Ung, 1915. július-december (53. évfolyam, 27-52. szám)

1915-11-28 / 48. szám

1915. november 28.

U N G

(48. szám) 3

magának Dostal Herman karnagynak vezetése mellett. Befejezésül „A postásfiu és húga“ cimü énekes bohózat nevettette meg frappáns fordulataival a közönséget, mely azzal a tudattal oszlott szét, hogy Krómer Sándor társulata éppen úgy, mint a katonai zenekar dicséretre méltót produkált és a nemes cél érdekében tett fáradozás — köszönetét érdemel.

Az est tiszta jövedelme 707 K 36 f. volt, melyben a következő felülfizetések is bennszerepelnek: Fincicky Mihály 10 K, Berzeviczy István 4 K 80 f, Sziniigyi bizottság 10 K, Bornemissza Zoltán 2 K 40 f, Kaszinó-asztaltársaság 4 K. Mérő Vilmos 3 K, Berkes B. 1 K, Klein N. 1 K, Salamonovits 1 K, Grünfeld S. 1 K, N. N. 16 f, egy kis fiú 1 K, Weiner I. 3 K, Róza néni 4 K, dr. Ackerman Fü- löp 3 K, Reichard I. 2 K, összesen 51 K 36 fillér. Dijaikat a jótékonyáéi iránti szivességből elengedték : a cs. és kir. katonai zenekar, a villamos müvek igazgatósága, Krémer Sándor színigazgató, Székely és Illés nyomda, továbbá a rendező, pénztárnoknő, szinlapragasztó, a városi tűzoltóság és a színtársulat. Fogadják érte a társadalomjne- leg köszönetét.

— Esküvő. Choma Viktor tanúim, végzett papnövendék f. hó 23-án vezette oltárhoz néhai Manajló Tivadar volt cseleji lelkész és Jaczkovics Mária kedves leányát Marcsukát Alsódomonyán.

—Meghívó. Az Erzsébet leényárvaház növendékei f. évi december hó 2-án d. u. 5 órakor a vármegyeháza nagytermében a rokkant katonák javára színdarabbal egybekötött kabaré-előadást rendeznek, melyre e lap olvasóit tisztelettel meghívják. Belépőjegy az 1—IV. sorban 2 K, a többi ülőhely 1 K, állóhely 40 f, karzatjegy 20 f. Felül- fizetéseket köszönettel fogadunk és a hírlapokban nyugtázunk.

— Igazgató-tanácsi ülés. A siketnémák ungvári áll. s.-intézetének igazgató-tanácsa e hó 28An, azaz vasárnap d. u. 3 órakor ülést tart a vármegyeháza alispáni hivatalában.

— Szomráky István meghalt. A 48-as honvédek egyik legöregebb tagja, városunk társadalmának hosszú időn át közbecsült alakja, Szomráky István, ügyvéd, 48—49 iki ny. honvédhadnagy, e hó 19-én, életének 92-ik évében Budapesten elhunyt. Végtisztessége e hó 22-én ment végbe, amikor is haló porait ideiglenesen a rákosi temetőben helyezték el.

— Ä közkórházi bizottság kitüntetettjei.

Az ungvári közkórházi bizottság ülésén jegyzőkönyvben örökítette meg azon önkéntes ápolónők érdemeit, akik a közkórházban odaadással és szeretettel ápolták beteg és sebesült hőseinket. Határozatát díszes okmányba foglalta, amit részükre kézbesittetett, egy egy emlékplakett kíséretében. A kitüntetettek nevei: dr. Gulácsy Árpádné, dr. Tahy Endrénó, Lám Sándorné, Steiner Béláné, Bródy Béláné, Namyslov Anna, Komjáthy Lenke, Kende Hajnal, Kende Nóra, Schultz Vikta, Szoták Mária, Oroszlányi Ilona, Pálffy Elza, Vajdaffy Irén, Kretovich Elza, Fenczik Niza, Nagy Szerén, Seyfrid Elza, Nemesik Gyulánó, Komporday Anna, Lovász Rózsi, Vaczula Anna és Pethő Dalma.

— Gyászhir. Timczó János kőművesmester, városi képviselőtestületi tag, a ceholnyai g. kath, hitközség egyháztanácsának tagja, f. hó 20-án 58 éves korában Ungvárt meghalt. Temetése f. hó 22-én volt nagy részvét között.

— Erizanthenum vásár. Kedves ötlet megvalósításán fáradozik Lám Sándorné, aki december 5-én lakásán vásárt rendez gondosan ápolt virágaiból. Az elmúlt évek egyikén már volt alkalmunk Lám Sándorné ízlésesen összeállított krizantenum-kiállitásában gyönyörködni s reméljük, hogy közönségünk most is jutalmazni fogja érdeklődésével a jótékony úrnő fáradozását, annál is inkább mert a kiállítás mérsékelt összegű belépődíjai hadi jótékonycélra fognak fordittatni.

