Ung, 1915. július-december (53. évfolyam, 27-52. szám)

1915-12-25 / 52. szám

4. (52 szám)

U N G

1915. december 25.

HÍREK.

Tájékoztató.

Dee. 39. Vármegyei rendes közgyűlés d. e. 10 órakor.

Jan. 8. A üyöngyösy Irodalmi Társaság telolvasó-ülése d. u. 5 órakor a vármegyeháza nagytermében. a Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van minden kedden este 6—7 óráig.

A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u 6—7. és vasárnap d. e 11—12 óráig. a Népkönyvtár nyitva van minden vasárnap délelőtt 11—121/2 óráig,

A magyarországi munkások rokkant- és ryugdij-egyle- tébe minden hónap 1-ső és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratás az ipartestület helyiségében. x

— Lapunk mai száma a karácsonyi ünnepek miatt szombaton, dec. 25-én jelent meg.

— Az UNG jelen számával fejezi be az 53-ik évfolyamot. Az újságok történetében szinte páratlanul nagy múlt áll az UNG mögött, amelyet dicséretes eredménnyel futott meg. Lapok születtek, lapok szüntej< meg az UNG mellett és ez a régi orgánum tovább halad évről évre, ami alapjában a közönség támogatásának eredménye. Amidőn ezt jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, a

t. közönséghez fordulunk és kérjük, hogy ne vonja meg erkölcsi és anyagi támogatásit a jövőben sem.

A szeretet lágy ölén.*

Irta Gáthy Ernő.

Az örök szomjazó: a vén Halál Kéjelgve lelhet új gyönyört művén;

Sok száz s ezernyi újabb jövevény

— Halovány, mint tiprott, hervadt rózsaszál — Örökre, imbolyogva lépi át

Nagy birodalma nyitott kapuját.

Sok új sirám és pergő könny fakad,

Hogy sokasodtak, mint a partfövény A gyászos árvák, özvegyek, arák,

S eveznek majd a bánat tengerén.

Mint komor gyászlepel terülve szét,

A véres torna néma éjbe fúlt S ezernyi ágyú — vad haragra gyúlt —

Nem ontja már vas-záporát, tüzét.

Sok százezernyi kar is megpihen És hang se zörren át az éjjelen,

Mig felhőrongyon, lomha ködön át Csak bújva, félve, lopva hinti szét,

Mint szégyenpirral festett női arc,

A bronzvörös hold bús teKintetét.

S im megakad a reszkető sugár Sok, véres porba hullt halott között

— Hős lelkűk ó be ifjan költözött! —

Két szép vitézen, haldokolnak már . . .

Magyar az egyik ; bátor volt, kemény ;

A másik marcona szibír legény;

De már a" harci bajnak vége lön S nem tör egymásra a szibír, magyar;

Közös, hideg halotti ágyuk lesz A vérüktől pirosló zord avar.

Nem értik egymást, szótlanok . . .

Mint tépett szárnyú, fáradt, bús madár A gondolatjuk merre, merre jár S mint bágyadt fuvalom, lágy sóhajok?

Magyar falu, szibír falu a cél,

Hol anyjuk ajkán szent zsolozsma kél,

Hol barna, szőke, ifjú hajadon,

Mint tűnt párjáért reszkető madár,

Könnyázott párnáin sóhajt, piheg,

S hő vággyal, csókkal, öleléssel vár.

S most minden, minden ime odavész . . . Itthagyva féltett oltárképeik,

A lelki láng vak éjbe száll, tűnik S derű, remény, vágy, édes szenvedés.

De im, szemükben nyájas, szelíd fény,

Mint csillagsugár bús ősz éjjelén,

Oly tisztán rezdül s halvány arcukon Egymást ölelve, szálló lelkűket,

Miként nemes, szent glória ragyog,

Sugárzik ó az — emberszeretet!

Erejük fogy, de bírja még magát A marcona szibír legény s imhol A haldokló magyarra ráhajol S lágy csókkal éri sáppadt homlokát.

