Ung, 1912. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-21 / 21. szám

6 oldal. *cr ;£<r Or 21. szám. Ki szelj Gyula erdőmester, Ács Ferenc erdész és Bayer Tibor számvizsgáló. — Halálozások. Csúcsba Gyula nyug. g. kath. lolkész, volt ungvári semináriumi aligazgató, theol. tanár, hosszas szenvedés után életének 57. évébon e hó 15-én Munkácson elhunyt. — A mull hét szombatján Izsnyéten elhunyt Sárkány Kálmán nyugalmazott áll. iskolai igazgató. 73 évet élt s ebből 50 évig Izsnyéten tanitóskodott. — Az Árpádszoborra az Ijjász Gyula festőművész adományából utólag még 7 K. 40 f. folyt be. Az o címen befolyt egész összeg tehát a múlt héten kimutatott 57 K-val 64 K. 40 f. — A beregvármegyei Gazdasági Egye­sület e hó 8-án ülést tartott, melyen megállapí­totta a f. év őszén rendezendő tenyószüsző díjazá­sok helyeit, elhatározta, hogy a munkácsi gyermek- monhelyben nevelt fiuk szőlőgazdasági foglalkozta­tását megkezdi és a zöldségtermelés felkarolása érde­kében mozgalmat indit, valamint a „Hangya“ érté­kesítő osztályát a legmesszebb menő támogatásban része­síti. — Bányaszerencsétlenség. A dédai homokbánya csütörtökön délelőtt beomlott, minek következtében az abban éppen az időtájt dolgozó munkások közül az egyik — Homoki Ferenc — életét vesztette, kettő pedig súlyos sérüléseket szenvedett. — Az élet hajótöröttjei. Két beregszászi téglagyári munkásleány leszámolt azzal az ólottel, amely számukra csak keserűséget, nyomort, kínlódást, csalódást nyújtott, éppen ezért elhatározták, hogy közösen mennek a halálba. Pár nappal ezelőtt közösen egy ruhaszárító kötéllel felakasztották magukat, de a kötél gyenge volt s ők a földre poltyantak. Más halálnemhez folyamodtak tehát. Kedden estefelé egymást átölelve, belevetették magukat a Kont gyártelep egyik vizzel telt mély anyag-gödrébe, de itt sem volt szeren­cséjük, mert a gyári munkások észrevették végzetes tettüket s még élve kimentették őket a halál torkából. A hideg fürdő azonban annyira megártott gyenge női szervezőtöknek, hogy most mind a kettő súlyos betegen nyögi a rozoga ágyat s bizonyára azon gondolkoznak, hogy mégsem jó a halállal játszani. UGOCSA. — Polgári őrség. Nagyszőllős főbirá- jának előterjesztésére a járási főszolgabiró elrendelte a tüzesetekből kifolyólag, hogy éjjelenként 4 ember őrködjék a csendőr és rendőrségen kívül a város köz- biztonsága felett. Egyben felhatalmazta a községi elöl­járóságot. a főszolgabiró, szükség esetén az őrség lét­számának felemelésére is. — Okos határozatok. A közigazgatási bizottság a cserebogár irtás kötelezővé tétele, valamint a tavaszi lóvizsgálatoknak febr. hóban való mogtartása iránt a kormányhoz feliratot intéz. SZABOLCS. — Autobus-járat. Kisvárdától Domb- rádot a nyíregyháza—dombrádi vasút kereskedelmileg teljesen elszakította. A kisvárdaiak most ezen segí­tendő, a két hely között automobilomnibusz-járatot létesítenek, mely naponként többször fog közlekedni. — Zászlószentelés Kisvárdán. A kisvárdai önkéntes tűzoltó-testület május hó 27-én fennállásának 42-ik évfordulója alkalmával zászlószentelési ünnepélyt és evvel kapcsolatosan a nagyvendéglő színháztermé­ben a színtársulat által, részben az önkéntes tűz­oltó-testület pénztára javára előadandó díszelőadás­áéi egybekötött zártkörű táncvigalmat rendez. — Elmaradt a bérmálás. Szmreesányi coadjutor bérma- utja bizonytalan