Ung, 1917. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)
1917-02-24 / 8. szám
2 (8. szám.) 1917. íebruár 25 sorsotok iránt igaz részvétből, a helyzetetek megértéséből, az irántatok való szeretettől fakadt ez 1 Mi tehetségünk és a lehetőséghez képest segíteni szeretnénk rajtatok. Vágjátok szét a gordiusi csomót, váljatok ti is termelőkké! Egy kis-szelmenc- községi úrnő, özv. viliéi Pribék Józsefné jóindulatából módunkban van részetekre egy 60 magyar hold földből álló termőföld-területet kibérelni, méltányos árakon és feltételek mellett. Részletekbe most nem bocsátkozunk, de azt jelezzük, hogy a terület megmunkáltatását a katonai munkásosztagok igénybevételével tervezzük. Biztosra vesszük azt, hogy vármegyénk mezőgazdasági bizottsága, élén az altruistikusan gondolkodó, emberségesen érző fő- és alispán úrral, ezt a rész vénytársasági alapon szervezendő tisztviselői földbérlő szövetkezetét a munkasegélyben, minden más igények fölött és előtt részesítené. A termőföld-terület bérletösszege csak a termények betakarítása után fizetendő. Ha mostani felhívásunk, melyről hangsúlyozzuk, hogy egyedül a ti helyzetetek javítását célzó törekvésből" származott, s amely minden más társadalmi osztály mellőzésével, egyedül a ti részetekre szól, nálatok megértésre és méltánylásra talál, akkor jelentkezzetek azonnal semmit sem késve, dr. Lám Károly kir. segédtanfelügye- lőnél. Jelentkezhetik legfeljebb 60 tag. Mihelyest a jelentkezés megtörtént és mi erről értesítést nyerünk, azonnal bemegyünk Ungvárra, hol egy közös gyűlésen a részleteket letárgyalva, ezt az ad hoc szövetkezetét véglegesen megalapítjuk. Nagyszelmenc, 1917. évi február hó 19-én. Sallay Gyula, Leudár László, ref. lelkész. áll. igazgató-tanitó. Ä 27 ezer koronás lopás. — Kohn Nándor vizsgálati fogságban. — Kohn Nándor 11-ik honvédgyalogezredbeli népfölkelő, ungvári szabómester, február hó 6-án az I. sz. cs. és kir. tartalékkórházból egy kis kézi kazettát, amelyben körülbelül 27000 K készpénz volt, ellopott és azzal megszökött. (Annak idején a nyomozás érdekében a bővebb részletektől tartózkodtunk.) A nyomozás, amelyet Csics László rendőrfogalmazó kiváló buzgalommal vezetett, megállapította, hogy a szökevény Kohn Debrecen felé vette útját, hol a Royal-szállóban Róbert Ede név alatt lakott. Debrecenben feltűnően költekezett, ékszereket és polgári ruhát vásárolt, majd civilbe öltözve, tovább utazott Budapestre. Február 9 tői 11-ig a fővárosban tartózkodott, de nem sikerült elfogni. Az ungvári rendőrség távirati megkeresésére végre Szegeden, a Tisza-szállóban, hol szintén Róbert Ede név alatt szállott meg, f. hó 19 én letartóztatták Kohnt. Letartóztatásakor 17000 K készpénzt és egy csomó értékes ékszert találtak nála, azonkívül sikerült azt az 1850 koronát is lefoglalni, amelyet már családjának adott postára; igy a pénz legnagyobb része megkerült. Kohn Nándort pénteken este Ungvárra hozták a vizsgálat kiegészítése végett. Teljesen megtört és minden részletet beismer. A kazettát a tett elkövetése után Homokon nyitotta fel és a kincses-homoki állomáson szállt vonatra. Debrecenben már mint „önkéntes-káplár“ sétált az utcán. Minthogy Kohn katona, a kassai hadosztály- bíróságnak adja át a rendőrség. lókkal együtt lelkén. Látta a vele küzdött honvédeket, a rajta-rajtával rohanó magyarokat, a fokost forgató, virágtól és daltól mámoros ifjakat, kik velük együtt ott voltak mindenütt, hol nagy tettekről volt szó. Erős germán szive most megértett mindent, a harckészséget, a dalt, a virágot, a kihulló piros magyar vért, hisz van miért, a szent magyar