Ung, 1916. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
1916-06-25 / 26. szám
26. szám 54. évfolyam. Ungvár, 1916. junius 25. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . 8 K. Negyedévre . . 2 K. Félévre ........4 K. Egyes szám 10 fillér Amerikába: Egész évre 10 korona 60 fillér. Ung vármegye Hivatalos Lapjával egyfitt: Egész évre . . 14 K. || Félévre ..........7 K. Negyedévre .... 3 K 50 f. Nyilttér soronként 80 fillér. HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése elmére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min- ■■ den csütörtökön. 1 ■ TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ÄZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazinczy-utca 1-ső szám, hova a szerkesztőséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő: DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. = KI ADÓHIVATALI TBI.EPONSZAM U. - ■ Háborús világ. Kedvezmény az éltesebb népfaikeiőknek. Az óltesebb nópfölkelők, kik helyi szolgálatot teljesítenek : a hadügyi kormány rendeletéből ezután, ha a katonai (helyi) szolgálattól szabad idejük marad : polgári ruhában folytathatják béke időben való üzletüket, munkájukat. Nagy örömöt hoz ez a rendelet az öreg népfelkelőknek, mert úgy tudjuk, hogy eddig ettől a kezdvezménytől el voltak tiltva, inóg ha elég szép szabad idejük akadt is. Aki ezentúl (az óltesebb népfelkelők közül) katonaruhában fogja üzletét, munkáját folytatni: a legszigorúbb büntetésben részesül A háztartási fémtárgyak requirálása. A honvédelmi miniszter elrendelte a háztartási fémtárgyak beszolgáltatását. Ennek érteimé ben be kell szolgáltatni az összes vörösréz, sárgaréz, nikkel, bronz és tombak házi edényeket és fölszerelési tárgyakat. Ilyenek: a főzőedények, üstök, fazekak, lábasok, serpenyők, kannák, sütő formák, hűtők, tálak, tálcák, gyertyatartók, mozsarak, mozsártörők, habüstök, mosóüstök, vízmelegítők, víztartók, fürdőkádak, parázstartók, kályha előtétek, szenesládák, csak a függöny- és szőnyeg- rud, valamint a fogantyú és védőrud lesz kivétel. Maga a requirálás 3—4 hót múlva lép életbe, amidőn minden törvényhatóság területén, tehát az összes városokban, községekben és egyéb lakóhelyeken féinátvóteli bizottságok fognak megjelenni, amelyek a polgároktól a felsorolt fémtárgyaikat hadicélokra haladéktalanul átveszik. E tárgyak azonnali beszolgáltatása alól csak a mosó- ós főzőüst kivétel, amennyiben ezek csak akkor szolgáltandók be, ha a tulajdonos pótüstről már gondoskodni tudott. Amennyiben nem tudott, úgy a fómátvételi bizottságnál egy megfelelőt meg kell rendelnie és rózüstjót csak akkor köteles beszolgáltatni, ha a megrendelt pótüstöt megkapta. A requirálás időpontjait plakátok utján tudatják és ez időponttól kezdve a szóban forgó tárgyakat önkéntesen beszolgáltatni már nem lehet. Vagyis amig a requirálás időpontjáig mindenkinek módjában van fémtárgyait bármely fómbeváltónál a hatóságilag megállapított árakon készpénzfizetés ellenében beváltani, addig a requirálás időpontján túl inár csak tetemesen kisebb árakon és nem készpénzfizetés, hanem utalvány ellenében kénytelen azokat a hadsereg rendelkezésére bocsátani. Mindenkinek érdeke, hogy háztartási tárgyait a fómbeváltóhelyeken a rendelkezésre álló pár hót alatt önkéntesen beszolgáltassa és azoknak pótlásáról idejekorán gondoskodjék. A sorozáson be nem vettek és katonaságtól szabadságoltak igazolványaikat állandóan hordják magukkal, mert az ötven éven aluli korban levőket a katonai, csendőri és rendőri kiküldöttek még az utcán is igazolásra szólítják fel. Ä tisztviselők helyzete. — Értekezlet. — A tisztviselők helyzete, amelyet a hosszantartó háború teremtett, szinte elviselhetetlen. De éppen úgy mondhatjuk azt is, hogy kétségbeejtő. Ehhez nem kell egyéb magyarázat, mint az, hogy a tisztviselő ma is olyan nagy — helyesebben: kicsiny — fizetéséből él, mint a háború előtt, pedig ma már egyes cikkek árai 400, sőt több százalékkal is emelkedtek. Az áll., törvényhatósági és községi tisztviselők hatalmas tábora megmozdult. Anyagi helyzetének javítását