Ung, 1917. július-december (55. évfolyam, 26-52. szám)
1917-12-02 / 48. szám
55. évfolyam. TIngvár, 1917. december 2. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . 8 K. n Negyedévre . . 2 K. Félévre ..........4 K. || Egyes szám 10 fillér Amerikába: Egész évre 10 korona 60 fillér. Ung vármegye Hivatalos Lapjával egy fitt: Bgész évre . . 14 K. || Félévre ..........7 K. Negyedévre .... 3 K 50 f. HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik mlnSzerkesztőség: Kazinczy-ntca 1-sö szám, hova a »ascrkcsxtőséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: .Segédszerkesztő: BANÓCZY BÉLA. TEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. ■■ kiadóhivatal; telefonsz Am il ■" 550.000 árdrágítás egy évben. A belügyminisztérium rendőri büntető osztályában az ádrágitási ügyek egész tömegét intézik el nap-nap után. Pedig ide csak azok az árdrágitási kihágások kerülnek, amelyeket a belügyminisztériumhoz is megfelebbeznek. Óriási a száma az olyan ügyeknek, amik már az első fokon elintéződnek olyanképpen, hogy az elitéit megnyugszik az Ítéletben. A belügyminisztériumnak ebben az ügyosztályában tizennégy tisztviselő foglalkozik kizárólag az árdrágitási akták feldolgozásával. Akad olyan ügy is, amit egész nap tárgyalnak, mert mig azelőtt a jelentéktelen verekedés! és egyéb kihágási ügyek nem kívántak különösebb alaposságot, most igen gyakran százezer koronás értékekről is van szó, aminek az elvesztésében végérvényesen dönt a belügyminisztérium. Már eddig tizenötezerre nőtt az árdrágitási ügyek száma, ami a minisztériumba került. ötven százalékkal több árdrágitási ügy van eddig, mint a múlt esztendőben, amit megföleb- beztek. Megállapítható, hogy elenyészően kevés azoknak az ügyeknek a száma, amelyekben a minisztériumnak meg kell változtatni az alsóbb fokú hatóságok ítéletét és fel kell mentenie a vádlottat. | Túlnyomó részben elutasítják a íelebbezést, sőt ! ha a tiszti ügyész súlyosbítást javasol, akkor \ meg felemelik a büntetést. A múlt esztendőben ötszázötvenezer árdrágítás és hadi kihágás történt az ország területén A kiszabott büntetési összegeknek a fele a törvény értelmében a közigazgatási hatóságot, fele pedig a pénzügyministeriumot illeti. A hadigondozó hivatal 1.059,821 koronát kapott az árdrágítóktól és élelmiszerrejtőktől elkobozott élelmiszerek értékéből a rokkantak segélyezésének céljára. ^fokozzunk a Vörös-Kereszt javára! Az ungvármegyei állami tisztviselők segélyezése. Vármegyénk állami ti ztviselői a nov. 4-én tartott rendkívüli közgyűlésük alkalmávál elhatározták. hogy megélhetésük biztosítása végett kérvénnyel járulnak a miniszter Inökséghez és a föld- mivelési minisztériumhoz. Elsőhöz azért, hogy tekintettel a négyszeres orosz betörés által okó zott károkra és a hadszíntér alkalmával átvonult, majd itt élt nagyszámú katonaság által okozott drágaságra, engedélyezzen a kormány számukra — miként azt Máramaros \ ármegyéiben tette — rendkívüli segélyt. A földr.úvelósügyi minisztériumot pedig azon célból keresték meg, hogy a folyton emelkedő áru tűzifa beszerzését engedményes árban tegye lehetővé /.emukra. A kérvények megszerk-sztésével az áll. tisztviselők ungmegyei vidéki körének elnökségét bízták meg azzal, hogy egyben keressék meg és kérjék föl főispánunkat, valamint vármegyénk orsz. képviselőit, hogy a kérvényeket illetékes helyen pártolják. Pap János alelnök és Takács Miklós egyesületi titkár személyesen adtá;c át a kérvényeket Csuha István főispánnak, ki megígérte, hogy'orsz. képviselőinket megkeresve, együttesen nyújtják át azokat a miniszterelnöknek és a földmivelésügyi miniszternek. Úgy értesülünk, hogy i kérvények sorsa a legjobb remények;e jogosith tja vármegyénk áll. tisztviselőit, mivel azok min I i két helyen kedvező tügääiaiasoan részesültek. A tüzelőfa kedvezményei, főispánunk kedvező alkalmi találkozást föitiasználva, egyedül tárgyalta Mezőssy Béla földm. miniszterrel, aki kilátásba helyezte, hogy az áll. tisztviselők számára esetleg a régibb (ürm.