Ung, 1913. január-június (51. évfolyam, 1-27. szám)
1913-05-11 / 20. szám
1913. május 11. U N G (20 szám) 3 száraz, de mégis minden gondolkozót megörvendeztető száma, mely szerint Németországban a tüdövósz-halálozás 1900-ban 10000 lakosra 21 és 1910-ben már csak 13-99 volt, tehát 71-el, azaz 33 százalékkal apadt. A rengeteg áldozat pedig, mit e betegség megfékezésére Németország fordít, bőséges kárpótlást nyer már ma is a meggyógyult és megjavult betegek munkaképességének megnyújtásában. Az előrehaladtabb államok hasonirányu munkáiban tehát biztos adatokat nyerhetünk a tekintetben, hogy a gümőkór elleni védelemnél a legnagyobb anyagi áldozat is közgazdasági kárral nem jár. Az itt vázolt statisztika egy oly jelentős eredmény (az országos gümőkór elleni védelem kormánybiztosa utján kapott hiteles adatok) kópét tárja elénk, melyből nyilvánvaló, hogy Németország már ma is azon utón halad, melyen a gümőkór elleni védelem egy pár decenum után teljes sikerre fog vezetni. Előttünk áll tehát a példa, melynek csalhatatlan számadatai ma már a laikus szeme elől is minden kételyt eloszlathatnak az iránt, hogy a gümőkór, dacára a mai borzalmas képének, kitartó, tudatos munkával legyőzhető. 1910. évben a „közsegélyezósről“ irt terjedelmesebb munkálatomban a közsególyezésre szükséges pótadó-szüksógletet, ide számítva a betegek ellátását s gyermekvédelmi kiadásokat is 20°/o-ra vettem fel, amelyből a mai 5°/o-on felül eső részt a vagyonarányhoz mórt fokozatos adózás elvével javaslom a vagyonosabb osztályra kivetni. Ez átlag évi 40 millió korona, mit a közsegélyezés s az országos betegápolási alap feladatai feltétlenül igényelnek. Ami továbbá a lakásminimum, házi szanatórium-kezelés berendezéséhez szükséges kiadások, községek higiénikus rendezéséhez, ivóvíz, csator- ' názást érdeklő munkálatok, újonnan építendő községek stb.-hez szükséges horribilis pénzösszegeket illeti, — ennek beszerzését egy nagy, az állam által végrehajtandó járadék, v. ahhoz hasonló pénzművelet segélyével képzelem végrehajt- hatónak. Ez egy komplikált pénzügyi nagy szakkérdés, minek e helyen a részletezése nem fér ezen értekezés keretébe. (Vége köv.) Gyermekek, holnap kirándulunk, vagy egy gyötrelmes éjszaka története. Apa: Gyermekek mars az ágyba ... Ha holnap ki akarunk rándulni, korán kell kelni. Zolika: Még egy kicsit hadd maradok. (Ránéz az asztalon maradt süteményre.) Anya: Minek az ? Holnap nem tudlak kihúzni az ágyból... Pista (int az öccsének, azután alázatosan): Én lefekszem, de az anyuska fektessen le Anya (sóhajt): Gyere ... Pista (titokban föltartja az ujját, ami az öccsével megállapított jelbeszédben annyit jelent, hogy: esküdj meg, hogy az egyik süteményt nekem adod, mert én csalom el innen az öregeket.) Zolika (föltartja a két ujját.) Anya (Pistához): Na gyere .„. . Pista: Apuska is jöjjön... O takarjon be. Apa: Jó, én takarlak be ... (Mind a hárman átmennek a hálóba.) Zolika: (Biztos griffel ellopja az összes mandulás pereceket.) Anya (kiszól): Te is gyere, fiam . . . Zolika (szelíden): Igen, anyuska ... (megnyomja a konyhába szóló csengőt.) A cseléd bejön és látja, hogy az ebédlőben már nincs senki, leszedi az asztalt s így az eltűnt manduláspere- cekért holnap neki fogják ígérni a kapitányságot és „majd megnézem a kufferedet, te pancamári...