Ung, 1913. január-június (51. évfolyam, 1-27. szám)
1913-01-05 / 2. szám
6. oldal. 2. szám. U N G BOROSS karácsonyi kiállítása vételkötelezettség nélkül megtekinthető. az ó-szövetség és Zoroaster könyveiben, az indus hitregékben, a pogány mythosban, a ltóránban, beszélnek róluk a legrégibb görög és római irók, megénekelték a költök, megvannak örökitve pénzeken, címereken, jelvényeken, okiratokon és élnek emberemlékezet óta a közmondásokban és példabeszédekben. Vonzották az embereket eleitől fogva a szin- arany-móz és a hófehér viasz. Már Aristoteles nagy bámulója volt a méhnek. Plinius a rovarvilág királyának nevezi. A tudós Maraldi igy szól a méhről: A termószetvizsgálók által ismert összes rovarok közül legnagyobb csodálatot érdemelnek a méhek. Természeti ösztönük, a rend, mely munkálkodásukban nyilvánul, kormányrendszerük, szorgalmuk és müveiknek bámulatot keltő művészete, szóval minden sajátságaik magukra vonták a régibb és újabb világbölcsek figyelmét egyaránt. Minél inkább megismerkedett az ember a móhhel, annál érdekesebbé lett az előtte, igyekezett megismerni az igénytelen rovar bámulatot keltő sajátságait, e kis parány csodás szerkezetét és müKödésót, az ösztön és értelem meglepő nyil- vánulásait és rejtélyeit. Sőtér Kálmán nagyhírű méhészeti Írónk A méh és világa cimü müvében költői lélekkel igy ir a méhről: „Egy porszemet a mindensógből, egy igénytelen rovart mutatok be az olvasónak; feltárom a rejteket, mely otthona e müvószrovar- nak és műhelye bámulatot keltő alkotásainak; ezt a kis családi szentélyt, mely annál érdekesebb, minél mélyebben tekintünk bele ; egy külön világ ez, benépesedve parányi művészekkel, tele meglepő dolgok- és tüneményekkel, tele csodákkal.“ A virágok megtermékenyítése miatt figyelemre méltónak találhatja a móhet a mezei gazda, kertész és gyümölcstermelő. A móhekkel való foglalkozás a gazdagnak unaloműző, a szegénynek hasznos foglalkozás, a szenvedő fájdalmainak enyhítője Mindenki talál a méhek ben valamit, ami érdekli. A theologus megtalálja benne az Isten hatalmát, bölcseségót, a legszebb erkölcsi példákat; a politikus a legtökéletesebb kormányformát ; a művészek, mathematikusok — az építkezésben nyilvánuló magas művészetet, a kifogástalan mértani idomokat, a pedagógusok pedig a legszebb példákat találják fel benne. Nem csoda tehát, ha a mythologiában Prio- pus — az erdők és kertek Istenének oltalma alatt voltak; sőt a keresztény vallás is különös pártfogásába vette a méheket, — a kegyelt állatok sorába emelte, Szent Ambrus a méhek védő- szentjévé tétetett. Szigorú törvények oltalmazták, királyok és VIII. Orbán pápa is jelvényökül választották. A francia császári palást arany-móhek- kel volt diszitve. Mária Terézia törvényül mondotta ki: „Aki a móhet megsérti, minket sért meg“; tehát uralkodása alatt a méhek hántása, felség- sértés gyanánt voit büntetve. És nem méltán-e ? Hiszen a méh jelképe a symbolicában a halhatatlanságnak, az erkölcsi és anyagi tisztaságnak, a szorgalom-, rend-, előrelátás és kötelességérzetnek, a háziasság- és takarékosságnak, az önfeláldozás-, bátorság-, éberség-, kitartás- és okosságnak, a terv- és célszerűségnek, az ízlés- és művészetnek. Az ily kitűnő tehetségekkel megáldott parányi rovarnak csodálói csakhamar megirták róla tapasztalataikat. Mago, Kárthágó uralkodója, 2500 óv előtt irta meg azokat. Huber, korának nagy móhismerője 100 évvel ezelőtt joggal mondhatta, hogy sem nemzetnek, sem országnak nem akadt annyi történetírója, mint e szorgalmas rovarok köztársaságának. Mindezek dacára a méhek belélete, szaporodása, munkálkodása ezredéveken át mély titokba volt burkolva, úgy hogy 1752-ben Schvammerdam felbontván egy anyaméhet s abban petéket találván, tudta meg, hogy az az anya. 1701-ben Nagy- váti János a herét még öszvérnek nevezi, melynek rendeltetése az, hogy az ifjúságot neveljék, mint száraz dajkák és ezen állítását 6 pontban meg is okolja. Ugyanő mondja, hogy a méh szipja (orra) arravaló, hogy a virágok porát vele összeseperje. A viaszt szerinte mézből készítik, de már tudja, hogy azt a méhek a potroh gyűrűin izzadják ki; azt mondja, hogy a mézet külön-külön- féle megdöglött állatokból is hordják. (Sietek megjegyezni, hogy ez nem igaz.) A sült kappant