múltért, a szent magyar jövőért, a szent magyar meséért, Ildikó királykisasszonyért a jövőben, avagy Mária AnunciaIákért a jövőért a jelenben. Graf Rudolf von Engelhardt mámoros lélekkel ment ez estén haza. Lakása elé érve, felnézett az ablakokra s Mária Anunciatát suttogva, bár a lány szobája az emeleten volt, lábujjhegyen ment végig a folyosón földszinti szobájába a hatalmas katona, nehogy megzavarja királykisasz- szonya álmát. Mária Anuncia táék háza napról-napra látoga- tottabb lett, úgy hogy az egyre javuló harctéri helyzet már kéthetenként egy-egy csendes estélyt is meg tudott teremteni körükben. De amúgy is. Házukban egyre újabb és újabb tisztek jelentek meg, németek, magyarok, idegenek és harctérről hazakerült ismerősök, kiknek soraiban gyakran megfordultak a kis város még itthon levő fiatalságának tagjai is. S Mária Anunciata bámulatos nyugalommal fogadta mindezt. A hódolatokért figyelmes volt, a bókokért udvariassággal fizetett, cukros figyel mességekórt virágszálat adott, virágcsokrokért mosolylyal jutalmazott, de egyébként állt minden ostrom közepette sziklat zilárdan, mint egy zátonyra kikerült márványkő, melyet a tomboló hullámok csak megközelíthetnek, de soha el nem érnek. S ha mégis itt ott házikisasszonyi teendői közepette egy kis melegséget mutatott valamelyik régi vagy uj hódolója iránt, az mindenik lehetett a sok közül, csak egy nem: gráf Rudolf von Engelhardt. U N G HÍREK Tájékoztató B'ebr. SB. A „Szeretet“ izr, Nó'egyesület közgyűlése az Ungmegyei Takarékpénztár helyiségében d. u. 3 órakor. Az ungvár-ceholnyai g. kath. temetkezési egyesület közgyűlése d. a. 4 órakor. 86. Vármegyei közgyűlés d. e. 10 órakor. Márc. S. Az áll. polg. leányiskola Arany-ünnepélye d. e. 11 órakor. 3. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság felolvasó-ülése d. u. 5 órakor a vármegyeháza nagytermében. A fó’reáíiskola Arany-ilnnepélye a színházban este 7 órakor. 4. A főgimnázium Arany-ünnepélye. il. Az Ungmegyei Patronázs-Egyesület közgyűlése d. u. 4 órakor a vármegyeháza nagytermében. A Vörös-Kereszt Egyesület tárgysorsjátéka. * Társamkor (Kaszinó) könyvtára nyitva van miuden kedden d. u. 3-7 óráig. A magyarországi munkások rokkant- kb syugdij mgj leiébe minden hónap l-ső és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és behatás az Ipartestület helyiségében. Jegyzetek a hétről. (Ki irigyli a bíró úr fizetését 7 — V. J. T., — vágj képrejtvények az utoán. — A zabari bíró Albániában.) * Dr. Oszvald Károly ungvári járásbiróhoz a múlt héten be volt idézve egy kereskedő. Be volt idézve nem annyira mint felperes, hanem inkább erősen mint alperes, csinálván valami olyan háborús ügyletet, ami nem nagyon birta el az igazság fényét. Dr. Oszvald, — mint igen jó szivü ember — mindjárt azzal kezdte a dolgot, hogy a lelkére beszélt Mercur védencének. Hogy mégsem illik most, — amikor ezeren és ezeren életüket áldozzák, amikor majd az egész emberiség tényleg a szenvedések siralomvölgye, — hogy akkor egyesek még jogtalan hasznot szereznek szenvedő embertársaik bőrére . . . Kereskedőnk, — a lelki fejtegetések alatt — megcirógatta ritka szép szakáilát, mig végre megszólal: — Hiszen kérem szépen biró ur, nem csináltam én olyan borzasztó dolgokat. Hiszen tulajdonképen semmit sem csináltam; az egészből egy szó sem igaz. — ? — Igen, igen. Tetszik iudni, az irigyeim feljelentettek. Látták, hogy nagyon jól megy az özletem, kheresek egy pár garast, irigykedtek, — hát följelentettek . . . Oszvald csóválja a fejét: — Hát nézze csak, miért nem jelentettek fel engemet ? A rőtszakáliu mégegyszer