Ung, 1913. július-december (51. évfolyam, 28-53. szám)

1913-07-06 / 28. szám

1913. julius 6. U N G (28. szám) 3 anélkül, hogy meg lett volna az arra való hivatott- ságuk, mert az ösztöndijakkal nagyobb szor­galomra akarták serkenteni a tanulóifjúságot. A megokolás első része nálunk éppen nem talál, mert hisz 1786-ban éppen a tanulók csekély száma miatt akarták a gimnáziumi épületet központi pénztárrá átalakítani. A tandíj eleinte 6 frt volt egész évre, melyet havonkint 36 krajcárjával fizettek. Az erről szóló nyugtatók a levéltár legsórtetlenebb része, talán azért, mert soha senki meg nem nézte és nem kutatta Ugyanakkor a bölcsészeti karon 9, a jogi és orvosin 15 frt. A kispapok és kirurgusok keve­sebbet fizettek. A pedellus és a g. kath. lelkészek gyermekei tandíjmentesek voltak. Az igy begyült országos ösztöndíjalapból 380 ösztöndíjat létesítettek, még pedig 4 osztályút: 50 első osztályú ösztöndíjat 100 forintjával a szak- tanulmányra, 100 másodosztályú ösztöndíjat 80 forintjával a bölcsészethallgatók számára, 200 harmadosztályút 60 forintjával a gimnáziumi ta­nulók számára és 30 negyedosztályut 20 forintjá­val az elemi iskolai tanulók számára. Az ösztön­díjasok névsorát kinyomatták és minden közép- ós főiskolának megküldték. így már 1785-ben 228 ösztöndíjas volt, ezek közt találkozunk 3 ungvári­val, u. m.: Bradács János, Orosz Péter és Thu- ránszky Imrével. A tandijkezelő jutalma 1% volt. 1790-ben a tandíjfizetés megszűnt kötelezővé lenni. Csak 1857-ben hozták be újból, még pedig 4 fo­rinttal és 4% tandijkezelői jutalékkal. Innen kezdve a tandíj egyre emelkedik, 1867-ben már 8 frt. 40 kr. 1875-ben, midőn a tanulók száma rohamosan emelkedett, úgy, hogy párhuzamos osztályokat kellett felállítani, Trefort minisztersége idejében a tőle elnevezett középiskolai láz (febris gimnasi- alis) csillapítására a tandíj már 12 frt, 82-ben 18, 88-ban 24 frt, végre 93-ban 60 korona. Ezen a fokon áll ma is. A tandíjmentesség %-át a minisz­térium intézetekként állapítja meg; igy az ung­vári kir. kath. főgimnáziumban a mentesség az összes tanulói létszámnak 30%-a. A huszadik század elején a tanfórfiák gyermekeit kivették a %-ból, azaz ezeket, ha a fölmentés feltételeinek megfelelnek, a 30%-on kívül mentheti fel az igaz­gatóság. A középiskolai tanítás tehát költséges, fáj­dalom, sok esetben időtöltés, a 8 éven át fizetett 60 korona tandíj 8 év alatt 1140 K tőkének felel meg, melyet a szülő tisztán csak tanítási dijban előlegez és áldoz gyermekére azon reményben, hogy azzal szellemi tőkéjét biztosítja. Az a tanuló tehát, aki igyekszik és mindjárt a középiskola első osztályában tandíjmentességre tesz szert és azt a 8 osztályon át megtartja, ekkora tőkét taka­rít meg szülőjének, tehát magának is. M — Pályadij. Az Ungvármegyei Közművelő­dési Egyesület — amint annak idején megírtuk —- két 50 K-s pályadijat tűzött ki a főgimnázium ifjúsága közt ungi vonatkozású dolgozatokra. A pályázat szerint Gyöngyösy István, Dayka Gábor és Erdélyi János működését kellett ismertetni, vagy pedig Ung vármegyének valamelyik vidékét leírni. A pályázatra egy-egy munka érkezett be, a biráló-bizottság — a főgimnázium részéről Mazuch Ede és Fülöp Árpád tanárok, a Közmű­velődési Egyesület részéről Deák Gyula titkár — az irodalmi pályamunkát jónak találta és az 50 K-t a mü szerzőjének, Czmór Bélának, aki most tett érettségit, kiadta. Az útleírásra újra kitűzik a pályázatot. volna. Rámnézett. A cigaretta izzott a számban. Csak a szemem szögletéből néztem vissza. — Segítsen. Nem bírom egyedül kikapcsolni. Kapcsoltam, egy-kettő-három kapcsos. Lassan, kínzón. Előrenyujtotta a karját, hogy a blúz le- siklott a vállairól. Alabástrom. Visszahajtotta a fejét. Mosolygott, így mosolyogtak a vértanúk, mikor a fene­vadakat rájuk eresztették. Megcsókoltam a vállát, a nyakát. Visszahúztam a blúzát, bekapcsoltam a kap­csokat, eldobtam a cigarettámat és sok-sok év után őszinte becsületességgel néztem a szemébe — egy leánynak: — Menjen haza kis lány. Én itthon maradok. Ráadtam a sálját, visszafordítottam a kulcsot. — Jó éjszakát, édes! Vidám volt. Kacagó. Eleven. Az ajtóból visszaszaladt. A nyakamba ugrott. Megcsókolt.. . . . . . Sok