Ung, 1917. július-december (55. évfolyam, 26-52. szám)

1917-07-08 / 27. szám

1917. julius 8 UNG nyában tehát nem vehette volna fel a harcot azokkal szemben, akik minden vonatkozásban a város érdekei felett állóknak tekintették egyes magánérdekeknek az istápolását, akik a válasz­tásoknál is csak arra törekedtek, hogy Dobzse László féle emberek felett uralkodhassanak. Ezek tehát mindig keresztül tudták vinni akaratukat. Nem tagadjuk, akadtak a múltban is önzet­len emberek, akik rámutattak ezen kóros jelen­ségekre, eredményt azonban csakis a legnagyobb küzdelmek, röpiratok, sajtóper és népgyülések utján lehetett elérni. Közviszonyaink tehát eeinmikép sem ked­veztek annak, hogy a városi pályafutásának kez­detén minden vagyon nélkül útnak eresztett Ung- vár városa valami vagyonra tegyen szert. Hiszen voltak idők, amidőn Ungvárnak megadatott a mód, hogy valami törzsvagyonra tegyen szert, azonban a képviselet- és tanácsnál uralkodó divide et impera elvnél fogva ezt mindannyiszor meg­akadályozták. A törzsvagyonul adott negyedik véka föld sorsáról már szólottunk. Az nem lett volna éppen baj, hogy az ajándékul adott földeket az úrbéresek megvették, mert hisz a polgárok vagyonosodása az első és legfőbb alapja a városi háztartás rendezett voltának; azonban, hogy a vé­telár amúgy kézen-közön elsikkadt anélkül, hogy abból a köznek csak a legkisebb haszna is lett volna, az örök szégyenfoltja a múlt gazdálkodá­sának. Itt vannak a borsólázi tanyai földek. Mily nagyszabású városfejlesztési programmot lehetett volna azokkal megvalósítani, azonban a város szépen felosztotta a földeket a jelentkezők között és miután még elég jelentkező sem akadt, hát idegeneknek is juttatott és a maga részére csupán a legértéktelenebb legelőt tartották meg. Vagy nem ugyanaz a honfoglalás korára emlékeztető osztozkodás nyilvánult-e meg a Füzeskert elpar- cellázásakor ? Vájjon gondolt e akkor bárki is arra, hogy városfejlesztési feltételeket szabjarak az elparcellázáskor. Vájjon az osztozkodás meg­történte után gondolt-e valaki arra, hogy a város­nak maradt terület hasznosittassók ? Tettek-e va­laha valamit az ellen, hogy az Ung rohanó árja kincset érő városi földeket el ne ragadjon? Itt van a kaszárnyatelek esete. A város kár­pótlásul azért, hogy oly hamar nyilvánították lakatlanná ezt az épületet, olcsón jutott hozzá. Vájjon nem parlagon hevert-e ez a kincset érő komplexum mindaddig, mig Ungvárnak egy min­dig csak a maga é:dekeit néző jóakarója szemet nem vetett rá erre az értékes telekre. Már-már kész is volt az alku, hogy Ungvár nyomorának ezen vándorszedője meg is szerezte potom áron az épületet, mikor az utolsó pillanatban az Ungvár történetében oly nagy szerepet játszott parcellázás győzött. A nagy telket szépen felparcellázták és hogy a város se sirjon, a városnak is hagytak egy kis területet. Városfejlesztési programmal pedig azóta is üresen hever bizonyára mind­addig, mig egy másik jóakaró erre is szemet nem vet. Közviszonyaink jellemzésére felhozzuk még a villany telep ügyét. A város egy önzetlen pol­gárának micsoda hosszú harcot kellett folytatnia, amig a város közönségét felrázva közönyéből, rávette, hogy a legjobb hive által rendszeresen elkövetett csalással szemben a védőharcot felvette. Mily vagyontól és jövedelemtől fosztotta meg a villanytelepi koncesszióval Ungvári, városunk nyomorának ezen kihasználója. Vagy itt van napjainkban az ungparti utca­nyitás kérdése. Vájjon látunk e legkisebb elő­zékenységet a telektulajdonosok részéről a vá­rossal szemben. Uj utca nyitása esetén telkük értéke megkétszereződnék, mégis a szegény várost akarja mindenki kihasználni. Egyik telektulajdonos pedig még annyira is ment, hogy még a város legelemibb jogát, nevezetesen, hogy az