S mig ködlő, messze tájnak éjjelén Utolsót rezg szemükben méla fény, lm kéz a kézben, idegen rögön,

— Mély csöndjét nem riasztja hang, se fény — Közel egymáshoz szenderegnek el

A békesség, szeretet lágy ölén.

— Boldog karácsonyi ünnepeket

kívánunk lapunk munkatársainak és olvasóinak. Vajha a szent ünnep hatná meg az emberiséget és mindenki az áldásos béke megteremtésén munkálkodnék!

Wr' * A fenti költeményben feldolgozott esethez hasonlót, mint való történetet mondott el egyik gyönyörű hadibeszédében Prohászka, Székesfehérvár kiváló püspöke. G. E.

— Személyi hirek. Gróf Sztáray Gábor, vármegyénk főispánja, a karácsonyi ünnnepekre Tárnára utazott. — Lörinczy Jenő alispán az ünnepeket a szatmármegyei Erdődön tölti.

— Eljegyzés. Boross István h. körjegyző Kisbereznán eljegyezte Nehrebeczky Jolánkát, Nehrebeczky István g. kath. lelkész leányát.

— Az újévi üdvözlet megváltása. Az újévi üdvözletei megváltották; Lám Gyula 5 K a Vörös- Kereszt, 5 K az izr. Népkonyha-Egyesület javára; Fialkovszky József (Nagyberezna) 10 K a Vörös- Kereszt javára ; Pap János 5 K az izr. Népkonyha javára; Pákán Emil (Havasköz) 5 K a siketnóma- intézet javára; Gelb Márton 30 K a hadbavonultak családtagjai részére. Az összeget az illetők szerkesztőségünkhöz küldték, mi pedig továbbítottuk.

— Karácsonyfa-ünnepély abarakkban. Előkelő közönség gyűlt egybe f. hó 23-án d. u. a fényesen kivilágított és feldíszített barakképületben a katonák karácsonyfa-iíhnepólyére. Katonákkal vegyes civilközönség teljesen megtöltötte a helyiséget. Megjelent a többek közt Papp Antal püspök is. Az ünnepély első pontja az osztrák, majd a magyar himnusz volt, melyet Offenbach- nak egy nyitánya követett az „Orpheus az alvilágban“ c. operából, Dostal Hermann karnagy vezetése mellett. Az alkalmi beszédeket, majdnem egyező szöveggel, magyarul Kerekes K., németül Jelman Gy. tábori lelkészek tartották. Ezt követte a barakk férfikarától előadott karácsonyi énekszám: „Dicsőség mennyben . . .“ Szacsvay Tibor vezetése mellett. Doroghy István é. é. ö. „Mi a haza“ c. melodrámát szavalta Ábrányi Emiitől, melyet Papp Zsigmond e. é. ö. zongorán kisért.

A szép szavalat könnyeket csalt a szembe és megremegtette a sziveket. Majd ismét a katonai zenekar következett az „Ave Maria“ c. darabbal, melyet — úgy mint az első nyitányt is — páratlan precizitással adták elő. IS/émeth Béla kadet-jelölt saját szerzeményű „Karácsony ünnepén“ c. költeményét szavalta oly szónoki hévvel és kiforrottsággal, hogy a közönzég tomboló tapssal jutalmazta. Ezt követte a hazafias dalegyveleg, melyet Zanka Károly prímás játszott és vezetett. Ez volt az ünnepély leghatásosabb pontja. Ez szivén fogta a hallgatóságot. Utána Bakó István csatadalt énekelt, majd a férfikar a „Szózat“-tal zárta be az üznepélyt, de amely után a katonai zenekar még egy népdalegyveleget adott elő a közönség legnagyobb tetszésére. A gyönyörű ünnepélyről azzal a tudattal oszlottak szét a résztvevők, hogy érdemes volt hidegben, hóban — kimenni.

