Ung, 1916. július-december (54. évfolyam, 27-53. szám)

1916-07-09 / 28. szám

54. évfolyam. ÜMöfvár, 1916. jiilius 9. 28 «zíSm ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . 8 K. Negyedévre . . 2 K. Félévre ..........4 K. Egyes szám 10 fillér Amerikába: Egész évre 10 korona 60 fillér. ITjng vármegye Hivatalos Lapjával együtt: Egész évre . . 14 K. || Félévre ..........7 K. Negyedévre .... 3 K 50 f. .........Nyilttér soronként 80 fillér. ------­HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min- ■■■ ■■■ . den csütörtökön. ­TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazinczy-utca 1-s.ő szám, hova a szerkesztőséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: Segédszerkesztő: BÄNOCZY BÉLA. DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése.----------- KI ADÓHIVATALI TELBFONSZAM 11. ­A házb érfillér. Irta dr. Ackerman Fülöp. Ungvár városának 1915. évi zárószámadásai szerint a városnak közs. pótadón alapuló köve­telése meghaladja a kétszázezer koronát. Ezen összeg a város egy évi pótadó-előirányzatának felel meg. Ugyanezen számadások szerint 1915. év folyamán a város pénztárába 205 ezer korona előirányzattal szemben csak 146 ezer korona pót­adó folyt be, ami az előirányzat 70%-át teszi ki. Ezen óv folyamán egyébként a város pótadó követelése 150 ezer K-ról szökött fel a közölt összegre. Hogy pedig ez a nagy hátralék nem csupán a háborús viszonyoknak szüleménye, hanem egyenes folyománya a köztartozások terén tanúsított és valóságos magyar betegséget képező teljes érzéketlenségnek és közönynek, ezt bőveb­ben indokolni felesleges. Sajnálatos tényként kell tehát megállapítani, hogy a város főjövedelmi forrását képező pót­adónak jókora százaléka elvész és igy a legkisebb gazdasági válság vagy közöny a városi háztartást alapjában képes megrendíteni. Másutt újabb pót- adó-kivetéssel szokták az óv folyamán előállott bevételi kevesbbletet fedezni és igy a p. o. erede­tileg 70°/o-os pótadó helyett a valóban fizetők újabb 10% pótadóí, esetleg ennél is nagyobbat fizetnek az adózni nem szeretők helyett. Ettől a radikális és a törvény szerint egyetlen helyes megoldástól azonban ezideig úgy a képviselő­testület, mint a városi tanács húzódozott, hanem a szomorú látszat elkerülése érdekében minden­féle pénzügyi műveletekkel, mint függő kölcsönök felvételével, alapok igénybevétele stb. igyekezett a deficit rémét elűzni. Ezek a pénzügyi tranzak­ciók okozták azután, hogy a városi házi pénztár csak az egyes alapoknak 103 ezer koronával, tehát fél évi pótadóval tartozik. Kétségtelen tehát, hogy ez az állapot hosz- szabb időn keresztül fel nem tartható, hanem kell, hogy addig is, mig a köztartozások fizeté­sének szükségessége a köztudatba átmegy, a ház­tartás jövedelmeit egészen más és egészségesebb alapokra kell fektetni. Lehetőleg olyan jövedel­mekre kell törekedni, amelyeknek csekély száza­léka vész el, de amelyek amellett nem jelentenek a fizető lakosság zömére újabb terheket. Ennek a célnak a városok nagyrószóben eddig sikerrel bevezetett házbérfillér-intézmény különösen megfelel. A házbórfillór, mint városi jövedelmi forrás, nemcsak hogy magában fog­lalja a fent vázolt előnyöket, hanem azzal, hogy házbérfillért olyanok is fizetni tartoznak, akik a városi közterhekhez mivel sem járulnak hozzá, ezen adónemet a városok háztartása terén egye­nesen kedvelttó tette és most Budapest székes­főváros példájára a legtöbb vidéki város is igyek­szik meghonosítani ezt az adónemet. Mi sem természetesebb tehát, hogy Ungvár város tanácsa akkor, amidőn a városi háztartásnak megreformá­lásához fogott, ezzel az adónemmel szándékozik a reformálást megkezdeni. A házbérfillér beveze­téséről szóló szabályrendelet el is készült, azt úgy a város tanácsa, mint a pénzügyi bizottság el­fogadta és az a következő közgyűlés