Ung, 1913. január-június (51. évfolyam, 1-27. szám)

1913-05-11 / 20. szám

1913. május 11. U N G (20 szám) 7 Vizsgálatok a kereskedelmi szaktanfolyamon. Az ungvári kereskedelmi szaktanfolyamon az írásbeli záróvizsgálatokat f. hó 14—16-án tartják meg, mig a szóbeli vizsgálatok 18-án lesznek, melyeken Magyar Endre iparoktatási főigazgató fog el­nökölni. * Tanítók gyüló e. Az Ungvármegyei Általános Néptanító-Egyesület szobránci járásköre f. hó 19 én d. e. 10 órakor Yinnán, a g. kath. iskolában tartja gyűlését, melyen Dobra Ágoston, Bodó Sándor, Lehónyi Romulusz lesznek az előadók. — Az ungvári járáskor gyűlését f. hó 21-én Cigá­nyoson a g. kath. iskolában tartják meg. Dobej Gábor, Boros Mór, Dráveczky József és Marosi Mihály szerepelnek. — A perecsenyi járáskor 29 én gyülésezik Turjaremetón az áll. iskolában. Schenkner Antal gyakorlati tanítással és felol­vasással, Bárdos Lajos és Bánó Árpád szintén felolvasással szerepelnek. A gyűlést közös ebéd követi. SZIDBHZ. (— Színigazgató Krémer Sándor. —) V asárnap este, az Ungváron is oly szép sikert aratott „Cigányprimás“-ban búcsúz­tunk Krémerék társulatától a tavaszi szezon­ban. A társulat még másnap — hétfőn — hajnalban utazott Kisvárdára, ahol a szezon körülbelül egy hónapra van tervezve; a következő állomás Szarvas, amit egy havi szünet követ. Az őszi szezonban Szentesen kezdik meg az előadásokat és novem­ber elejére Krémer a majdnem teljesen új erők­ből álló társulattal újból itt lesz Ungváron. JAz utolsó előadások. Szombaton, máj. 3-án — Bródy Sándor Kirá­lyok cimü három egyfelvonásos színművét mutat­ták be. A rendezés gondos és Ízléses volt, méltó Bródy Sándor darabjainak irodalmi értékéhez. A három közül az első: A íejedelem, erős drámai lendületű, befejezett cselekményü remekmű, mely patinásán antik alakjaival és egy remekül, szinte tökéletesen megérzett történelmi milieuvel egészen belehelyez bennünket abba a korba, melyet az iró fantáziája megelevenit. A fejedelem fenségesen fenkölt filozófiáju, erőteljes alakja, ki érzéki lelkű, hűtlen feleségének megbocsát, mig szeretőjét hóhórkózre adja, a kalandor katona pompásan megépített egyénisége, a hűséges diák stb. egytől- egyig klasszikus magaslatra emelik a darabot. Lajos király válik olyan mint egy piktura. Festői, arlisztikus, "mint egy kép, mely szivünket, lel­künket gyönyörködteti. Rembrandt, a halhatatlan hollandi festő egy szerelmi regényét viszi szín­padra, mely tragikussá válik a fiával való szerelmi versengése révén és az ifjúság diadalával vég­ződik. Az öreg Rembrandt elmegy, néma és hűséges cselédjétől követve. Kár, hogy e darab utolsó fejezete kissé ellaposodik. A szereplők közül Margittal fenséggel, stilus- sal adta vissza a fejedelem impozáns alakját, Dezséri úgy a fejedelem érzéki nejét, — mint Lajos király melegen szerető hitvesét egyaránt kifogástalanul oldotta meg, igen jó volt Földes is mindkét szerepében, s mig Kallós a fejedelem iródiákját mesterien rajzolta meg, addig Rembrandt meleg, bohém egyéniségét túl tragikusan fogta fel és ezáltal elég élvezhetetlenné vált. Vasárnap, d. u. a Bolond, este pedig Cigány- prímás, mind a kétszer telt ház és lelkes közönség. ‘fNMMHMHMHMfc Iskolába adta a falusi gazda a fiát; pár hót múlva meglátogatta s egyúttal felkereste a tanárát is. Beszélgetés közben kérdi a tanárt, akinél koszton is volt a gyerek, hogy hogyan tanul a fia és hogy viseli magát? A tanár feleli, hogy a viselkedése ellen ki­fogása nincsen, de nem szereti a fiú a görögöt. Éktelen indulatba jött az apa és a fiához fordulva, megfenyegette: — Fiam, ha nem változol, szíjat hasítok a hátadból! Hát neked minden esztendőben kell valami komédiádnak lenni? Ez idén nem szereted a görögöt, tavaly pedig nem szeretted a sárgát? * A puskás medve Medvére hajtóvadászatot tartott egy társaság. Került is medve a hajtásba. A hajtők közt egynek puskája volt. Észrevette a mackó, hogy a hajtők szembehajtják