építkezési vonalat megállapíthassa : is kétségbe vonta. De ne folytassuk a múlt rossz szellemeinek a felidézésH, haiiem vonjuk le belőlük a tanul­ságot és fordítsuk tekintetünket a jövő felé. Kép­viselőtestületi tagválasztás előtt állunk. Néhány héten belül Ungvár polgárainak nyilatkozniok kell, hogy kiket bíznak meg a város ügyeiben való képviseletükkel. Nos, itt van az idő, hogy a múlt minden hibáját egyszerre jóvátehessük. Ha mindenkit szavazata leadásánál csakis a közérdek fog vezetni és ha félre téve minden személyes tekintetet, egyedül a város érdekeit fogja szem előtt tartani, akkor Ungvár város életének egy szebb jövője veszi kezdetét és a múlt csak intő példa marad. Ä VÁRxUEGYE. § A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 10-én d. e. 10 óra­kor tartja rendes havi ülését. § Az Ungpartvédelmi munkáitok ügyében a vármegye alispánja legközelebb kitűzi a hely­színi tárgyalást, mely tárgyaláson a hozzájárulás aránya tekintetében a barátságos megegyezés létrehozatala is meg fog kiséreltetni. — A cs. és kir. hadügyminisztérium 12. ügyosztályának de- mecseri iparcsoportja, illetve az ungvár—antalóczi katonai iparvasut épités-vezetösége által bemuta­tott tervek szerint a vasúti hid felett létesítendő partvódőmüvek és árvédelmi töltés körülbelül 300.000 korona költséget igényelnek. A sátoralja­újhelyi kir. kultúrmérnöki hivatal szakértői észre­vételeiben azt a javaslatot terjeszti elő, hogy a fentjelzetí költségekhez Ungvár város közönsége 30%, Radvánc 10 °/o, a m. kir. államvasutak 15°/o, a közutak tulajdonosa 5%, a folyamodó cs. és kir. hadügyminisztérium pedig 40%-al járuljon hozzá. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. A képviselőtestület e hó 11-én, d u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A pénzügyi és gazdasági bizottság e hó 4. és 6-án tartott ülésén látta el javaslatokkal a szerdai közgyűlés napirendjére tűzött ügyeket, legnagyobb­részt megegyezően a tanácsi javaslatokkal. Mint közérdekübbeket, közöljük a következőket: Semmisnek tekinteni javasolja az Ung. folyó nak a város határában fekvő mederszakaszán eddig a város és a kincstár által közösben gya­korolt homok-, porond- és burkolókő-szedési jog­nak végleges megosztására nézve 1912. évi május hó 20. napján aláirt, de a képviselőtestületnek 1912. évi március 18-án hozott határozatától eltérő, és ezért az 1912. évi junius hó 7-ón tartott közgyűlésén csakis módosító határozattal elfoga­dott egyezséget, mert az ungvári m. kir. főerdő- hivatal tanácsi megkeresésre kijelentette, hogy ő nem a képviselőtestületi határozatokat, hanem az akkori polgármester által aláirt, azonban a kép­viselőtestületi határozatnak meg nem felelő egyez­ségben foglaltakat ismeri a városra nézve köte­lezőnek s ezért a képviselőtestületi határozatot a földmivelésügyi miniszterhez fel sem terjesztette. A képviselőtestületi határozatok szerint ugyanis a város a galagói dülő-utnak csakis gondozását, illetve járható állapotban való íentartását vállalta el, mig az egyezség szerint a város ezen utat a m. kir. főerdőhivatal által pontosan kitűzendő szakaszon saját költségén tartozna megépíttetni és ugyan csak saját költségén állandóan jókarban tartani. A hegyközséghez tartozó, de jelenleg parlagon levő vagy nem szőlőművelés alatt álló területek­nek a községi vadászterülethez csatolása és bérbeadása ügyében érkezett miniszteri leiratnak azon intézkedését, hogy a hegyközség nem ké­pezhet vadásztestüíetet, tudomásul venni javasolja. Ellenben a leirat azon intézkedése ellen, hogy a hegyközség területén levő és nem szőlővel beül­tetett részek a községi vadászterülethez csatol- tassanak és igy bérbe is adassanak: mint tör­vénybe ütköző miniszteri intézkedés ellen tilta­kozik. Minthogy azonban