Ung, 1916. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

1916-03-05 / 10. szám

U N G 1916. március 5. 2 (10. szám.) Az év folyamán 2 választmányi ülés, 1 köz­gyűlés volt. A háború tartamára az ügyek vitelé­vel megbízott végrehajtó-bizottság pedig három­szor ülésezett. A Fiókegylet főgondját képezte a tagok gyűj­tése. Ennek az akciónak meglett a kívánt ered­ménye, amint e számok mutatják: a taglétsíám 1914. aug. 1-én 101, 1914. dec. 31-én 177, 1915. dec. 31 én 274. Az 1915. évi szaporulat: 97. A vagyoni állapot a következő : Az 1915. óv folyamán bevétel volt 98151 K 39 f. Kiadás 95599 K 34 f. Tehát maradvány 1915. dec. 31-én 2552 K 5 f. Az 1915. év folyamán adomány címén be­folyt 5532 K 78 f, a háború kezdete óta 1915. dec. 31-ig 9858 K 59 f. Éhez járul még az 1914. kará­csony alkalmával összeadott 3104 K 68. f, továbbá az 1915. karácsonykor begyült 4387 K 52 f, úgy hogy a vármegye lakossága a Fiókegylet utján tagdijakon kívül a Vörös Kereszt céljaira kész­pénzben az 1915. év folyamán 9920 K 30 f-t, a háború kezdete óta összesen 17350 K 79 f-t ado­mányozott. A kisegítő-kórház a Szent Bazil-rend közép­iskolai internátusában helyeztetett el. A kórház igazgatója dr. Novák Endre. Mint orvosok szere­peltek : dr. Levy József, dr. Szilágyi József és dr. Hackl Sándor polg. orvosok, továbbá dr. Deutsch törzsorvos, dr. Zulavszky ezredorvos. dr. Virobisz, dr. Merz, dr. Pollacsek, dr. Lorenz, dr. Krätzer s.-orvosok a hadsereg részéről kirendelve. A 2. hadseregparancsnokság ittidőzése alatt katonai parancsnok volt dr. Deutsch Miklós törzsorvos. A kórház irodáját Gulovics Tivadar titkár, a gazdasági ügyeket Gasparik Pál gondnok vezeti, mig a konyha ellenőrzését áprilisig Fülöp Árpádnó, azontúl Gasparik Pálnó intézte. Ápolónők voltak a kórházban az év folya­mán hosszabb ideig : Dzurillay Mariska, Gulovics Tivadarné, Lehóczky Aladárnó, Nagy Szerén, Neviczky Ilona és Rópay Margit. Rövidebb ideig működtek e minőségben : Bánóczy rMargit, Csécsi N. Julia, Czapáry Lidia, Gulácsy Árpádné, Hoff­mann Miksánó Lánczy Antalnó, Mészáros Margit, Scsavniczky Mária, Tahy Endrénó, Virányi Mária és Volosin Olga. Az óv folyamán a kórház ápolt 1120 legényt és 357 tisztet, összesen 1477 katonát 4555 tiszti — 19938 legénységi, összesen 24493 ápolási napon. A háború kezdete óta 1915. dec. 31-ig ápolás alatt állott 1647 legény és 361 tiszt, összesen 2008 katona 4589 tiszti, 25455 legénységi, összesen 30044 ápolási napon. A háború kezdete óta a közgyűlés napjáig ápoltatott 364 tiszt, 1798 legény, összesen 2162 katona, 5007 tiszti, 30176 legény­ségi, összesen 35183 ápolási napon. Meghalt az 1915. év folyamán 1 tiszt, 5 legény, összesen 6. A háború kezdete óta a közgyűlés napjáig 2 tiszt, 7 legény, összesen 9, ami megfelel 0 43 %-nak. Más kórházból a Fiókegylet kérésére az ungvári kisegítő-kórházba küldtek át 48 legényt és 15 tisztet, összesen 63 ungmegyei illetőségű beteg vagy sebesült katonát. A 2. hadseregparancsnokság itt időzése alkal­mával márc. végétől junius végéig a kórházban nyert elhelyezést a 2. Armee fogorvosi ambula- tóriuma dr. Klug ezredorvos parancsnoksága alatt. Az ezredorvoson kívül még 5 technikus működött az ambulatóriumban. 1915. okt. 23 óta pedig a cs. és kir. 67. gy. e. fogtechnikai műterme ren­deztetek, be a kórházban. A műteremben dr. Reisz segédorvos felügyelete mellett Grünwald technikus dolgozik. A parancsnokság engedélyével a Fiók­egylet tagjai is látogathatják a műtermet A Fiókegyletnek van 106 kiképzett önkéntes vörös-keresztes ápolónője. Ezek a város összes kórházaiban elosztva teljesítettek szolgálatot. A 2. hadseregparancsnokság vöröskereszt főmegbizott- jának kérésére egy ápolónői különítmény ment Samborba, majd Lembergbe. A háború elején a Fiókegylet a pályaudvaron kötöző állomást ren­dezett be, miből idővel cs. és kir. betegnyugvó- állomás lett. Ez állomáson az ápolónői kirendelt­ség (vezető: Virányi Sándornó, tagok: Bródy Bólánó és Szoták Mária) egész éven át működött. Hogy milyen volt ez állomás forgalma, arról az alábbi számok beszélnek: Az év folyamán márc. 1-től aug. 31-ig a betegnyugvó-állomás utján az ungvári kórházakban elhelyeztetett 1557 tiszt, 60057 legény osztr.