Ung, 1913. július-december (51. évfolyam, 28-53. szám)
1913-08-24 / 35. szám
1913. augusztus 24. U N G (35. szám) í Most már csak egy jó tanácsot akarok adni, különösen gavallér olvasóimnak. Ennek a meg- , bizhatóságát is egy megtörtént ténnyel igazolom. Egyszer eljön hozzám egy jó barátom: „Te! mondd már, mit vegyek egy lánynak névnapi ajándékul ? ügy szeretném, hogy drága se legyen, értékes is legyen.“ Habozás nélkül feleltem : „Vedd meg neki Farkas Imre költeményeit!“ . . . Néhány nap múlva jön megköszönni a jó tanácsot: „Te! nem is gondolod, milyen boldoggá tettem azt a kislányt azzal a csekélységgel1“ Tehát amellett, hogy jótékonyságot gyakorlunk (mert jegyezzük meg: könyvet venni mindig jócselekedet!) amellett, hogy kedves kötelességünknek teszünk eleget, amellett, hogy nem is drága pénzen értékes emléket veszünk és adunk, még sziveket is hódíthatunk — egy jó könyvvel! Tessenek megpróbálni. Hegyaljai Géza. Csehek Magyarországon. — Pánszláv pénzintézet a szomszédban. — A prágai (cseh) Bank Budapesten 1908. évben „Központi Részvénytársaság“ elnevezéssel egy fiókintézetet alapított, melynek összes tőkéje 500.000 korona. Most eme budapesti (cseh) Bank Nagymihály- ban — hol 5 pénzintézet szolgálja a hitelügyet, — egy fiók felállítását vette célba; sőt cégét következő tót jelzéssel: „Ustredna Banka Ucsastiny Spolok“ már be is jegyeztette. Minthogy a cseh' alapítású Bankok a köztudomás szerint a felső vármegyékben rendszerint a nemzetiségi mozgalmak exponensei; arra tekintettel, hogy a főintózet csekély tőkéje — gyanús tót cégjegyzése — és egy Nagymihályon hatodik Bank felesleges volta, valamint a váratlan fiók szervezésének titokzatossága méltán azon hazaíias aggályt keltheti, hogy a tervezett Bank-fiók nagy- mihályi esetleges működése nem anyagi előnyöket keres, hanem a tótajku jóindulatú derék munkásnép megszerzését — s igy a közbéke megzavarását és a hazafias érzésű sugallta több évtizedes munkálkodás eredményeit kockáztathatná. Ezen fontos okok behatása alatt a gróf Sztáray Sándor, Sulyovszky István, Karczub Pál, Mathiász József, Walkowsky Béla, Fejér Elemér, Somody József, dr. Füzesséry Dezső, Bajusz Andor, Czibur Bertalan, dr. Fuchs Ingnác, dr. Karczub Gyula, László E. Flóris, dr. Keszler Lipót, Zaluszky László, Spiegel Samu, dr. Glück Samu, Bereznay János, dr.. Bucsinszky Mihály, Oppitz Sándor, dr. Örley Ödön, Tolvay Imre, dr. Füzesséry Tamás, Fröhlich Gyula, Barnai Andor, Garbinszky Sándor, dr. Richtzeit Vilmos és Homolay Endréből álló bizottság e hó 17 én tartott értekezletéből azon kéréssel fordul Zemplén és Ung vármegyék birtokosai, lelkészei, tanítói, tisztviselői és minden hazafias érzelmű lakosához, hogy a Nágymihályban tervezett Bank-fiók ellen teendő intézkedések megbeszélése végett a mai, azaz augusztus 24-én d. u. 4 órakor Nagymihály- ban, a városháza termében tartandó értekezleten minél nagyobb számban vegyenek részt. A turjavölgyi kincstári iparvasut. — Személy- és anyagszállítást fog szolgálni. — Ungmegye területén a legközelebbi jövőben körülbelül 60 km távolságú új sínpárt raknak le Ez a — vasúti hálózat dolgában amugyis oly szegény — vármegye a földmivelésügyi kincstár jóvoltából 4 milliós költséggel tekintélyes új vonalrószhez jut, mely nemcsak, mint eddig, csupán a kincstár érdekeit fogja szolgálni, hanem közszállitással is foglalkozik, sőt a személyforgalmat is le fogja bonyolítani. Mint lapunk legutóbbi számában megírtuk, a turjavölgyi kincstári iparvasut