Ung, 1912. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-21 / 3. szám

B. szám. ■CT OST a 3 oldal. A bankett. Este 8 órakor a Csarnok nagytermében 75 terí­ték ü bankett volt, mely a legjobb hangulatban a késő éjjeli órákig tartott. Az első felköszöntőt dr. Juszkovits Mór mon­dotta dr. Szendére. Szende humoros szavakkal kö­szönte meg a figyelmet és az ungvári kereskedőket élteti. Felköszöntőt mondottak még: dr. Szabó József, dr. Groszmann Emil, Cserő Soma és dr. Hámos Béla. Az ungvári farsang. Az Ungmegyei Nőegyestilet táncestélye. — Január 13. — Nem jó dolog ma már báli tudósítónak lenni. Valahogy inás időket élünk, más témákon nyar­galunk ; mintha a szórakozási forma is a divat szeszé­lyeinek volna alávetve, amely időközönként változik. Hová lettek a régi hét vármegyére szóló bálok, amikor a csörgő szánok a hetedik hatálból szállították a pirosarcu leányasszonyokat, mosolygó, kedélyes nagyaszonyokat és a hevesvérű leventék három óráig is eljárták a szupél? Hová a régi kedély, régi hangu­lat, melytől tele volt az éjszaka ? — Nincs meg már a régi virtus! mondaná a jó öreg táblabiró — és ebben igaza is vau. A fiatalok máskép érintkeznek egymással, inkább szűk családi körben, estélyeken, zsúrokon, kávéházban, stb., stb. és a „bál“ szó sokat vesztett jelentőségéből, így van oz általánosságban, de különösen a vidéken. Erre volt tekintettel az Ungmegyei Nőegyesület vezetősége is és ezidei bálját röviden táncestélynek nevezte, melyre nem kell semmi nagy készülődés, selymes sleppek, bálanyák, stb , hanem ahol egysze­rűen és jól mulathat mindenki. Ez a legteljesebb mér­tékben sikerült is és igy a régi „bál“-at siratnunk voltaképen nincs is nagy okunk. Az idők szele. Hanem a fentiekből csak úgy akaratlanul eszünkbe ötlenek a régi nőegyleti bálok, melyek e vármegye jókedvének logtradicionálisabb ki­fejezői . . . Hány anya jár itt köztünk, kinek ez volt a bemutató-bálja; igy öröklődött a tradíció a mai napig. Ma is idehozzák családjaink loáuyaikat, mielőtt a nyilvánosságra bocsátauák őket. Itt pirulnak ki először a hamvas arcok, hogy azután még több-kevesebb kellemes órát töltsenek el a sima parketten. Már mint a mamák többnyire csak inkább azt szeretik, ha minél kevesebbet . . . De térjünk vissza a szombati éjre. Kellemes, sikerült és rendkívül látogatott volt és méltóan sora­kozhat a múlthoz. Szép volt. Kileno óra után szállingóztak az első látogatók, de Lőrinczy Jenőné, az egyesület alelnöknője már kezdettől fogva olt szorgoskodott és ismert szeretetre- méltóságával és előzékenységével lekötelezett minden­kit. Az est fényes sikerének oroszlánrésze az övé. De jókedvével, meleg kedélyével és agilitásával férje, Lőrinczy Jenő alispán is lefőzte még a fiatalságot is. Lányi Gyula rázendített egy jó rezgésre és egy­kettőre 26—30 pár járta a villanycsillár alatt. így ment ez hajnalig és ha a gondos mamák nem serkentenek a hazamenetelre, ki tudja, meddig tartott volna még. Gyula bácsi panaszkodott is, hogy rég nem muzsikált ennyit Ungvárou. Éhben benne is van az est képe . . . Csodásán szép emlékkel távoztunk mindannyian, hisz oly ritkán lehet ilyen fiatalságot együtt látni ung­vári tánc-parketten. A jelenvolt hölgyek névsora a következő : Asszonyok: Bartakovics Andorné, dr. Bródy Miklásné, Fekésházy Gyuláné, Faur Kornálné, dr. Fényes Vilmosné, Horváth Lajosné (Beregszász), Kiss Dezsőné, Komjáthy Tihamámé, Lőrinczy Jenőné, özv. Lukács Jánosnó, Liptay Árpádné, Margócsy Atadárné, Mittelmann Jenőné, Mervos Natálisné, Neviczky Konstantinné (Radvánc), Pitsch Gyuláné, dr. Ország Jakabné, Románeez Mi- tiályné, dr. Ruszinkó Zsigmondné, Soffka Károlyné, Székely Józsefné, dr. Sziklay Béláné. Temmel Józsefné, ifj. Temmel Józsefné, ifj. Tomcsányi Ödönné, Veres Imréné, Volosin Ágostonná, dr. Virányi Sándorné, Wenczel Józsefné