-ként 21 K) árban engedélyezi a tüzelőía köbméterét. A második kérvényt másnap már Rónay Antal és Nehrebeczkv György orsz. képviselők társaságában a parlament épületében nyújtotta át főispánunk Wekerle Sándor miniszterelnöknek, ki azt azzal vette át, hogy ha a máramarosvár- megyei tisztviselők részesültek ilyen elmen kü lön segélyben, akkor az ungvármegyei tisztviselőktől sem volna jogosult annak megtagadása. Ezek után remélhetjük, hogy a tett Ígéretek rövid időn belül megvalósulnak. Löw Lázár, az ungvári orth. izraelita hitközség főrabbija, nov. hó 29-én, hetvenkilenc éves korában, hosszú szenvedés után meghalt. Az elhunyt 31 éven át volt az ungvári orth. izr. hitközség s az ungvári kör főrabbija. Az ungvári hitközséghez történt meghívása előtt nagy küzdelmeket vívott Sátoraljaújhelyben, hogy az ottani hitközséget, — a hol megelőzőleg az 1867. évi országos zsidó - kongresszuson nagy szerepet játszott apja, Löw Jeremiás után választatott meg főrabbivá — orthodox hitközséggé szervezze. A sátoraljaújhelyi hitközség tiszteletből máig sem töltötte be a főrabbi széket s őt tartotta főrabbijának. Az ország orthodox hitközségeinek vezetésében kiváló szerepet vitt s az országos magyar aut. orth. izraelita központi iroda ötös bizottságának tagja volt. Mérhetetlen tudása, hires élű esze, lángelméje világhírűvé tették s nemcsak országunkból, hanem más világrészekből is döntő véleményét kérték nehéz talmud problémák megoldásához. Vallási kérdésekben hajlithatatlan volt, ezért némelyek félreértették, de, akik közelebb állottak hozzá, tudják, hogy soha személyes gyűlölet, vagy ellenszenv, hanem mindig Istenfélelem, emberszeretet vezették elhatározásait. Életét a vallástudomány s iótékonysáe gyakorlásának szolgálatába állította. Amig ereje engedte, tanította a zsidó tudományokat. Jesivájából sok ezer ember került ki, akik között számtalan a zsidó tudományokat tovább művelő tudós és rabbi. Több alapítvány önzetlen kezelője volt s a helyi szegényeken kivül főfeladatául a palesztinai szegény zsidók támogatását tekintette s mint az egész monarchiára kiterjedő segélyakció feje (ná- szija) sok ezer koronát gyűjtött s küldött évenként Jeruzsálembe. Minden szabad idejét a talmud-tudományok művelésére fordította, ez volt pihenése, szórakozása, könyveihez menekült bánatában, gondjában egyaránt s a hozzá jövő mindig könyvei mellett találta. Éles esze s gazdag tapasztalata folytán nemcsak tanácsát kérték ki sokan, hanem vitájuk elSikerült házasságok . . .* (— Novellett-sorozat. —) Irta Pós Alajos. I. *<» Bevezetés a házassághoz. Hymen rózsaláncai köztudomás szerint ős- eredetüek. Ádám apánknak már egy oldalbordájába került, hogy legyen oldalbordája és ne unatkozzék a paradicsomban, (— aki ugyan rövidesen elég bajt hozott a fejére); — bölcs Sokratesnek Xan- tipéje volt, (— akiről szintén nem sok jót jegyez fel a történelem); valamilyen formában párosán éltek az emberek — legföljebb több-párosan — a rabszolgaságon keresztül is és ideális a párosélet, mióta a nőt eszményi magasságra emeltük. Ideális vagy nem ideális, ez elvégre egészen belügy, ami az emberi szabad 'akaraton kivül egy-egy sorshullámnak is alá van vetve, de mégis csak a páros élet minden emberi .boldogságnak alapja és alapja magának az emberiségnek is. Erről a házassági intézményről szól ez a kis novellett-sorozat is, bemutatva egy-egy, a gyakorlati életből kiragadott képet, egy-egy ellesett jelenetet, Bemutatva csörgő-sipkásan, fehérre meszelt arccal és humoreszk-iróniával, amint János szokta a