közigazgatási bejárását folyó hó 21—23-án tartották meg az erre illetékes faktorok. így tehát az új vasút általános képét is nyújthatjuk. Az új vasút Perecseny állomásról fut ki és fővonala Ószemerón át Turjaremetére fut be. (Ez a rész körülbelül még 1914-ben el is készül.) Itt elágazik kétfelé, 1. mellékvonal Nagylurjaszög, Kisturjaszög, Rónafüred; 2. a főág pedig Rákó, Turjavágás, Poroskő; itt újból elágazás a) Turja- mező, Mezőhuta-, b) Turjasebes. (Bantlin-féle vegyigyárhoz.) Mint ebből a vázlatból látható, az új sínpár az egész Turjavölgyet öleli fel és igy e vidék közgazdasági érdekeit a legkedvezőbben fogja befolyásolni. Nem is szólva arról, hogy az építkezés révén a szegény lakosság tetemes kenyérkeresethez jut. A leendő személyvonatok természetesen Perecseny állomáshoz fognak csatlakozni és igy e vidéket Ungvárhoz is közelebb hozzák. A sínpár 76 cm. nyomtávolságú iparvasúti. . Itt említjük meg, hogy az erdészeti kincstár a perecseny-szirovai iparvasutat körülbelül 1915-ben leszereli, miután a favágatás befejezést nyert. Az új vasút is természetszerűleg elsősorban a faanyagszállitást fogja szolgálni. A földmunkálatokat előreláthatólag még az ősz folyamán megkezdik. JHhE]VUAD __—mm egy vadonat-uj témáról. . . eX eX Augusztus 21. Szomorú dolog (ezen az egész héten tele vagyok, szomorúsággal) hogy forró augusztusban felöltőben járnak az emberek, sőt télikabátot is láttam tegnap este az öreg Weisz bácsin. Más években ilyenkor ingujjban kártyáztunk a kávéház kistermében és jeges málnaszörpöt szopogattunk szalmaszálon. Most forró feketét kanalazunk, sőt tegnap este a szerkesztő ur teát rendelt rummal. Máskor a Bolotinán literszámra hordta a szól a port a szemünkbe és fülünkbe, most nyakig vagyunk a sárban. Máskor Feketeházy ur ilyenkor már a második szalmakalapot nyütte el, most posztókalapot húz le mélyen a szemére, hogy a szél el ne vigye, hogy a feje meg ne hüljön. Az idén még nem voltam uszodában, de a gőzfürdőben minden másodnap ott vagyok. Kivágott női blúzt az idén csak egyszer láttam, akkor is csak egy pillanatra, mert a gondos mama egy készenlétben levő köpenyeget borított az édes vállára, igaz, hogy az eső is esni kezdett. Az eső. Mindig esik. Hogy honnan kerül a csillagok alá az a sok eső ? A csillagok. Becsületszavamra mondom, ez idén még nem láttam a Göncöl-szekeret. Pedig szeretem a holdvilágos éjszakát bámulni, mert fiatal vagyok és szerelmes. Az idén még mezítláb sem jártam. Pedig máskor nyáron hivatal után mezítláb gyomláltam a kertben. A kert. Istenem, mi lett az ón tavalyi virágos kertemből. Egy sár-pamacs, egy mocsár, egy ingovány. A virágok letiporva az esőtől. Tönkre ázva, legyalázva minden, de minden, csak a kert végén az a bolond kukorica szalad fel három méter magasra. — Ennek nagyon jó az eső. — Három pár cipőmbe, két esőernyőbe, egy pár galocsniba, háromszori szőnyegpucolásba, kétszeri házmeszelésbe került eddig az eső. A pincém tele van vizzel. Már kisem hordhatom. Az udvaromon deszkákon közlekedünk, legközelebb már csónakokat szerzek be. Ha egy kis napsugár téved be néha napján hozzánk, kitárunk ajtót, ablakot, hogy berepüljön, lábujjhegyen járunk és szólni se merünk, nehogy elriasszuk szegénykét. Más nyáron csúnya rosszakarattal, gondosan befüggönyöztünk ajtót, ablakot és letagadtuk, hogy otthon vagyunk. Minden héten vasárnapon szalonna-sütést rendeztünk a kertben az elmúlt augusztusban; az idén csak egyszer sütöttünk szalonnát, akkor is esernyő alatt. Még