stb. Leányok: Bartakovics Berta. Fekésházy Margit, Fényes Piroska, Gulácsy Ida, Horváth Sárika és Anikó (Beregszász), Kiss Nóra, Komjáthy Loli és Lenke, Lukács Mariska. Neviczky Ilonka és Annuska (Radvánc), Románeez Margit és Giziké, Ró­nay Margit (Hegygombás), Szoták Margit, Szmolicovics Ily (Ge- rény), Székely Juci, Virányi Rózsika stb. UNG1 RIPORTOK. Ahol csinálják a hideget... — Az ungvári meteorológiai megfigyelő állomás. — Ungvár, január 15. Ezzel a cikkei tulajdonképpen adósai is vagyunk olvasóközönségünknek. Ugyanis a folyó év első szá­mától uj rovattal gazdagodott az Ung, uj rovattal Ungvár időjárása a múlt héten cimen, amely rovat magában foglalja az országos hirü ungvári meteo­rológiai állomás fontosabb megfigyeléseit. Amikor ezt a rovatot megnyitottuk, egyben megígértük, hogy ezt a fontos állomást részletesen is népszerűén ismer­tetni fogjuk. íme az Ígéret lerovása. Az bizonyos, hogy újságíró számára vannak érdekesebb témák a meteorológiánál. Poótikusabbak, változatosabbak, izgatóbbak. De |ha figyelembe vesz- szük, hogy ez a megfigyelő-állomás egyik legspeci­álisabb és országos jelentőségű intézménye Ungvár- nak, megérdemli, hogy a legrészletesebben foglalkoz­zunk vele a sajtó hasábjain is. Nyolcvan éves múltra tekint vissza ez az állomás és a vidéken a legelső és legpontosabb észlelő volt már a múltban is. Ahol csinálják a hideget... Meglehetősen el van rejtve a forgalomból oz a kiváló észlelő. Font a Kópezde-utcában, Gulovics Tivadar tanár házában uralkodnak Celsiusék és szőkéi a barometer. A hogy megyek felfelé a Rákóczi-utcán, ép a főerdőbivatal előtt találkozom egy öreg anyókával. Miután a házat nem ismerem, megkérdezem tőle. — Drága lelkem, nem tudja, hol van itt az a ház, ahol mérik a hideget meg a meleget ? Először értelmetlenül néz, de aztán egyszerre felragyog az arca. — Dehogy nem, dehogy nem, tekintetes uram, csak tessen itt befordulni, — mindjárt a második ház­ban Ott csinálják a hideget . . . A meggyőződés hangján mondja ezt, úgy, hogy kénytelen vagyok megvigasztalni. — No no búsuljon néni, én azért jöttem, hogy elrendeljek egy kis meleget . . . — Az Isten is megáldja a tekintetes urat, — és ezzel fázósan már tipeg is tovább Réthly Antal az ungvári észlelőről. Mielőtt a meteorológiai állomásra betérnők, nem lösz érdektelen, ha közzé bocsátók egy legautentikusabb nyilatkozatot az ungvári állomásról, amely Réthly Antal, a nagyhírű meteorológiai asszistens tollából ered és Az időjárás oimü meteorológiai és csillagászati folyóirat 1909. évi január havi számában jelent meg. íme a szószerinti cikk legfontosabb részei, amelyhez nem kel! semmi komentár : Ung vármegye a meteorológiában Ung vármegyében ez idő szerint 15 megfigyelő állomás van, amelyek között minden tekintetben első helyen áll az ungvári. Ez elsőrangú állomás, amelyen az időjárás elemei önjelzőműszerekkel is feljegyeztet­nek. Másodrangu állomás a fenyvesvölgyi, mig Uzsok, Nagyberezna, Turjamező, Tarjaremete. Perecseny, Antalén, Nevicko, Okemenco, Petróc, Szobránc, Vinna, Sárosremete és Csap oly állomások, amelyeken csak egy műszer van, még pedig esőmórő. Ezeken kívül több helyütt észlelik még a zivataros tüneményeket. A megfigyelési időszak Ungvári, Buda után a leghosszabb. Budán már 1781 óta vannak rendszeres Eljegyzések, Ungvári pedig 1832 márciustól kezdődő- leg, tehát előbbi helyen már 141 év óta, itt pedig 80 év óta észlelnek egyfolytában. Az első ungvári észlelő boldogult emlékű Hackel András kincstári orvos volt, aki 1832-től 1875-ben bekövetkezett haláláig rendsze­resen feljegyezte Ungvár időjárási tüneményeit. Emlé­két a magyar meteorológusok mindenkor nagy tiszte­letben tartották és fogják is tartani, mert kezdetleges műszerekkel igen érdemleges munkát végzett. E mű­szerek egyikét Pogány Gyula tanárnak sikerült az utókornak megmenteni és a Hackel-féle barométer ma az orsz. m. kir. meteorológiai és csillagászati muzeurn egyik értékes darabja. 