“ is neki jut. Apa (visszajön, dühösen): Mit kapkodnak, mit kapkodnak? Tudod, hogy vacsora után szeretek egy kicsit az asztalnál üldögélni... Mit kapkodnak ? ... Anya (idegesen): Nem kapkodnak . . . Sose kapkodnak ... A cseléd egyszerűen leszedte az asztalt, mert azt hitte, hogy lefeküdtünk . . . Feküdjünk is, mert holnap korán kell kelni... Apa: Én ilyen korán még nem tudok elaludni ... Anya: Majd tudsz . . . Egy kicsit úgyis beszélgetünk még . .. Apa: Minek ? . . . Anya: Mert én meggondoltam ... Menjünk mégis Szobráncra ... Apa (Idegesen): Ez volt a legelső tervem, akkor persze nem kellett... Most már nem lehet. Anya: Miért? A sült csirkét nem kell átpakolni akár a Balatonra megyünk, akár Szobráncra .. . (Bemegy a hálószobába és lefekszik.) Apa: (Haragosan követi.) Pista (A takaró alól, fojtott hangon): Adjál még egyet... Te, bizony Isten, négyet ettél... Apa: Aludjatok! . . . Anya: Ne bántsd őket, izgatottak . . . (Figyel.) Apa: Én is .. . Ki tud ilyenkor aludni ? .. . (Figyel.) Anya: Mi ez ? .. . Mintha valaki cukrot ropogtatna .. . Apa (elfujva a gyertyát): Ropogtasson. Tíz perc szünet! Anya: Alszol már? Apa: Igen . .. Anya: Szellemes, az vagy ... Csodálom, hogy kibírod . . . Újabb tiz perc! Apa: (Szép lassan elszenderedik). Pista: Papa, kérem, ha rossz idő lesz is, elmegyünk ? Apa: Nem megyünk és hallgass .. . Nagy- nehezen elaludtam és fölráztál. . . Zolika: (nyafog) Papa, kérem, én nem tudok aludni. Anya: Majd tudsz . . . Zolika: Sárika ébren van ? ... Anya:Igen... Zolika: Akkor tessék megmondani: mi Elő- india fővárosa . . . ? ügy töröm a fejemet. . . Anya: Nem tudom . .. Aludj! . .. Az apa (átfordul a másik oldalára, fólön- tudattal fölteszi a kérdést.) Tiz perc szünet! Az apa (magában): Előindia fővárosa? Mi is Előindia fővárosa? különben bánom is ón ... (aludni próbál). Az anya: (c-durban horkol). Az apa: (hiába küzködik) L-lel kezdődik . . . A nyelvemen van (töri a fejét). Pista (álmában): Adjál még egyet... Az apa (izzadva): A fene egye meg ... Lom- broso... nem, egy tudós volt... (felkölti az asszonyt.) Anya (riadtan): Mi az? Apa: Miért nem mondtad meg annak a gyermeknek ? Anya: Mit? Apa: Hogy mi Előindia fővárosa . .. Anya: Mert nem tudom ... Apa : Mert engem kínoz . .. L-lel kezdődik ... ügy cseng, mint Lanale . . . Anya: B-vel kezdődik ... Mindjárt megmondom . . . Apa: L-el kezdődik, az biztos ... Csöndesen feküsznek és kínosan gondolkoznak. Apa: Most azért a marhaságért egyáltalában nem fogok tudni elaludni . . . Anya (hirtelen): Hopp, ón tudom, de te megszólaltál és kiverted a fejemből. Apa: Föl kell kelteni Pistát, az biztosan tudja . .. Most tanulja ... Anya : Hagyd aludni... Hopp ... Ganges ... Apa: Ah . . . Mondom, hogy L-el kezdődik ... (dühösen): Pista ! .. . Pista (álmosan): Már indulunk ... Apa: Mi Előindia fővárosa? Anya: Ugyan ne zaklasd azt a gyereket. .. Apa: Csak mondja meg .. . Pista : Debrecen . .. (elalszik). Apa: Már virrad és még semmit sem aludtam . . . Anya: Hát aludj . . . Apa: Könnyen beszélsz .. . Hopp. Most már egészen bizonyos: B-vel kezdődik ... Budha ... Nem ... Apa (felugrik az ágyból): Nem bírom tovább . . . Én telefonálok a háziorvosnak . . . Anya : Rosszul vagy ? Apa: Nem, de ő neki hajnalban is kötelessége tudni: hogy hívják azt a nyomorult várost. M-r. — A magyar aviatika előmozdítása. A belügyminiszter a Magyar Aero-Szövetségnek megengedte, hogy az aero-ipar előmozdítása érdekében folyó évi május 1-től 1914. évi május 1-ig gyüjtőivekkel és perselyekkel gyűjtést rendezhessen. A léghajózás fontos és nagy horderejű jövőjét felismerve, a külföld is nagyobbára társadalmi utón, gyűjtéssel szerezte meg azokat a milliókat, amelyek alapjául szolgálnak az egyes nemzetek aviatikájának fejlesztésére. Reméljük, hogy a mi országunk társadalma is szivesen fog hozzájárulni a magyar