óv óta először álmodtam a meghalt apámmal. Fogta a kezemet és átvezetett egy szakadékon. Tele volt összetört testű fiatal halottakkal. Elmentek á törökök. Hadi törvényszék elé állítják a tisz­teket. Hideg, borongó novemberi éjszakán érkeztek Ungvárra a nagy Ottoinán-birodalom vert és szökött hadfiai. Rongyosan, fázva, dideregve .. . Nyolc havi fogság után e hó 3-án — csütör­tökön — pedig búcsúztak tőlünk jókedvűen, mosolyogva, rendezett ruhában és egészségtől duzzadva. A nyolc hónap — mint maguk mond­ják — legszebb emlékeik közé fog tartozni. Nyolc hónapig a kultúra élvezetében, — nekik ez annyi volt, mint nekünk Páris levegője . . . A hadi foglyok története ismeretes. Leg­nagyobb részük a határszéli Pevljóben állomáso­zott, ahonnét rövid csete-pató után a montenegrói seregek kiszorították őket és a török csapatok átszorultak Boszniába, lionnót 200 közkatonát és 10 tisztet Ungvárra internáltak. Itt töltöttek éppen 8 hónapot, mig múlt vasárnap megérkezett a közös hadügyminiszter rendelkezése a hazaszállítás iránt. Á tisztek és a legénység egyaránt kitörő örömmel fogadták e rendelkezést. Sugárzó arccal várták, hogy viszontlássák a régi hont, — ha mindjárt egy nagy rósz el is veszett belőle . . . Szerda éjjel búcsúztak a tisztek a Bercsónyi- kávéházban és egész megható jelenetek folytak le, amikor végre az utolsó kézszoritásra került a sor. Az egész társaság — kísérve az ungvári ba­rátoktól — felült az omnibuszra és igy dalos kedvvel ki az állomásra, ahol a legénység már rendben, sorakozva várt az indulásra. Az ung­vári különítményt Koszanovics Miklós, a 66. gya­logezred századosa kisérte 12 főből álló kisérő- személyzettel Fiúméig, — ahol átadták őket a „Báró Fehórváry“ szállitógőzösnek, amely egye­nesen Konstantinápolyban adja át őket a török hatóságoknak. Az állomásra igen nagyszámú közönség ki­sérte ki a törököket, akiket végig lelkesen ün- peltek. A vonat indulása előtt előkerült egy tö­rök nemzeti hangszer is és megható volt, amikor mindnyájan elénekelték a török himnuszt... — Éljen Magyarország! ^ — Éljen Ungvári — voltak a búcsúszavak, — és a vonat elindult velük, — hogy visszatér­jenek az Arany-szarv öblének tájéka felé. A török tiszteket tisztelőik egy része Csapig kisérte, ahol ismétlődött a legmelegebb búcsú. Fiúméban katonai parádéval fogadták őket és katonai dísszel fogadják őket Konstantinápoly­ban is. Odahaza ugyan katonai törvényszék elé ál­lítják a tiszteket, — igazolásuk alapján azonban előreláthatólag valamennyit felmentik és beoszt­ják őket az új kisázsiai parancsnokságok alá. Kisázsiában fognak tovább álmodni majd a félhold új fényéről... SPORT-ÉLET. Football-mórközó . A rossz időjárás miatt a jun. 29-ére hirdetett football-mérkőzés elmaradt. Á miskolci magán- tisztviselők Sport-Egyletének kiváló csapata ma vasárnap, azaz julius 6-án d. u. 5 órakor móri össze erejét az U. A. K. első csapatával. Az atléta-kabaré, melynek julius 5-ón kellett volna meglenni, a Pintér Imre kabaré estélye miatt bizonytalan időre elmaradt. Az országos vidéki tennhz-verseny terminusát a budapesti Tennisz-Szövétség julius 25., 26., 27. napjaira állapította meg. Az országos verseny, melyen Magyarország legjobb vidéki játékosai küzdenek Magyarország vidéki bajnoksá­gáért, az ungvári tenni sz-pályákon lesz lebonyo­lítva. Felkéri az U. A. K. vezetősége társadalmunk vezetőit, hogy az eddigi szokáshoz híven tisztelet­dijakat felajánlani szíveskedjenek. — Aratási fegyverszünet. A cs. és kir. 6-ik hadtestparancsnokság területén az aratási fegyver- szünet a következőleg lesz megtartva: az 5., 25., 34., 60., 65., 66. és 85. számú gyalogezrednél julius hó 6-ától bezárólag julius hó 26-áig. A 67/IY. számú zászlóaljnál és a 32. sz. tábori vadász­zászlóaljnál julius hó 14-től bezárólag augusztus hó 3-ig és a 29. sz. tábori vadász-zászlóaljnál junius hó 30-tól bezárólag julius hó 20-áig. A többi csapatok az aratási célokra szolgáló szabad­ságolásokat julius hó 1-től oly időtartamig enge­délyezhetik, ameddig azt a szolgálat lehetővé teszi. A VÁRMEGYE. § A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 8 án d. e. 10 órakor ülést tart. § Rendkívüli közgyűlése lesz júl. 11-én