1872. júliusban a meteorológiai intézet hitelesített műszerekkel felszerelt állomást létesített Ungvárott. Első vezetője és szervezője néhai Zélcány Lajos fő­gimnáziumi tanár volt. 1885-ben Dyerte meg az intézet munkatársul Pogány Gyula tanárt. Hogy mily kiváló munkaerőt becsülhettünk meg Pogány tanárban, arra nézve csak megemlíthetem, hogy amidőn az állomás vezetéséről történt lemondását nekünk bejelentette, egészen le voltunk hangolva az állomás jövőjét illető­leg. Pogány egyike azon busz észlelőnek, akiknek 1903-ban a meteorológiai megfigyelések terén évtize­deken át kifejteti hasznos és önzetlen tevékenységükért a m. kir. földmivelésügyi miniszter köszönetét nyilvá­nította. De nemcsak a meteorológusokat, hanem az ungváriakat is kell, hogy hálára kötelezte. Az ő meg­figyelései a legértékesebbek eddig a 75 év alatt és adatai tették lehetővé, hogy megismerjük Urigvárnak és vidékének kiimáját. Megirla Ungvár klimatológiai viszonyait is és értekezése becses klimatológiai munka. A hőmérséklet­nek évi átlaga 9T°, a legmelegebb hónap a julius 20" és a leghidegebb a januárius —3'0° havi átlaggal. A leghidegebb hónapok Ungvári 1893 januáriusa és 1879 decembere —10 4°, illetőleg —10 2° havi átlaggal. A legszélső értékek, amelyek 1871-től kezdve roegfigyel- tettek: 1876 augusztus 5-én 34'8» meleg és 1888 januárius 2-án —27 5o hideg, eszerint az abszolút ingadozás 62'3°, ami elég tekintélyes. A legfontosabb időjárási elem ugyan a meteo­rológus előtt a légnyomás, de az éleiben e jelzőt a csapadék nyerte, mert tényleg az esőzés nagy befo­lyással van úgy az egyének kisded játékaira, mint a nemzetek sorsára is. Hogy egy-egy száraz óv, vagy nedves, bőtermésü év, mily mélyreható szociális és gazdasági változást képes létrehozni egy nemzet éle­tében, az ismeretes még a közelmúlt évek időjárásából is. Ungvári a csapadék évi állaga 788 mm., amelynek túlnyomó része az év második felében esik le. Az eső- zési maximum júniusban 97 1 mm., a minimum fobruá- riusban 35'7 mm. A jelenlegi ungvári észlelő Gulovics Tivadar főgimnáziumi tanár, aki méltó utóda Pogány Gyulá­nak. A sors különös kegyeltje az ungvári meteoroló­giai állomás, amely ime már 3/é évszázad alatt minden­kor a leghivatottabbak kezében volt. íme igy nyilatkozik az ungvári észlelőről Réthly Antal, a kiváló szaktekintély. Benne van egyúttal e - ben az ungvári állomás története is. Az észlelő állomáson. A Képezde-utcábau, Gulovics Tivadar házában van a hires észlelő. Ahogy belépünk, rögtön szembe­ötlenek az udvaron a különféle meteorologiai mérő­készülékek. Legnagyobb az u. n. „angol bódé“, mely­ben a különböző hőmérő-készülékek vannak elhelyezve. Az országban általában véve I—IV. rangú állo­mások vannak, Ungvár, mint fentebb is említve volt, elsőrangú állomás, amilyen ezenkívül csak Ogyallán, Temesvárt, és Nagytagyason (Konkoly-Thege birto­kán) van. Az ungvári állomáson a következő természeti jelenségeket figyelik : légnyomás, hőmérséklet, felhő­zet, szél erő és irány, csapadék, köd, hóréteg, harmat, dér, zúzmara, zivatar (dörgés és villámlás), napgyűrü. holdgyűrü. napudvar, holdudvar, szivár­vány és légköri füst. A légnyomás megmérésére szolgál tudvalévőén a barometer és a barograf. Az állomás Fuess-fóle higany-barometerrel van felszerelve, amely a legponto­sabb ; ez az egyetlen készülék van a szobában elhe­lyezve, a többi a szabadban van. Eppeu f. hó 6-án volt a legnagyobb légnyomás, amit Gulovics 6 év óta figyelt (724 mm ). A barográf (fómrugókkal, iró karral) Ricbárd-fóle. A hőmérséklet megállapítására szolgáló készülé­kek már az udvaron vannak, az angol-bódéban. Ennek a bódénak zsindelyszerii nyitott oldalfalai vannak, de úgy