-magyar, 2272 külföldi katona. Áz állomáson keresztül ment és igy nem helyez­tetett el ungvári kórházban ez idő alatt 1434 be­teg tiszt és 32527 beteg legény. Vagyis márc. 1. augusztus végéig a betegnyugvó-állomáson meg­fordult 2991 tiszt, 92584 legény, összesen 95575 beteg katona. Igen fontos intézménye a Fiókegyletnek a tudakozódó iroda létesítése. A Rákóczi-utca 52. sz. alatti iroda a titkár vezetése alatt teljesen ingyen közvetíti az elhalt, eltűnt, fogságba került vagy megsebesült ungmegyei illetőségűek utáni tuda­kozódásokat, közvetiti a hadifoglyokhoz intézett leveleket és pénzküldeményeket. Végül az 1915. év karácsonyán a Fiókegylet az Ungmegye területén lévő beteg és egészséges katonák részére karácsonyfa-ünnepet rendezett, amikor a megye lakosságának áldozatkészségéből minden kórház és csapat diszes karácsonyfát és különféle szeretetadományokat kapott. A titkári jelentést egyhangúlag tudomásul vette az ülés. Dr. Fibiger Sándor t. pápai kamarás, főgimn. hittanár, a számvizsgáló-bizottság (dr. Fibiger Sándor, Medreczky István és Rácz József) nevé­ben jelentette hogy a bevétel volt: Athozat 1914-ről 4072 K 84 f, tagdijakból 792 K, a köz­ponttól előleg 4000 K, tápdijakból 81418 K 93 f, kamat 48 K 86 f, adomány és gyűjtés 5532; K 78 f, vegyes 2285 K 98 f, összesen 98151 K 39 f. Kiadas: A központnak előlegvisszafizetés 4000 K, A központnak tagdijrészesedés 666 K, kezelési költség 449 K 93 f, kórházi felszerelésre 3765'K 55 f, kórházi cselédség fizetésére 3597 K 98 f, kórházi kötszer és gyógyszerekre 1645 K.10 f, kórházi kőszén, tűzifa és villamáramra 6701'! K 39 f, kórházi élelmicikkekre 69282 K 86 f, kórházi vegyesekre 5490 K 53 f, Átvitel 1916-ra 2552 K 5 f, összesen 98151 K 39 f. A jelentés után jegyzőkönyvileg köszönetét szavazott a közgyűlés Gulovics Tivadar titkárnak, Volosin Ágoston pénztárosnak, Gasparik Pál gondnoknak, továbbá Fülöp Árpádnénak és Gas­parik Pálnénak, a két utóbbinak a konyha ellen­őrzéséért A választmányból sorshúzás következtében kiléptek: Bekény Aladár, Gébé Péter, Görgényi Adolfné, Gulácsy Árpádné, Hámos Aladárné, dr. Novák Endre, Reisman Arnoldné és Volosin Ágostonná. Újból megválasztották őket. * Az emelkedett hangulatban lefolyt közgyűlést nyomban választmányi ülés követte. Az alapsza­bályok 15. és 16. §-a a tisztikar megválasztását a választmány hatáskörébe utalja. A választást Lő- rinczv Jenő alispán, korelnök vezette. Eredménye a következő: elnök dr. Novák Endre, női társ­elnök Lőrinczy Jenőnó ; alelnök Bánóczy Béla; női alelnöktárs Virányi Sándorné; titkár Gulovics Tivadar; gondnok Gasparik Pál; jegyző Boldizsár Boldizsár; pénztáros Volosin Ágoston; orvos dr. Hackl Sándor. VÁROSI ÜGYEK Közgyűlés. — Febr. 29. — A február hó 29-iki, s ez évi első rendes közgyűlésen szinte lámpával kellett keresni a kép­viselőtestületi tagokat, oly csekély számban voltak jelen. De nem is csoda ; a testületnek majdnem egy harmada — és éppen a legszorgalmasabbja — hadban van, az itthonmaradottak nagy része pedig — miként nemrég dr. Molnár Mór kijelentette — csak akkor jön, ha — választás van. így esett meg azután az a fura dolog, hogy oly kérdést: legyen-e a városnak bolgár kertészete házi kezelésben vagy nem? 15 igen szóval 9 ellen döntöttek el. Ezen határozat ellen Gaar Iván azonnal felebbezést je­lentett be, s a bejelentett felebbezéshez