Ung, 1916. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

1916-02-20 / 8. szám

ITngvár, 1916. február 20. 8 szám Nyilttér soronként 80 fillér. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min- ------- den csütörtökön. = MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség: Kazinczy-utca 1-ső szám, hova a szerkesztőséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: Segédszerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. = KIADÓ HIVATALI TBLBPONSZÁM 11. ’1 "= A patronage-ért. Irta: Boldizsár Boldizsár. A gyermek századában élünk. A gyermek- védelem és gyermekmentós terén alkotott intéz­mények után a mai kort igy nevezték el. De egy világháborúnak kellett jönnie, hogy e gondolat­nak tartalmát mélyítse s figyelmeztetésével szinte fenyegessen. .. Mert míg a gyermekvédelem súlypontja a rendes társadalmi életet előkészítő nevelésre esett, addig ez a tevékenység ma már mindinkább a mentés szükségessége felé hajlik. A tisztítónak elkeresztelt háború a gyermek- világban sok foltot hagyott maga után. Az első napok lelkestiltsége a hőstettekre és kalandokra vágyó gyermekek közül sokakat ra­gadott magával, akik bucsuzatlanul az átvonuló katonák sorába állva, járták az utakat, mig gyenge erejük bírta s elmaradtak egyszer, hogy az életet ott ismerjék meg, ahol az még a harcterek veszé­lyeinél is keserűbb: a nélkülözésben. A meneküléseknek is megvoltak a maguk elmaradt, eltolódott gyermekei, akikre az előb­biekhez hasonló sors várt. A harctérre mindsürűbben távozó apák háta mögött a családi fegyelem meglazult, felbomlott. Ott a gyermek szokatlan szabadságában az élet­nek ama ismeretlen részei felé fordult, amelyek­től addig az erős kéz még visszatartotta volt. Az ellenség által házikójából kiűzött s va­gyonkájából kiforgatott család megélhetési felté­teleit szintén másutt volt kénytelen megkeresni, ez az állapot pedig rendszerint szintén a család megoszlására vezetett. De a legtöbb kenyérkereső gyermek azok­ból került ki, akiket a szükség, nyomor és Ínség hajtott el maga, vagy akiket — ilyenek is van­nak — lelkiismeretlen hozzátartozóik küldtek el maguk, hogy a konyháravalót sovány keresmé­nyükkel gyarapítsák. Társadalmunk természetesen nem lehetett úgy berendezkedve, hogy az ilyen apró munka­keresőket elhelyezni képes legyen és mert bennök sem volt sok hajlandóság és képesség arra, hogy saját lábukon a tisztesség utján megálljának, rá­tértek a kenyérszerzés amaz útjára, amely az el­követett büntettek révén a büntetőbíróság ajtaja felé vezetett. Néhány rövid pillanatra kell csak betekinte­nünk a fiatalkorú bíróság háborús statisztikájába és meg kell döbbennünk afölött, hogy mennyi eltulajdonítás, lopás, csavargás, kéregetés, koldu­lás, sőt gyújtogatás és prostitúció van ott elköny­velve a mi ifjúságunk egy részének terhén! És ha ismerjük a falusi nép gondolkodását, amely az ilyen kártevőkkel szemben nem fordul a törvényes megtorlás útjára, hanem — ha szerét teheti — önkezűleg vesz rajta valamelyes elég­tételt s ezzel az ügyet végleg elintézettnek is te­kinti, úgy elhihetjük, hogy ez a statisztika nem teljes. Annyira nem teljes, hogy az összes bűn­eseteknek kicsiny százalékát kell benne feltéte­leznünk csupán. Ez a kép fenyegetően komoly. A veszélyt azonban fölismerték már a Patronage helyi vezető emberei s egyetértésben a népnevelést irányitó kir. tanfelügyelővel, az orvoslás eszközeit máris keresik. Örömmel adunk hirt erről. Örömmel, hogy ez az intézmény ma fokozottan nehezebb, de szebb és nemesebb feladat megoldására vállal­kozik akkor, amikor nemcsak a társadalmi és közrend megszaporodott jövő ellenségeit akarja megjavítani, amikor nemcsak a jövő nemzedék közbékéjét kívánja biztosítani, hanem — ami talán a legnemesebb — meg