vadászni se igen járunk ebben az esős időszakban, pedig tavaly nyáron de sokat vadásztunk és tavaly történt, hogy az első nagy vadat lőttem, amikor Szelesi bácsit találtam el fogoly helyett a bal vállán. Azóta is haragszik rám. Ez az egy haszna van az idei esős nyárnak, nem fogok kárt tenni senkiben sem. És az eső folyton esik, hogy nem unja meg és nincs igaza annak, aki azt mondja, hogy minden jó felülről jön, mert nem jó ez a sok eső, sehogy se jó, pedig felülről jön. És nekem ne beszéljen senki sem arról, hogy az igazi, meleg nyár még csak ezután fog jönni. Ez nem igaz; jó, meleg nyárról legközelebb mesét írnak a gyerekeknek, oda került már a mi fagyos nyarunk a hótfejü sárkány és a vasorru bába mellé, hogy az Isten áldja meg. És az sem igaz, hogy mérsékelt égöv vagyunk. És nekem ilyesmiről ne beszéljen senki, mert nem hiszek én senkinek sem. A kis kalendárium szeptemberre havazást jósol. Igaza van. Szent Istváimapi repiilőverseny. — Az ungvári pilóta. — 1913. augusztus 21. Rekkenő nyári hőségben, túlzsúfolt villamosokon tízezernyi nép robogott ki Szent István napján a kőbányai repülőtérre, ahol a magyar Aero-Club rendezte Szent Istvánnapi repülőversenyét. Két bécsi pilótát vártak a császárvárosból; délután 3 órakor kellett volna megérkezniük. Egyik közülök, a legfiatalabb tiszti pilóta, az Ungváron is jól ismert Alexay Andor főhadnagy volt, aki Wiener-Neustadtból indult délelőtt első nagyobb légi útjára. Egy szép kis ungvári kolónia verődött össze a kőbányai hangárvárosban és kimondhatatlan izgalommal és kíváncsisággal leste a történendő- ket. Sikerül-e a fiatal tiszti pilóta légi útja, merész vállalkozását nem akasztja-e meg valami baleset, mely rendes kísérője szokott lenni a vakmerő légi vállalkozásoknak? Alexay Andor, az ungvári társaságban közkedveltségnek örvendő fiatal főhadnagy, néhány hónappal ezelőtt távozott el Ungvárról és a pilótakurzust kitüntetéssel végezte el; Nehéz vizsgáját letéve, most egyike a császárváros legnépszerűbb repülőinek. Már aranyéremmel is dekorálták, eddigi jelentékeny sikereinek elismeréseképen. Az egyik pilóta már megérkezett. Sonowsky Brúnó Aspernből indulva, korábban jött a kelleténél, déli 12 órakor simán leszállt a repülőtéren, magával hozva tiszti szolgáját, egy rokonszenves képű őrvezetőt. Megkérdeztem tőle, simán ment-e a repülés ? Mire hamisítatlan bécsi dialektussal felelt: — Na natürlich! Morgen flieg i’ z’ Haus! Sonowsky főhadnagy, egy karcsú, daliás tüzórtiszt, kérdésemre elmondta, hogy Győrben találkozott Alexay Andorral, ahol motordefektus miatt le kellett szállania. Ha sikerül a hibát kijavítani, még kellő időben megórkezhetik. Nem tehettünk egyebet, mint vártunk. Egy ungvári fiatalember elhatározta, hogy megkéri Alexay Andort, vigye föl magával a levegőbe. Múlt azonban- az idő, és a remények, hogy meglátják az ungvári pilótát, egyre csökkentek. A levegőben gépmadarak szálldogáltak. Fölszállott Kvasz András, a jeles magyar pilóta, aki nemsokára Ungváron is bemutatja képességeit és szép köröket irt le a levegőben. Majd kivontatták Lányi hadnagy Est nevű biplánját, ez a produkció is szépen, simán folyt le. Legszenzációsabb volt Wittman magyar kon- struktor-aviatikus repülése, aki a magassági díjért pályázott és vagy 2000 méter magasságban másfél óra hosszáig repült a versenypálya fölött. Dobos István egy gyorsasági versenyt nyert, Steinschneider Lily bécsi pilótaleány repülése egy kis balesettel végződött. Motorja 10 méternyi magasságban