Ung, 1914. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-25 / 4. szám

1914. január 25.

lettel bocsánatot kérek, amikor engem bántottak, miért kellett őket is megemlíteni. Miért?

A G. K. Sz.-nek még csak annyit vagyok bátor megemlíteni, — minthogy egyek vagyunk a haza szeretetében, ne folytassa az ügyet a megkezdett modorban, annyi baja van a közéletünknek, hogy az egymással érintkezés hangját még jobban durvítani nem kívánatos, mert nem mindig az van ütve, akitigaztalanul bántani akarunk. A közügyekhez kellő önfegyelmezés, jó modor, műveltség és főleg a szív nemessége, szóval krisztusi erények kellenek, e nélkül hozzászólást senkinek sem szabad engedni.

Azt hiszem, meggyőződhetett a G. K. Sz. az ügy iránti önzetlenségemről, mert tartozom kijelenteni, hogy engem semmi mellékgondolat közügynél nem szokott vezetni, ezzel én az ügyet ponttal befejezem és e kérdésre többet visszatérni nem látom szükségesnek.

Dr. Nagy József.

részesíti előnyben a legtöbb háziasszony a „Valódi“ :Franck: kávépótlékot

Ezt az előnyei: a fűszeres íz, a szép szín és nagy kiadóság a használatban, eredményezik.

mg em 115/26190

Bírálat Ungvár város 1914. évi költségvetéséről.

— Árky Ákos beszéde. —

Választást kivéve — nem volt még képviselőtestületi közgyűlés, melyen a tagok oly nagy számmal vettek volna részt, mint az e hó 21-iki közgyűlésen, amikor az 1914. évi költségelőirányzat került tárgyalás alá, — s amikor a megjelentek száma meghaladta a 100-at.

És ezt az érdeklődést a közgyűlés meg is érdemelte, s a megjelentek csak önmagukat tisztelték meg, mikor ily nagy számban gyűltek össze, hogy tanúi legyenek a Városi Párt, jól és helyesen mondva, Árky Ákosnak, a párt elnökének, első nyilvános szereplésén.

A közgyűlés lefolyásáról a városi ügyek rovatában adunk ismertetést, ehelyütt az alábbiakban közöljük Arky Ákos kritikáját, amit az 1914. évi költségelőirányzatról mindvégig lekötött figyelem közt és gyakori helyeslésektől kisérve mondott, — had ismerjék meg azok is, akiknek nem volt módjuk és alkalmuk közvetlen hallani a beszédet, s az abban foglalt igazságokat.

Árky Ákos beszéde ez:

A ma délután lefolyt vitának tenorja alkalmat nyújt nekem arra, hogy mielőtt a szőnyegen levő tárgyhoz szólanék, előbb ezen testületben való jövendő magamtartásáról nyilatkozzam.

Midőn ezen testületben a szólásszabadság jogát igénybe veszem, kötelességemnek tartom már eleve magamra nézve kötelezőleg kijelenteni, hogy ezen jog gyakorlása közben mindenkor a szigorú tárgyilagosság és tisztán csak a közérdek lesz irányitóm.

Távol lesz tőlem minden személyeskedés; de ha mégis személyt leszek kénytelen megnevezni, mondjuk például a város vezetősége köréből, akkor is csak az ezen személy által betöltött hivatali szak működése fogja bírálatom tárgyát képezni.

Tehetségemhez képest igyekezni fogok ezen testület tárgyalásaiban a velem netán ellenkező nézeten levő tisztelt tagtársaimat csakis nyugodt, higgadt és mint mondám, tehetségemhez' képest komoly érvekkel meggyőzni akarni, tehát közbeszólásokkal, pláne bántó közbeszólásokkal vagy lehurrogással, soha senkit sem fogok zavarni.

Ennek ellenében azonban a legnagyobb határozottsággal, a legkitartóbb eréllyel fogom követelni az arra hivatottól, hogy szólászabadsági jogom gyakorlásában senki által se akadályoztassam.