a vadászoknak, egyet gondol, meg­fordul és áttör a hajtókon. A puskás hajtó utána lő, a medve erre ezt űzőbe veszi, a hajtó futásnak ered, elveszti kalapját, a medve felkapja a kalapot, széttópi és indul a hajtó után. Ez elveszti a gúnyá­ját, ezt is foszlányokra tépi a mackó. Az üldözött hajtó eldobja puskáját és felkapaszkodik egy fára, mialatt a mackó felkapja a puskát, nem tudja szétaprózni, és ide-oda ráncigálja. Erre a hajtó a fáról a hajtők közé kiabál: — Vigyázzatok emberek, mert puskája van! * Egy kis párbeszéd. A. : De kérem, ne vitatkozzék én velem, hiszen én önt összes tudományával zsebre vágom. B. : Uram, ha sikerül önnek engem zsebre vágni, akkor én önnek szívből kívánok szerencsét. A. : És miért? B. : Mert biztosítom, hogy akkor több esze lesz a zsebében, mint a fejében. Panter« taposás, kisiklás, fáradtság, az Idegek Mákddtatása kizárva i BüRSONMÜVBK. Budán est. VU. IRODALOM. * Szabados Károly noveliás könyve. Szabados Károly m. kir. pénzügyi számvizsgáló, akinek a Magyarország-ban és az Ung-ban nagy feltűnést keltő tárcacikkei jelentek meg. noveliás kötetet ad ki ezen a címen: „Az öreg tekintetes ur és egyéb elbeszélések“. A tetszetős és díszes ki­állítású könyv ára 3 K. Gyűjtőknek 10 előfizető után egy tiszteletpéldányt ad a szerző. Az elő­fizetési dijakat Székely és Illés cég címére kell küldeni f. hó 25-ig. — Szabados könyvét szinte fölösleges ajánlani. Akik olvasták az ő művészi stilusu, gördülékeny és lebilincselő mesével biró novelláit, azok az élvezetnek olyan fokát érték el, amilyent vidéki iró csak nagy-!’ ritkán tud nyújtani. Ezért hisszük, hogy az új kötet a leg­szélesebb körben keresett lesz. Aki megszerzi, az a szerzett gyönyörűségén kívül egy tehetséges írónak első nagyobbszabásu irodalmi törekvésé­ben lesz segítőtársa. Ezt a segítséget Szabados Károly nagyon megérdemli. * Slöjdgyakorlatok. Az utóbbi időkben sokat foglalkoztak a pedagógusok, miként lehetne a reál oktatást intenziven szemléletivé tenni, illetőleg a tanulókat a helyes nevelés-oktatás keretében a gyakorlati életre előkészíteni. Ezen kérdéssel a kézimunkára nevelő országos egyesület is sokat foglalkozván, évtizedes tapasztalatait az új tan­tervben a fiu-kézimunka címén látjuk beiktatva. Arról a kézimunkáról van itt szó, mely a reál­tárgyakat szemléletivé teszi, mely a szemet meg­figyelésre szoktatja, mely a gyermek cselekvő hajlamait állandóan ébren tartja. Bár az új tanterv világosan körülírja a kézimunka célját, jelentősé­gét, tárgykörét, a tárgyi kivitelre meg a technikai fogásokra nézve, mégis sokan tájékozatlanok a gyakorlatban. Ezen tájékozatlanságon valamint a tanító munkáján vélt segíteni Biró Sándor „Slöjd­gyakorlatok“ cimü könyvével, amelynek I. részét 3-ik kiadásában a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter a tanítók részére segédkönyvül engedélyezte. Ezt a művet, mint közérdekűt, bizalommal ajánljuk a tanítóság figyelmébe. Megrendelhető: 1 K 60 fillérért Miskolcon, a szerzőnél. * A Kassai Kazinczy-Kör szinmü-pályázata. A Kassai Kazinczy-Kör pályázatot hirdet egy, egész estét betöltő színdarabra, mely lehet tragédia, színmű vagy vígjáték. A darab tárgya Kassa városának életéből (múltjából) merítendő, vagy lehet csak általában kassai vonatkozású. A pálya- díj 1000 K, határidő 1914. május 1. A pályamunkák Írógéppel, vagy idegen kézzel, könnyen olvasható írással, a papirosnak csak egyik oldalára írva, lapszámozva és bekötve, jeligével s az iró nevét, foglalkozását és lakáscímét rejtő, ugyanazzal a jeligével ellátott, lepecsételt boríték melléklésével, postán a következő címre küldendők be: A Ka- zinczy-Körnek, Kassa, a borítékon „Színműpályá­zat“ felírással. — A pályázati feltételeket meg­küldték a Gyöngyösy Irodalmi Társaságnak is, az érdeklődők megnézhetik a titkári hivatalban. KÖZGAZDASÁG. Az Adriai Biztosító Társulat idei közgyűlését — melyen az 1912. évnek, a társulat