aviatika megteremtéséhez. Történet a selyemövről. A pompás kis selyemöv először egymagában volt és csábítóan, kackiásan simult a fehérruhás leány derekához. A fehórruhás leány izgatottan járt a Szóchenyi-ligetben, sokszor körülnézett és ilyenkor a napernyőjével idegesen kaparta a homokot az úton. * A filigrán napernyő egyszerre csak kíváncsian nézett föl, mert abbamaradtak a homokfürdők. De — ó jaj — a napernyő elpirult attól, amit látott. A pirulást az emberek csak azért nem vették észre, mert az ernyő amugyis vörös volt. * Nem értem, nem értem! — csak ennyit suttoghatott a napernyő, mert a következő pillanatban már kifeszítették. De megint pirulnia kellett volna, mert két fej fölé kellett árnyékot tartania. De pirulás helyett elsápadt attól, amit az a két fej ő alatta müveit. * Ezalatt a pompás kis selyemöv is kellemetlenül érezte magát. Valami forró kéz tapadt hozzá. „Csak férfikéz lehet ilyen szemtelenül forró“ — gondolta a 'selyemöv és pillanatról pillanatra izga- tottabb lett. — Mikor pedig a kéz még jobban szorította, dühös lett: „Meg kell az embernek pukkadni.“ Szólt a selyemöv és elrepedt. * S a vége ó mi lett? Nem az éppen nem az, amit önök gondolnak, —- hanem a rendőrségen egy kicsinyke hir: „A Szóchenyi-ligetben ma reggel selyem- övet talált a rendőrség. Átveheti a tulajdonosa a rendőri iktatóban.“ Vájjon átveszi-e ? . .. SPORT-ÉLET. Football. Labdarugó csapatunk ma vasárnap nemzetközi mérkőzésen vesz részt Stryjben. Ellenfele a stryji Pogon football-csapata. A szép kiránduláson a város közönsége közül is sokan résztvesznek, mint kísérők. Az eredményre kiváncsiak vagyunk, mert a lengyel csapat kitűnő formában van, de viszont a mieink is bámulatos fejlődést mutatnak. A csapatunk különben egy új erővel gyarapodott. AFővárosi Ifjak Athletikai Körének egyik kiváló tagja, Dobler József telepedett le Ungváron, akiben kiváló athlétát nyert az egyesület. Hétfőn, azaz május 12-ón, a Széchenyi-kerti pályán szép küzdelemré^van kilátás. A máramaros- szigeti Sport-Egylet labdarugó-csapata móri össze erejét az U. A. K. csapatával. Az eredmény kétes lesz, annál is inkább, mert a mi csapatunk a stryji mérkőzés után erősen handikapelve megy a küzdelembe. A sportközönségnek élvezetes délutánra van kilátása hétfőn, s éppen ezért felhívjuk rá a közönség figyelmét. Tennisz. Az időjárás sehogy sem kedvez a tenniszezők- nek s éppen emiatt kevés látogatottságnak örvendenek a szépen kicsinosított pályák. A vezetőség a nyár folyamán kártyaasztalokat helyez el a tenniszpálya melletti téren azok részére, akik a városi szép ligetben óhajtják délutánjaikat eltölteni. A harmadik tenniszpálya is készül a korcsolya-pályán kijelölt helyen s egy hét múlva ez a tenniszpálya is megnyílik. Bajnoki mérkőzés. A keletmagyarországi kerületi bajnokság döntő küzdelmébe az Ungvári Athletikai Klub és a Nagyváradi Athletikai Klub football-csapata került be. A bajnoki mérkőzés május 18-án fog lezajlani a nagyváradi városi sporttelepen. Az ungvári sportközönsóg erősen érdeklődik e küzdelem iránt és már eddig is sokan jelentkeztek, akik Nagyváradra leutaznak e bajnoki döntő mérkőzés megtekintésére. Akik Nagyváradra óhajtanak jönni, jelentkezzenek Speck Sándornál, mert ezáltal biztosíthatják maguknak a fóláru vasúti utazás kedvezményét. EGY ÓRA ALATT ELVESZI a láb kellemetlen szagát és megszünteti a lábizzadást a MITTELMANN-FÉLE LÁB VIZ. Ára egy üvegnek 1*20 K. Kaphatójjkizárólag az „Arany oroszlán“ gyógyszertárban Ungvári. A VALÓDI LILIOM ARCKENOCS csakis az »A.rany Oroszlán« gyógyszertárban kapható.