fölmondta a szolgálatot és a karcsú gép lezuhant. A pilótanönek szerencsére semmi baja sem történt. Székely Mihállyal, a legjelesebb magyar repülővel azonban, sajnos, komolyabb baleset történt. A nézők izgatott csodálkozással szemlélték gyönyörű mutatványait a levegőben, mikor egyszerre a gép megingott és 50 méter magasságból zuhanni kezdett. A repülőgép szárnyai bele- furódtak a földbe és a vakmerő pilótát a mentők szállították el súlyos belső sérülésekkel. Vége volt a versenynek. Jött a jelentés is: Alexay Andor nem tudta kijavítani motorját és Győrben rekedt. Az ungvári társaság föllélegzett. Jobb is, hogy igy történt. Rósz ómen lett volna a mai nap — balesetek napja. A VÁRMEGYE. § Pályázatok. A szobránci járáshoz tartozó fogási körorvosi állásra pályázók szeptember hó 20-áig a szobránci főszolgabíróhoz, — a törvény- hatósági hordójelző hivatalnál rendszeresített hordójelzői állásra pályázók szeptember hó 15 ik napjáig az alispánhoz adhatják be pályázati kérvényeiket. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. A képviselőtestület e hó 29-én délután 3 órakor tartja ez évi II. rendes közgyűlését. A napirendre tűzött tárgyak közül közöljük a következőket: Elnöki előterjesztések. — Az uj honvéd gyalogsági laktanya építése tárgyában leérkezett m. kir. honvédelmi miniszteri leirat tárgyalása. — Am. kir. belügyminiszternek körrendeleté a kéjelgési ügy körül tapasztalt visszásságok megszüntetése tárgyában. — A Mocsáry Miklós tanácsos elhunytával megüresedett tanácsosi állásnak, valamint az uj szervezeti szabály- rendelet 76. és 185. §-ai értelmében egy számtiszti és egy adótiszti állásnak választás utján való betöltése iránt teendő intézkedés elrendelése. — Az elmebeteg kórház építkezéséhez beérkezett ajánlatok elbírálása után a legelőnyösebb ajánlat elfogadása iránti intézkedés. — A városházának bővítéséhez megvett szomszéd épületre tervezett emeleti lakrészhez a mostani kapubejáró területnek is felhasználására vonatkozó előterjesztés tárgyalása. — A városi hidasmérleg megrongálása miatt szükséges uj mérleg megrendelése iránti felhatalmazás megadása. — A kir. tanfelügyelő átirata, melyben értesíti a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter leirata alapján Ungvár város közönségét, hogy egy polgári fiúiskola felállítását engedélyezi a miniszter, ha a város anyagi támogatását felajánlja. — Özv. Mocsáry Miklósné kérvénye özvegyi ellátása folyósítása iránt. — Nim- berger Béla és Nimberger Jenő kérvénye a városi színháznak mozgó-szinház berendezésére való átengedése tárgyában. — A Kaposi-utcai köztemető helyett egy más terület megvétele tárgyában beadott polgármesteri jelentés tárgyalása. — A vásári rendtartásról és helypénzszedésről szóló szabályrendelet tárgyalása. — Ungvár város hus- vizsgálati szabályrendeletének tárgyalása. — Dr. Juszkovics Mór indítványa Radvánc és Gerény községnek a vasút mentén elterülő részének Ungvár városhoz való csatolása iránt a szükséges lépések megtétele iránt. — A Nagymihály, Szob- ránc, Ungvár, Szerednye és Munkács között rendes automobil-járat létesítése tárgyában a vármegye alispánjának újabb felhívására a városi mérnök által beadott jelentés tárgyalása. — Rothman Lipót és társainak kérvénye, melyben azt kérik, hogy a fogyasztási adókezelősóg irodája ne legyen a városháza épületében elhelyezve. — Az ungvári kereskedelmi csarnok elnökségének kérvénye segély megadása iránt. — Netán beadandó indítványok, javaslatok és kérvények tárgyalása.