időre elmaradt Samassa József egri érsek betegsége miatt. — A járási számvevői intézmény fentartása kérdésében érkezett belügy­miniszteri leiratra a törvényhatósági közgyűlés ez intézmény fentartása mellott foglalt állást, kimondván azonban azt is, hogy szükségesnek tartja ez intéz­ménynek a pénzügyminisztérium feuhatósága alól a belügyminisztérium fenhatósága alá való áthelyezését. — Villámütés 20 halottal. Tragédiát sejt a cim mögött az olvasó, pedig csak komédia lesz belőle. Az eset úgy esett, hogy a múlt hét csütörtökén Nyíregy­házán a villám lecsapott az özv. Balkó Andrásnó szarvas-utcai házába és ott a falakat összerepesztgelte. Egy pár vén tirpák asszony volt ott éppen látogatóba, de bajuk nem történt. Annál rosszabbul járt azonban a kamarába zárt kolló, amelyet 19 csirkéjével tett azonnal a villámütés néhaivá. Most a tudákos nénikék széliében beszélik, hogy aki elakarja a villámütést kerülni, minél több kotlót kell tartania a házában, mert az magához vonja a meny követ. MINDEN Ott KAPHATÓ. SRLVATO GUMMI SARKAK YILÁ6 CZIKK UTOLÉRHETETLEN TARTQSSÁQU! 1 I r B0R0SSNÁL u és Kodak-gép = kapható. = TANÜGY. Felhivás Ung vármegye valamennyi tanítójához! Köztudomású dolog, hogy az 1904-ben megtar­tott hatodik egyetemes tanitógyülést a magyar tanító­ság jogos méltatlankodása és nagyfokú elégületlensége hozta létre. A legutóbbi évtizedekben ugyanis a köz- szolgálat minden ágában emelték az alkalmazottak fizetését, csak a súlyos anyagi gondokkal küzdő és teslet-lelket sorvasztó munkát végző tanítóságot mellőz­ték az iskolafentartók. Igaz ugyan, hogy a VI. egyete­mes tanitógyülés lefolyása óta történt valamelyes intéz­kedés a tanítók kedvezőtlen anyagi helyzetének javítása érdekében, de az intézkedés nem elégítette ki a tanító­ság ezreinek (különösen a korosabb tanítóknak) jogos és méltányos várakozását. Általános a panasz a tanító­ság körében e miatt, hogy a tanítók még a XX. században som érhették el a képzettségüket megillető fizetést. Ez az oka annak, hogy a tanítóság körében évről-évre nagyobb az elégületlonség, a kétségbeesés és az elkeseredés. Ez a tűrhetetlen állapot arra inditolía a Magyar országi Tanítóegyesületek Országos Szövetségét, hogy a magyar tanítóság tisztességes ellátásának vég­leg és egyöntetű rendezése ügyében f. évi julius hó elején Budapesten hetedik egyetemes tanitógyülést tartson. Ez az egyetemes tanitógyülés azonban csak akkor fejthet ki kellő tevékenységet, csak akkor érheti el ideális célját, ha azon a magyar tanítóság minél impozánsabb számban vesz részt. Amidőn ezeknek előrebocsátása után Ungmegye összes tanítóinak figyelmét a f. évi jul. 2-án, 3-án és 4-én Budapesten megtartandó VII. egyotemes tanitó- gyülésro felhívjuk, egyben kartársi tisztelettel arra kérjük, hogy ezen az egyetemes tanitógyülésen vár­megyénkből minél több tanító, tanítónő és óvónő vegyen részt, mert nemes célunkat csak úgy érhetjük el, várva-várt reményeink csak úgy fognak megvaló­sulni, ha a magyar tanítóság iskolajellegre való tekintet nélkül egybeforr akaratban, szolidaritásban s ezt a fontos lépést külsőleg is igyekszik dokumentálni. Kedves tanító testvérek! Jöjjotok el erre az egyetemes gyűlésre, akkor fáradságunkat siker fogja koronázni! * A VII. egyetomes gyűlés tagjai 5 K tagsági dijat fizetnek. Ezért az összegért a jelentkezők meg­kapják az egyetemes