— Szeretetadományok. A Tanító Otthon Egyesület elnöksége egyik, a vármegyei tanítói karhoz intézett köidevelében arra kérte a kartársakat, hogy ebben a szerfelett drága időben az otthon internátusát, melyben ez idő szerint 14 tanulógyermek talál meleg családi otthont, természetbeni adományokkal is támogassák. Ezen felhívás visszhangjaként Dunda János sárosrőcsei g. kath. tanító az elmúlt napokban alulirt elnökhöz 25 kgr. száraz babot és néhány kgr. lisztet, — Gorzó Dénes jeszenői g. kath. tanító pedig az internátus vezetőjéhez egy zsák burgonyát szállított be az internátus javára. Ezen kegyes adományokat, melyek az Otthon-Egyesület javára érté- kesitetnek alulirt elnökség hálás szívvel s azon reménységgel eltelten köszöni, hogy a szép példát más kartársaink is fogják követni. Takacs László, egyesületi elnök.

— Biícsu. A Király és a Haza iránti kötelességem ismét a harcmezőre szólított. Távol házi- ezredünk székhelyétől, nem volt alkalmam ungvári igazán jóismerőseimtől és jóbarátaimtól személyesen búcsút vehetni, s ezért e helyütt mondok minden egyes jóismerősömnek s a nekem annyira kedves ungvári közönségnek a győzedelmes viszontlátás reményében istenbozzádot s köszönetét azért az igazán szeretetteljességért, melynek annyiszor részese voltam Ungváron. — Ha Isten velünk, ki ellenünk? Az Isten pedig velünk van! A győzedelmes viszontlátásra! Eperjes, 1915. november hó. Bobkó Sándor, cs. és kir. százados. — Bobkó százados vezetése alatt Szluk Bandi kadett, valamint Gaar Béla és Kólya Nándor hadapródjelöltek is a harctérre mentek.

— Újabb hazatérések szerb internálásból. Drozda József és Drozda Péter, vol ungvári bútorgyári munkások a múlt héten értek haza Ung- várra Leskovicból, ahol a háború kezdete óta internálva voltak és a bolgár előnyomulás következtében most felszabadultak. Mindkettőjüket mint posztógyári munkást alkalmazták és nagyon panaszkodtak a rossz bánásmód miatt.

— Az Izr. Népkonyha Egyesület elnöksége 20 siketnéma növendék ebéddel való ellátását határozta el. Ezt már e hó 21 én meg is kezdte és igy november hóban 1813 ingyen ebédet osztott ki.

— Némethi fényképész műtermében felvételek mindenkor eszközöltetnek.

— Értesítés. Értesítem a Népkönyvtár látogatóit, hogy ezentúl a könyvtár más irányú elfoglaltságom miatt minden vasárnap d. e. 11 órától 12l/2 óráig lesz nyitva. Takács László, a könyvtár kezelője.

— Változás a vasúti menetrendben. A vasúti közlekedésben némi kedvező változás állott be. Ezentúl a mi személyszállító vonatjaink igy fognak közlekedni:

Ungvárról Budapestre indul: gyv. reggel 4-05 érk. Budapestre d. u. 105 szv. d. e. 9 41 „ „ este 8 20

szv. d. u. 2T3 „ „ reggel 8T5

Budapestről Ungvárra indul: gyv. d. u. 2'00 érk. Ungvárra éjjel 10-44 szv. reggel 8T0 „ „ este 7'01

Ungvárról Nagybereznára indul: este 7'13, érkezik Nagybereznára este 8-46 Nagybereznáiól Uugvárra indul: reggel 6 20, érkezik Ungvárra 9 29.

jfíost jelent meg

a jjyöngyösy Malmi társaság 111. évkönyve (1912—1915.)

212 oldalnyi terjedelemben.

= yíra 2 K. =

Kapható valamennyi könyvkereskedésben.

IRODALOM.

Könyv az ungvári honvédekről.

Sokat olvashatunk mostanában Komáromi János: Mit búsulsz kenyeres? , . . c. általános elismerésben részesülő könyvéről. Sehol nincs azonban hangsúlyozva, hogy ez a könyv főként az ungvári honvédekről szól, sőt a 11-es honvédek dicső századosának Petrovay Lászlónak van ajánlva, kinek kitüntetéséről és fogságba jutásáról az Ung többször megemlékezett.

Komáromi is azok közé tartozik, akiknek az életét mentette meg s egyúttal azok közé is, akik a rettenthetetlen Ozoróczy főhadnagy oldalán küzdöttek. És éppen ez a kétségbevonhatatlan értéke a Mit búsulsz kenyeres ? . . . nek, hogy ez nem ujságtudósitásokat foglal magában, hanem izgalmas, művészi felvételeket a tábori életről, érdekes alakokról, a 11-es honvédek sok híres rohamáról és mindezt oly ember irta meg, festette le, aki maga is annyira kivette a részét a harcokból, hogy három seben kivül vitézség

érmet is kapott. Nem lehet szavakkal eléggé értékelni azt a magával ragadó közvetlenséget és drámai lüktetésű erőt, ami a Komáromi János könyvének minden fejezetén elömlik. Hogy beszél ő a telatini erdő égéséről, melynek ellenség pusztító lángjaival versenyre kél a honvédek, az ungvári hősök, Rajta-rajtá-ja! Micsoda himnuszokat zeng Ozoróczy Lászlóról, aki csak egyetlenegyszer tántorult meg, mikor a Beszkidek ormán halálos golyó renditette meg!

