Ung, 1913. július-december (51. évfolyam, 28-53. szám)

1913-09-14 / 38. szám

1913. szeptember 14. (38. szám) 3 nem tartom lármásnak és megfélemlítő kapkodást sem látok az intézkedésekben. Elavult régi nézet az, hogy a félelemtől is lehet kolerát kapni és ezért a védekezés egyik hathatós eszközét a kolera-hirek elhallgatásában, avagy szépítésében találták. Ma e téren a belügyi kormány a védekezésnek leghathatósabb módját a közönség kioktatásában keresi és találja is meg, amire minden idő alkalmas, de időszerűségénél fogva legalkalmasabb a kolera-veszély ideje. A kolera-gombát nem a félelem okozza, mert e gomba bármily szapora is legyen a fej­lődésében, önmagától meg nem teremtődik sehol, hanem beoltható, elhozható, elvihető tárgyhoz, ruhához tapadva, vagy kolerabeteg ember vála­dékában bárhová, és ha valahol alkalmas talajra talált, ott kedvére tenyészik éppen úgy, mint a penészgomba a befőttön vagy a peronoszpora- gomba a szőlőlevélen. De az ügyes háziasszony a befőttön fejlődő penészt szalicylsavval vagy 80 C° felüli párolással öli meg, a tanult szőlős­gazda pedig a peronoszporát rézgálic és mész- vizkeverékkel pusztítja el; — miért ne tanulhassa el az ember azt is, hogyan kell a kolera-gombát megölni és hogy kerülheti el azt, hogy a kolera­gombát egyik helyről ne vigye át a másik helyre ? Ennek a kitanitására történik az az úgynevezett „országos nagy lárma“ a napi sajtóban, a lakos­ság között szétosztott füzetekben, falragaszokon és végül ott, hol olvasni nem tudnak, dobszóval való hirdetésben is. Más alkalommal a nagyközön­ség e füzeteket a kezébe sem venné, most azon­ban talán mégis vesz annyi bátorságot és el­olvassa, hogy megtanulhassa e füzetekből a vé­dekezés módját, nehogy ez a félelmes ellenség orvul megtámadhassa, mert hát mint a közmon­dás is tartja: jobb félni, mint megijedni. Igen örülök, hogy a cikk Írója a köztisztasá­got is felemliti, melyre vonatkoztatva a kapkodás szót elfogadnám, ha ehelyett a helyzetet egy más szóval nem lehetne jobban jelezni. Én a hatóság szerepét e téren nem kapkodónak találom, in­kább ingadozónak, mint a Nílus áradását, mely köztisztasági hullámáradat évenként egyszer, úgy a nyár elején a belügyminisztériumból megindul és december végén véget ér, mondjuk Viska község kunyhóiban, hogy egy jó hosszú pihenő után az azután következő évben megismétlődjék. Hát ez, kérem, sajnos úgy van, ez teljes igaz dolog és ilyennek látja ezt a köztisztaság legfőbb őre: a belügyminiszter is, mert ő bizonnyal e miatt inditja meg évente azt a köztisztasági hul­lámot; de hát ebben a dologban a hatóság ma­gában véve nem hibás, hibás ebben mindenki, aki hivatva van nevelni. A köztisztaság érzetét bele kell nevelni az egyénbe, mert a nevelt, ön­fegyelmezett egyének álllandósitják majd a köz- tisztaságot. A tanulatlan, tunya ember nyomán terem a szenny, mert ő azt nem tudja, hogy a nyál a szájában emésztéshez szükséges hasznos dolog, de kiköpve a járdára undorító és veszedelmes. Az ilyen ember egy kis fegyelmezettséggel nem sajnálná a fáradságot, hogy az elfogyasztott gyü­mölcs héját, magvát, csutkáját összegyűjtve, erre megfelelő helyre vigye, ahelyett hogy elszórja. Aki pedig azt tudja, hogy egy jól gondo­zott trágyadomb mily hasznos közgazdasági tényező, bizonyára nem sajnálja a fáradságot, hogy ezt kellően rendben