gyűlés naplóját, jelvényét és az igazolójegyet. Egyúttal részesülnek mindazon kedvez­ményekben, melyeket az egyetemes gyűlés tagjai szá­mára megszerezni sikerül. Áz egyetemes gyűlés tagsági diját legkésőbb f. évi június hó 15-én bezárólag kell beküldeni Dallos István pénztáros cimére Buda­pest, Vili. kér., Práter-utca Sl. szám. Azon reményben, hogy vármegyénkből a tanító­ság minél nagyobb számmal fog felutazni a VII. egyetemes gyűlésre, vagyunk Ungvár, 1912. május 22 kartársi tisztelettel: Takács László, Budai István, egyesületi elnök. egyesületi főjegyző. Tanítók gyűlése. A szobránci járás tanítói körének tagjai majd­nem teljes számban jelentek meg a május 21-ón Alsó- hunkócon tartott köri gyűlésükön, miáltal fényesen rá­cáfoltak arra az utóbbi időben sokat hangoztatott állí­tásra, hogy a magyar tanítóság saját ügyei iránt nem tud lelkesedni. Megjelentek ezen a gyűlésen a környék­beli lelkészek és jegyzők közül néhányan, valamint egy pár hölgyvendég is, akik mindannyian élénk érdek­lődést tanúsítottak a gyűlés lefolyása iránt s résztvetlek a szokásos közebóden is, mintegy dokumentálni akar­ván ezzel azt a rokonórzésüket, mellyel a tanítói testület és annak munkássága iránt viseltetnek. Ä gyűlés megkezdése előtt Koscsák Gyula tiba- váraljai g. kath. tanító tartotta meg sikerült minlalani- tását a földrajzból: Magyarország összefoglaló áttekin­téséről. Ezután az elnöki megnyitó következett, mely a közeljövőben tartandó egyetemes tanítói gyűlésben való részvételre hívja fel a tanítóságot. Majd Grigássy Károly szobránci áll. isk. igazgató „Külföldi tanulmány - utam alkalmával a népoktatás köréből szerzett tapasz­talataim“ cimii dolgozatát olvasta fel, amely a gyűlés­nek kétségtelenül legkiemelkedőbb tárgya volt. Szerző ugyanis a múlt nyáron hosszabb tanulmányutat tett a külföldön, mialatt megfordult Ausztriában, Bajorország­ban, Württembergbon, Svájcban és Franciaországban s özeken a helyeken közvetlen forrásokból szerzett népoktatásügyi tapasztalatait élvezetes felolvasás köreté­ben tárta a hallgatók elé. Előadásában mindenre ki­terjeszkedett, ami a nyugati népoktatással valamelyes vonatkozásban van ; sok megszívlelendő dolgot mondott el, melyek szerint a felsorolt államok messze felülmúlják a miénket, különösen kiemelve a kifogástalan iskola­építkezéseket, az iskolák mintaszerű berendezését és (el­szerelését; hangoztatva az iskolai mulasztásoknak álta­lánosan tapasztalható szigorú és hatásos ellensúlyozását, a tanítók jelentékeny tostületi működését, valamint a közmegelégedésre szolgáló tanítói fizetéseket. Svájcban pl a zugi kanton egyik kisebb falujának 4 tanerős elemi iskolája központi légfűtéssel, vízvezetékkel és villanyvilágítással van ellátva. A német birodalom egyes államaiban a tanítók átlagos kezdőfizetése 1550 márka = 1860 K, 30 évi szolgálat után a maximális fizetés 2892 márka = 3470 K. Mindezt a szerző több érdekes epizód­dal tarkítva, a jelenlevők feszült figyelme közepette olvasta fel, kik az előadás végén lelkes éljonzéssol és jegyzőkönyvi köszönettel honorálták az értékes mun­kát.