Ung, 1916. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

1916-03-19 / 12. szám

U N G 1916. március 19. 2 (12. szám.) A koponya a szobránci országúitól mintegy 70 méternyire, füves területen, egy nagyobb rözserakás mögött találtatott. A hús már teljesen lefoszlott róla, — levált szép, gesztenyebarna haja is, csupán az agyvelő volt még a helyén. A koponya alakulata rendkívül szabályos, feltűnően szép fogsorral és az orvosi vizsgálat szerint az áldozat 20—21 éves nő lehetett. Nem messze a koponyától megtalálták egy jobb öltözékü ruthén nő teljesen szétmarcangolt ruháit, szoknyát, blúzt, menyecskés fejkendőt, harasztkendőt nagy rózsákkal, bélelt bőrbekecset, egy batyu maradványait, továbbá egy katona­tükröt, egy pár katona-keztyüt és egy tót irásu levelet. A közvetlen közelben levő kút- mellett pedig egy kék csuprot. A lej törzsének azonban sehol semmi nyoma nines. Ennyi adatból indul ki a nyomozás. Megjegyezzük, hogy a szóttépett ruhákon vérfoltok és állati fogtól eredő nyomok látszanak, amiből az következik, hogy a testet, — valószínű­leg a bűntény elkövetése után — valami vadállat, farkas, róka vagy vaddisznó tépte szét; — azon­ban teljesen érthetetlen, hogy akkor hová lettek a végtagok erős csontmaradványai, amiket min­denesetre semmiféle állat teljesen nem ehetett meg. A rendőrség emberei még vasárnap délután és este felásták az egész környéket, — kimerítet­ték a kutat, átkutatták a szomszédos házakat, de mai napig a koponya testének semmiféle nyoma nincs. Az esemény maga — az orvosi vizsgálat sze­rint — körülbelül 2—3 hónappal ezelőtt' történ­hetett. A vizsgálat energikusan és a legjobb irány­ban halad, adatait természetesen a nyomozás érdekében nem hozhatjuk nyilvánosságra, de talán rövid időn belül meg fogjuk tudni egy szegény asszony tragédiáját. .. Valahol pedig hiába várnak egy ifjú asszonyt, aki elment — és soha többé vissza nem tér . . . VÁROSI ÜGYEK. Visszalépés, lemondás. A képviselőtestületnek legutóbbi ülésén álta­lános feltűnést és méltó sajnálkozást keltett, hogy Bekény Aladár főerdőtanácsos visszalépett a kir. kincstár virilis jogának gyakorlásától; — most pedig arról értesülünk, hogy Árky Ákos képv. test. tag lemondott a szakbizottsági tagságokról, nevezetesen a pénz- és gazdaságügyi, a kórházi és a számonkérő bizotts. tagságról. Hogy e két visszalépés mit jelent a város közéletében, hogy mennyire hátrányos a városra nézve e két nemcsak hozzáértő, de munkakedv­vel és tekintéllyel is biró férfiúnak visszalépése, ezt csak azok tudják igazán mérlegelni és érté­kelni, akik a városi ügyek vezetésénél őszintén óhajtják a rendszer-változást, s akik a rendszer- változás szükségét meg is tudják indokolni. Igaz, hogy nem igen sokan vannak ilyenek, de ennek tudata még nagyobbá teszi a vesz­teséget, ami e két férfiú visszalépésével jár. Nem tudjuk, de nem is keressük az okokat, amelyek előidézői voltak elhatározásuknak. Mint a helyi közvélemény részbeni képviselői azonban megállapítjuk, hogy e lemondások határozottan a köz kárával fognak járni. Bízunk ugyan benne, hogy a legközelebbi polgármesterválasztás nemcsak személycserét fog jelenteni, sőt feltétlenül azok közé tartozunk, akik abban a meggyőződésben vagyunk, hogy az uj polgármester működésével egy uj éra fog be­következni s egy, a jóravaló törekvéssel telt egyén fog a polgármesteri székbe ülni, — mindamellett vagy tán épp ezért, kettős szükségét érezzük an­nak, hogy minden hozzáértő, lelkes, önzetlenül működni tudó egyén helyet foglaljon abban a testületben, mely a köz javát van hivatva előbbre vinni, s Ungvár város jövő fejlődését biztosítani. Mert csakis akkor lehet a városi vezetőség munkája áldásos, megnyugtató és kielégítő, ha az irányításra