tartsa, de ha tudná azt, hogy a szappan milyen jó fertőtlenítő szer, nem is sajnálná érte a pénzt. A tisztaság szeretete olyan hasznos erény, hogy akit ebben felneveltek, az nélkülözni nem tudja, de akit a tisztaság szeretetóre nem neveltek, az ebben sem hasznot, sem élvezetet nem talál, arra még a hatóság büntető hatalma sem képes a tisztaságot reá erőszakolni és a tisz­taságra való nógatásban egyéni szabadságának korlátozását és zaklatást lát. Neveljünk és tanítsunk tehát mindenkit a tisztaságra. Neveljünk tisztaságra a családban, iskolában, hirdessük a tisztaságot a szószéken és sajtóban! Vízvezeték Nagybereznán. Hol marad Ungvár? Még egy-két hót, és Nagybereznán hozzáfog­nak a vízvezetéki csövek lefektetéséhez. Nagy- berezna, a kis ungmegyei falu, amely alig szám­lál kétezer lakost, tehát a legrövidebb időn belül a legszükségesebb és leghasznosabb közegészség­ügyi intézményhez jut. Dr. Blazsovszky Miklós, a nagybereznai járás vasakaratu és kiválóan tevékeny főszolgabírója ezt az intézményt is az ő valósággal bravuros- sággal határos akarásával aránylag igen rövid idő alatt valósította meg. Rövid idő alatt, szerény U N G anyagi eszközökkel és egy szegény felvidéki rnthén lakiban. A legfontosabb eredmény pedig az, hogy a költséges vízvezetéki beruházások dacára Nagyberezna község pótadója a jövő évre 5 %-os csökkenést mutat. Ez ugyebár már több, mint bravúr ? Itt említjük meg, hogy dr. Blazsovszky — ő tudja, hogy — 23.000 korona államsegélyt is járt ki az építkezéshez. Miután pedig örömmel megállapítottuk, — hogy Ung vármegye egyik kicsi járási székhelye is már modern, nagy városok mintájára fejlődik, szépül, — jöjjünk közelebb, nézzünk szót ennek a boldog vármegyének szék- és fővárosában. Tehát Ungvár. Ugyebár nem is — falu, -- hanem ősi rendezett (?) tanácsú város, nem is kétezer, hanem közel tizennyolcezer lakóinak száma. Szinte restelli a toll ilyenkor leírni, — hogy ebben a rendezett tanácsú városban a vízvezeték mind- ezideig csak ábránd ! Évek hosszú sora óta már szó van róla. De a szószoros értelmében, — csak szó van róla. Épül a próbakut, bedől, pereskedünk, újat épitünk, Ígérünk, tervezünk, — de semmi komoly elhatározás, semmi tényleges akarás. Meddig fog ez még igy tartani? Ilyen tempóban valószínűleg megérjük még a jövő századot is, — vízvezeték nélkül — ebben a vizszegény városban. Pedig úgy vesszük észre, — csak egy dolog hiányzik. A BÍazsovszky Miklós erős keze. Kár volt ezt a munkás kezet — annak idején — jobban meg nem becsülni.. . Repülő-nap Ungváron. Az emberi ész legnagyobb diadala az, hogy megállást nem ismerő harcában a természettel most már az egeket ostromolja s az emberi ura­lom igájába kényszeríti a levegő eddig szűz terü­letét. Szédítő perspektíva nyílik a jövőbe, ha lát­juk, hogy az ember már a levegőt is uralmába veszi. Lázba jött az egész emberiség, mikor az első embernek sikerült átúszni a nagy lógtengert. Azóta rövid pár esztendő alatt percről-percre ro­han a fejlődés utján az aviatika. A kultúra e fen­séges munkájából a magyarok is kiveszik a ré- részüket. Alig egy-két évvel ezelőtt a magyar aviatikusok még nem voltak túl a szóról-szóra vett szárnypróbálgatáson. Ma azonban már ott tartunk, hogy a magyar aviatika is kezd számot­tevő tényező lenni. Az idei Szent István napi re­pülőverseny a magyar aviatika