És most áttérve a szőnyegen levő tárgyra, kérem a m. t. képviselőtestület szíves elnézését, ha fejtegetéseim nem lennének eléggé értelmesek, hisz először vagyok azon helyzetben, hogy egy előttem eddigelé teljesen ismeretlen területet, egy sajnos, még igen sokban ismeretlen kulcscsal biró térkép alapján kell birtokomba vennem.

A költségelőirányzatot alaki, törvényességi és általános vagyoni szempontból kívánom bírálni.

Minden adófizető polgártársamnak törvényes joga a költségelőirányzathoz észrevételeit megU N G

tenni és azokat a város tanácsa utján ezen testülethez beterjeszteni.

Észrevételt, természetes, hogy csak oly valamihez teszek, a mi előttem kétséges vagy meg- magyarázhatlan.

Például a költségelőirányzat titkaival ismeretlen adófizető háziúr, ki tudja, hogy az asphalt- járda készítés költségeihez ő 2/8-al, a város pedig Vs-al járul hozzá, jogosan vél felszólalni, ha a bevétel 63. tételét a kiadás 244. tételével összehasonlítva kérdi, hogyan van az, hogy a bevétel csak 4447.06, a kiadás pedig mégis 8121.28, hisz a a/3: Vj arány szerint a kiadásnak csak 6670.59-nek szabad lennie?

Vagy ha a kiadás 48., 44. és 46. tételein tanakodva, azt kérdi az adófizető, miért kap az adó tiszt és számtiszt 1914. évben kevesebb fizetést mint 1913-ban és miért van ezen kis hivatalnokok részére fizetéses helyettes felfogadva, inig a magasabb állású tisztviselők helyetteseiről ily nemű gondoskodás sem történik?

Vagy végre, jogos felszólalás tárgya lehet a bevétel 32. tétele azon egyszerű kérdés feltételével, miért kevesebb ezen rendes bevétel 1914-ben mint volt 1913-ban?

Ha azonban az idézett tételek okadatolása a „Jegyzet“ rovatban vagy más módon feltüntetve lenne, nem hiszem, hogy ilynemű felszólalások elbírálása úgy a tanács, mint a képviselőtestület vagy a felügyelettel felruházott hatóság munkás ságát szükségtelen idöpazarlásra kónyszeritenék.

Ezen okból kérem a képviselőtestületet, utasítsa a város vezetőségét, hogy jövőben a kinyomatott kölsógelőirányzatban az egyes tételek emelkedését vagy csökkenését, az egyes jövedelmek összetételét és az egyes kiadások jogforrását okadatolás feltüntetése mellett az adófizetők előtt könnyen megérthetővé tegye.

Á költségelőirányzat az önkormányzatnak egyik jellegzetes megnyilvánulása, mert ezzel nyer megállapítást az önkormányzati szervezetnek egy évi működési alapja, egyszersmint azon terhek és kötelezettségek mértéke is, melyeket a képviselőtestület az összes adófizetők nevében önkéntesen ugyan, de kötelezően magára vállal.

Az autonom testület vezetőségének pedig, csakis a törvényes alakiságok betartása mellett létrejött évi költségvetés keretein belül és ezen kereteknek személyes felelősség szoros betartásával van joga a maga szolgálati kötelezettségét gyakorolni és a neki adott kormányzati mandátumnak megfelelni.

Ezen jogelv jut kifejezésre az 1871. évi XVIII., az 1886. évi XXII. és az 1912. évi LVIII. t. c.-ben, valamint az ezek alapján megalkotott uj városi szervezési szabályrendeletünk 6. §-ában is, mely törvények és intézkedések kötelességévé teszik a város vezetőségének, hogy a következő évre vonatkozó költségelőirányzatot mindenkor az előző évi rendes őszi közgyűlést megelőző egy hónappal a képviselőtestület elé terjessze, nemcsak, hanem a saját vezetőségünk által megszerkesztett és a képviselőtestület által 1912. december havában elfogadott városi szervezési szabály- rendelet 6. §-ában még egy lépéssel tovább "is megy, mert abban parancsolólag kimondja, hogy a jövő évi költségvetési tárgyalás az augusztus havi rendes közgyűlés tárgysorozatából ki nem maradhat.