hivatottakat oly erők támogatják, akik nemcsak tudásuk- és szakértelmüknél, hanem egyéniségük teljes intaktságánál fogva is hiva­tottak a város képviselőtestületében szerepelni. És mert úgy Árky Ákos, mint Bekény Ala­dár ilyen erők, ezért sajnáljuk, — őszintén, igazán sajnáljuk visszalépésüket. Közgyűlés. A képviselőtestület e hó 24-én d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek napirendjéből kiemeljük a következőket: Elnöki előterjesztés. — A kereskedelemügyi m. kir. miniszter határozata a kövezet-vámszedési jog engedélyezési okiratának módosítása tárgyá­ban. — Dr. 'Sajó Elek v. főügyész jelentése az ungvári bútorgyár r. társaság cimének — ungvári villamossági r. társaság címmel leendő felcserélése iránt. — Ung vármegye alispánjának leirata az anyakönyvi hivatalba megfelelő kisegítő munka­erő alkalmazása tárgyában. — Arky Ákos bead­ványa, melyben 'a számonkérőszék, pénzügyi-gaz­dasági és kórházi bizottsági tagságáról lemond. — A pénzügyi és gazdasági bizottságba üresedésbe jött két tagsági és a jogügyi bizottságba egy tag­sági, a számonkérő székbe egy tagsági és a kór­házi bizottságba egy tagsági, szépészeti bizottságba egy tagsági, a szinügyi bizottságba egy tagsági helynek választás utján betöltése, valamint az élel­mezési bizottságba póttagok választása. HÍREK. Tájékoztató. Márc. 19. A Kath. Kör közgyűlése d. e. 11 órakor. 34. Városi közgyűlés d. u. 3 órakor. 86. A Társaskör közgyűlése d. u. 5 órakor. 38. Az Ungvári Fillérbank közgyűlése d. u. 8 órakor. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van mindén kedden este 6—7 óráig. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u 6—7. és vasárnap d. e 11—12 óráig. a Népkönyvtár nyitva van minden vasárnap délelőtt 11 —12*/a óráig. A magyarországi munkások rokkant- és ryugdij-egylé­tébe minden hónap 1-ső és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratás az ipartestiilet helyi­ségében. A szivar száz éves. Száz éves a szivar.' A dohányzásból a bagózáson keresztül fejlődött a sZiysfrózás, amelynek a legkiválóbb uralkodók és államférfiul^ hlyei voltak. Első helyen áll ezek közt Ferenc József : királyunk, aki a legerősebb dohányosok egyike volL Külön virgina-szivarokat készí­tettek az ő részére, amig oryosi tanácsra gyönge havanna minőségre kellett áttérnie, : A polgári és katonai körökben elpusztithatlan nép- szerüségü „vergóniá“-vat hadseregünknek Olaszországban állomásozó ezredei ismerkedtek meg 64 évvel ezelőtt. Akkor 4 fillér volt az ára, Az első dohányos egyházfők közül IX. Pius pápát s az osztrák földön született X. Pius pápát említjük. Elődje, a lángeszű XIII. Leó pápa alig dohányozott. X. Pius pápa az egjísZerübb, de erős szivarmennyi­ségeket' részesítette előnyben. IX. Pius pápa oly annyira szenvedélyes szivarozó voft egy időben, hogy a szivart még nyilvános kihallgatások során sem tette le s min­denkor bocsánatot kért illusztrisabb tisztelőitől a dohány­zásért. Szenvedélyes szivards > Konstantin görög király s kizárólag külföldi havannákat fogyaszt. Erős szivarozók voltak Bismarck, Gámbetta, Cávoin, Deák Ferenc, Liszt Ferenc, Baross Gábor. IX. Pius pápával történt meg egy nyilvános kihall­gatáson, hogy a kihallgatásra jelentkező egyik urat maga a pápa kínálta meg egy szivarral. A megkínált diplomata szabadkozott, hogy ő nétri • dohányos, köszöni, de az egyetlen bűnös hajlam, árrtSfj1 nincs meg benne, IX. Pius mosolyogva így szólt'erre;: .... ' — Ha a dohányzás bílnös hajlam volna, ön már régen behódolt volna annak.. — Március 15-iké. A köz- és magánépüle­teken elhelyezett nemzeti lobogók hirdették a sza­badság ébredésének najjját. A templomokban tar­tott istentiszteletek után az iskolák ünnepeltek. A íó'gimnázium tanulóifjúsága a nagy