van konstruálva, hogy a készülékek mindig árnyék­ban legyenek. Itt van a száraz és nedves hőmérő, (pszichronometer), melynek adataiból a páranyomást és nedvességet lehet megállapítani, továbbá két vízszin­tes termometor a bő-maximum és minimum megállapí­tására. A ternograf ugyanazeket az adatokat it ja. (Ellenőrzésre való és ennek segítségével mindeD perc hőmérséklete van megállapítva.) A nedvesség medálla- pitására Lambrecht-féle bigrometer van felszerelve, továbbá van még ugyanilyen rendszerű higrográf. A felhőzet megállapítására csupán jó szemre van szükség. Az égboltot felosztják 10 részre és a hány rész borítva van felhővol, annyit jegy eznek a megfigye­lésbe. A felhőzel=10, — például azt jelenti, hogy az egész égbolt be van borítva; 0 derült égboltot. A szél irányát az ismert acól-szélzászlóval mérik, erejét pedig 1—10-ig terjedő skálával. Ungváron soha sincs teljes szélcsend. Csapadék mérésre Hellmaun-féle esőmérő van be­rendezve, áprilistól—novemberig még külön ombrograf. Itt a jelzés mindig azt jelenti, hány mm. volna a csapadék, ha a föld be nem itta volna. (Hó felolvadt állapotban.) Az állomáson az észlelő háromszor végez figye­léseket naponként és pedig reggel Va 7, d. u. Va 2 és este V2 9-kor. Az igy észlelt adatok először a „zseb- könyv"-be, onnét pedig a heti feljegyzések a meteo­rológiai feljegyzési ivre jegyeztetnek. Az észlelt adatokat naponként, úgy a budapesti, mint a bécsi meteorológiai intézetnek megsürgönyzik. Az egész havi figyelésekről részletes jelentés rnogy havonként. Úgyszintén a részletes általános megfigyelésekről naponként bő értesítés érkezik Ungvárra is, amely kimutatások a főgimnázium folyosóján vannak kifüg­gesztve és bárki által megtekinthetők. * Részletesebben behatolni e tárgyba már nem szabad, a többi már szakdolog és épp olyba tűnnék fel az olvasó előtt, mint aki kurizálásként teszem a Belügyi Közlönyből citál a kis imádottnak . . . Csupán egy dolog ragadta még meg figyelmemet; Gulovics Tivadar évi 120, orditsd egyszázhusz K-t kap az állomás vezetéséért. Irgalmas ég, 120 koronáért 6 órakor fölkelni mindennap és naponta figyelni pon­tosan, mint egy svájci wecker-óra! Azonkívül pedig még rengeteg írásbeli munkát és számitást végezni, így díjazzák nálunk a szent tudományt . . . Hát nem többet keresne valaki, ha azalatt cipőfelsőrészt készítene ? Gulovics mégis bámulatos ambícióval végzi ezt a munkát, igazi önzetlenséggel. Igaza van Rélhlynek, az állomás újra a legjobb kezekben van ! S most Isten hozzád Celsius, Isten veled Reaumur ! P. A. A VÁRMEGYE. Ä közigazgatási bizottság ülése. — Január 16. — A vármegye közigazgatási bizottsága január havi rendes ülését, miután az ülésnek szabályrendeletileg előre megállapított napja g. katb. ünnepre esett, csak folyó bő 16-ikán tartotta meg. Az ülésen a bizottsági tagok csaknem teljes szám­ban jelenlek meg. Csak két vidéki tag hiányzott s ezen nincs mit csodálkozni, a 18—20 fokos dermesztő hideg még a közügyek iránti lelkesedést is lehűtheti egy időre. A bizottság ülésén gróf Sztáray Gábor főispán elnökölt, ki üdvözölvén a megjelenteket, az ülést meg­nyitotta. A tárgyalások megkezdése előtt a főispán szives szavakkal külön üdvözölte úgy a saját, mint a köz- igazgatási bizottság nevében Tahy Ábrahám ungvári esperes-plébánost, mint a bizottságnak újonnan meg­választott tagját, ki 0 minőségében első izbon vett részt a bizottság ülésén. Ezután a főjegyző előterjesztette a törvényható­sági bizottságnak határozatát, mely szerint a közigaz­gatási bizottság tagjaiul az 1912. évi január 1-től 1913. évi december 31-ig terjedő két évre megválasztattak: Bcrnátb Zoltán, Csuha István, dr. Sebő Sándor, Tahy Ábrahám és Tóth Lajos törvbat, bizottsági tagok. A közig, bizottság a nevezettek megválasztását tudomásul

Next

/
Thumbnails
Contents