alapítása óta a 74-ik üzletévnek záró­számadásait terjesztették elő — f. hó 24-én tar­totta meg. A zárószámadásokból, valamint az üzleti jelentésből kitűnik, hogy az üzletmenet általános­ságban kielégítő volt; az árfolyamok szokatlanul erős visszaesése folytán, melyet az értékpapírok a múlt évben szenvedtek, a társulat számottevő könyvszerü veszteséget szenved értékpapír-állo­mányában, mely veszteség azonban minden nehéz­ség nélkül fedezhető volt egyrészt a külön tar­talékok igénybevétele, által, részben pedig az üzemi óv terhére. Az életbiztosítási A) ágazatában 91,899.555 koronáról szóló ajánlat nyujtatott be; a kiállított kötvények 82,238.627 korona tőkeösszegről szól­nak. A biztosítási állomány az üzleti év végén kerek 535 millió korona biztosított tőkére és 1,443.000 korona biztosított évi járadékra rúg. Halál- és elólósi esetekben, valamint óletjáradókok fejében 11.380,489-69 korona fizettetett ki. Az élet­biztosítási díjtartalék 1912. óv végével 149.158,300-29 koronát, illetve a viszontbiztosítók részének le­vonása útán 136,475,339*13 koronát tett ki, az előző évhez képest tehát 8.077,800-08 korona többlet mutatkozik saját számlára. Az elemi ágazatok B) ágazataiban: a tűz­biztos itási ágazat díjbevétele 28.754,577-08 korona, a szállítmánybiztosítás díjbevétele 4.362,658-94 korona, a betörés elleni biztosítások díjbevétele 762,333-66 korona. Viszontbiztosítási dijak fejében összesen 15.402,214-12 korona adatott le. A kár­fizetések 21.978,354-50 koronát, a viszontbiztosítók hányadának levonásával 11.758,587-43 koronát emésztettek fel. Az elemi ágazatok dijtartalékai összesen 21.674,925 30 korona, illetve a viszont­biztosítás levonásával 11.867,454-78 koronát tesz­nek ki. Az alapszabályszerü átutalások levonása után, a hivatalnoki kar nyereségrészesedésének be­tudásával, a fenmaradó nyeresógegyenlegből a múlt évhez hasonló osztalék, azaz 160 korona kerül részvényenként szétosztásra. A társulat alaptőkéje és tartalékai az üzletév végén a következőkép alakulnak; 10,000.000 korona teljesen befizetett alaptőke, 12,000.000 korona vagyontartalék, 476,68466 korona árfolyam­ingadozási tartalék, 148.342,793'91 korona netto- dijtartalók, 4.720,70941 korona, nettokártartalók, összesen 175 millió koronán felül. A nyugdíj­pénztár és a társaság alkalmazottainak ellátási pénztára összesen 3,971,681 "09 korona felett ren­delkezik. + A Magyar Gazdaszövetség nagygyűlése. A Magyar Gazdaszövetség, melyet gróf Károlyi Sándor, a magyar gazdák megboldogult vezére a pusztulásnak induló magyar faj, az alsóbb földmivelő rétegek felemelésére szervezett, már közel két évtized óta nem csekély eredménnyel munkálkodik a falusi lakosság gazdasági, erkölcsi és szociális jóléte érdekében, az idén junius hó 18-án délelőtt 10 órakor Kassa városában tartja meg szokásos évi nagygyűlését, melyre a gazda­társadalom s a falusi nép ezrei készülnek össze­gyűlni. A nagygyűlés meghívóját bár csak pár hét múlva fogják szétküldeni, már előzetesen is jelezzük, hogy a napirenden olyan javaslatok fognak szerepelni, amelyek a földmivelő rétegek­nek az önsegély és hazafias összetartás alapján az állami és társadalmi renddel mindenben össze­férhető, békés és nemzeti irányú haladásra irányul­nak. _ Midőn ezekben már előre is figyelmébe ajánljuk a nagygyűlés ügyét olvasóinknak, fő- képen a hazafias tanítói kar lelkes részvételére számítunk, bizva abban, hogy a tanítóság, figye­lemmel a nagygyűlés alkalmából kilátásba helye­zett utazási kedvezményre, igyekezni fog az érdeklődő gazdaközönség köréből szervezett csoportokkal a nagygyűlést minél látogatottabbá tenni s ez által annak sikerét biztosítani. + Az Uíigmegyei Gazdasági Egyesület május hó 13-án d. u. 3 órakor a vármegyeházán választ­mányi ülést tart, melyre a választmány tagjait ezúton is meghívja az elnökség. Kerékpárt és fényképező-gépet iT Borosnná] veheí.*w I NESTLÉ"“ I

Next

/
Thumbnails
Contents