— Névnapi megváltás. Medreczky István 5 K-t küldött szerkesztőségünkhöz a katonák karácsonyfájára, 5 K-t az izr. Népkonyha javára névnapi megváltás címén. Rendeltetése helyére jutattuk.

— Ä Himnusz és a Szózat. Ismeretes olvasóink előtt, hogy az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület f. é. nov. 20-án tartott közgyűlésében Mocsáry Béla indítványára elhatározta, hogy a társegyesületekhez kéréssel fordul s arra hívja fel őket: hassanak oda, hogy működésük terüle- i tén minden ünnepély és hangversenyszerü előadás a Himnusszal kezdődjék és a Szózattal végződjék. Ennek a két nemzeti éneknek az előadása — mondja az indítvány — nemcsak gyönyörűséget szerez, hanem hazafias érzésünknek kifejezője is. Az Egyesület a múlt héten küldte meg a felhívást az összes közművelődési egyesületeknek és irodalmi társaságoknak. A fővárosi lapok melegen emlékeznek meg az Egyesület határozatáról. A Pesti Hírlap igy ir: Az ungmegyeieknek ezt a kívánságát bizonyára teljesíteni fogják egyleteink és pedig annyival is inkább, mert a körülmények kilátásba helyezik, hogy nemzeti érzületünk gyakoribb kifejezésére sok minden tekintetben szükségünk lehet. Az Újság az ismertetéshez hozzáfűzi, hogy a hazafias gondolat bizonyára élénk visszhangot kelt országszerte.

— A Gyöngyösy Irodalmi Társaság a

legközelebbi felolvasó-ülését január második szombatján, tehát 8-án tartja meg.

— Hazafias kérelem. Az ungvári főgimnázium tanártestülete hadrakelt volt tanítványainak emlékét meg akarja örökíteni s ezért a nemes és szent cél érdekében kérő szóval fordul a nagyközönséghez, szíveskedjék az intézet igazgatójával közölni: 1. Hadbavonult volt tanítványunk nevét. 2. Mi volt polgári állása és hol lakott béke idején? 3. Milyen ezrednél, milyen fegyvernemnél, milyen rangban szolgál? 4 Kapott-e kitüntetést, elismerést? Milyet és miért?

5. Elesett, megsebesült, vagy rokkant-e ? Ha elesett, hol van eltemetve? Fogságba került-e, hol és mikor? 6. Életére nézve egyéb körülmények is fontosak, mint születés, működés, végzett tanulmány stb.

— A munka jutalma. Somogyi Endre do- bóruszkai r. kath. kántortanitót a Hangya Szövetkezet Központja 100 K jutalomdijjal tüntette ki szövetkezeti tevékenységéért.

— Elveszett. Haas Ottó, a kiegészítő parancsnokság őrmestere, f. hó 16-án d. u. 4—6 óra között a Nagyhid- és Kazinczy-utcán elvesztett egy erszényt, amelyben egy női arckép, egy függő, 60 K készpénz és egy Í20 K-ról szóló számla volt. A becsületes megtaláló a rendőrségen kellő jutalomban részesül.

— Az áll. polg. leányiskola jótékonysága.