nap emlékéhez méltóan ünnepelte március idusát. Reg­geli 8 órakor mindkét szert. kath. ifjúság temp­lomba vonult. Az ünnepélyes istentisztelet után az ünnepély a jelzett műsor szerint folyt le a tor­nacsarnokban az összes Úanulóifjuság és nagykö­zönség jelenlétében. Az ünnepély szónoka: Legeza István VIII. o. t. mondott szépen kidolgozott be­szédet. párhuzamba állítva a 48-iki és a mostani nagy harcokat. A hazafias szavalatok, dalok és zeneszám szépen sikerültek. Az áll. polg. leányiskolában d. e. 11 órakor tartották a hazafias ünnepséget, amelyen nagy­számú közönség vett részt. Jelen volt Szentkereszty Tivadar kir. tanfelügyelő is. Az ünnepi beszédet Magyar Bálint r. katli. hittanár mondta; igen he­lyesen a munka szeretetél is hangsúlyozta tartal­mas beszédében s mindjárt fel is ajánlott egy ara­nyat olyan növendéknek, akinek virágos vagy ve­teményes kertje legszebb lesz a most következő nyáron. Estók Anna, Éerskovtcs Hermina, Romá- ne ez Mária, Szentkereszty Magda, Szik íny Kata­lin, Benedikt Elza szépen szavaltak, Herskovits Helén kedvesen énekéit’ Rein Erzsébet zongora- kisórete mellett, Pásztor Margit és Kende Mária szép készültséggel zongoráztak, az énekkar több darabot adott elő. Az izr. iskolában kedves és szépen sikerült ünnepélyt rendeztek nagyszámú közönség jelen­létében. Sikerült háborús vonatkozású szavalatok, dialogok, énekek töltötték ki a műsort. Az ünnepi beszédet Horovitz Mór igazgató mondotta. A íelső kereskedelmi iskola és a női keres­kedelmi szaktanfolyam növendékei Szilagyi S. Aladár igazgató vezetésével nagyszabású és bősé­ges tartalmú tarka estét rendeztek a „jótékony- ság“-ot csak szórakozás fejében gyakorló nagy­számú közönségnek. Első pillanatra szinte át sem tekinthető a gazdag változatú műsor, melyről meg­állapíthatjuk, hogy: „volt ott minden“. A katonai zenekar nyitánya után Kulik Árpád szavalata kezdte meg a műsort. Majd Zádor Jenő dirigálta végig a meglepő precizitással betanított „Nemzeti dal“-t, melyért hálásan szives tapsokat kapott. A „Censtohói legendát“ Rónay Margit szép szava­lata mellett Steinhardt Böske kísérte, ki különben az egész estét vógigzongorázta. Játékát megdicsér­ték. A „Censtohói legenda“ zenei része Schack Malvin értékes müve. A tehetséges zeneszerző leá­nya dr. Schack Béla felső kereskedelmi iskolai kir. főigazgatónak. Nagyon tetszett Auspitz Bianka szavalata is. A két felvonásos színdarab,’melynek „A magyar katona a mennyországban“ volt a cime, Sailer László, Szentimrey Endre, Mérő Miklós, Molnár Margit (aki utóbb igen szépen szavalt), Poklák Ernő, Sándor René, Szabó Ilona, Friedmann Bella és Kulik Árpád gondosan kidolgozott ala­kításaiban került színre. A közönséget meghatotta. — Herskovics Mariska énekeinek nagy hatása volt, úgyszintén Rottmann Bella, Klein Irén és Schwarcz Aladár kabaré-szerű szavalataiknak. Mindnyájan lelkes tapsban részesültek. Hallottuk azt is, hogy milyen lesz a világ 2048-ban, melyet prófétai előre­látással, fantáziával és vernei tudományossággal irt és részben fel is olvasott Szilagyi S. Aladár igazgató. Osztatlanul ünnepelték érte. Befejezésül ismét Zádor Jenő következett az ifjúsági vegyeskar élén, mely igen szép készültséggel az „Ezer év“ cimü dalmüvet adta elő. A közönség a „Rákóczi- induló“ pattogó akkordjai mellett oszlott szerte. Március 15-ike Tiszasalamonban. Felemelő volt az az ünnepély is, mely Tiszasalamon község minden szép és nemes iránt fogékony lakosságát gyönyörködtette — március idusán. — A műsort meglepő természetességgel előadott színdarab, al­kalmi költemények s énekek átérzett előadása tet­ték változatossá. Az elismerés koszorúja az ünne­pély erkölcsi és anyagi sikere érdekében fárad­hatatlan Sulyok Vilma h. tanítónőt