fel, — ez is végeredményben mind csak arra jó, hogy az igazi boldogságot még vágyóbban ke­ressük. Minden embernek van párja, aki gondol­kodásában, érzéseiben azonos. — de a Sors mint rendező, úgy látszik, nem mindig áll hivatása ma­gaslatán és ezért a sok „gixer". Előbb csupa ábránd, csupa poézis, — aztán csupa nyers valóság, — amit novelettjeim némely hőstelen hőse lesz szives bebizonyítani; — ebből I a légkörből óhajtanék néhány „sikerült házassá­got" bemutatni, már csak azért is, hogy az egyre szaporodó agglegényeket közönyükből felrázzam. Ha a hang itt-ott egy kicsit cinikus lesz, azt ne méltóztassanak az én terhemre Írni, — ezt a hangot maga a gyakorlati élet vegyitette bele, — mert e kis históriák mind megtörtént apróságok, kacagva az irodalmi formákra. II. A férj, a feleség, meg a tehén. Sokfalvy Lőrinc igen érdekes ember volt. Ám ugyan már meglett férfi korában ismerkedtem meg vele, amikor már meglehetősen megállapo­dott, — de a múltjáról igen sokféle verzió kerin­gett. Ezt a lapot ugyan sohasem sikerült tisztázni, egyet azonban pozitive megtudtunk róla. És pe­dig azt, hogy a múltban roppant sokféle foglal­kozást űzött. így volt segódjegyző, azután kispap, — egészen a felszentelés előtti napig, — akkor újból formaruhát választott, s mint aktiv katona­tiszt folytatta változatos életét. Innét azonban megint a tenger vonzotta el valami tengerészeti pályára, — onnét visszajött a szárazföldre vasutas­nak, majd záradékul valami biztos és csendes állami hivatalban állapodott meg. Itt ismerkedtem meg Lőrinccel, aki különben igen szimpátikus ember volt. A társas érintkezés folytán aztán megtudtam, hogy Lőrinc barátom­nak többek között felesége is van, aki csekély 35 évvel idősebb mint ő és akit özvegy asszonyi sorsból emelt saját kicsi birodalmának trónjára. Bár igazán nem volt semmi közöm Lőrinc belső dolgaihoz, egy napon mégis kitört belőlem a kérdés: — Kedves Lőrinc, — már bocsásd meg, semmi közöm a te belső ügyeidhez, — de mégis mint témát érdekel, miért vettél te feleségül egy linpnnh mai axámn 4 oldal. 48 szám. TÁRSADALMI, SÉZPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Löw Lázár. j 1838-1917. j

Next

/
Thumbnails
Contents