— Spogánits János alsókányai áll. tanító „A nép­oktatás újjászervezése“ címen tartott felolvasást. Főként néhány alapeszmét vetett fel, melyeket szerinte e nagy- fontosságú kérdés tárgyalásánál feltétlenül figyelembe kell venni s ezek között első helyre illeszti az általános államosítás eszméjét. Ez a felolvasás is, — amely külön­ben igen heves vitát provokált—szintén jegyzőkönyvi köszönetben részesült. Az indítványok során Ballay Jenő zalacskai áll. tanító nyújtott be egy alaposan megokolt indítványt, amely a falusi iskolákban tavasszal szüntelenül ismét­lődő mulasztásokat azzal véli meggátolhatni, ha április, május és junius hónapokban a naponkénti tanítási időt reggel 6—10 órák közé teszik. 10 órakor minden gyermek felszabadul az iskolából és azontúl segédkez- hetik a mozei munkákban. A kör tagjai ily irányú fel- terjesztés intézését határozták el. A gyűlés után a résztvevők a helybeli g. kath. isk. tanító vendégszerető házánál gyűltek össze, ahol a pompás ebédet több érdekes felszólalás élénkítette. Majd az obéd végeztével a szépszámú fiatalság tánc- mulatságot rögtönzött, mely a legkitűnőbb hangulatban a késő esti órákig húzódott. Ezen a helyen említjük fel Fetkovics János alsó- hunkóci g. kath. tanítónak azt az igazán párját ritkító áldozatkészségét, melynek bizonyságát adta azáltal, hogy az obéddijak címén befolyó összeget felerészben az Ungmegyei Tanító Otthon, felerészben pedig a Kántor­iamtól Erzsébet-leányárvaház felsogitésére szánta. ____ -ó -f. Iskolalátogatás. Magyar Endre iparoktatási fő­igazgató f. hó 18 és 19-én meglátogatta az ungvári kereskedő- és iparos-tanonciskolákat. A főigazgató kíséretében vollak: Dancsházy Gusztáv szakfelügyelő, dr. Siposs Aladár kamarai titkár és Szentkereszty Tivadar kir. s. tanfelügyolő. * Választás. Szacsvay Tibort, aki ezelőtt a remete­vasgyári r. kath. iskolánál működött, a gróf Keglevich György klomi majorjába (Arad vm.) uradalmi tanító­nak nevezték ki. • Nyugdíjintézetbe való felvétel. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Minay Julia pallói rof. isk. olomi iskolai tanítónőt 1000 korona nyugdíjigénnyel az országos tanítói nyugdíjintézet kötelékébe felvette. * Tandijpótló államsegély. A közoktatásügyi minisz­ter Müller István császlóci r. kath. isk. tanító részére 1910. évi szeptember hó 1-tŐl kezdve évi 400 K tan­dijpótló államsegélyt engedélyezett. GRAND HOTEL NAGY SZÁLLODA Budapest, ¥11., Dohány-u. 40. (Nyár-utca sarok.) Szolid családi szálloda. * Teljes kényelemmel be­rendezve. Tiszta, világos szobák 3*00 koronától. Lift, légfűtés, ébresztő óra, hideg-meleg viz minden szobában. CSARNOK. Feljegyzéseimből. Irta Kovássy Elemér. XXI. Bugyis és kollegája. Szereduyén volt plébános Bugyis András a ta­gosítás idején. A tagositó-bizottságot napokon át ven­dégelte. A bizottság a jó ellátás és az „Ecclesia prae- cedit“ figyelembe vételével, neki ajánlotta fel, hogy először is Ő válasszon, melyik dűlőben óhajtja a pa- rochia részére a telekföldet kihasittatni ? Bugyis előrelátó s emberismerő leven, meg volt győződve, hogy ha ő választ először, más szertartáson levő lelkésztársa ugyanazt a jogot fogja magának kö­vetelni s annak kellemetlen huza-vona lenne a követ­kezménye. Hogyan járt hát túl a kollega eszén? Annak ajánlotta ugyanis fel az elsőségét. A kollega azonban jól tudta Bugyisnak nagy gazdasági és földismeretét, roá hárította az elsőséget. Bugyis tehát választott, még pedig a községtől jó messze eső határban kérte kihasittatni a telekföldet parochiája számára. Alig nyilatkozott azonban Bugyis, g. kath. kolle­gája közbeszólt:

Next

/
Thumbnails
Contents