megsimogatja az omló arcfürtöket és egész mély bölcsességgel adja meg a választ: — Hát ki itigyli a Kiró ur fizetését . . . ? Annak a szakállas vádlottnak egészen igaza volt. Hiszen ha csak lekvárral kereskednénk, hát tisztességes utón tizszer annyit keresnénk, mint a köz büroárjaiban. Hát ki irigyli ma a tisztviselő fizetését ? . . . * Ha az ember járkál az utcán, hát nézegelődik is, ha nézegelődik, hát lát is s igy fedeztem fel az utóbbi időben táblákat az ungvári házakon, különösen a megboldogult néhai korzón és környékén. Szép, négyszögü táblácskákat, közepén nem ásó és kapa, hanem keresztbe tett lapát és seprű (eredetijét mintázta Ijjász festőművészünk ; megtalálható az ungmegyei múzeum „lapát“ És graf Rudolf von Engelhardt látta a hetek múlását s nézte hercegnője környezetének minden mozzanatát. Mint szigorú kötelességtudó ember, kinek katonai feladata s munkakörében ezrek és ezrek sorsának irányítása futott össze, szive titkának első felfedezése óta a védekezés álláspontjára helyezkedett. Minden atomja lelkének, minden idegszála agyvelejének hevesen tiltakozott az ellen, hogy ő milliók és milliók sorsfordulatának vértengerében apró szívügyekkel legyen szabad idejében elfoglalva s igy, mint állandó védekező oda jutott, hogy még felette súlyos munkakörében, mappák, színes zászlók és szines ceruzák tengerében is felbukkant előtte egy bájos leányarc, anélkül, hogy annak egy mosolya, egy vonása elárulta volna, hogy a védekező ellen támadni akar. De ekkor jöttek a módok, vele a titokzatosságok, a megérthetlensógek, minőket egyedül csak a szerelem stratégiája ismer. El akart szakadni érzésétől, hogy két nap múlva visszamenjen, visszament, hogy újra elszákadjon, szabadságot kért, hogy idegen környezetbe kerüljön s rohant vissza, hogy régi környezetét megtalálja. Meglepetések meglepetés után érték. Ha megállapította magában, hogy érzése észt- vesztően komoly, Mária Anunciata valami kis gyerekségen mulatott egy kadéttal, ha felismerte, hogy még komoly érzés esetén is a társadalmi különbség olyan közöttük, hogy az be nem hozható, Mária Anunciata valami olyat cselekedett, hogy annak finomsága és lelki mélysége édes jó anyja évszázadokra visszanéző büszke családi felfogásának is díszére vállott volna. S igy hónapok múltán gráf Rudolf von Engelhardt odajutott, hogy minden akaratereje ellenére kettős harcot folytatott a világégés nagy idejében, egyet nappal a parancsnokság Íróasztalánál a hazáért az ellenséggel és egyet éjjel otthonában kályhája mellé bújva jövőjéért Mária Anuuciatával. (Vága itöv.) ügyosztályában) a rajz körül pedig e három misztikus betű; V J T Először azt hittem, hogy képrejtvény és valamelyik képeslapnak a reklámja. De addig törtem a fejemet, mig végre kisütöttem a három betű jelentőségét, A felirat -azt jelenti, hogy : Vájjon Javul-e a Trotoár? Hát kérem szépen rendőrkapitány ur, — ebben akármennyire is bíztunk ősztől kezdve, — de nem javul a trotoár. S egész bátran ki lehet tenni az újtáblát igy: N J T Vagyis : Nem — Javul — a Trotoár. Ezen azonban nem kell még elkeseregnünk. Azt mondotta az ötletes rotterdami polgármester a tüntetőknek, hogy legyenek csak nyugodtak, lesz ez még — rosszabbul is . . . Aztán meg Edison sem találta fel — egy nap alatt a beszélő gépet. Én például a magam részéről nagyon sokat várok a — tavaszi olvadástól. Igaz, hogy a törött-nyakak — nem olvadnak össze olyan nagyon hirtelen . . . * Micsoda világ-járt embereket fog ez a háború produkálni. A héten itt ben járt Ungváron a zahari biró, Korpa János uram. Nem úgy járt, mint máskor járt, teszem