fejlődésének és izmosodásának hatalmas bizonyítékát szolgáltatta. Egy Wittmann, aki 1500 m. magasságban kerin­gett a magyar levegőtengerben, — jelzi a gyors fejlődésnek útját. Sok ember előtt azonban teljesen ismeretlen a repülés problémája, maga a repülés és a repülő­gép konstrukciója. Nem célunk, hogy a problémát e helyen fejtegessük, de célunk az, hogy megis­mertessük közönségünkkel magát a repülés techni­káját és pedig in praxi. Örömmel és lelkesedéssel vehettük tudomá­sul, hogy Ungvár város azon kevesek közzé so­rakozott, amely városoknak közvetlenül nyilott alkalma magában a repülés tényében s a kultúra e hatalmas alkotásában gyönyörködni. Ma már az elemi műveltség követelményei közé tartozik, hogy az intelligencia fokmérőjéül tekintessék, egy­részt az aviatika problémájával megismerkedni, másrészt a repülést látni. A kultúra szeretetétől áthatott ember kapva- kap az alkalmon, hogy a repülő embert láthassa. Uyen alkalom kínálkozik most Ungvár városában A legmerészebb magyar aviatikusok egyike, Kvasz András jön el városunkba szeptember 21 én, hogy bemutassa repülőgépével együtt a repülést. Kvasz András neve már a magyar repülés történetének a lapjaira van bevésve. A legjobbak közül való ő, aki a magyar aviatika fejlesztésének szent céljától ihletve, bizony halálmegvetéssel ostromolja a levegőtengert. Két géppel jön Ungvárra, ez már magában biztosíték arra, hogy föltétlenül szép, éi’dekes és- értékes repülésben lesz részünk. Igyekezni fog a magassági és az időtartami magyar rekordot el­érni, illetve túlhaladni. Kedvező idő esetén tehát részünk lehet abban, hogy egy magyar aviatikái rekord Ungvár nevéhez fog fűződni. Hogy Kvasz András mennyire az aviatika bemutatásának és megismertetésének a céljától van áthatva, bizonyítja az, hogy e sorok Írása­kor táviratozott az U. A. K. rendezőségének, melyben jelzi, hogy Wittmanmai is tárgyal oly irányban, hogy szeptember 21-én vele együtt gépeivel jöjjön el Ungvárra a repülést bemutatni. Hogy mit jelent Magyarországon Wittmann mér­nök és aviatikus neve, azt a félig-meddig újság­olvasó előtt sem kell megmagyarázni. Wittmann a magyar Blériot. Ha tehát sikerül Wittmant is elhozni Ungvárra, — akkor a szeptember 21-iki ungvári repülő-nap országos jelentőségre emel­kedik. A repülő-napot az Ungvári Athletikai Klub rendezi a szobránci-uti katonai gyakorlótéren. A VÁRMEGYE. Ä közigazgatási bizottság ülése. — Szeptember 9. — A szakelőadók jelentéseiből a következőket említjük meg: A vármegye közbiztonsága kedvező. A fenyegető kolera-járvánnyal szemben a szük­séges óvóintézkedések a legerólyesebben meg­történtek. Tűz pusztított Vaján, Nagyszelmenc, Éles, Laborcszög, Csontos, Oroszmocsár, Bacsó, Baranya és Császlóc községekben, a kár 12367 K, ebből biztosítva volt 2234 K érték. A főszolga­bírók a járásokat kellő külszolgálattal adminisz­trálták. A vármegye területén 38 külföldi telepe­dett le, mig útlevél iránt 396 kérvény érkezett be. Az egyenes adóhátralék aug. hóban 745,144 K 40 f. Bélyeg- és jogilletékben befolyt 27,253 K 65 f, a múlt évi eredményhez képest 2558 K 5 f-rel kevesebb, ugyancsak 37,638 K 94 f-rel keve­sebb folyt be fogyasztási és italadóban, ami a tömegfogyasztás jelentékeny csökkenését jelenti. Viszont a dohányjövedék bevétele 459 K 93 f kedvezőbb eredménnyel 37,683 K 94 f. Az állat­egészségügyi