Ez az igen helyes rendelkezés időt, módot és alkalmat biztosit a képviselőtestületnek arra, hogy önkormányzati jogával élve, az összes körülmények nyugodt és körültekintő mérlegelésével, minden sietség és kapkodás nélkül állapíthassa meg azt, amit a saját legjobb belátása szerint, a saját erejéhez képest, a saját java és a saját érdekében valóra váltani kiván.

Még inkább biztosítja ezen ténykedés szabadságát úgy a képviselőtestület minden egyes tagja, valamint az összes adózó polgárság részére az 1886. évi XXII. t.-c. 125. §-ában lefektetett azon jog, hogy ha a költségelőirányzatban úgy a maga mint a közre nézve sérelmet lát, nekie alkalom, mód és idő adandó, hogy észrevételeit ezen közgyűléshez beterjeszthesse.

De szükség van ezen törvény betartására azért is, hogy a törvényes felügyelettel megbízott hatóságnak is alkalom, mód és idő nyujtassék a költségelőirányzatnak az előbb jelzett törvény 126. §-a értelmében való felülbírálására és megállapítására, hogy igy az általa megerősített költségelőirányzat még az abban felölelt időszak beállta előtt 'jogérvényre emelkedve, a város vezetőségének működéséhez a törvényes jogalapot megadja.

És itt megállapítom, hogy Ungvár r. t. város

1914. évi költségelőirányzata, a törvényes intézkedés követelményeinek meg nem felel, mert azt a város vezetősége a törvény határozott rendelkezése ellenére csak azon időszak beálltával nyújtotta be, amelyre a költségvetés maga vonatkozik.

Ezen késedelemnek a következménye az, hogy jogórvényesen megállapított költségvetés hiányában a város közigazgatása 1914. január 1-veí jogilag törvényen kivüli állapotba jutott, amelynek a december 30-án kényszerűségből kicsikart 1913-iki alapon levő egy hónapi indemnitás csak nagyon gyenge takaróját képezi.

A törvényes rendelkezések be nem tartása egymagában is súlyos mulasztást képez a város vezetősége részéről, amely első sorban volna hivatva a törvények betartására és azok végrehajtására. De fokozottabb beszámítás alá esik

(4. szám) 3

azonban a jelenleg elkövetett mulasztása, mert ez, az évek hosszú során át állandóan megismétlődő jelenség megátalkodott folytatása.

Ez a teljesen indokolatlan és állandó kése- delmezés a törvény egyenes rendelkezésének megkerülése, amely a város közönségének ön- kormányzati jogait sérti és önrendelkezési hatáskörét csorbítja; a képviselőtestületet folytonosan bevégzett tények és állandó kényszerhelyzetek elé állítja, a város közigazgatásának törvényes rendjét és szabályos ügyvitelét pedig majdnem lehetetlenné teszi.

A város vezetőségétől, akit a város közön sége ruházott fel a törvényes keretek között mozgó kormányzati mandátummal, attól a vezetőségtől teljes joggal megkövetelheti és elvárhatja, hogy megbízóinak jogait és érdekeit mindenben a legnagyobb lelkiismeretességgel szem előtt tartsa és megbízatásából folyó kötelességeit idejében — pontosan és jól végezze.

Mielőtt az eddig elmondottak folyományaként egy esetleges indítványt terjesztenék a képviselő- testület elé, bátorkodom a város vezetőségét megkérdezni, valljon tudja-e az általam vázolt mulasztásait igazolni és mivel?

(A feltett kérdésre úgy a polgármester, mint a főszámvevő adtak választ, melynek legerősebb argumentuma az volt, hogy a késedelmes előterjesztés oka az, hogy az állami adóalap csak szeptember hóban közöltetett a számvevőséggel.)