azóta 15 képviselőtestületi tag csatlakozott. Érdekes vitát keltett a közgyűlésen, hogy virilis joggal felruházhatók-e az oly pénzintézetek és vállalatok, melyek ingatlannal nem birva, adó­jukat csakis üzleti jövedelmük után fizetik. Kende István vetette fel a kérdést; de mert a virilis név­sor már egy korábbi közgyűlésen nyert megálla­pítást, s a határozat Blanar Ödön által meg is felebbeztetett, a képviselőtestület a kérdés eldön­tését a felsőbb hatóságokra bízta, s tudomásul vette, hogy a kir. kincstár Zachár Jakabot, az Ungmegyei Takarékpénztár Sznistsák Nándort, az Iparosok Takarékszövetkezete Braunfeld Mórt, s özv. Reisman Bertalanná Balogh Mórt bízta meg virilis jogának gyakorlásával. Hozzájárult a képviselőtestület a tanács azon kérelméhez hogy az 1915. évi zárszámadások be­mutatása csakis április hó végén történjék, ameny- nyiben a városi uj leltár összeállítása hosszabb időt igényel. A Műmalom ellen indított per beszüntetését elrendelték, mert a Mümalom igazgatósága azon előzékeny határozatot hozta, hogy a malomból kiutalt, s legalább is egy-egy fuvarrakomány lisz­tet díjmentesen fogja a város által kijelölt helyre elszállittatni. A városi felső kereskedelmi iskola helyisé­géül kibérelték az ipartestület varga-utcai uj épü letét, mely úgy az iskola befogadására, mint az igazgató lakásául szükséges helyiségekkel bir. Tudomásul vették, hogy a városi házi és gyámpénztárban megtartott pénztárvizsgálat alkal­mával a legnagyobb pontosságot találta a vizs­gáló bizottság. A városi jövedéki hivatal vizsgálata alkal­mával tapasztalt szabálytalanságok megszünteté­sére tett polgármesteri intézkedéseket szintén tudomásul vették, s egyben kimondotta a képvi­selőtestület. hogy hasonló szabálytalanságoknak újabb megállapítása esetén a hivatal alkalmazottai­val szemben a legszigorúbban fog eljárni A zálogház megvizsgálásáról tett jelentésből örömmel győződött meg a képviselőtestület, hogy a pénzbőség itt is érezhető, amennyiben a zálog­tárgyak értéke erősen csökkent. Kisebb ügyek nyertek még elintézést. Ki lesz a rendőrkapitány? Amennyiben most már bizonyosra vehető, hogy a polgármesteri áliást egyhangúlag Berzeviczy István rendőrkapi­tánnyal fogják betölteni, a közönség erős érdek­lődését képezi, hogy ki lesz Berzeviczy méltó utódja. És ez érthető is. Úgy tudjuk azonban, hogy mindenféle kombináció még nagyon korai. Választások. A polgármesteri, számvevői, adó- és számtiszti állások az e hó 31-én tartandó köz­gyűlésen fognak betöltetni. A megrendszabályozott kéménysep ök. A rendőr- kapitány a kéményseprői alkalmazottak megfo­gyatkozott számára való tekintettel megtiltotta a kályhák, takaréktüzhelyek és ezek tartozékainak kéményseprők által való tisztittatását. Ott azon­ban, ahol a háziak ezen munkálatokat nem képe­sek végezni, ott csakis délután 4 órától végezhetik e munkálatokat a kéményseprők. HÍREK. Tájékoztató. Márc. 5. Az Ungvári Kereskedelmi és Iparbank közgyűlése d. e. 10 órakor. A Műmalom közgyűlése d. e. 11 órakor. Az iparosok takarék- és hitelbankjának közgyűlése d e. 11 órakor. IS. Az Ungvár—cebolnyai g. kath. temetkezési egyesület közgyűlése d. u. 4 órakor. Márc. IS. A felsó' kereskedelmi iskola hazafias ünnepélye este 1li8 órakor a színházban. 