Ung, 1913. július-december (51. évfolyam, 28-53. szám)

1913-11-30 / 49. szám

1913. november 30.

U N G

(49. szám) 3

Izland szigetén. Más államokban a „localoptió“-tör- vénye értelmében a községben csak szavazat- többség alapján adnak italmérósi jogot valamely társaságnak, amely jövedelmének bizonyos hányadát alkoholellenes propagandára köteles fordítani. Dr. Píeiííer Miklós 9 évi svájci tapasztalatait adja elő, hangsúlyozva a svájci nép józanságát. Svájcban az alkoholizmus ellen egyesületekbe tömörülve küzdenek az emberek. Ideálisak az Egyes.- Államok viszonyai is az antialkoholizmus szempontjából. Még népünnepélyeken sem isznak ott szeszes italokat. Küzdenünk" kell hát nekünk is a baj ellen a külföldi útmutatások szerint. Az utolsó szónok, SchürgfíT Ödön, buzdította a hallgatóságot a Kereszt-Egyletbe belépésre.

Délután 3 órakor a g. kath. tanítóképzőben: Kaminszky Géza megnyitó szavai után Dömötör Gy. utalt a tanítók nagy hatására az ifjú lelkekre. Hasznosítsák tehát ezt a befolyást jó példaadással arra, hogy a jövő nemzedéket visszatartsák az iszákosságtól, miáltal megalapozóivá lesznek egy józan, boldogabb kornak. Dr. Píeiííer szerint a párbért élvező tanítónak anyagi érdeke a nép józansága s e réven anyagi jóléte. Tömöritsék hát a gyermekeket alkoholellenes egyesületekbe. Sohürger Ödön kifejti, hogy a tanító a gyermekek révén hathat a szülőkre is. Szoktassa hát őket a teljes abstinenciára, hogy majdan legalább mértékletesek maradjanak. Rendezzen alkoholmentes mulatságokat, hogy megmutassa a szesz nólkü- lözhetőségét. Hidasi Sándor kir. tanfelügyelő köszönetét tolmácsolta a gyűlés rendezőinek, majd pedig buzdította a hallgatóságot a hallott eszmék átvitelére az életbe.

Este fél 7 órakor., egy alkalmi trialog előadása után Schürger Ö. vetített képekkel igazolta az alkohol romboló hatását és a józan élet áldásait.

Szerdán nov. 26-án d. e. 10 órakor a g. kath. leányiskolában Melles Gyula konstatálta, hogy hazánkban az alkoholizmus egyre terjed, amint azt a szeszadó emelkedése is igazolja. Köszönettel tartozunk hát az antialkoholizmus propagálóinak, akik .a veszedelemtől óvják az embereket. Schür ger Ö. szerint azért csinál az egyesület propagandát az alkohol ellen az ifjúság között, hogy ez igyekezzék másokat visszatartani az iszákosságtól. A józan családokban szeretet, béke, munkakedv honol, az alkoholisták családjában ennek ellenkezője. A leányka ártatlansága, szelídsége sokszor jó útra térítheti a részegeskedő apát is. Erre törekedjenek a növendékek, belépvén az abstinens egyesület tagjainak sorába. Dr. Píeiííer M. a tanitónöjelöltökhöz szólván, buzdította őket, hogy világosítsák fel majdan a népet a szesz romboló hatásáról. Dömötör Gy. az alkohol k'áros hatását fejtegette, mire Melles Gyula hangsúlyozva a tanítónő fontos hivatását a népnevelés terén, arra is buzdítja őket, hogy szokjanak a rendszeretet- hez, mi által a család férfitagjait elvonhatják a korcsmáktól. A ruthén kérdést is csak nevelő- munka által lehet majdan megoldani.

Délután 3 órakor a g. kath papnevelő-intézetben: Dömötör Gy. az alkoholizmust a vizözön- nel hasonlította össze. Sokat tehetnek ellene az Ur szolgái s azért örömmel várja hirdetett igéinek megszivlelésót a növendékpapok részéről. Píeiííer M. arra buzdította a hallgatóságát, hogy közös erővel vállvetve küzdjenek az alkoholvész ellen s időnként, svájci mintára, gyűljenek össze az elvtársak s állapítsák meg a küzdelem módozatait. Schürger Ö. összehasonlította az absztinens pap működését, életét az alkoholistáéval, hangsúlyozván a jó példaadás nevelő hatását. Gebe Péter végül hálás köszönetét fejezte ki az előadóknak a tartalmas és magas színvonalú beszédekért és Isten áldását kérte munkájukra.