d. e. 10 órakor a törvényhatósági bizottságnak. A 28 pontból álló tárgysorozatból felemlítjük a követ- kevőket: Gróf Tisza István m. kir. miniszter- elnöknek a kormány kinevezését tudató leirata. — Sándor János m. kir. belügyminiszternek ki­nevezését tudató leirata. — Báró Ghillányi Imre m. kir. földmivelésügyi miniszternek kinevezését tudató leirata. — Gróf Serényi Béla m. kir. föld­mivelésügyi miniszternek ezen állásától történt felmentését tudató leirata. — A m. kir. belügy­miniszternek leirata a vármegyei dijnokok szol­gálati viszonyainak és illetményeinek rendezésé­ről alkotott várni, szabályrendelet módosítása ügyében. — A m. kir. kereskedelemügyi minisz­ternek leirata, az ungvári m. kir. főerdőhivatal- nak az államvasutak Perecseny állomásából ki- ágazólag a Turja-völgyében vezetendő keskeny- vágányu gőzüzemű erdei iparvasútra adott elő­munkálati engedély meghosszabbítása tárgyában. — A vármegye alispánjának előterjesztése a zem- plénmegyei Bóly és az ungmegyei Bés községek közötti határvonal megállapítása tárgyában. — Ugyanaz bemutatja Ungvár rend. tan. városnak az 1912. évi 58. t.-c. alapjan átdolgozott szerve­zeti szabályrendeletét. — Ugyanaz bemutatja Ung­vár város képviselőtestületének a városi köz­kórházi elmebeteg-osztály építési terveinek el­fogadása ügyében hozott határozatát. — Ugyan­annak jelentése a várm. tűzrendészed szabály- rendelet életbeléptetése s azzal kapcsolatosan' a tűzrendészed felügyeletről szóló szabályzat meg­alkotása tárgyában. — Ugyanaz bemutatja a za- lacskai körjegyzőséghez tartozó községek kép­viselőtestületének a korcsmák vasár- és ünnep­napi zárvatartását kimondó határozatait. — A nemzetközi gyorsíró kongresszus és gyorsirási kiállítás előkészítő bizottságának kérvénye er­kölcsi és anyagi támogatás iránt. — Dr. 'Gyön­gyösy László főgimnáziumi tanár, beregszászi lakosnak kérvénye, melyben „Gyöngyösy István élete és kora“ cimü munkájának kiadhatására a törvényhatóság támogatását kéri. — Hajdú vár­megye közönségének átirata a cimeknek, rangok­nak, rendjeleknek és kitüntetéseknek törvény­hozási utón leendő eltörlése tárgyában. — Arad szab. kir. város közönségének átirata az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és bal­eset esetére való biztosításáról szóló 1907: XIX. t.-c. módosítása tárgyában. — Temes vármegye közönségének átirata a sertészvész és baromfi­vész elleni vérsavónak államsegélyül kiosztása ügyében. HÍREK. Tájékoztató. Jul. 6. A Kath. Legényegyesület mulatsága a Széchenyi-ligetben. 8. A közigazgatási bizottság ülése d. e. 10 órakor. 11. Vármegyei közgyűlés d. e. 10 órakor. Aug. 3. A ref. iparos ifjúsági egyesület nyári mulatsága a Szé­chenyi-ligetben. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden d. u. 5— 6 óráig. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u. 6— 7. és vasárnap d. e. 11—12 óráig. A Népkönyvtár a Drugeth-téri áll. iskola épületében nyitva van minden vasárnap d. e ‘/jlO—1/s2 óráig. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj-egyle­tébe minden hónap 1-só és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratás az ipartestület helyi­ségében. Dortsák Gyula.* Több, mint három évtizednyi rríunkásság után Dortsák Gyula megvált az intézet vezetésétől. Távozása eddigi működésének helyéről nevezetes időpontja életé­nek, de fontos dátum ennek az intézetnek életében is, amely az övével szorosan egybeforrott. Olyan időben állott iskolánk élére, amikor az új intézménynek leginkább volt szüksége régi, kipróbált vezetőre. Dortsák Gyula tapasztalatban gazdag, munká­ban edzett férfi volt. A trsztenai r. kath. algimnázium élén töltött tíz év gyakorlati ismereteit gazdagította. Szegényes, mostoha, ellenséges viszonyok között a műveltség és a magyarság eszményeiért küzdött; érzé­keny lelke átlátszó volt, mint a kristály, a küzdelem keményre kalapálta: fénylett és harcolt, mint a kard. Mikor — 16 évvel ezelőtt — az ungvári áll. reál­iskola igazgatója lett, tudta, hogy mit kell tennie, látta a célt és látta az utat. * Az' áll. főreáliskola értesítőjéből. Szerk. I hegyvidéki hitelszövetkezetek ^főraktárában Ungváron, a rám. kath. templommal szemben. s

Next

/
Thumbnails
Contents