óhajtja. Egyes városok tisztviselői a*közös veszedelemben egyesülve, önérzetesen kívánják a tisztességes megélhetéshez szükséges anyagi támogatást. Legmegfelelőbb határozattal léptek fel a nyíregyháziak, az ő munkálatuk alapján hozzák meg határozataikat más városok tisztviselői. Az ungvári tisztviselők f. hó 23-án tanácskoztak. Lőrinczy Jenő alispán hivta őket össze a vármegyeháza nagytermébe. Hálás köszönettel fogadták a tisztviselői karok az alispán hivó szó zatát, aki sokoldalú elfoglaltsága mellett is szakított időt, hogy a tisztviselők anyagi helyzetét megvitató értekezletet összehívta és vezette. Az értekezleten mintegy száz tisztviselő jelent meg. Képviseltették magukat: a vármegye, fő- szolgabiróság, kir. járásbíróság, pónzügyigazgató- ság, a mellé rendelt számvevőség, adóhivatal, pénzügyőri biztosság, a különböző fokozatú iskolák, főerdőhivatal, áll. erdőhivatal, erdőfelügyelő- ség, államópitészeti hivatal és város. Az alispánt lelkes éljenzéssel fogadták a tisztviselők. Az elnöklő alispán megnyitóbeszédében utalt arra, hogy a küzdelmes harcok a tisztviselőket súlyos helyzetbe sodorták. A háborúból mindenki hasznot húzhat, egyedül a tisztviselők szenvednek miatta anyagilag. Hogy a helyzeten javíthassanak, szükséges a tömörülés, a szivben, lélekben egyesülés, hogy a kormányt felkérhessük : ezen a kétségbeejtő helyzeten változtatni szíveskedjék. A tisztviselők is harcolnak, dolgoznak, de munkát éhséggel nem lehet teljesíteni. Ezért bármilyen súlyos anyagi helyzetben van is az ország, mégis kénytelen a kormány a tisztviselőkről gondoskodni, ha nem akarja, hogy a tisztviselői kar leszálljon a piedesztálról, amelyen áll. Nekünk ungmegyei tisztviselőknek már csak azért is jogos a kérésünk, mert mi a háború folytán többet szenvedtünk, mint a beljebb fekvő vármegyék tisztviselői. Az éljenzéssel fogadott megnyitó után Ber- zevic/.v István polgármester szintén alaposan megvilágította a tisztviselők helyzetét. A kormány gondoskodik rólunk úgy, hogy megadja az eddigi háborús segélyt, de nem 10, hanem 12 hónapra. Ez a rideg felfogás csak azért történhetett meg, mert a helyzetet nem festettük olyannak, mint amilyen. Mindenki át tudja hárítani a drágaságot, csak a tisztviselők nem tehetik ezt. Helyi bajok is sújtanak bennünket, például a famizéria. Dr. Zombory Dezső, aki az alispán kérelme folytán a jegyzőkönyvet vezette, felolvasta a nyíregyháziak memorandumát. Hibbján János erdőtanácsos derűt hozott a komoly tárgyalásba. Rámutatott arra, hogy az élelmiuzsorások falun összevásárolnak mindent, azért nem kerül élelmicikk az ungvári piacra. Ezeket csukják le és hadijogon csapjanak rájuk huszonötöt. (Általános derültség.) Lőrinczy alispán kijelentette, hogy azonnal a legszigorúbb utasítást adja ki a főszolgabiráknak s azok által a csendőrőrsöknek, községi elöljáróságoknak az ellenőrzésre. Legyenek meggyőződve — úgymond — hogy egész passzióval fogom üldözni az élelmiszer-uzsorásokat. {Éljenzés.) Pap János kedvezményes fát kór a tisztviselők részére. Bekény Aladár azt magyarázza, hogy miért szökött fel a fa ára. A fa tőórtóke köbméterenként most is 2—3 K közt mozog, éppen úgy, mint a háború előtt. Miután a munkabérek 50%-kal emelkedtek, azért 15 K jelenleg a fa ára. ígéri, hogy úgy maga, mint a hivatal mindent megtesz a közönség érdekében. Dr. Korláth Endre azt kivánja, hogy a Hadi- termény-Bank — különböző jutalék felszámítása nélkül — a törvényhatóság első tisztviselőjének utalja ki a terményeket. Bánóczy Béla az egész mozgalom sikerét — nagyon helyesen — abban látja, hogy az országgyűlésen legyenek szószólói a tisztviselők igazságos ügyének. Lőrinczy elnök a feszólamlásokat összefoglalva, határozatilag kimondja, hogy memorandummal fordul a tisztviselői kar a kormányhoz, külön a belügy-, földmivelésügyi és kereskedelmi miniszterekhez. A memorandumot Bánóczy Béla. Bekény Aladár, Berzeviczy István, dr. Korláth Endre és dr. Zombory Dezső készítik. Miután Pap János megköszönte az alispánnak, hogy az értekezletet összehívni és vezetni szíveskedett, az értekezlet