apaállat-vizsgálatkor vagy egy kis „stróf“ erányában, hanem csukaszürkében járt és egyenesen Albániából jött egy kis rövid szabadságra. Bizony őkelme normális viszonyok mellett nem igen került vóna messzibb a kaposi vásárnál . . . Ha már itt volt, hát bejelentkezett Szabó Zoltán tb. főszolgabíró uramnál is, — egy kis hévataios dologban is, — no meg leadni az albán tapasztalatokat is... Hogyhát ászondja, nem úgy szántanak ott, mint itt, — még az asszony-népség sem olyan, mint itt, mert mindig „térhang" van az arculatukon ; — a férfi pedig — Uram bocsá’ — több női személyt is tart, mintha egy is nem volna elég sok — és igy tovább. — Hát azt tetszik-e tudni, főbíró uram, hogy ennek a görbe országnak Szkukatri a fővárosa, ahonnét még a király is bevonult? — Tudom, János bácsi . . . — Hát bizony, jó nagy vizek is vannak ott. — Hát János bácsi, — kérdi Szabó — aztán meg tudná-e mutatni a térképen, hogy hol járt? — Mőg én, főbíró uram! S előkerülvén egy térkép, János bácsi vastag ujjával tényleg rábök egy helységnévre, hogy mondja: — Ittl Erre a nagy tudományra már mozgolódás támad a tömött hivatalos helyiségben, az utolsó sorokból lelkendezve előtör egy öreg falusi anyóka és direkt a katonának tart: — Jaj lelkem, katona uram, az én fiam is Albániában van, tessék már megmutatni, hogy hűn . . . ? Akkora bölcsesség természetesen már nem telt ki János bácsiból, — de az asszony zsebkendőjéből előkerült valami levelező-lap-féle és ennek alapján megállapítják, hogy hát hol lehet a fiú . . . Az asszony ragyogó arccal szalad a városba, valamelyik könyves-boltban vesz térpéket, visszamegy a szolgabirói hivatalba és fekete pontot kell neki odarajzolni, ahol lehet az ő drága fia . . . Ez a kis fekete pont most az ő boldogsága. Ezt nézi estve és reggelente . . . Beh sok ilyen kis fekete pont van most a világon... Beh sok ilyen kis fekete pont pirosodik meg vagy alakul át fekete keresztté .. . De az o fia, — az biztosan ott van. Pós Alajos. — Szurmay — honvédelmi miniszter. A Budapesti Közlöny február 21-iki száma közli: Kedves Szurmay altábornagy! Magyar miniszterelnököm előterjesztésére önt, katonai szolgálaton kívüli viszonyba való áthelyezése mellett, magyar honvédelmi miniszteremmé ezennel kinevezem. Kelt Badenben, 1917. évi február hó 19 én. Károly, s. k. Gróf Tisza István, s. k. — Arany János emlékezete. Március hó 2 án lesz 100-ik évfordulója a nagy költő születésének. Ezt az évfordulót hazafias ünneppé avatja a nemzeti kegyelet. Az irodalmi társaságok és iskolák lelkes ünnepségekre készülnek. Ungváron — időíend szerint — a következő ünnepélyek lesznek: Az all. polgári leányiskolában márc. 2-án d. e. 11 órakor rendezik a hazafias ünnepet, melynek műsora ez: 1. Himnusz. Előadja az énekkar. 2. Arany Jánoshoz. Irta Petőfi Sándor, szavalja Földesi Piroska III. b) o. tanuló. 3. Arany János. Irta és felolvassa Deák Gyula igazgató. 4. Arany János emlékezete. Irta Bartók Lajos, szavalja Takács Katalin IV. a) o. tanuló. 5. A walesi bárdok. Irta Arany János, szavalja Leíkovics Amália IV. a) o. tanuló. 6. Szózat. Előadja az énekkar. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság márc. hó 3-án, szombaton d. u. 5 órakor, a vármegyeháza nagytermében felolvasó-ülést tart, melyet Arany János emlékének szentel. Műsor: 1. Himnusz. Énekli a közönség. 2. Megnyitó. Mondja Romá- necz Mihály, elnök. 3. Arany olvasása közben. Irta Bárd Miklós, felolvassa Volos in Ágoston r. tag. 4. Hódolat Arany János emlékének. Irta Mazuch Ede r. tag, felolvassa Antal Miklós r. tag. 1 5. Tetemrehiváa. Irta Arany János. (Melodráma.)