is, mint méhtáplálókot említi. Vannak méhészek, kik ezt még most is hiszik. Sok ily csodálatos okoskodásokat találhatunk a régi méhészeti íróknál. Sok megfigyelés-, tapasztalat- és vizsgálódásra volt szükség, hogy a méheket, s azok munkálkodását megismerhessék, de a legfőbb kérdések addig nem voltak megfejthetők, mig a méhészet nagy mestere, dr. Dzierzon 1846—-1856-ig meg nem alkotta a keretes kaptára- kat, ki báró Berlepsch és több tudós által támogatva mélyebb betekintést nyert az évezredeken át titkos homályba; ekkor tisztulhatott meg a méhészet igen sok téves véleménytől. IRODALOM. * Hináros. Herceg Ferenc ezzel a címmel uj regényt kezd a magyar családok kedvelt hetilapjában, az Uj Időkben, amelynek újévi számában, a lap élén már ott találjuk az illusztris iró gyönyörű munkájának első folytatását. A magas színvonalú kitűnő hetilap tartalmából kiemeljük Gárdonyi Gézának, a kiváló Írónak .Csakugyan ember“ cimü elbeszélését, amely az uj magyar irodalomnak valóságos gyöngye. A magyar iróvilag szine-java legsikerültebb alkotásaival keresi fel az Uj Idő kei, amely e héten közli még Szomaházy István derűt sugárzó novelláját (Jancsi külügyminiszter lesz) és Lövik Károly művészi elbeszélését, melynek oime „A bajó“. Farkas Pál „A körorvos feljegyzéseit“ folytatja Nógrády László pedig a modern gyermekről ir. Egész bokrétára váló vers, kép, st . tarkítja még a lapot, melynek előfizetési ára negyedévre 5 K Kiadóhivatal Budapest, VI., Andrássy-ut 16. KÖZGAZDASÁG. A méh. Irta Bacskay Sámuel. A méh igénytelen kis rovar, de oly csodás tehetsége van, mely felemeli őt az állatvilág fölé, ezért világhírű természetbúvárok vizsgálták górcsöveken, tanulmányozták munkálkodásaikat, és bár a méhészeti irodalom már is igen nagyterje- delmü, mégis folyton újabb felfedezések jönnek létre úgy az elméleti, mint a gyakorlati méhészetben; és'minél jobban haladunk előre, annál inkább látjuk, hogy igen sok még előttünk titok. Azt tudjuk, hogy a méh gyűjti az illatos és kedves izü mézet és az oly sokféle változatban felhasznált viaszt, de magát a méhet igen kevesen ismerik. Tekintsünk be azért a méhek világába. Mikor keletkeztek a méhek ? E kérdésre igy felelhetünk: A méh keletkezése azon időszakra esik, midőn a lehűlő föld állati szervezetek fejlődésére alkalmas lett, de bár a föld fejlődésének második korszakából 1600 ősvilági rovar ismeretes, ezek között a mézelő méh, — az egyetlen rovar, melyet az ember nem tud nélkülözni, — még nem található fel; tehát a mézelő méh, mint a rovarvilág magasabb fejlődésü alakja, későbbi származású, csak a 3-ik korszakban kezdett létezni, midőn az őstalaj virágtalan növényzete a virágzóknak kezdett helyet engedni, midőn a virágok már illatárral tölték be a levegőt. így a méh egykorú az emberrel, kinek a rovarvilágból egyetlen kísérőjévé, — egyetlen házi barátjává lett. Hogy az ember lótrejövetele óta folytonosan foglalkozott a méhekkel, igazolja az, hogy ameny- nyire az emberemlékezet terjed, minden helyen, minden korban találkozunk velők. Az irás legrégibb példányain, az ó-egyiptomi és assyr hieroglifeken ott vannak a méhek, mint a királyság, vagy alattvalói hűség fogalmának kifejezői. A 4 ezer éves papyrusokon a méz már mint gyógyszer emlittetik.A pogány népeknél Vischnu isten megjelenésének egyik alakja a kék méh, s paradicsomában csendes méhzsongós tölti be az illatos levegőt. A mohamedánok kiránjában az állatok közül a méh az egyetlen, melyhez Alláh közvetlenül szólott. Találkozunk a móhekkel már A méhfajok számát dr. Schmarda 16 ezerre, a mézelő méhfajok számát mintegy 2 ezerre teszi, melyekből Közép-Európában 600 faj van. Miként keletkeznek a méhek ? Érdekes e tárgyban a régiek véleménye. Sámson az általa megölt oroszlán csontvázában néhány nap múlva méheket és mézet találván, sokan úgy hitték, hogy a méhek úgy keletkeznek, mint a döglegyek. Az egyiptomiak a bikát és móhet Apis-nak nevezték, ebből sokan azt következtették, hogy a méhek döglött bikák maradványaiból keletkeztek; igy Virgilius, Varró, Origenes és több jeles iró, sőt lehetségesnek tartotta Szent Ágoston is. Sokan azt hitték, hogy trágyából származnak, mert tavaszkor felkeresik a méhek a trágyahelyeket, hogy sótartalmú nedveket gyűjtsenek. Igen jeles