38. Az Ungvári Fillérbank közgyűlése d. u. 8 órakor. a Társaskör (Khh*í»ó) könyvtára nyitva van minden kedden este 6—7 óráig. A Ksrsskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u 6—7. és vasárnap d. e. 11—12 óráig. a Népkönyvtár nyitva van minden vasárnap délelőttit—12*/2 óráig. A magyírországi munkások rokkant- és k y ugdij-egy lé­tébe minden hónap 1-ső és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-iq van befizetés és beiratás az ipartestület helyi­ségében. Egy igazi hős. Hogy valaki a háború zivataraiban is valóságos karriert futhat meg, annak mindennél ékesebben szóló példája: Dely János tiszthelyettes gyors lendületben megtett pályája. Előhaladásának egyetlen előfeltétele magától érthetően az ellenség előtt mindenkor való bátor és vitéz magatartása volt. De minden diszitő jelzőnél és frázisnál szebben beszélnek a tettek, azért egyszerűen csak a legszükségesebbek fölsorolására szorítkozunk. Dely János tiszthelyettes, akit a maga rendkívül vakmerő, a legénységet lelkesítő s odaadó példaadá­sáért a legelsők között emlegetnek az ezred hősei között, rettenthetetlen hidegvérével, mindig Önként jelentkezve s többnyire a saját kezdeményezéséből, számos sikeres fegyvertényt hajtott végre, amelyeket lentebb fogunk ismertetni. Dely János a háború előtt mint c. őrvezető az ungvári hadkiegészítő parancsnoksághoz volt beosztva ir- noki minőségben. Mikor pedig a háború kitört, jószán­tából jelentkezett a harctérre s ilyen módon beosztot­ták a 66. gyalogezred 16. tábori századába. Mindjárt az első csatákban a legelsők elején vetél­kedett. Tomasovnál, ahol nehéz és dicsőséges harcot vívott az ungvári ezred, a 16. század azt az utasítást kapta, hogy foglalja el a szemközt fekvő magaslatok egy részét, amelyeket makacsul védelmeztek az oroszok. De az előretörés közben oly gyilkos tűzbe került a szá­zad, hogy a további előnyomulás teljesen lehetetlennek látszott. A rákövetkező lassú előredolgozásnál, egészen a rohamig, Dely őrvezető az elsők között volt, aki be­tört az ellenséges árokba, sok oroszt levágott s néhány bajtársával együtt 34-et foglyul ejtett. A tülekedésben Delyt egy golyó megsebezte a fején, de nem ment el a csatavonalból, hanem bekötözvén magát, tovább harcolt. A Magierovnál lefolyt csatában két emberével, mint összekötő járőr, pontosan irányított oldalozó tűzé- vel két gépfegyvert szalasztott meg, melyek kitűnő állá­sukból sikeresen lőtték a saját csapatainkat. Dely őrve­zetőt ekkor a bronz vitézségi éremmel tüntették ki. Később, október 23-a és november 3-a között rettentő csaták dúltak a Szán mindkét partján. Az ung­vári ezred ezúttal Rudniknál csatázott s különösen elfa­jultak a harcok a hírhedt rudniki kastély körül, mert ez a hatalmas kőépület fontos támaszpontja volt az egész szanmenti ütközet sorozatának. A viz nyugati partján állt az orosz is, a 66. gyalogezred is úgy, hogy a kastély a két rajvonal közé esett. A két csatavonal között azonban egy másik tömör gazdasági épület is he­vert, ahova — mint ezt Dely őrvezető megfigyelte — egyesével surrantak be az oroszok s ilyen módon készü­lődtek a mieink ellen való újabb támadásra. Dely ekkor, teljesen jószántából, mikor leszállt az esthomály, a körötte fütyölő golyók záporában az épületig csúszott előre, ott fölmászott a szétlőtt tetőre s onnan aztán a hasadékokon át megfigyelte, hogy a házban gyülekező orosz katonák és tisztek vannak, sőt az egyik kamrában két saját katonánk fekszik, a 25. gyalogezred­ből. Miután két foglyunkat megmentette, visszatért a lövészárokba s engedelmet kért hozzá, hogy az épület- csoportot a levegőbe röpíthesse. A következő éjszakán a házcsoportokhoz lopózott újból. A tetőre kúszva, az egyik üres kis kamrában el­helyezte a magával hozott ekrazitot, a vezetőzsinórt meg- gyujtva, leugrott a tetőről, egy közeli barázdába szaladt s ott megbújt. Az iszonyú robbanás után saját gépfegyvereink erős tüzet indítottak abba az irányba, a ház mögé, amerre a még életben maradt ellenség esetleg menekülni próbált volna. A menekülés esetleges irányát Dely őrvezető jelölte meg a géppuskás-osztag számára, még napközben. Dely őrvezetőt e vakmerő vállalkozása után sza­kaszvezetővé léptették elő s egyúttal az első osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntették ki.

Next

/
Thumbnails
Contents