A VÁRMEGYE

§ Közgyűlés. Ung vármegye törvényhatósági bizottsága dec. hó 11-ón d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozatából felemlítjük a következő ügyeket: A vármegye alispánja a törvényhatósági bizottságnak folyó évi

12. (1448). sz. határozatával nyert meghatalmazás alapján bemutatja a vármegyei székház átalakítására vonatkozó terveket és költségvetést, előterjesztést tesz a székház kibővítésével járó költségek mikénti fedezésére, előterjesztést tesz e célra 2%-os vármegyei pótadó kivetése, illetve e pótadó ki- vethetésére törvényhozási engedélynek kieszközlése iránt — A belügyminiszternek leirata a vármegyei alkalmazottak nyugdijszabályrendelete tárgyában. — A belügyminiszternek leirata a központi választmánynak 1914., 1915. és 1916. évekre újból alakítása iránt. — A m. kir. belügyminiszter leirata a kör- és segédjegyzők szabadságidejéről és ezzel kapcsolatos helyettesítéséről szóló szabály- rendelet tárgyában. — A m. kir. honvédelmi miniszternek leirata a in. kir. honvéd Ludovika Akadémia I-ső évfolyamába a f. évben felvett if jakról.

— A vármegye alispánja bemutatja elfogadás végett a vármegye közönsége által az ungvári kir. kath. főgimnázium tanulói javára létesített jubiláris ösztöndíjra vonatkozó alapitó oklevél tervezetét.

— Ugyanaz bemutatja Ungvár város képviselő- testületének az ungvári közkórház elmebetegosztálya részére szükséges telkek megvétele tárgyában hozott határozatát és adásvevési szerződéseket. — Ugyanaz bemutatja Ungvár város képviselőtestületének határozatát, mellyel a jég használatáról szóló városi szabályrendeletet elfogadta, valamint a határozat ellen Rothmann Lipót ungvári lakos által beadott felebbezést — Ugyanaz bemutatja Ungvár város képviselőtestülete által a borital- és húsfogyasztási adónak az ungvári beszedési körben leendő házi kezelésére vonatkozólag alkotott szabályrendeletet elfogadó határozatát és ezen határozat, illetve szabályrendelet ellen Szuhanek József és társai által beadott feleb- bezóst. — Ugyanannak jelentése szabadságidejének igénybevételéről. — Ugyanannak előterjesztése Bánóczy Béla főjegyzőnek a várm. ügyviteli szabályok 33. §-ában megállapított időtartamnál hosz- szabb időre leendő szabadságolása ügyében. — Ugyanannak előterjesztése a perecsenyi választó- kerületben lemondás folytán megüresedett törvényhatósági bizottsági tagsági helynek választás utján leendő betöltése iránt. — Ugyanaz bemutatja jóváhagyás végett Osászlóc és Unghosszu- mező községeknek a korcsmák vasárnapi zárva- tartását kimondó határozatait és e határozatok ellen Junger Jakab által beadott felebbezést. — Ugyanaz bemutatja Csap község módosított vásári helypénzdijszabályzatát. — Ugyanaz előterjeszti az Orsz. Közművelődési Tanács segélyezés iránti kérvényét. — Laborcszög község képviselőtestületének határozata a zemplénvármegyei Nagy- mihály községhez leendő csatoltatása érdekében.