tárgysoroza­tába fel is vétetett. A szabályrendelet tervezete szerint a házbér- fillór a lakások nyers bére után igazodik, lakások­nál 1—4%, üzleteknél pedig 1—6%-os fokozatos skála szerint. A házbérfillér a lakót terheli ugyan, azonban azt a háztulajdonos terhére Írják elő és azt ez is tartozik befizetni, akinek azután a házbér- fillóreket az egyes bérlők tartoznak megtéríteni. A házbórfillór az ingatlant terheli és házadók módjára az árveréseknél előnyös tételt képez. Ezen adónem tehát a háztulajdonosokra nem jelent új terhet, mert hiszen azt a lakók neki megtérítik, behajthatatlanság esetén pedig követel­heti annak a törlését is. De nem jelent új terhet á bérlőre sem, mert igaz ugyan, hogy a pótadón kivül egy eddig nem létező közszolgáltatást jelent, azonban azzal, hogy ezen közszolgáltatásban olyanok is részt vesznek, akik eddig a város terheihez mivel sem járultak hozzá, mint a tiszt­viselők, katonatisztek, szegényemberek, ezen adó­nem határozottan adócsökkentést jelent. Előnye továbbá, hogy ezen adónak nagyon csekély szá­zaléka vész el és a többi adónemekkel szemben sokkal eredményesebb kényszerítő eszközök álla­nak rendelkezésre, mert a háztulajdonos a házbór­fillór behajtása terén az őt megillető összes tör­vényes kedvezményeket igénybe veheti és ezen­felül a közigazgajási ut is rendelkezésére áll. Ami már most a javaslat pénzügyi eredmé­nyeit illeti, úgy erre nézve a következő adatok szolgálhatnak felvilágosításul: Ungvár városának nyers házbérjövedelme l millió 4 százezer koro­nát tesz ki. A 2%-os házbórfillór-átlag figyelembe vételével tehát körülbelül 25—30 ezer korona bevétel remélhető e téren, ami a városi 200 ezer K pótadó előirányzat 12—15%-ának felelne meg. Tehát a pótadó ennyivel volna kisebb ugyanazon kiadási tételek mellett. Bár számbeli adataink arra nézve nincsenek, hogy ház- és városi pótadó- mentessóget élvezőkre a nyers házbóralapból mennyi esik és hogy mennyi házbért fizetnek azok, akiken az adók egyáltalában be nem hajt­hatók, de tekintve, hogy Ungvár hivatalnok város, hogy városunkban az adózás behajtása tekinteté­ben vagyontalanoknak a száma nagy, úgy nem mondunk nagy "számot, ha az összházbérnek egy- harmadában állapítjuk meg ezeknek a házbóreit. Szóval legalább 10 ezer K-ra lehet taksálni azok­nak a házbérfillérót, akik eddig a közterhekhez mivel sem járultak hozzá. Hogy pedig ezen ösz- szegek befognak folyni, bizonyítja a tapasztalati tény, hogy a házbéreknek elenyészően kis szá­zaléka vész el. Mindezeknél fogva remélni merjük, hogy Ungvár városának adózó közönsége méltányolni fogja az új adónem előnyeit, megnyugvással fogja azt fogadni és a képviselőtestület meggyőződve annak szükséges voltáról, hozzáfog járulni ennek az adónemnek életbeléptetéséhez. Háborús világ. A 39—50 évesek pótsorozása. A honvédelmi miniszter értesítette a törvény­hatóságokat, hogy az 1877—1866. évben született, népfelkelésre kötelezettek újabb sorozását f. évi aug. hó 29-től szept. 21-ig terjedő időközben kell megtartani. Ahol az oroszok jártak. Az Ungmegyében elpusztított kárpáti falvak újraépítése. — Az UNG kiküldött munkatársától. — Mikor vonatunk füstölgő feje belefúródott az álmos, tikkasztó alkonyulásba, a köröttünk hall­gató fürtös hátú hegyek mint valami fantasztikus, mesebeli óriások hasaltak végig az Ung folyó partjainál. Hallgató szellemek mozdulatlan testei­nek látszott a kékbe vesző zöld felület és úgy rémlett, hogy talán éppen csak most feküsznek itt, holnap esetleg tovább cammognak panoráma- szerű elhelyezkedésükkel. Ez volt a milieu. A vonat már bóka tapintású hideg ködben görgőit a vízmosásos sziklafalak alatt, mikor Hajasdra értem. Az utazás tovább tengelyen tör­tént. A vékony inu, edzett mokány lovak csendes tempóban másztak fel az uzsoki országaira, mely nyugodt büszkeséggel nyújtózik végig a tavaly felrobbantott, de azóta újra helyrehozott hatal­mas viadukt alatt. A buján zöldelő természet takarója alól itt már látszanak az oroszjárás szomorú nyomai. Névtelen sirok itt is, ott is. Feldúlt tűzhelyek rendberakott kőmaradványai és a most épülő kárpáti házak mesterien szabályos és művészien csinos alakjai . . . Hogy is volt csak? Az orosz betörés, a rettentő harcok, a stra­tégia és a hadiérdekek vállvetve az oktalan van­dálizmussal, Ungmegyében összesen 86 lakóházat pusztított el. Ebből külön álló lakóház volt 42; lakóház és istálló egy fedél alatt 34; istálló és csűrrel egy fedél alatt 10. Különálló gazdasági épület elpusztult 67; középület 2, (a patakófalui g. kath. el. isk. és a csontosi izr. imaház.) Megrongált épület van: 93 különálló lakó­ház; lakóház istállóval és csűrrel egy fedél alatt 116; különálló gazdasági épület 153. Azonkívül megrongálódott 5 iskola és 3 más középület. Ennyi lett tehát az a kár, amit az ungi oroszjárás következmónyekópen a történelem szá­mára elkönyvelhetünk. * A kellő magasságból nézve (beálltam egy, az uzsoki hágón levő ágyufedezékbe) az épülő félben levő kárpáti házak faszin kazettákhoz hasonlítanak. Pontos méretek szerint épül valamennyi. Általában két típus van használatban. Az első a kisebb, középen beszögelő verendával, innen nyíló egy szoba, konyha és kamarával. A máso­dik ugyanez, de egy fedél alatt a kamara után istállóval. A házak alapja kő, mely a lejtős helyeken a három méter magasságot is eléri. Erre az alapra kerül a sima, egyforma vastag, fenyő-gerendákból összeillesztett falazat, arányos nagyságú ablak­helyekkel, mig a tetőzet különböző méretek sze­rint épül és kátránypapir-fedele lesz. E házak kívülről megmaradnak eredeti alakjukban, a falak szimmetrikus fabordái sokáig fognak még világítani a ködös éjszakákban. Belül azonban vakolással és meszeléssel fogják lak­hatóvá tenni. Lent az uzsoki völgyben áll a fűrésztelep, melyet az ungvári főerdőhivatal á kárpáti házak faanyagának elkészítésére emelt. Működési ideje körülbelül 3 év lesz, azontúl megszűnik. Egész­ben véve ilyen a kép. Hol napos, hol borús, csak az Ung hatarasznyi vize csacsog bele mono­ton értelmetlenséggel a szerb foglyok fejsze­csapásaiba és a rönköket vontató szekerek kínos nyikorgásába. Hogy milyen nem közönséges munkát mű­velnek mindezek, kitűnik már abból is, hogy pár ács, kőmives és asztalos mellett 70 szerb fogoly dolgozik napról-napra. (Napibérük 30 és 15 fillér, a munka minősége szerint.) Kilométerekre építe­nek teherálló utakat az Ung völgye alján, süppe- dókes mocsarak és ingoványok fölött úgy, mint mozdíthatatlan sziklák tetején a fa elszállítása végett. Épület-követ bányásznak magas hegyek oldalából egy gramm dinamit nélkül, csak úgy, csákányokkal. Rönköket hengergetnek, deszkát gyalulnak és ... és az a zsivaj, az a nehézkes megértetése egymásnak ... A bábeli nyelvzavar sem lehetett különb ... * A háborúban elpusztult kárpáti falvakat újraépítő orsz. bizottság ungmegyei akciója helyi vezetőségének szervezete a következő: A helyi vezetőség elnöke a főispán. A vezetőség szervei: A) A várm. alispánja, helyettesítésében pedig a főjegyző. B) A hegyvidéki min. kirendeltség vezetője, helyettese az ungvári m. kir. gazd. felügyelő. C) Az ungvári m. kir. főerdőhivatal és az ungvári m. kir. áll. erdőhivatal főnöke. Az akció tevékenysége egyfelől a gazdasági élet újraindítása érdekében mutatkozó szükségle­tek kielégítésének lehetővé tételére és szükség­szerű támogatására, másfelől a hadműveletek során elpusztult azon magán lakóházak újraépí­tésének támogatására irányul, amelyeknek tulaj­donosai lakóházaikat önerejüktől képtelenek újraépíteni. A gazdasági épületek újraépítésének támo­gatására, valamint a csak rongált lakóházak tala­Liiipimk mai száma 4 oldal,

Next

/
Thumbnails
Contents