az alispán a polgár- mestert fegyelmi eljárás terhe alatt kötelezte a miniszteri intézkedés ezen részének is végrehaj­tására, nehogy a polgármester tényleg fegyelmi eljárás alá vonassák, hozzájárulást javasol az ár­verés meghirdetéséhez, azonban az árverési ered­mény bejelentésekor tiltakozást javasol a bérbe­adáshoz. A vadászati törvény 2. §-ának 2. pontja értelmében ugyanis a tulajdonosok által szabadon gyakorolható a vadászat a szőlőterületeken. A mezörendőrségről szóló törvény 62. §-a értelmé­ben pedig a hegyközségek területét nemcsak a szőlővel beültetett területek képezik, hanem azok is, amelyek korábban szőlőművelésre használtattak, de a fiíloxera pusztítása következtében vagy más okból parlagon hevernek vagy más inivelésre használtatnak. A működésben levő hegyközségek a hegyközségek egész területére érvényes külön rendtartással biró önkormányzati szervek is lévén, melyeknek jogköréhez tartozik a hegyköz­ség területéről a nem terület-tulajdonosoknak kitil­tása is, illetve annak megállapítása, hogy idegenek oda mily feltételek mellett léphetnek be: a bizott­ság mindezekre való tekintettel a hegyközség ön- kormányzatának megsértését látja a miniszteri intézkedéssel, aminek végrehajtását — minta tör­vénybe és sok száz szőlőtulajdonos városi polgár jogaiba ütközőt, nem javasolhatja. Az utkaparóknak fizetését a háború fartamára évi 16U K-val felemelni javasolja. — Özv. Fel- löldy Istvánná nyugdija még a régi szabályzat alapján lévén megállapítandó, annak csekélysége (560 K) miatt hozzájárulást javasol a tanács" azon indítványához, hogy a pénzügyminiszter jóvá­hagyásától feltételezetten a fogyasztási adójöve­delem terhére évi 440 K kegydijban rószesittessék. — Tudomásul venni javasolja a közigazgatási bizottságnak azon harmadfokú határozatát, mellyel kimondotta, hogy a Sörház-utca melletti galagói ut nem dűlő-, hanem községi ut, s igy a viz- tulajdonos kincstár köteles az ott levő hidat jó­karban tartani s a közönség használatára bocsá­tani, a város pedig jogositva van a Day ka Gábor- utcát ezen úttal összekötni. A felső kereskedelmi iskolának 1918. évi költségelőirányzatát kapcsolatban a tandijfeleme- léssel elfogadásra ajánlja, olykép, hogy az igaz­gató a természetben élvezett fűtésért csakis 250 K-t fog a városnak megtéríteni. E javaslattal szemben a bizottsági tagok kisebbsége a tanács azon javaslatát ajánlja elfogadásra, hogy az igaz­gató önmaga gondoskodjék a lakásához szükséges tüzelőanyagról. A házbórfillér szedése, nemkülönben az in­gatlanok átíratása alkalmából szedendő városi illetékek ügyében alkotott és a belügyminiszter által elvileg jóváhagyott szabályrendeletek külön­böző módosítások és a helyesírási hibák kijavi­(27 szám) 3 fása végett visszaérkezvén, a bizottság a módosí­tások teljesítését javasolja. Ezek között leglénye­gesebb, hogy a házbérfillért a háztulajdonos tar­tozik beszedni s minden adónegyedkor a városi pénztárba — különbeni végrehajtás terhe mellett — befizetni. Amennyiben a hatósági lisztellátásban ré­szesülök részére az uj termésből az augusztus hó 15-től egy évre szükséges gabonamennyiség beszerezhető lesz, elfogadásra ajánlja a tanácsnak azon javaslatát, hogy a város ezen mennyiséget szerezze be, a bevásárláshoz szükséges pénznek a helyi bankoktól való kölcsönvétele mellett. Hozzájárulást javasol a jogügyi bizottság azon véleményéhez, hogy az ungvári'villamossági r.-t által megindított, de a városra két fokon ked­vezőtlenül végződött azon perben, mikép a jelen­legi társaság nem azonos a volt ungvári bútorgyár r.-t.-gal: a város felülvizsgálati kérelemmel éljen. HÍREK. Tájékoztató Jul. ÍO. A közigazgatási bizottság ülése d. e. 10 órakor. 