Beketovban avagy ha szabad nagyot mondani, mint Brutus a római birodalomban, — anélkül természetesen, hogy csak egyetlen rózsát is ki szeretnék tépni a rózsaláncból, mert hiszen a rózsalánc úgy is örök marad ... a valódi rózsaláncot mindig az örök-szerelem rózsáiból fogják kötni . . . *) Felolvasta szerző a Gyöngyösy Irodalmi Társaság f. évi dec. 1-i ülésén. Tehát bevezetés a házassághoz. Miután minden a világon kezdődik valahol, — a házasságnak is kell valahol kezdődnie. Egyesek szerint ez a „szerelem“ nevű érzéssel kezdődnék, mások viszont azt állítják, hogy bizonyos telekkönyvi betekintéseknél; van olyan párt is, amely azt állítja, hogy ez kizárólag a mamák megbeszéléséből indul útnak; — van ujságpapiros hátulján kezdődő házasság és az ajánlott levelek mintájára kezdő-, vagyis rekomendált. Yan házasság, mely szerelem helyett „csak azért is“ jelszóval kezdődik, sőt Vilmos császár hadiparancsa is belekergetett némelyeket a boldogság karjaiba. Szóval a kezdet, a bevezetés nagyon sokféle lehet, de mi, mint megcsontosodott ideálisták, maradjunk meg talán a mellett, hogy egy meleg pillantással, egy forró kézszoritással kezdődik és folytatódik az egyedül üdvözítő, vagy ki nem alvó Ámor találmánnyal, amit a boldogság koboldjai kacér tánccal lejtenek körül. Ugyebár ez lenne az az ideális állapot, amelyet mindnyájan oly vágyva keresünk, ez lenne az a boldogság, amit e földi élettől lelkünk minden érzésével követelünk. Hogy azután az Ámor- nyilak néha raegrozsdásodnak, a koboldok kivénülnek és nem kacagnak már, a láncot, a mámort valami dermesztő és kellemetlen valóság váltja fel, — ez is végeredményben mind csak arra jó, hogy az igazi boldogságot még vágyóbban keressük. Minden embernek van párja, aki gondolkodásában, érzéseiben azonos. — de a Sors mint rendező, úgy látszik, nem mindig áll hivatása magaslatán és ezért a sok „gixer". Előbb csupa ábránd, csupa poézis, — aztán csupa nyers valóság, — amit novelettjeim némely hőstelen hőse lesz szives bebizonyítani; — ebből I a légkörből óhajtanék néhány „sikerült házasságot" bemutatni, már csak azért is, hogy az egyre szaporodó agglegényeket közönyükből felrázzam. Ha a hang itt-ott egy kicsit cinikus lesz, azt ne méltóztassanak az én terhemre Írni, — ezt a hangot maga a gyakorlati élet vegyitette bele, — mert e kis históriák mind megtörtént apróságok, kacagva az irodalmi formákra. II. A férj, a feleség, meg a tehén. Sokfalvy Lőrinc igen érdekes ember volt. Ám ugyan már meglett férfi korában ismerkedtem meg vele, amikor már meglehetősen megállapodott, — de a múltjáról igen sokféle verzió keringett. Ezt a lapot ugyan sohasem sikerült tisztázni, egyet azonban pozitive megtudtunk róla. És pedig azt, hogy a múltban roppant sokféle foglalkozást űzött. így volt segódjegyző, azután kispap, — egészen a felszentelés előtti napig, — akkor újból formaruhát választott, s mint aktiv katonatiszt folytatta változatos életét. Innét azonban megint a tenger vonzotta el valami tengerészeti pályára, — onnét visszajött a szárazföldre vasutasnak, majd záradékul valami biztos és csendes állami hivatalban állapodott meg. Itt ismerkedtem meg Lőrinccel, aki különben igen szimpátikus ember volt. A társas érintkezés folytán aztán megtudtam, hogy Lőrinc barátomnak többek között felesége is van, aki csekély 35 évvel idősebb mint ő és akit özvegy asszonyi sorsból emelt saját kicsi birodalmának trónjára. Bár igazán nem volt semmi közöm Lőrinc belső dolgaihoz, egy napon mégis kitört belőlem a kérdés: — Kedves Lőrinc, — már bocsásd meg, semmi közöm a te belső ügyeidhez, — de mégis mint témát érdekel, miért vettél te feleségül egy linpnnh mai axámn 4 oldal. 48 szám. TÁRSADALMI, SÉZPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Löw Lázár. j 1838-1917. j