VÁROSI ÜGYEK

Közgyűlés. Szépen látogatott közgyűlése volt a képviselőtestületnek az elmúlt szerdán, amikor is a polgármesteri előterjesztések során elsősorban tudomásul vétetett a főszámvevő jelentése az 1914. évi jövedelmek és kiadásokról azon hozzáadással, hogy a kolera elleni védelem folytán felmerült költségeknek az államkincstár által való megtérítése iránt az intézkedések megteendők; tudomásul vétettek továbbá az orvosi jelentések, de egyúttal elrendelte a képviselőtestület, hogy jövőben az orvosi jelentések egybefoglalan- dók, s az adatok az ügyvezető-orvos által terjesz- tendők a képviselőtestület elé. — Majd Gaar Iván 10 interpellációjára adott polgármesteri válaszok tárgyalása következett, melynek során tudomásul vétetett, hogy a városi iktató ellen a vizsgálat elrendeltetett, megujittatott továbbá azon határozat, hogy az orvosok és az állatorvos hivatalos ténykedésükből eredőleg semmiféle eddig (1913 előtt) fennállott külön díjazásra igényt nem tarthatnak, a közönség pedig azt fizetni nem köteles, valamint megujittatott azon határozat is, hogy a homok- és kavicsszállitásnál a galagói utat igénybe vevők, tekintet nélkül hogy ungvári vagy vidéki lakosok, fuvaronként 20 f úthasználati dijat tartoznak fizetni; — elrendeltetett, hogy az állami anyakönyvvezető a kiadott anyakönyvi kivonatokról rendes nyilvántartást köteles vezetni és hogy a v. dijnoknak további ottműködése beszüntetendő, a rendőrség felhivatott jelentéstételre a polgári leányiskola építési vállalkozója ellen megindított ki- hágási ügy miben állásáról. Legérdekesebb és legnagyobb figyelemmel kisért tárgya volt a közgyűlésnek a Sternberger-féle csatorna-ügyben adott válasz. És mert a városi mérnök azt állította, hogy a csatornaépitésre a tanács engedélyt adott, dr. Sajó Elek ügyész és dr. Korinth Endre tanácsos pedig azon kijelentést tették, hogy ez ügy a tanács előtt nem volt: B>kény Aladár, Hidasi Sándor, Szabó József, Mittelmann Jenő és dr. Juszkovics Mór felszólalása után a képviselő- testület az ügyet vizsgálat tárgyává tenni rendelte, s a vizsgálat megtartására és vélemónyes jelentés- tételre Hidasi Sándor képv. test. tagot kérte fel. Néhány illetőségi ügyet intézett még el a közgyűlés, s a tárgysorozat többi pontjainak tárgyalása a december hó 9-én tartandó közgyűlésre halasztatott.

A közkórház 1914. *vi költségvetése. A m. kir.

belügyminiszter a közkórház 1914. évi költségvetésének végleges megállapításával kapcsolatban a jövő évi napi ellátási dijat 2 K 38 fillérben állapította meg. A költségvetést illetőleg közli a miniszter, hogy amennyiben az engedélyezett . építési kölcsönből az uj pavillonnak villanyvilá- gitó testekkel való felszerelésére fedezet nem jutna, s ez a világítási rovaton 2000 koronával felemelt és változatlanul meghagyott 6000 korona hitelből, avagy az egész vonalon elérhető meg takarításokból sem volna kifizethető, úgy ezen költség a kórháztulajdonost fogja terhelni, mert az engedélyezetten felül további költségekkel az amúgy is szokatlanul magas ápolási dijat és igy közvetve az orsz. betegápolási alapot már meg nem terhelheti.

Újabb felhívás a háztulajdonosokhoz. A városi adóhivatal által ismételve felhivatnak mindazok, kik a házbéradóra vonatkozó vallomásukat a már közzétett határidőben be nem adták, hogy ezt a vallomásukat 8 nap alatt annjnval inkább adják be, mivel ellenkező esetben adójuk a törvényben meghatározott súlyos, 1—5, 5—25°/o birság terhe alatt — hivatalból fog megállapittatni.

Pályázati eredmények. A városi fogyasztási adókezelőség ügyvivői állására a következők adták be pályázati kérvényeiket: Balogh Gábor, Felföldy István, Guttman Mihály, Herskovits Emil (munkásbizt. számtiszt), Rácz Jenő. — Az ellenőri állásra Balogh Gábor, Guttman Mihály, Káin Bertalan, Klein Ignác kistőzsdós, Kontros Gusztáv, Okolicsnyi János, Zavodnyik Ottó pályáztak.

A meghosszabbított ebzarlat meg osszabbitása.

A város területén november hó 19 én újabb ebveszettség állapíttatott meg. Ez okból az ebzárlatot a mai naptól számítva, további 40 napra meghosszabbítom. Ismételten figyelmeztetem a közönséget, hogy az ebzárlatot a legpontosabban tartsa meg, mert a mulasztókat szigorúan fogom büntetni. Ungvár, 1913. nov. 19. Markovszky, rendőr- alkapitány.

HÍREK.

Tájékoztató

Nov. 30. Protestáns val'ásnsest d. u. 5 órakor a polgári leányiskola régi épületében.

Dec. 9. Városi közgyűlés d. u.'3 órakor.

11. Vármegyei közgyűlés d. e. 0 órakor.

F-br. 1. Teaeslély a Szegényház javára.

a Társaskor (Khbxiuoi könyv isis nyitva van kedden d. u.

5— tí óráig.

A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u

6— 7. és vasárnap d. e 11 12 óráig

A Népkönyvtár a Drugeth-téri áll. iskola épületében nyitva var minden vasárnap d e ',10 ',12 óráig.

A magyarorszagi munkások rokkant- sa nyugdíj-egyletébe minden hónap 1-ső és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratás az ipartestület helyiségében

A nő és a tánc.