állapot igen kedvező. Az állatvásár­terek és közvágóhidak azonban még mindig nem felelnek meg a követelményeknek. Azok kellő berendezésére az első fokú hatóságok utasittattak. A gazdasági felügyelő beszámolt az árvíz­károkról és a tett intézkedésekről. A földmiv. miniszter 2000 mótermázsa búzát és 800 méter- mázsa rozsot engedélyezett. A búza kedvezményes ára 18 K, a rozsé 15 K. A tavaszi apaállat-vizsgá­latok most ősszel tartatnak meg, igy a kiselejte­zett bikák kitelelóse alul szabadulnak a községek. A kir. tanfelügyelő jelentése szerint eljárt a vinnai iskola ideiglenes elhelyezése, a tiszaásványi iskolaépület felülvizsgálata és a pályini építendő uj iskola elhelyezése ügyében. Az összes állami óvónők fizetése rendeztetett. A kisbereznai áll. iskola építése és az unghuttai állami iskola le­égett melléképületeinek felépítése és Ungváron polgári fiúiskola szervezése engedélyeztetett. A gyámpénztár vagyona 1913. aug. végén: 1.355.598 K 68 f. A váianegye úthálózata a foly­tonos esőzések következtében erősen megrongá­lódott, a kassa—jablonicai állami ut 27. sz. hidja egy részét az árvíz elsodorta, a műtárgyakat meg­rongálta, a Sóslak melletti hid egy részét ugyan­csak elsodorta a viz. Több hegycsuszamlás is keletkezett. A nagymihály-pálóc-veskóci ut 13—15 km. szakaszán aug. hó 8-tól 12-éig az utasokat ladikokon kellett szállítani. Nagyok a rongálások a csontos-viharos-havasközi utón, perecseny- turjavölgyi, tiba-tibaváraljai, ungvár-kapos-vajáni, nagymihály-pálóc-veskóci, ungvár-jenke-remete- vasgyári közutakon, ezeken a viz számos helyen keresztülfolyt. Az Ungvár-megállóhely állomásnak állandóan villannyal való kellő kivilágítása iránt a kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztést intézett a bizottság. A munkásbiztositó-pénztárt balesetek után felmerült egész kórházköltség megfizetésében elmarasztalta. A kapos-vajáni h. é. vasút állomásaihoz vezető hozzájáró utak hozzá­járulásainak megállapítása tárgyában az alispánt újabb határozat hozatalára utasította. Fenti és több magánérdekü ügy gyors menetben elintézése mellett nagyobb vitát keltett Ung vármegye alispánjának intézkedése, mely szerint a kolera járványra figyelemmel a búcsúkat és a vásárokat betiltotta. Több felszólalás után, melyben résztvettek Tahy Ábrahám, Matyaczkó Tivadar, Bánóczy Béla, dr. Gulácsy Árpád, a közig, bizottság az alispáni intézkedéseket tudo­másul vette. § A legtöbb adót fizető törvényhatósági bizott­sági tagok 1914. évre érvényes névjegyzékének alapjául szolgáló adókimutatások az alispáni hi- val 11. számú helyiségében szeptember hó 15—23. napján közszemlére vannak kitéve és ott a hiva­talos órák alatt megtekinthetők. § Elmaradnak az ellenőrzési szemlék. A m. kir. honvédelmi miniszter értesítette a vármegye közönségét, hogy a cs. és kir. közös hadsereg, valamint a m. kir. honvédség nem tényleges állományú legénységének ellenőrzési szemléi a f. évben nem tartatnak meg. — Gimnáziumi, reál, vagy polgári iskolai tanulókat magántanitásra elvállalok. Szives meg­kereséseket Kiss tanár cim alatt Szobránci-utca 24. szám alá intézni kérnék. fess női és férfi amerikai cipőkiilönlegességek, eredeti angol átmeneti felöltők, sportkabátok, sportsapkák, kocsitakarók már megérkeztek KLEIN IGNÁC úri és női divatkülönlegességek üzletébe.

Next

/
Thumbnails
Contents