tudósok szerint növónynedvekből, mézből és mézgá- ból, a nád és olajfa virágairól gyűjtik magzataikat. Most már a mozgatható kerettel biró kaptáraidban meggyőződhetünk arról, hogyan keletkeznek a méhek. Az anya által a sejtekbe lerakott petékből, — a meleg és népesség szerint, — 60—72 óra alatt kikelnek az álcák. A munkás-móh és hereálcák átlag 6 nap alatt, az anyaálcák 7—8 nap alatt fejlődnek ki, s ekkor a munkás-móhek befedik a sejteket; az álcák bábbá lesznek. Áz anya 8—9, a munkások 10—12. a herék 15—17 nap alatt fejlődnek ki tökéletes rovarokká. A méhek élettartamát a régiek 10—30 évre tették, most már tudjuk, hogy az anyák élete 3—5 évig tart, de tenyószképessége csak 2Va év. A munkások elölhetnek 9—10 hónapig, de munka idején csak 10 hétig, rendesen 16-ik nap mennek ki munkára és igen sok elvész mindjárt első útjában. Szükség van tehát arra, hogy egy népes családban az anya naponként 2 ezer petét rakjon le. A herék élete májustól julius végéig tart. A méhek családjában tehát 3 féle egyed van. U. m.: az anya-, munkás-méh és here. A méh táplálkozik. A virágok porodáit rágo- nyaikkal feltörik, s a port a szájokban levő nedvvel vegyitik, s hátsó lábaikon levő kosárkába rakják. A virág kelyhóben levő édes nedvbe szip- jokat betéve, a nedv azon felszökik, s a fejen és toron keresztül a potrohban levő mézgyomorba vezettetik. Ha ez megtelik, a méh haza röpül, ott a 2 hátulsó lábon levő virágport a sejtbe betapossa, a mézet mézsejtbe ömlesztik be, melyből a vizrész a melegben elpárolog, ekkor viasszal befödik, és midőn már csak egy kis nyílás van, fulánkjukból egy kevés hangyasavat bocsátanak be, hogy ez a mézet megromlani ne engedje. Egy kg. méz beszállításához 33 ezer méh szükséges. A méhek a mézet és virágport megeszik. Ha szükség van sejtek építésére, a nyugalomban levő méhek potroh-gyürüiken kiizzadják a viaszt, az apró lemezkéket a méhek összeszedik róluk s az építőknek által adják, hogy sejteket készítsenek belőiük. A mózgyomor összeköttetésben áll a belekkel a gyomorszáj által, mely tetszés szerint kinyitható és bezárható. Minthogy a méh a virágport is a raózgyomron keresztül veszi magához, ha virágport akar enni, a gyomorszájat a mózgyomor felső részéig felhúzza, igy a virágpor egyenesen a belekbe jut, s a mézgyomor tisztán marad. A méh fegyvere a fulánk, mely a potroh végén foglal helyet. Maga a futónk 2 részből áll, ezek között van a móregvezető csatorna, melyen szúráskor a méreg (hangyasav) a testbe ömlik, s fájdalmat, daganatot okoz. De sok volna mindazt elmondani a méhről, amivel ezeken felül birnak. Az újabb időkben nagy haladást tett a magyar méhészet, bár Horthy Miklós már 1636. évben latin nyelven kiadta méhészkönyvét és bár Nagyváti János már 1782-ben Lőcse mellett gr. Csáky erdejében fekvő és álló fenyőládákat látott, melyekbe fiókokat raktak, melyeket kihúzni vagy betolni könnyen lehetett, de előtte ezek semmit sem értek. Toldy 1773-ban már ugyan azt mondja, mint 70 évvel később dr. Dzierzon, hogy az üres lépek legjobban értékesíthetők, ha a móheknek vissza adatnak. Szarka Sándor 1844-ben kiadott munkájában említi, hogy többek méhesében keretes köpük voltak, de csak akkor kezdett a keretes kaptár elterjedni, midőn dr. Dzierzon az 1845—1856. években báró^Berlepsch és a Bienen- Zeitungban a legjelesebb méhészek közölték ismereteiket, s a keretes kaptárt ismertették, de azért Mária Terézia óta egy századon keresztül csak tengődött a méhészet hazánkban, mert a hatalom figyelmét és pártfogását megvonta tőle, egyes emberek küzdelme pedig hasztalan. Nagy hálával tartozik azért a magyarországi móhészközönség Darányi Ignác volt földmivelós- ügyi miniszternek, ki beismerve, hogy a méhészet milliókat jövedelmezhet a hazának, nagymérvű segélyezése és bölcs intézkedései által új életre keltette a méhészet ügyét, s egy új, szebb kereskedése ajáni hordós káposztát, lencse-^borsó, szflvafózelékeket, házilag készített szilva- és baracklekvárt, paradicsomot, valamint szűri tolt gombái és akácmézet* ■*■■■ Friss teasiitemények, cukorka-különlegességek, rumok, teák és likőrök. Jetenként kedden friss Jescheni tea-vaj és mindennap friss Xarla-teavaj. — peg vacsorák, hentesáruk, sonka és felvágottak. Asztali és pecsenyeborok.