A nőről és a táncról irok, a két legkényesebb portékáról. De nem haragudhatik meg reám azért sem a nő, sem a táncot kedvelő férfi, mert ha nem kedvére irok, az csak azt jelenti, hogy én nem úgy látom a dolgokat, mint ő, hogy én más szemüvegen nézem a vilá got . . . Véleményét kifejezni pedig mindenkinek szabad, különösen szabad azt tenni — amint nap nap után tapasztaljuk — az újságokban.

A tánc szép dolog, de ha hosszasabban s komolyan gondolkozunk rajta, lehetetlen, hogy önmagunk előtt be ne vallanók, hogy minden szépsége mellett is nevetséges valami. Nevetséges, mert egy egész éjjel rázni valakit és rázatni magát valaki által, mégis — tegyük fel, hogy kellemes — de furcsa valami Itt 1 gí'-ljebb nz érzékek uralkodnak az ész ízlett! És ennek az érzéki íurcsasagnak hódol ma majdnem minden nemzet, mely mindegyikének van valami kedvenc tánca, melyet azután nemzeti jelleggel ruház föl.

Mi magyarok bővelkedünk nemzeti táncoKban, ne künk egészen három van : a magyar szóló, a körmagyar és a csárdás. Pénzünk nincsen, de van borunk, duhaj nótánk — s táncunk. M< g s oak boldog lehet a magyar!

De maradjunk csak a táncnál! Ahány tánc csak van, az mind kifejez valamit. A négerek jánkepurja c^a-. úgy kifejezi népének kulturatlan vo.tát, mint a magyar szóló a magyarnak büszke dacosságát, mint a csardá- mulató duhajságát. A valcer, mit szintén szeret a magyar táncolni, de amely nálánál valamivel kulturáltabb s gaz dagabb népnek a- tánca, sok hódolatot, mámoros izzadasi tartalmaz. „Ki szerelmes egy leányba s mindenáron meg akarja hóditani, csak valóért táncoljon vele“ — ajánlja egyik Írónk: P. Ábrahám Ernő s még hozzáteszi — „nincs az a leány, bármi yen hideg is, ki a vaicernek ellentállana." A mazurka enyelgés, hogy ugymondjam. szellemi incselkedés. vagy ha kell, dacos ellentmondás. Olyan, mint egy megkezdett, de félbenmaradt szerelmi vallomás. A négyes pedig mesésen jellemzi a francia népnek udvariasságát. A kozácsok magába rejti az orosz népnek, melynek nemzeti tánca, minden szellemi és testi emócióját, a köznép szomorú melancholiáját s játszi kedélyét ... és minden mesére hajló fantazmagóriáját.

Ezek azok a táncok, melyekkel, amennyire lapunk terjedelme megengedi, kívántam foglalkozni . . . Tainéról, a nagy francia bölcsészről mondják, hogy egy előadása alkalmával, mely a görög szépségideálról szólt, végignézett hallgatóságán s minden átmenet nélkül igy szólt: „Uraim és Hölgyeim! milyen ruták önök.“ Nekem is kedvem volna — ha még fiatal ember nem volnék — azt mondani: Uraim és Hölgyeim 1 milyen felületesek önök, S ezt mondhatnám bármikor a többségnek, mely csak a külső szépet látja a nőben s mely dolog eredményezi aztán azt, hogy a régi női ideál nem létezik többé s a férfiban női eszmény iránti áhitat — mely oly szépen nyilatkozik meg Katona Józsefnek „Bánk bánijában — már nincs meg. A női szépség — ma — elérhető anyagok, kozmetikai szerek segítségével, de hol maradt a belső szépség?

A külső szépség utáni vágy, epekedés hozza aztán magával a divat bolondériáit, De csak ha ennyit hozna I — de meghozza: a válásokat is.

Már a XV-ik században mondja egyik török költő: „Ha egy nőt ismerni akarsz, ne csak az arcának, hanem lelkének fátyolát is oldjad meg.“

Tehát a kulturátlan törökök már a XV-ik században előbbre voltak, mint mi ma!

A szépség elhervad, mikor már nem tudjuk táncolni a ropogós csárdásokat, — de milyen is volna táncban akkor testünk idomzata! — de a lélek megmarad, melynek dísze a jóság, gyöngédség és okosság . . .

Kevesebbet hálózzunk s többet művelődjünk, jobban okosodjunk, — s akkor igazán boldog lehet majd a magyar, mert nemcsak bora, nótája és tánca lesz . . . de lesz igazi, megértő élettársa: felesége. Vonal.