az alispán éltetésével véget ért. Miért drága nálunk a hús? A földmivelésügyi m. kir. miniszter 34943/III. fő. 1. ü. o. 1915. szám alatt Ung vármegye alispánjához a következő leiratot intézte: 1913. évi november 18-án kelt 9097. számú jelentésére, melylyel Aronovics Manó és Lipót gerónyi mészárosok kérvényét hozzám pártolólag felterjesztette, további megfelelő eljárás végett értesítem alispán urat, hogy nevezettek kérelmére mészárszékük sajátos fekvését figyelembe véve és a közélelmezési viszonyok javítását szem előtt tartva, kivételesen megengedem, hogy az általuk forgalomba hozott húst ne csak ungvári magán- fogyasztók, de ottani közfogyasztók részére is a húsvizsgálati rendelet 114. §-ában megszabott darabolástól eltórőleg is áruba bocsáthassák. Budapest, 1915. december hó 5-ón. A miniszter helyett: Ottlik, államtitkár. Ezt a miniszteri leiratot Ung vármegye alispánja 1915. dec. hó 21-óről keltezve 10313/1915. szám alatt közölte az érdekeltekkel s minden valószínűség szerint Ungvár város rendőrkapitányságával is. Erről a miniszteri intézkedésről én mitsem tudva, az ez évi május hó 30-án tartott városi közgyűlésen azon indítványt terjesztettem elő, hogy engedtessék meg a várossal egy beszedési kört képező Radvánc közsógbeli mészárosoknak, hogy a városéval azonos fogyasztási adó lefizetésének kötelezettsége mellett a Radvánc községi vágóhídon vágott állatok húsa (az ottani húsvizsgáló kellő lebélyegzése után) Ungvár városába szabadon és minden további városi állatorvosi vizsgálat nélkül behozható és itt értékesíthető legyen. A képviselőtestület ez indítványomat — a polgármester ellenzése folytán — nem tárgyalta; a polgármester felkérésére azonban ez indítványt Írásban benyújtottam hozzá; melyre a tanács junius hó 8-án a következő véghatározatot hozta: Ad 3250/1916/1. sz. Ungvár r. t. város tanácsától. Gaar Iván képviseleti tag javaslata a Rad- váncról behozott húsoknak az állatorvosi vizsgálat alól mentesítése iránt. Véghatározat. A javaslatot a városi tanács teljesíthetőnek nem tartja, mert ez ellentétben áll a törvényekkel és miniszteri rendeletekkel. Tekintettel azonban arra, hogy szóbeli panaszok emelkedtek fel abban az irányban, hogy a vidéki húst az állatorvosi vizsgálat megdrágítja, elrendeli a városi tanács, hogy a városi állatorvos a vágóhídon, mint eddig is, úgy ezután is ingyenesen tartozik a behozott állatot megvizsgálni és amennyiben a vizsgálatot másutt tartja meg, azért sem szedhet díjazást. Azonban a vizsgálatot a vágóiadon kivül és vágási időn túl nem tartozik foganatosítani. Miről Gaar Iván képviseleti tag és Darvas Adolf állatorvos órtesittetnek. Ungvári, a városi tanácsnak 1916. évi junius hó 8-án tartott üléséből. Berzeviczy, Fekésházy, polgármester. y. főjegyző. Tehát dacára, hogy a miniszter külön városi állatorvosi vizsgálat megejtése nélkül megengedi a gerényi (radvánci lakos) mészárosoknak a húsbehozatalt, a városi tanács mégis külön városi vizsgálathoz köti. És dacára, hogy úgy a miniszter, mint a tanács megengedi a behozatalt, nemes rendőrségünk e hót folyamán mégis vidéki s a hatósági hússzékben kiárusitandónak akarta kijelenteni azt a gerónyi húst, amit Ungvárra — a miniszteri rendelet alapján — közfogyasztásra szállított be az erre miniszteri engedélyt nyert mészáros. Tehát rendőrségünk nem megkönnyíti, hanem megnehezeti a közönség helyzetét azzal, hogy tán nem ismerve a miniszter fenti rendeletét, mindenáron meggátolni igyekszik a gerónyi (radvánci) húsbehozatalt. Úgy a város képviselőtestülete, mint a törvényhatósági bizottság szükségesnek mondotta ki Radvánc községnek Ungvár városával való egyesítését. A mi határozataink értelmében tehát Radvánc és Gerény község egy része, épp az, ahol a mészárszékek vannak, már Ungvárnak tekinthető. Rendőrségünk eljárása azonban éppen nem igazolja, hogy a hozott határozatoknak barátja lenne s ebből eredő azon eljárása, hogy a gerényi mészárosokat korlátozni igyekszik a minisztertől nyert jogaik gyakorlásában, oka az ungvári húsdrágaságnak is. • Gaar Iyán> Lapunk mai uáma 4 oldal.
