Ung, 1915. január-június (53. évfolyam, 1-26. szám)
1915-01-10 / 2. szám
2 (2. szám) Katonák köszöneté. A tudósítások bőségesen beszámoltak arról a nagyarányú karácsonyi ünnepségekről, amelyeket a közönség szeretető teremtett meg a Kárpátokat védő hős katonák számára. A szeretet kiváltotta a hála érzelmét, amelyet igazol gróf Sztáray Gábor főispánhoz érkezett alábbi két levél: I. Méltóságos Főispán Úr! Ung vármegye nemes és jószivü lakosainak hálás köszönetünket nyilvánítjuk azért a nemes adakozásért, amelyet nekünk, katonáknak adtak a karácsonyi ünnepek alkalmával. Nagyon jól esett mindnyájunknak itt, a harc mezején, a hegyek és golyó-zápor között, hogy oly nemes szivü emberek vannak Ung vármegyében, kik megemlékeztek ez alkalommal. Elsősorban ki kell emelnünk a Méltóságos Főispán urat, aki oly nemes szivü és nem sajnálta a fáradságot ebben a tekintetben. Kívánunk mi is mindnyájan boldogságot és boldog uj évet a jó szivü adakozóknak. A 2. huszárezred 2. százada nevében: Szakács József, törzsőrmester. II. Méltóságos Főispán Úr! Hálás köszönet a második huszárezred második századának legénysége nevében. Örvendetes nap viradt ránk karácsony napjára, hogy oly szép ajándék jött a huszárok számára, amely ajándékot rögtön szét is osztották és minden huszárnak egy csomag jutott. Áldja meg az Isten, aki azt küldötte és a mi részünkre összegyűjtötte. Áldja meg az Isten a főispán urat, akinek köszönetét mond a második század és köszöni szépen és alásan az ajándékot, melyet a legénység örömmel fogadott. Boldog uj évet kíván most a század Ung vármegyének és minden lakosának. Maradunk a leghálásabb köszönettel Imre János káplár a 2-ik huszárezred 2-ik századában. használjunk hadisegély-postabélyeget! Csermák ezredes. Eddig csapatain kívül egy vármegye, ma már egy ország ismeri e nevet. Eddig itt a mi hegyeink és völgyeink között szállott ajkról-ajkra e név, ma széles ez országban suttogja meghatot- tan e nevet minden magyar lélek. Vékony, de erős csontu. Ősz hajú, bajuszu, de délceg. Meleg, pápaszem alá rejtőzött kékszemü, de csupa energiából álló katona volt Csermák Mihály ezredes A szeptemberi szörnyű napok irtózatos kavarodásában került vármegyénk területére. Akkor, midőn a háború a legsötétebb árnyékát vetette reánk. Mint mindenki, ő is bekerült a megfigyelő barakokba. Öt napig feküdt a megfigyeltek között s öt nap után ment fel ezredéhez, mely fogadni volt hivatva az Uzsoknál betört oroszt. Szeptember végétől újév ködös reggeléig itt állott fejünk felett sárban, vízben, hóban, fagyban a rendithetlen honvéd, a geniális vezér minden képességével védve e vármegyét, mely nekünk othon, neki a szent haza egy darab földje volt. A magyar honvéd minden lüktető hazaszeretete, a hazáért mindent nyújtó vezér minden kiválósága vezette műveleteiben olyan vívódó szeretettel, mely parancsnoki magasságából a legénység lövész-árkáig elvitte. Legénysége, tisztjei rajongó szeretettel vették körül s vármegyénk közönsége közül azok, kiknek módjában állott vele érintkezni, az emberi kiválóságok közzé emelik becéző szeretettel egyéniségét. És a megközelithetlen hegyi ösvények, az ember által alig járt irdatlan erdők mélyén, patakok szorulataiban, hegyek meredekein, embertől, állattól természet által elzárt terepeken hónapokon keresztül vívott harcok után, mely alatt kétszer tisztította meg vármegyénket hős csapataival a betört hordáktól, a harmadik betörés első pillanataiban újév reggelén hat és fél órakor hősi halált halt: Csermák Mihály ezredes.. December 24-én délben jelentette vármegyénk karácsonyi küldöttségének poetikusan meleg szeretettel, hogy otthonunk újra a mienk. Karácsony éjjelére az ellenség újra támadott, de csapataink, élén hős parancsnokával, messze visszaverték az oroszokat. Ünnep napjára kezdtek elhelyezkedni hős csapataink, hogy megállapodva, ezentúl támad- hatlanul biztosítsák számunkra az uzsoki szorost. De parancs jött: tovább. Újra: tovább. S még: tovább. Künn Galíciában: ötszörös túlerő jött. Vissza a szorosba. S a követő, majd megoszló, sőt kifejlődőden körülzároló ötszörös túlerővel a szorosban felvette Csermák ezredes a küzdelmet Szilveszter délutánján. A csata honvédek küzdelme volt. Fenséges, pusztító, olyan, mint a megtámadott méhé, mely saját halála árán öl. Mégis minden túlerő dacára a csapatok több mint háromnegyedrésze keresztül vágta magát. De a hősi küzdelemben a szuronyrohamot lóháton vezérlő dandárparancsnok az UNG éjszakai harc után újév reggelének félhét órájakor hősi halált halt. Két golyó érte: egyik a szívét, másik a veséjét fúrta át. Rajongó katonái golyózáporban hozták ki küzködő testét, mely a ligetesi őrházban lassan csendessé vált, hogy belőle a nemes lélek kiválhasson a magyarok Istenéhez. A harci zaj behallott, a reggeli köd beszüremkedett, a még előbb öldöklő katonák imához rogytak, a még előbb lángban lobogó szemek könybelábad- tak: meghalt Csermák Mihály, dandárparancsnok, a marosvásárhelyi huszonkettedik honvédgyalogezred ezredese. A harc folyik tovább. A küzdő haza vérző szivével a vértanúvá lett honvéd, az uzsoki hős helyére uj honvédet állít. S eljön a győzelem, utána a béke. S a békében a mi polgári kötelességünk. Ma siratjuk a hőst, akkor emléket kell, hogy állítson Csermák Mihály ezredesnek Ung- megye hálás közönsége. s Künn a ligetesi hid táján domborul sírja. Kereszttel jelölt hantjai fölött nevét csúf téli eső mosogatja. Eljön az idő: szívünk szeretetének örök betűin kívül órcbevésett szavaknak kell őriznie minden idők számára Csermák Mihály ezredes nevét. Vármegyénké lett, talán marad is: agglegény volt, a nemesen érző, hazájáért vérzett hős. A magyar honvédek rettenthetlen Istene fakasszon boldog nyugalmából honvédéi számára újabb erőt. z. D. Magunkról — magunknak. Az emberek legtöbbje azon véleményben van, hogy a háború okozta rendkívüli állapotok közepette csakis a háborúval kapcsolatos teendők és kötelezettségek végzendők pontosan. Ennek következménye azután az is, hogy városunk köztisztasági állapota — még ha figyelembe és enyhítő körülményül vesszük is az állandóan nedves időjárást — a lehető legbotrányosabb, a legundoritóbb. A gyalogjárók tisztántartását senki sem ellenőrzi, — hogy azokról a vastag sárréteg eltávolíttassák : nem képezi senkinek sem gondját. Ha a Csatorna-utcán végig megyünk, még a legerősebb gyomru embert is az undor fogja el, amikor szemébe tűnnek a házak végén emelkedő szeméthalmok, melyek csakis azUng-csatorna vizén fuvarozódnak tovább. A házak előtt két-három napig is ott állanak a konyha- és egyéb hulladékkal telt tartányok, mert á városi szemétfuvarozó csakis a bért szedi fel pontosan, de a fuvarozást csak immel ámmal és úgy eszközli, ahogy éppen ideje engedi. Áz utcákon, tereken összehúzott sár és piszok, az ott összegyülemlett szemétbuckák napokig disztelenkednek és legtöbbször csakis széttaposta- tásuk miatt tűnnek el. A cigarettázó 10—-12 éves gyermekek száma soha sem volt oly nagy utcáinkon, mint jelenben. A gyalogjárókat, a nagy-hidat állandóan kisebb nagyobb csoportok tartják elfoglalva, a rendes közlekedést majdnem lehetetlenné téve. Mind oly dolgok ezek, aminek még a^hábo- rus időkben sem volna szabad megtörténni. Sőt a köztisztaságra éppen ma kellene a legnagyobb súlyt fektetni, mert ha igaz, hogy a romlott, rothadásnak induló tárgyak terjesztik a különböző ragályos betegségek csiráit, — kettőzött éberséggel kellene oda törekedni, hogy a köztisztaság érdekében békés időben tett intézkedések végre is hajtassanak. Különösen áll ez a lakóházakban összegyűlendő szemét kellő időben való elfuvarozása érdekében. Igazán érthetetlen az a könnyelműség, az a nemtörődömség, mellyel a városi vállalkozók kezeltetnek. Pontosságot, rendet kell tőlük követelni, mert az még sem járja, hogy minden a vállalkozók érdekében történjék, a közönség pedig csak fizessen ellenszolgáltatás nélkül. A városi másodorvos úrtól joggal volna elvárható, hogy a mai botrányos állapotokat észre vegye. Az uj rend. A polgári perrendtartásról szóló törvény ez év elején lépett életbe. A háborús világ közepette teljesen csendben történt az életbeléptetés, úgy, hogy a kevésbbé figyelő peres közönségre szinte meglepetésszerűen hatott az uj eljárási mód, mely a bíróságoknál alkalmazást nyert. Két ily újítást mutatunk be az alábbi sorokban, mint amelyek általános érdeklődésre, tarthatnak számot. A községi bíráskodás reformja A polgári perrendtartásról szóló törvény megváltoztatta a községi bíráskodásra vonatkozó eddigi törvényes intézkedéseket is. Kimondja a törvény, hogy a városokban a községi bíráskodást az erre a célra rendelt tisztviselő, a nagyközségekben a biró a tanács egy tagjával és a jegyzővel, a kisközségekben pedig a biró az elöljáróság két tagjával látja el. Eddig a községi biróság hatáskörébe a 40 koronát meg nem haladó követelések tartoztak. Az uj intézkedés szerint a községi biróság hatás1915. január 10. körébe tartoznak a pénz fizetése, munka teljesítése vagy ingó dolgok iránti perek, ha a per tárgyának értéke az 50 koronát meg nem haladja. Ha a községi biróság az előtte megindított eljárást 30 nap alatt be nem fejezi, a panaszló követelését a járásbíróság előtt érvényesítheti. A községi biróság határozatával eldöntött ügyet a meg nem elégedő fél 15 nap alatt a járásbíróság elé viheti. Az egyidejűleg életbe lépett uj bélyegtörvény a községi biróság előtti ügyekben úgy a panasz után, mint a tárgyalási jegyzőkönyv, ítélet, egyezség, végrehajtás kérés stb. utáni bélyegilletékeket egyformán 30 fillérben állapítja meg. Eddig a panasz után 24, a jegyzőkönyvre szinte 24, az ítélet után 40, az egyezség után 20 fillér volt a bélyegilleték. A községi bíráskodásról a kormány külön végrehajtási és ügykezelési rendeletet adott ki, melyekben az eljárási és ügykezelési szabályokat az eddigiektől sok tekintetben eltérőleg részletesen szabályozza. Ez a rendelet a belügyminisztérium hivatalos lapjának ez évi január 1-én megérkezett számában látott napvilágot. A községi bíróságoknak az uj rendszerű nyomtatványok beszerzéséről igy tehát utólag kell gondoskodni. A meghatalmazások bélyegkötelezettsége. Az uj polgári perrendtartással kapcsolatban gyökeres változások állottak be az igazságszolgáltatással kapcsolatos illetékek tekintetében is. Az összes beadványok és jegyzőkönyvek, ítéletek és határozatok bélyegilletékét tetemesen fölemelte az egyidejűleg életbe lépő s a törvénykezési illetékekről szóló 1914. évi XLIII. t.