akarja tisztítani a mai [ nagy időket attól a salaktól, amely e kornak —• ha szoros tartozékává válnék, — örökös szégyen­foltjává is válnék egyúttal. Avagy ki merne szem­benézni azzal a néma szemrehányással, amely a hazatérő családapák részéről mindnyájunkat érne, amiért hátrahagyott gyermekeiket elzülleni en­gedtük anélkül, hogy annak megakadályozására csak a kis ujjúnkat is megmozdítottuk volna ? Örömmel üdvözöljük tehát a mentés tervét! Háborús világ. A katonák házasságkötése. Legújabb kimutatás szerint a házasodók leg­nagyobb része a katonák sorából kerül ki. Most a hadügyminiszter rendeletben intézkedik a tény­leges szolgálatot teljesítő katonák házasságkötési jogáról. E szerint a tényleges szolgálatra bevonult katonákat, ha törvényes idejüket leszolgálták, nép­felkelőknek kell tekinteni és nem szabad akadályt gördíteni házasságuk elé. Levél orosz hadifogságból. Dr. Frölich Zoltán szobránci ügyvéd levelet irt szülőinek Irkutzból. Közli, hogy többi tiszttár­sával együtt egészséges és hogy az orosz ható­ságok bánásmódja ellen nincs kifogásuk. A levél 28 nap alatt érkezett Nagymihályba. Hangverseny.^ A Magyar Vöröskereszt Egylet ungmegyei fiókja kisegítő kórházának javára folyó hó 12 és 13-án nagystílű és szépen sikerült hangverseny volt a városi színházban, melynek bőséges és disztingvált műsora a legkényesebb igényeket kielégítette. Általánosnak látszott az a felfogás, hogy Ungvár közönsége a hangversenyek iránt még ma is közömbös, de ezt a felfogást fényesen meg­döntötte az az erkölcsi és anyagi siker, mely ezt a vállalkozást koronázta. A gazdag változatú műsor általában két részre osztható. Az egyik a szavalatok és ének­számok, a másik a cs. és kir. 67. gyalog­ezred zenekara finoman beillesztett hangverseny­darabjainak sorozata volt. Már maga a Bradács Gabriella gyászjelmezes fellépése meglepett. Megjelenése döbbenetes ko­molyságot hintett a közönség közé. Nagy gonddal kidolgozott hanghordozása a sóhajos imának meg­felelően érvényesült. Nemkülönben jó volt a Virányi Erzsébet Przemysl c. melodrámája, melyet igyekezettel ki­sért Konvicska József. Ez az érzelmek húrjain játszó szöveg frappáns befejezésével meginditólag hatott. Majd két német szövegű dal következett, me­lyeket Repesik Géza zongorakisérete mellett Olariu Titus énekelt, kinek szép baritonhangján kivül, nagy lélekzetteknikai bravúrral, de önkényesen áradozó stílusban előadott dalait a közönség fre­netikus tapssal honorálta. A műsornak egyik kiemelkedő énekszáma volt a Kende Eleonóráé, kinek a lelkekbe markoló szövegen kivül, segítségére volt a Schubert-dal gyöngéd romantikája, úgy szintén a magyar da­lok közvetlensége, melyekkel szépen bebizonyí­totta, hogy az ének subtilis érzésvilágában is otthonos. Zongorán Konvicska József kísérte. Ujdonságszámba ment a scenirozott Zerko- vitz-dal, melyet dr. Griczmann Gyula adott elő, puha, férfiasán tömör és routinosan hajlékony hangjával, úgy, hogy mikor ismét kigyultak a fehérfényü csillárok, sok szemben könny csillo­gott. A közönség meleg szívből fakadó tapssal hálálta meg az élvezetet. A műsor igazán kimagasló részei a katonai zenekarnak páratlanul szép darabjai voltak, me­lyek közül egy magának Dostal Armand karnagy­nak elragadóan gyönyörű kompozíciója volt. A közönséget különben a Boccherini me- nuette-je kapta meg a legjobban s csodálatos mohósággal szívta magába a táncra izgató könnyed akkordok bonyodalmasán váltakozó áriáit. A hangversenyt Dostalmák „Torreádor in­duló“ ja fejezte be, melynek ideget korbácsoló Lapunk mai szám». 