illeti. A mint­egy 40 K tiszta jövedelmet jótékonycélra foditották. — Esküvő. Petrovay György ungvári m. kir. pénzügyi számtiszt f. hó 13-án esküdött örök hűséget Fekéshazy Margitnak, Fekésházy Gyula vármegyei árvaszóki elnök leányának Ungváron, a ref. templomban. A polgári összeadást Lorinczy Jenő alispán, az egyházi esketést pedig Komjáthy Gábor ref. lelkész végezte, — akik lendületes szavakkal üdvözölték az uj párt. A templomot szépszámú és előkelő közönség töltötte meg. Steiner Zsigmond kir. mérnök ma, vasárnap esküszik örök hűséget Budapesten Sajó Ilonká­nak, dr. Sajó Elek Ungvár város főügyésze leányának. Dezső Vilmos színművész, Krémer társulatá­nak tagja, f. hó 14-én tartotta esküvőjét Ungváron Sebestyén Saroltával. — Állami iskola Ligetesen a Szegedi Sza­badoktatási Egyesület jóvoltából. Szeged Sza­badoktatási Egyesülete a ligetesi, hajasdi és uzsoki harcokban elesett szegedi hősök iránt érzett ke­gyeletének azzal kíván maradandó emléket állí­tani, hogy az általa rendezett jótékonycélu elő adások és gyűjtések egész jövedelmét: 14.300 Kát a hadszínterek egyikén: Ligetesen felállítandó magyar tannyelvű áll. el népiskola építési céljaira ajánlja föl. A szép alapítványt a miniszter a nép­oktatás érdekében tanúsított e hazafias áldozat­készségért kifejezett köszönettel elfogadta s érte­sítette az Egyesületet, hogy elfogadja kikötéseit is. Ezek szerint az iskolának magyar tannyelvű­nek kell lennie, az 50 K-ával vagy annál nagyobb összeggel szereplő adakozók nevei az épület fa­lára helyezendő márványtáblán megörökittetnek és végül az uzsoki, hajasdi és ligetesi harcokban elesett szegedi hősök maradványai az áll. népiskola telkén közös sírban helyeztetnek el, mely fölé emlékoszlop kerül. Az iskola ünnepélyes megnyi­tásánál az Egyesület képviseltetni kívánja magát. Büszkék lehetünk a szinmagyar metropolis e gon­doskodására és büszkék arra is. hogy határainkat azok a szegedi magyarok védték, akik az elszen­vedett nagy véráldozatot a hazáért hozott újabb anyagi áldozattal toldják meg. E fényes tettel bi­zonyítván, hogy örökké ól az, aki a hazáért halt meg és hogy az igy elhalt hősök nevében hozott bármilyen nagy áldozat soha sem elég nagy ah­hoz, hogy a veszteséget méltón kifejezhesse. — Névnapmegváltás. Komjáthy Gábor egy­házkerületi tanácsbiró, ref. lelkész, nóvnapmeg- váltás címen 20 K-t adott a munkácsi gyermek- menhely ungvári telep-bizottságának. — Kérelem. A főreáliskola évvégi Értesítő­jében megörökíteni óhajtván az intézet volt tanít­ványainak háborús tevékenységét, tisztelettel ké­rem mindazokat, akik a háború kitörése előtt a reáliskola valamelyik osztályát elvégezték s most katonai szolgálatot teljesítenek: közöljék a lehe­tőség szerint minél előbb levelező-lapon vagy személyesen Kárpáti Ferenc főreáliskolai tanárral az összeállításhoz szükséges alábbi adatokat: 1. Név. 2. A végzett osztály. 3. Polgári foglalkozás. 4. Katonai rang és beosztás (harctér, iroda, kór­ház, stb.) 5. Kitüntetés. 6 Megsebesülés és fel- gyógyulás. 7. Egyéb nevezetesebb vonatkozás a hadiállapottal. 8.' A fronton harcoló, fogságba esett vagy meghalt oly bajtársukról tudott hir, ki a reáliskola tanulója volt. A íöreáliskola igaz­gatósága. — Mennyi segélyt fizettek ki Ungmegyé- ben? Az ungvári pénzügyigazgatóság melléren­delt számvevőség most készítette el az első évi számadást a vármegyében kifizetett hadisegélyek- röl. így megtudtuk, hogy 1914. augusztus havától 1915. június 30-ig Ungmegyében összesen 1,494.773 K 86 f hadisegélyt fizettek ki a bevonultak csa­ládtagjainak. Tekintve, hogy Ungmegye a kisebb vármegyék közé tartozik, — elképzelhetjük, micsoda horribilis összeget tesz ki az egész ország segó­'lyezóse.

Next

/
Thumbnails
Contents