Mit is beszéljek tovább a könyvről, olvasni kell ezt és érezni, nem magyarázni. Csak a címlapra hívom fel még szives olvasóink figyelmét, mely Márton Ferenc művészi alkotása és amely a külsejét is maradandó becsűvé teszi ennek az igazán nem mindennapi kötetnek. Kiállítása egészen kifogástalan, Dick Manó adta ki Budapesten, de már sajtó alatt van németül is Leipzigben. Ne vegyék rossz néven az Ung kedves olvasói, hogy bátorkodom a figyelmüket erre az ungiaknak különösen érdekes könyvre felhívni, és hogy azt iS ide irom, hogy az ára 3 K.

, Kiss Géza.

/

— Krémer Sándor társulata. —

A Bródy Sándor „Tímár Liza“ nevű fogalmazványa általános tetszést aratott. Engedtessék meg azonban nekünk is, „konzervatívoknak“, hogy pár szónyi kommentárral illessük ezt a darabot: A „Tímár Liza“ a színpadi nagyotakarás- nak paródiája. Anyaga — látszatra — hat kötetes regénynek indul s végül egy sovány novella keretébenroskad össze. „Erkölcsrajz“-nak címezte szerzője, pedig morál egyáltalán nincs benne. Az egész egy jól sikerült — thémáját több oldalról megvilágító — conférence, melyben két világ- nózlet találkozását, korántsem, összeütközését — mondatja el személyeivel a szerző, mindkettőt filozofáltatva. Ez a filozófia azonban ismét csak nem uj. Már Oskár Wilde megírta ezt sokkal finomabban és határozattabban, az ő „Gilbert“- jónek szájába adva a mondatokat:

„Gilbert“ (folytatja) „Amit igy határoznak meg: bűn, az a haladásnak becses eleme . . . Ami pedig az erényeket illeti! Mik azok az erények? A természet, mondja Renan, keveset törődik a szüzességgel s lehet, hogy Magdolna szégyenének, nem pedig saját tisztaságuknak köszönhetik a modern élet Lucréciái, hogy mentek maradtak a szennytől. . .. Erény? Ki tudja, mi az erény? Te sem, én sem, senkisem . . .“ Nos? Bródy Sándor tehát velünk szemben a cicerone szerepét vállalta ... Nem baj! Láttuk és elfelejtettük.

A másik figyelemre méltó darab az „Évike“ volt. Éhez most nem szólunk hozzá, csupán egyik legelső szépirodalmi folyóiratunk kritikájából idézünk pár mondatot:

„Évike“ az a finom, üde, kedves, szentimentális lyra, melyet anyáink annyira szerettek, a kedves, szép, okos, szókimondó, bátor, becsületes érzékű kis Évike, suhanckorunk ideálja volt,“ — melynek — „leányos tisztasága felüditett“ .. . Helyes! Aláírjuk! Jöjjön a megismétlése. A többi napokon ismert és jó darabok peregtek le. így: a „Zsuzsika“, „Tiszavirág“, „Leányvásár“ és „Katonadolog“, melyeknek mindegyike sikerültnek mondható.

A szerdai művészestről külön helyen Írunk.

Ami a szereplőket illeti, azok többé kevésbé megfeleltek várakozásunknak. Figyelemre méltó alakításokat azonban csak a „Tímár Lizában“ és az „Éviké“-ben láttunk, mely utóbbit a Nagy Erzsi zseniális játékán kivül Deák Lőrinc mesteri alakítása, részleteiben kidolgozott játéka, mely mozaikszerüen illeszkedett bele a milieube, vitte sikerre az anélkül is bájos és figyelemre méltó darabot. Jók voltak még e héten : Dobó Kati, Verő Hona, Fátyol Heddi; valamint Szántó, Arday és Pelsőczi László, kinek komikus szerepeit megbámultuk.

A közönség eléggé szorgalmas volt, az „Évike“ nagyszerű ungvári premierjét azonban elszalasztottá. Igen kevesen érdeklődtek iránta, pedig pártolást érdemel. — rp —

MŰSOR:

Vasárnap d. u. Katica. Operett.

Este Korzó szépe. Operett.

Hétfőn Lengrelvér. Operett.

Kedden Tanítónő. Színmű.

Szerdán Éva. Operett.

Csütörtökön Telelőn. Bohózat.

Pénteken Ártatlan Zsuzsika. Operett.

Szombaton Kék egér. Bohózat.

Vasárnap d. u. Leányvásár. Operett.

Este Cigányszerelem. Operett.

A kiadásért felelős: BÁNÓCZY BÉLA.

Nyomdásztanulóul

(gépmesternek és szedőnek) fizetéssel felvétetik egy-egy li éves,

2 középiskolát végzett fiú Székely v és Illés könyvnyomdájában