6 oldat. v forró zenéje a nagyszámú kar művészi játéktech- nikája révén elsőrangú élvezetté emelkedett. A gyönyörű hangverseny rendezése Lőrinczy Jenőné és dr. Virányi Sándornó nemes idealiz­musát és fáradhatatlan tevékenységét dicséri. Elismerő említést érdemel maga Dostal Armand karmester, kinek diszkrét, határozott di­rigálása szépségeiben hozzájárult a darabok sike­réhez; mert az ember úgy érezte, hogy az egész hatalmas zenekar szereplő tagjainak egyetlenegy vérkeringése volt s mindegyikőjük játékába bámu­latosan biztos taktussal egy szív lökte a vért: a Dostalé ... — rp. — Egy érdekes levél az orosz fogságból. — „Legyenek nyugodtak élünk, remélünk és várunk.“ — Ritka esetben hoz a posta hadi foglyainktól hosszabb levelelet. Mindössze pár soros levelező­lapok jönnek a messzi Oroszországból. Ezekben a levelezőlapokban hős fiaink csak arról adnak hirt hozzátartozóiknak, hogy élnek és egészsége­sek. Éppen ezért a legnagyobb csodálkozással vettük dr. Illés Brúnónak hosszú levelét, mely­ben fogságba jutásáról, élményeiről ad hirt érde­kes sorokban. A levél tartalma — egyes részek kivételével — igy hangzik: Krasnojarsk, 1916. január 1. B. u. é. k. Üdvözlöm az összes ismerőseimet és akik irántam érdeklődnek. Sokat mesélhetek majd a harcokból, nélkü­lözésekről, hőség, por, eső, hideg és borzalmas­ságokról az ostrom alatt; rengeteg marsirozások, őrszolgálat, árok báni élet, hónapokon általi lóhus- evésről, az emberek egoismusáról és a rengeteg ok millió értékek, melyek nagy fáradsággal és költséggel évek hosszú során át építettek, azok < lpusztitásáról. Egyetlen egy nap sem voltam iekvő beteg, minden strapát játszva leküzdöttem, ílohse hittem, hogy képes volnék még most is í rkokat oly könnyen átugorni. A kirohanásokban részt vettem, „Signum laudis“-ra felterjesztettek. ‘ 0 napig utaztunk a vasúton. — San, Dnjeper, l’olga s 3 nap gőzhajón, ez remek szép utazás 1 olt. Azután az Ural hegységen át Ázsiába (8 na- >ig tatároknál szánkán mentünk). Voltunk Moszkvában, Kazánban (igen szép i áros), Samara, Siran, Tyetyuschiban 3 hétig. Jól érkeztünk. Meghíztam, csak a hajam egé- i sen megőszült. Tiszti bánásmódban részesülünk, étálni mehetünk, ameddig csak akarunk, de 40 >k hideg miatt fél óránál tovább nem lehetünk aponkint a szabadban. Ha orkán, meg számum í incs, megjárja. — Tejünk összefagy. Délelőtt : Mg sötét van és délután 3 órakor ismét; ellen- 1 en nyáron még 11 órakor világos van és 1 óra < fél után már ismét világos. A Volga kétszer oly széles mint a Duna és i Jennissei a világ 3-ik nagy folyama. Utaztunk Przemysl, Lemberg, Brody, Pod- alaciszka, Kiew, Moszkwa, Penza, Kazán, Tye- usi, Samara, Sisrán, Uffa, Kurgán, Omszk, Csel- j binszk, Noro, Nikolajevszk, Acsinszk, Kraszno- j rszk, közel a kínai mandzsuriától. A világeseményekről van tudomásunk. Olasz f rditásokat olvasunk. Legyenek nyugodtak: élünk, i mélünk és varunk. Dr. Illés Brúnó, főhadnagy. — Megvan a vasárnapi munkaszünet. A k íreskedelemügyi miniszter e hó 5-én kelt rende­li tóvei hatályon kivül helyezte a háború kitöré- s kor a vasárnapi munkaszünet felfüggesztése ti rgyában kiadott rendelkezését és az ipari és k íreskedelmi árusításra és az elárusított cikkek h zhoz szállítására nézve a háború előtti gyakor­it ot állította vissza. Az eddigi enyhe tél folytán v rható jéghiányra való tekintettel megengedi a ónban a miniszter, hogy f. évi junius 1-től szép­ít nber 15-ig a napi élelmezési cikkek árusítása a h nyomólag ezek árusítására berendezett üzletek- b 1 este 6 órától az illető helyen megállapított z; róráig, legkésőbb este 9 óráig végezhető legyen. 54. évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . 8 K. Negyedévre . . 2 K. Félévre ........4 K. Egyes Szám 10 fillér Amerikába: Egész évre 10 korona 60 fillér. Ung vármegye Hivatalos Lapjával együtt: Egész évre . . 14 K. || Félévre ..........7 K. Negyedévre .... 3 K 50 f.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents