Ung, 1914. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1914-03-08 / 10. szám
(10. szám) 3 1914. március 8. bán II. felvonása. Szereplők: Bánk bán Szoták László. Petur bán Berger Mór. Mikhál bán Weinberger Géza. Simon bán Gulács.y Ernő. Biberach Schultz József. Békótlenek. 11. Himnusz. Énekli az ifjúsági énekkar. Helyárak: ülőhely 50 f, állóhely 20 f. Jegyeket az előadás napján d. e 10—12 óráig az intézet portás-szobájában, d. u. 3—5 óráig a pénztárnál lehet váltani. A befolyó tiszta jőve delmet az önképzőkör könyvtára javára fordítják. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. Az Ungvári Dalárda este 8 órakor a Korona éttermében tartja meg hazafias ünnepét ezzel a műsorral: 1. Szózat. Énekli a Dalárda. 2. Ünnepi beszéd. Mondja Berzeviczy István. 3. Osszián. Énekli a Dalárda. 4. Szabadság. Irta Prém József, szavalja Réthy László ref. segédlelkész. 5. a) Népdal-egyveleg, b) Honfi-dal. Énekli a Dalárda. A VÁRMEGYE. § A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 10-én, kedden, d. e. 10 órakor tartja meg rendes havi ülését. § Értekezlet az autó-járat ügyében. F. hó3-ikára értekezletre hívta össze Lőrinczy Jenő alispán a Nagymihály, Szobránc, Ungvár, Szerednye és Munkács között berendezni tervezett személyszállító postai automobil-járatok érdekeltségeit a hozzájárulás és módozatainak megállapítása tárgyában. A hatóság részéről résztvettek az értekezleten : Lőrinczy Jenő alispán, Semsey Mihály kir. posta- és távirdaigazgató, főtanácsos, Per- szina Alfréd államépitészeti hivatalfőnök, Minay István, Kulin Aurél és Tomcsányi István fő- szolgabirák, Szmrekovszky János postafőnök ; a felek részéről: Kuchta András szerednyei biró, Kükemezey Mihály szobránci biró, dr. Korláth Endre ungvári városi tanácsos, Csollák Miron nagymihályi közs. főjegyző, Egreczky Mihály, gróf Sztáray Gábor képviseletében, dr. Virányi Sándor és Török Ferenc szerednyei h. körjegyző. Az elnöki tisztet Lőrinczy Jenő alispán töltötte be, aki az összes iratok felolvasása után részletes alapossággal ismertette az ügyet, majd Semsey Mihály jelentette, hogy az egyszeres közlekedéshez Szerednye és Nagymihály között az érdekeltséget hozzájárulás címén 35—40 ezer K, kétszeri közlekedés esetén pedig 70—80 ezer K terhelné évenként. Erre az érdekeltek kijelentették, hogy bár az autójáratokat közlekedési és köz- gazdasági szempontból örömmel vennék, azonban tekintettel a községek szegénységére, hozzájárulást nem vállalhatnak. Ungvár és Szerednye azonban felajánlotta a garáge-helyiség felépítését. Végül kéri az értekezlet a törvényhatóságot, hogy fölterjesztést intézzen a kormányhoz: a községek megterhelése nélkül létesítse az autó-járatot. § Júliusra kinevezik a vármegyei hivatalfőnököket. A megyei közigazgatás államositásáról szóló törvényjavaslatot már március végén beterjesztik; a reform szerint a hivatalfőnökök, vezető tisztviselők kinevezése julius 1-ére megérkezik, úgy, hogy julius l én a vezető tisztviselők elfoglalhatják állásaikat. A többi tisztviselők kinevezése egy félév múlva fog bekövetkezni. Julius 1-én tehát az állam az akkori állapotban, minden változtatás nélkül veszi át a közigazgatást. Ugyanekkor a Fülöp Árpád költői hivatásának teljességét, képzeletének erejét ott látjuk meg legjobban, ahol a történelem ösmert és már mások által megénekelt eseményeit tárgyazza „A magyar“ elénk tükrözése során'. Felfogása ezekben oly eredeti, költői kifejezésmódja oly sajátosan egyéni, hogy a gondolat is távol áll tőllünk, miszerint arra utaljunk, hogy ezt itt vagy ott olvastuk, onnan mentett a költő. Ilyen a Henrik és Béla harca, Rőtszakálu Frigyes, a byzanczi császár, a német császár sorsának és tragikumának megrajzolása, felfogása. Véleményeket, néző pontokat nem kölcsönöz senkitől. Az idők és történelem méhóben rejlő egymást felváltó események tanulmányozásából összefoglaló elméjének világánál alkotja meg világnézetét, felfogását az események és azok szereplőiről. így aztán természetes, hogy a költői felfogás és beállítás is eredeti nála oly dolgok ban, amelyeket mások már megénekeltek. Reá mutatok a honfoglalóknak éneklő lantos dalára, a német császár hadjáratára stb, amelyek ösmert dolgok, de felfogása által szinte megújulnak A költői mű drámai elevensége oly élénken lüktető és a drámaiaság a költemény egész során nem lanyhul, sőt a közvetlenség, mely az érzéki- tésnek s igy a drámaiaság előfeltételének forrása, azt csak emeli. A dolgok megjelenítése, a csodás, naiv elem szerepe az époszban szűk térre szorul, de ahol szükség van reá, az élet realitásaiba oly simán és természetesen kapcsolódik az be, hogy zökkenést nem érzünk s a helyzetből, az események leikéből folyóknak találjuk. Igen messze kellene mennem, hogy a nagyarányú költemény minden szépségére reá utaljak. Ez oly részletes kritikai méltatás során történhetnék csak meg, amely a költemény megjelenésének pillanatában még alig is volna lehetséges. Reá kell mutatnom azonban az uj és szebbnél szebb raetaphorák sürü és találó használatára, a különben kétes értékű szójátékoknak költői alkalU N G kormány kijelenti, hogy a teljes átvétel dec. hó 1-én lesz. Addig a már júliusban kinevezett vezető tisztviselők informálni fogják a kormányt minden egyes beosztott tisztviselő felől és ezeknek az információknak alapján nevezi ki, helyezi át, vagy küldi nyugdíjba a tisztviselőket a kormány. § Szigorúan büntetik a sorozásról elmaradottakat. Legtöbbször úgy történt a múltban, hogy ha egy- egy állitásköteles újonc a fősorozáson nem jelent meg és a fősorozás után jelentkezett a sorozójárási tisztviselőnél, a tisztviselő minden további eljárás mellőzésével egyszerűen intézkedett az illető utóállitása tekintetében. Arra, hogy kérdőre vonják az állitáskötelest a fősorozás elmulasztásáért, igen ritkán került a sor s akkor is elég volt egy szimpla mentség ahhoz, hogy a mulasztás felett napirendre térjenek. Nagyon sok állitásköteles egyenesen annak köszönhette a katonakötelezettség alul való szabadulását, hogy a szigorúbb fősorozásokról elmaradt és a már patriár- kálisabb és valamivel felületesebb utóállitáson, mint alkalmatlan, átcsúszott. A jövőben az ilyen manipulációknak befellegzett. A honvédelmi minisztérium ugyanis körrendeletét bocsátott ki, amelyben szigorúan utasítja a sorozójárási tisztviselőket, hogy a fősorozásról elmaradt állítás- köteleseket a legszigorúbban vonják kérdőre, mi volt az oka elmaradásuknak és ha az illetők teljesen elfogadható módon, lehetőleg okmányokkal, mulasztásukat igazolni nem tudják, véderő elleni vétség vagy kihágás miatt ellenük nyomban eljárás indítandó. VÁROSI ÜGYEK Kétnapos közgyűlés. — Március 3 -4. — A képviselőtestületnek e hó 3 és 4-én tartott közgyűlésén a gyengélkedő polgármester helyett Fekésházy Miklós főjegyző elnökölt, aki a napirend előtt meleg szavakkal emlékezett meg a debreceni rémtett mártírjairól s bejelentette, hogy Miklósy István püspökhöz ez alkalomból a város nevében részvét, illetve üdvözlő táviratot intézett. Majd bejelentette a képviselőtestület egyik legrégibb tagjának, dr. Preusz Adolfnak elhunytét. A képviselőtestület a bejelentéseket tudomásul vette, s úgy Jaczkovics Mihály hajdudorogi püspöki kül- helynök, valamint dr. Preusz Adolf családjához részvétirat intézését rendelte el, emléküket pedig jegyzőkönyvileg megörökíti. A tárgysorozat folyamán elfogadta a rendőrség íejlesztése érdekében adott 12,000 K államsegély hovaforditása, a közvágóhidi sertésperzselő létesítését el nem rendelő képviselőtestületi határozat ellen beadott felebbezésre adott bizottsági javaslatokat. A képviselőtestületi tagválasztások igazolóválasztmányába megválasztotta tagokul Bekény Aladárt és di\ Szabó Józsefet. A városi bika tartás körül előfordult súlyos szabálytalanságokat megtorlandó, ez ügyet is a már elrendelt fegyelmi eljáráshoz csatolta. Fried Ignác és társai azon kérelmének, hogy a fegyelmi elrendelését kimondó határozatát változtassa meg, helyt nem adott. A tűzoltóság íejlesztósére szolgáló gépezetek beszerzését akkorra halasztotta, ha ily költséges mazására és az alliterációnak gyakori fölényes szépségű beállítására. E mellett a nyelvezet őseredeti, hamisítatlan, meg nem vesztegetett nyelvérzékkel formált, igazán magyaros. A nyelvnek, a kifejezéseknek ritmusa magyar, erőtől duzzadó, a jelzők pedig a magyar vagy inkább székely észjárástól vezetett és távoli eszmekörből szinte frappánsul beillő találékonyságra mutatók. Arról beszélni lehetne, hogy a mű, hogy az egész Hunyadi eposz nagy arányai indokoltak-e ? Ennek eldöntése azonban legitim joga a költőnek, mert ő tudja csak, hogy egy faj egész földi szerepét. az örök emberi hivatás nagy eszmekörébe való beilleszkedését és annak szinte határtalan területeire való reávezetését nem-e azon célból teszi, hogy az emberre, mint faji egyedre is váró feladatok mérhetlen nagyságára reá mutatva, annál jobban kidomboríthassa óposza hősének szerepét és benne az „ember“ és a „magyar“ hivatásának már szinte emberfeletti tökéllyel való teljesítését. Ha ily szempontokat fedezünk fel Fülöp Árpád alkotásában, pedig ezeket fel kell fedeznünk, mert e feltevés önként kínálkozik, akkor „A magyarénak, a részletnek terjedelmes- sógóre sem tehetünk kritikai megjegyzést és a mű terjedelmességét, mint szerves összefüggést a nagy eszmekörrel el kell fogadnunk. így aztán a költő által maga elé tűzött feladatok megoldása szempontjából igazán nem tudok egyetlen felesleges részletre sem reá mutatni, mert minden legkisebb epizódnak meg van a maga hivatása a műben, viszont a részletnek a nagy feladat szerinti kidomboritása érdekében, nincs egy felesleges sor sem a költeményben. Amidőn még a verselós szabatosságára, a rímek tökéletességére, a sorok ritmusának néhol egész csodálatos szépségére reá mutatok, már helyszűke miatt is le kell mondanom ezúttal arról, hogy a költői mü részletes kritikai elemzéséhez kezdjek. A boncoló részletes kritikának az egész gépezet a fizetett tűzoltóságra rábízható lesz. S hogy ez bekövetkezhessék, megbízta Mérő Vilmos parancsnokot a szolgálati rend megteremtésére. Prokop Antal hentesmesternek kilátásba helyezte a községi kötelékbe való felvételét, ha a honpolgárságot megszerzi. Az üzleti zárórákról alkotott szabályrendelet átdolgozás végett visszaadatott a tanácsnak, amennyiben a képviselőtestület sem tartja megengedhetőnek, hogy a mészárosok, hentesek és pékek záróórája korlátozva legyen. A kőbánya vétel ügye kiadatott a községi közmunka-bizottságnak javaslattétel végett. A íogyasztási adóhivatal személyzetének szaporítása nem engedélyeztetett. Az Ungvári Népkonyha-Egyesületnek 8 évre évi 200 K segély szavaztatott meg. Dr. Szabó Józsefnek a városházi rend helyreállítására irányuló indítványai elfogadtattak. Több kisebb ügy került még ezeken kívül elintézés alá. Miklósy püspök köszöneté, Miklósy István hajdudorogi püspök a hozzáintézett üdvözlő-táviratra a következő köszönősorokat intézte a város polgár- mesteréhez : Személyemben a hajdudorogi egyházmegye s ekként a magyar nemzeti eszme ellen intézett merénylet alkalmából kifejezett részvét- s sze- rencsekivánataiórt fogadja Polgármester ur hálás köszönetemet s kérem, hogy a megsértett nemzeti eszme szolgálatában engem továbbra is támogatni méltóztassék. Debrecen, 1914. március hó. Miklósy István, ________ hajdudorogi püspök. A budapesti rendőrtiszti tanfolyamra Markovszky Sándor alkapitány nyert megbízást, aki oda már el is utazott. A tanfolyam 5 hétig tart. Kinevezések. A beteg polgármestert helyettesítő városi főjegyző Vidor Dezső végzett joghallgatót és Labodai Gyula csendőrőrmestert polgári biztosokká nevezte ki. A közkórházi bizottság e hó 5-én tartott ülésén hozzájárult az igazgató-főorvos azon előterjesztéséhez, hogy a kórháznál a jóváhagyás után azonnal betöltendő sebész-főorvosi, az uj elmebeteg-osztálynál pedig az uj épület elkészültekor betöltendő fő- és alorvosi állás szerveztessék. Felhívás. Felhívom a város közönségét, hogy udvaraik, háztájuk tisztán tartása érdekében annál is inkább és sürgősen tegyék meg a szükségeseket, mert az elrendelt általános vizsgálat során a tisztátlan udvarok tulajdonosait vagy bérlőit szigorúan büntetjük. Épp úgy gondoskodni köteles minden háztulajdonos arról, hogy házának tűzbiztonsági felszerelése rendben legyen, vagyis létra, horog és vízzel telt edény (hordó, kád) minden háznál készletben álljon. Berzeviczy István, rendőrkapitány. — Nedves lábakat az esős időszakban nem lehet elkerülni. Ha azután a lábak hideg napokon órákig nedvesek maradnak, s beáll egy nátha vagy hurut, mely nem ritkán komoly tüdőbajra vezet. Ezt gátolja meg legjobban a „Sirolin Roche“, mely kellemes izü és minden gyógyszertárban kapható. mű megjelenésével egyidejűleg látom annak helyét az egész műre kiterjedőleg. Ez a kritika lesz aztán hivatott az alkotásnak abszolút értékét megállapítani, a költőnek pedig a magyar irodalom magaslatain helyét kijelölni. Mindez azonban a nagyszabású és nagycélu munka megjelenése után lesz lehetséges, mert az epizód „A magyar“, ha jelentős és szerves része is a műalkotásnak, mégis a költői szárnyalás még hatalmasabb lendülését, a költői hivatás még meggyőzőbb kifejlődését várhatjuk, a mű gerincét képező Hunyady-kultusz tárgyalása során, mely a költőt egy egész emberéletet felölelő munkásságra, a műnek oly mély és széles megalapozására inspirálta. „A magyar“ jellem és nemzeti öntudatot képző értékét azonban eléggé kiemelni alig tudom. A neveléstudománynak oly elsőrendű segédeszközei az ily müvek, amelyek nélkül igazi nemzeti nevelés el sem gondolható. Ez a kor, annak társadalmi és állam kormányzati berendezése sem kedvező előfeltétele az ily műalkotások létrejöttének. Intézményeink, érvényesülő kormányzati elvei e kornak, melyek a nemzeti érzés, a nemzeti öntudat erőteljesebb megnyilatkozásait a legszűkebb keretre szorítják, sokszor kizárják; bizony szomorú eredményeket hozhatnának a nemzetre, ha a kultúra ereje megtartani és a jövendő ezeróv Magyarországára átörökíteni képes nem lenne sok hamuval takart, de mégis élő zsarátnokát a nemzeti érzésnek. A nemzeti közműveltség fokmérői, annak irodalma és költészete már e szempontokból is nemzetfentartó hivatást töltenek be akkor, amidőn irányzatukkal, eszmekörükkel a nemzeti érzést ápolják. A Fülöp Árpád munkásságának és alkotásainak nagy értéke — a kulturális és művészi szempontokon felül — épp ebben van.