11. Városi közgyűlés d. u. 3 órakor. A vármegyei múzeum nyitva van minden vasárnap d. e. 11—12 óráig. (Ideiglenes helyisége az áll. polg leány­iskola.) — Személyi hir. Papp Antal munkácsi me­gyéspüspök több heti tartózkodásra eltávozik székhelyéről. — Kitüntetett hősök. A király elrendelte, hogy a legfelső dicsérő elismerés újólag a kardok egyidejű adományozása mellett tudtul adassák Vajda György 11. honvédgyalogezredbeli tart. főhadnagy-gazdászati tisztnek és a legfelső dicsérő elismerés a kardok egyidejű adományozása mel­lett tudtul adassák Bálán Gergely cs. és kir. 66. gy. e.-beli tart. hadnagynak. A 11. honvédgyalog ezredben 2. oszt, ezüst vitézségi érmet kapott Kincs Dániel népfelkelő tizedes, Kruppa István népfelkelő; bronz vitézségi érmet pedig Szakszón Mihály népfelkelő és Gáti Mihály tart. honvéd. — Lelkészi kinevezés. Papp Antal megyés­püspök megbízta Király Gyula hajagosi lelkészi megbízottat a vinnai esperesi kerület hivatalának vezetésével és kinevezte Jaczkovics Panfil tőkés- falvi lelkészt Füzesmezőre h.-lelkésznek, Vaszó- csik Gyula füzesmezői lelkészt Tökésfaivára i. h. lelkésznek. — Kitüntetés. Ferenc Salvator főherceg Petricsko Viktor tábori lelkészt a Vörös Kereszt II. o. tiszti keresztjével tüntette ki. — A király Banner Antal szatmári máv. főmérnök-felügyelőnek a háború alatt teljesített buzgó szolgálatának el­ismeréséül a II osztályú polgári hadi érdem­keresztet adományozta. ' — Ä szatmári egyházmegyéből. A szatmári megyéspüspök áthelyezte Fechte1 Mihály felső- domonyai s.-lelkészt Tibára, Merlák Ferenc tibai s.-lelkészt Munkácsra és kinevezte Homy Oszkár ujmisést Pálócra, Peltsárszky Pál ujmisést Felső- domonyára, Reszler István ujmisést Szerednyére s. lelkésznek. — Jargon művészest. Különleges voltánál fogva várakozással néz Ungvár közönségének egy része Levys Izsák jargon drámai színész estélye elé. Galicia és Lengyelországban körül­belül 6 millió zsidó érintkezési nyelve a jargon. Van jargon napilap, amely 200.000 példányban jelenik. Jókai és Mikszáth művei jargon fordítás­ban megjelentek. Lilien, Hirszenberg művészi alkotásaik révén világhírűek. Iparművészeik is van. A jargon színház drámai kifejezői egyike Lóvys. Szinész, művész, aki Varsó legnagyobb színházának tagja. Drámai szinész, akinek művé­szete a kontinens metropolisaiban méltánylást és elismerést nyert. — Lóvys hétfőn tartja előadását Ungváron. Az érdeklődés olyan nagy, hogy a je­gyek úgyszólván már eddig is elkeltek. — Kislányok és a jótékonyság. Vargasori lelkes kis lánykák Mérő Aranka és Jutkovics Lujza rendezése mellett e hó 1-én az Ipartestület nagytermé­ben jól sikerült gyermekelőadást rendeztek a gyöngyösi tüzkárosultak javára. Az előadott darabokat Morvay bácsi tanította be teljesen önzetlenül. Az előadás jöve­delme 55 K 40 f volt, amely összeget a rendezők szer­kesztőségünknek adtak át, hogy rendeltetése helyére juttassuk. Megtörtént. — Margócsy Ibolyka és társai kedves előadásban gyönyörködtették a hallgatóságot. Az ügyes előadás 57 K-t jövedelmezett az ungmegyei hadi­árvák javára. Az összeget, melyet szerkesztőségünknek adtak át, rendeltetése helyére juttatjuk. — Szerednyén hat iskolás leányka szinielőadása 15 K-t juttatott a vak katonák részére. Elküldtük Az Estnek. Katonai kinevezés. Tóth Emil és Dob- ránszky Zoltán népfelkelő gyógyszerügyi gyakor­nokokat a 11. népfelkelő parancsnokság nyilván­tartásában népfelkelő segédgyógyszerügyi tisz­tekké kinevezték. — Levizsgáztak a nagybereznai magán- - tanulók. A nagybereznai ügy, amely élénken foglal­koztatta a sajtót és a közönséget, befejezést nyert. A közokt. miniszter ugyanis a második folyamodásra kivé­telképen megengedte a nagybereznai magántanulóknak a vizsgálatot. A tanulók e héten vizsgáztak az ungvári áll. polg. fiú- és leányiskolában.

Next

/
Thumbnails
Contents