Az áll. polg. leányiskola növendékei jó szívéről és nemes gondolkozásáról tesz tanúbizonyságot, hogy a f. isk. évben, úgyszólván három hónap alatt, mily sok irányú adományt nyújtottak a háború szerencsétleneinek. Gyűjtöttek 408 K 32 f-t az Orsz. Gyermekszanatorium-Egyesület által a háború árvái részére Siófok szomszédságában építendő gyermek-szanatóriumra, a József kir. herceg Szanatórium-Egyesület keretében a rokkant tüdőbeteg katonák részére pedig 22 K 60 f-t adtak. Gyűjtöttek 7 gk. szedercserje..levelet és egy zsák vadgesztenyét orvosságnak. Összeadtak 275 K 40 f-t katonai célú kézimunkákhoz anyag beszerzésére s készítettek és adtak 392 db munkát (csuklóvédő, sál, stb.) Ezeket a 67. gyalogezred pótzászlóaljának menetszázadai közt osztották ki. Újabban 30 kg fonalból ismét készítenek munkákat, amelyeket a Hadsegélyző-Hivatalnak küldenek fel. Ugyancsak a Hadsegélyző Hivatal utján 50 K-t juttattak karácsonyi szeretetadomány cimén a katonák részére. Fémet is gyűjtöttek kb 20 kg-ot. A III. hadikölcsönre 800 K-t jegyeztek. Ezen összegből segítő alapítvány lesz. Nagyon megható az a gyűjtés, amely a múlt héten folyt a sebesült katonák karácsonyfájára. Egy nagy kocsit megtöltő cukor, cukorka, rum, bor, kalács, dió, alma, szivar, cigaretta stb. gyűlt össze, amelyet nagy részében a közkórház sebesült és beteg katonái kaptak, kisebb része a Vörös-Kereszt vezetése alatt álló kórházak katonáinak jutott, sőt a siketnéma-intézet növendékei is kaptak a sok jóból. A karácsonyfára való gyűjtést Grecsán Lukrécia tanárnő vezette nemes buzgalommal.

— Vasúti hir. A debreceni üzletvezetőség az Ungvár állomásra érkező gyorsárukra nézve ismét 10 filléres fekbértételt és 48 órai íekbér- mentességi időt léptetett életbe f. hó 22-én.

— Régi jónevü temetkezési intézetek a gyásszal sújtott közönség valamint a saját jogosult erkölcsi érdekeik védelmére, Budapesten, VIII., Üllői-ut 14. I. em, 1. alatt egy központot létesítettek, melynek feladata bárhol, tehát a külföldön is elhunyt hőseink hazaszállításának ügyét egységesen intézni. E központ szoros kapcsolatba lépett a szövetséges államok hasonló szervezeteivel, a nemzetközi megbízások eredményes lebonyolítása érdekében.

— Felhívás. Ung vármegye közönsége a harctéren küzdő katonái részére szeretetadományokat szándékozik küldeni. A szeretetadományokat vivő vonat Ungvárról január 2 án délelőtt indul el. Felkérjük vármegyénk hazafias lakosságát, hogy természetben való szeretetadományaikat, sütemény, hideg husnemüek, kolbász, füstölthus-félók, kalács, cigaretta, szivar, dohány, keztyü, szőrme- félék stb.) * juttassák el legkésőbb 1916. évi jan. hó l-ének délelőtti 12 órájáig a vármegyeház nagytermébe, hogy a tavalyihoz méltó keretben fejezhessük ki örök hálánkat a hősök iránt, kiknek önfeláldozó kötelességtudása, páratlan hősiessége szabadította fel véglegesen a hazai földet.

— Alföldy László tánciskolája. Altöldy László jónevü táncmester 1916. január 12 én d.

u. órakor a Korona-szálló nagytermében tánciskolát nyit. Alföldyt több évi sikeres működése után annyira ismeri közönségünk, hogy táncis-. kóláját ajánlani szinte fölösleges.

— Megmarta a macska. Griczman József, Róza és Margit ungvári külső Minaji-utca lakosokat házi macskájuk az alsó lábszáron megmarta. Mind a három testvért felszállitották a Pasteur-intézetbe.

— A dományok. Szerkesztőségünkhöz a következő adományok érkeztek: Szieber István és neje 20 K a katonák karácsonyfájára, Deák Bertalanná 5 K a vak katonák és 5 K a rokkant katonák részére, Kaczander alezredesnó 5 K a vak katonák és 5 K a rokkant katonák részére, Kozonyné Deák Anica 2 K a vak katonák és 2 K a rokkant katonák részére, Berkovics Ödön (Szűrte) 8 K Vörös-Keresztnek és 8 K az izr. Népkonyhának. A ‘szives adományokat rendeltetésük helyére küldtük.