-c. Ugyanez a törvény egyik paragrafusában kimondja, hogy a meghatalmazásokra úgy a polgári ügyekben, mint a bűnügyekben, közigazgatási vagy bármely más ügyben bélyeget kell ragasztani. Még pedig ha a meghatalmazásban a meghatalmazott dija is ki van kötve, a dij nagyságához mérten a Il-ik fokozat szerinti bélyeget kell felragasztani, ha pedig a dij nincsen kikötve, minden meghatalmazásra 1 K 50 filléres bélyeg szükséges. Eddig a meghatalmazásokra bűnügyekben nem kellett bélyeg, más ügyekben pedig csak 1 koronás bélyeg volt szükséges. A VÁRMEGYE. §. A törvényhatósági bizottság uj tagjai. A dec. 29 én tartott törvényhatósági bizottsági tagválasztások alkalmával megválasztattak: Jenkén Szvo- boda Ferenc, Csapon Neumann Mór, Tibán Or- tutay István. §. A közigazgatási|bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 12-én délelőtt 10 órakor tartja rendes havi ülését. VÁROSI ÜGYEK. Megjött az államsegély. A városi tisztviselők és alkalmazottak fizetéseinek kiegészítésére szolgáló 24,000 K államsegély már megérkezett. Megérkezett a rendőrség fejlesztésére szolgáló segély is, de a remélt 18,000 K helyett csak 12,000 K összegben. Gondnokhelyettesités. A városi közkórház gondnoka betegsége miatt a gondnoki teendőket hosszabb ideig nem fogja elláthatni, evégből a kórházi bizottság a gondnok ideiglenes helyettesítését elhatározta. Ez ideiglenes állásra a pályázati hirdetményt a kórház igazgatósága fogja kibocsátani. Helyettesül csakis kereskedelmi iskolai érettségi vagy államszámviteli vizsgával biró egyén fog alkalmaztatni. Vissza a katonasághoz. Tabódy Elemér városi iktató, volt m. kir. honvédhadnagy, katonai szolgálatra jelentkezvén: reaktiváltatott. A városi alkalmazottak nyugdijszerüj'e'látására vonatkozó újabb szabályrendelet tervezete már elkészült és a képviselőtestület tagjai között tanulmányozás céljából szétosztatott. E tervezet szerint — a szabályrendelet jóváhagyása után — nyugdíjban fognak részesülni a város szolgálatában állandó fizetés mellett rendszeresített állásra megválasztott vagy kinevezett tisztviselők, a segéd-, kezelő-, rendőr-, tűzoltó- és szolgaszemélyzet tagjai, az állandóan és eskü alatt szolgáló napi- dijasok, valamint a városi üzemeknél állandóan évi fizetéssel alkalmazott egyének, illetve azok özvegyei és árvái. A hagyatékok felvételét ez évi január hó 1-től kezdve —- Fekéshazy Miklós főjegyzőnek e meg bízásról való önkéntes lemondása folytán — Monori Miksa eszközli. Nagy a bérhátralék. A város bérlői nagyon pontatlanul teljesitik kötelezettségeiket. A helypénz- és kövezetvám bérlői, valamint a Fehér Hajó bérlői közül többen összesen 27,000 K-nál nagyobb bérösszeggel vannak hátralékban. A biztosítási eljárást a városi tanács megindította. Virilisek névjegyzéke. Ungmegyei Takarékpénztár 29601 30, Ungvári Népbank 10 000'—, Ungvári Fillérbank 6999 —, Kincstári Erdészet 8283'90, Ungmegyei Gazdasági Bank 5627" —, Ungvári Keresk. és Iparbank 491860, Munkácsi^egyházm. alapitv. pénztár 3985-65, *Kardos Emil 418438, *Bradács Gyula 293236, *Papp Antal 276272,