Ezután igy folytatta Árky beszédét:

Miután az általános hangulatból látom, hogy a képviselőtestület a választ tudomásul venni hajlandó, szándékolt „Inditvány“-omat mint indítványt nem terjesztem ugyan elő, de felolvasom azért, hogy kérjem a város vezetőségét annak magvát megszívlelni.

Indítvány,

Fejezze ki a képviselőtestület a város vezetőségének a költségelőirányzat késedelmes előterjesztése fölött a legkomolyabb rosszalását és a jövőre nézve utasítsa a város vezetőségét úgy a költségvetésnek, mint a zárószámadásoknak az erre vonatkozó törvény rendelkezései szerint megszabott határidőben való előterjesztésére.

A képviselőtestület egyben már most figyelmezteti a város vezetőségét, hogyha ezen utasításának foganatja nem lenne, a felelősségre- vonási jogát a képviselőtestület a legszigorúbb alakban fogja érvényesíteni.

És most áttérek a költségvetésre általánosságban.

A költségelőirányzatból kellene megismernünk a városi vezetőség mindazon jó és közhasznú szándékait és irányelveit, melyek által a közjó érdekei előbbrevitetnének. — Sajnos, valamely uj gondolat vagy mentő-eszme benne nem foglaltatik, az a régi vágányon halad, amelyen azonban igen sok a kátyú és a gödör.

A rendes bevétel több ugyan a múlt évinél 10,315-78 fillérre], de ezzel szemben a rendkívüli bevétel 41788 23 fillér visszamaradást mutat, ami végeredményében 3147045 fillér jövedelem-ke- vesbletet mutat.

A rendes kiadásoknál az emelkedés 18252 07 fillér, a rendkívülieknél a csökkenés 29314 97 f., a csökkenés végösszegben tehát 11062*90 fillér; de a bevételi visszamaradás miatt a fedezetlen hiány a múlt évihez képest 20207*51 fillérrel emelkedett, ami újabb 4% pótadó emelést tesz szükségessé.

Ezen felül a város vagyoni mérlege a múlt évihez képest 76203-86 fillérrel kevesebb, vagyis mindkettőt összefoglalva, a város vagyoni helyzete 96411*37 fillérrel kedvezőtlenebb.

Vájjon nem veszi-e észre a város vezetősége, hogy ezen az utonjjhaladva, veszedelmes és egyre rohamosabban haladunk lefelé a teljes anyagi romlás felé? Hiszen a mai rossz kereseti viszonyok, a nehéz megélhetés, az általános drágaság, hitel és pénztelenség mellett közönségünk az újabb adóterhet a saját anyagi romlása nélkül már nem bírhatja soká.

Kérem a város vezetőségét, tegye kezét a közönség lázasan lüktető ütőerére és akkor meg kell éreznie, hogy eddig és ne tovább, mert a közönség türelme a végletekig van feszitve.

Fentartva magamnak a jogot a részletes tárgyalás folyamán minden tételhez hozzászólhatni, a költségvetést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom.

— A szatmári püspök diszdoktorátusa.

Közöltük annak idején, hogy a kereszténység fel- szabadulásának 1600 éves jubileuma alkalmából dr. Boromisza Tibor szatmári megyéspüspököt a budapesti tudományegyetem, hittudományi kara díszdoktorrá kandidálta, s O Felsége a jelölést megerősítette. A hazai és a külföldi egyetemeknek ugyanis ősi szokásuk, hogy a közélet terén és különösen tudományos téren kiválóan érdemes férfiakat doktori ranggal és doktori oklevéllel tisztel meg. Dr. Boromisza püspöknek f. hó 21-én

d. e. adta át a budapesti egyetem küldöttsége a doktori oklevelet, mely a modern diploma-irásnak és díszítésnek, valamint a modern könyvkötészetnek valódi remeke. Az oklevél átadása Szatmár- Németi előkelőségének jelenlétében, díszes ünnepség keretében folyt le.

Nem ok nélkül