Ung, 1912. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-14 / 2. szám
2. szám XT IST -3 3. oldal. Úgy lett. Eltemették boncolatlanul. Reggelre kereszt is volt a sirján, koszorú is a kereszten. A vármegye megnyugodott a dolgon. Csak jó későre, miután a helytartó-tanács kérdezősködött, hivta fel a vármegye a járási kirurgust, hogy mit csinált Sobri testével, hol az obduktionale protokollon) ? A kirurgus azt felelte: — Minek utána mind közönségesen meggyőződtünk arról, hogy az istentelen, duhaj rabló maga magát egy pisztollyal agyonlőtte s ekként saját életét kioltván, érdeme szerint való gyalázatos véget ért: ennélfogva holttestének obdukálása szükségesnek nem találtatott, Szinte lehetett egy kis igaza. * A szontgáli kanásznak egy kanásztársa kettévágta egyik karját fejszével. Sokáig tartott a gyógyulás, sokéra tarthattuk meg a tárgyalást. — Mit kívánsz orvosi költségre? — Kérdi az alispán a sértett kanászt. — Semmit 1 — volt a felelet. — Mit kívánsz fájdalomdijul ?-— Semmit! — Mit kívánsz munkamulasztásért? — Semmit! Eléje tartják a kanásznak a főorvosi véleményt, mely három ivén keresztül fejtegette, hogy minő nagy volt a seb, milyen életveszély származhatott volna belőle, mennyibe került az orvoslás. A kanász rá sem hederitett csak, annyit mondott: — Beszélhet a doktor, amit akar, de azt ne mondhassa senki, hogy az én bőrömet megfizette. S nem fogadott el semmit. A Kereskedelmi Csarnok és O. M. K. E. közgyűlése előtt. Irta dr. Juszkovits Mór. Városunk kereskedelmén kívül fekvő okokból megyénk egyes szélei megszűnnek kereskedelmi szempontból Ungvár város tartozékai lenni. Nagyberezna az épített vasút mialt kereskedelmi gócponttá fejlődött és Ungvár nem terménypiaca többé *em a felvidéknek, sem Lengyelország azelőtt Ungvár felé gravitáló részének, mely helyekről ogy-egy vásár alkalmával az emberek, állatok és szekerek százai jelentek mog Ungváron, élénkítették vásárait és szerezték be azon vidék szükségletét Ungváron. Szerednyo vidékéről immár csak a bíróság miatt jönnek be nóha-napján az emberek, Munkács a piacuk, Szobránc vidéke pedig Nagymibály felé gravitál. Ungvár város kereskedelme tehát forgalom szempontjából nem tart lépést a fokozódó szükségletekkel s a kereskedők számának szaporodásával, A forgalom csökkenését rendszerint nyomon szokta követni az erkölcsi lazulás, a kereskedők számának szaporodását a tekintély és önérzet csorbulása. Ez általános szabállyal ellentétben Ungvár város kereskedői között az összetartás ma nagyobb, mint volt bármikor, a kereskedők önérzete és tokintélye határozottan emelkedett és fejlődést mutat. Ennek oka az 5 évvel ezelőtt alkotott Kereskedelmi Csarnok, mely ma tartja évi közgyűlését és 3 évenként ismétlődő tisztujitását. A Csarnok a lefolyt 3 év alatt tehát létszámában szaporodott, helyisége a modern kor követelményeinek megfelelő és esténként a kereskedők nagy zömének találkozó és érintkezési helyes íúlemelkedve a társaskör hivatásán : a lagok szellemi és erkölcsi nívójának emelésén, megélhetésük könnyítésén fáradozik. A lefolyt 3 évben több ízben megakadályozta csődtömegekből összevásárolt és idegen városokból idehozott áruk kiárusításé!, amivel egyrészt kereskedőinket a tisztességtelen versenytől, másrészt közönségünket a selejtes áruk vásárlásától óvta meg és nem riadt vissza attól sem, hogy néhány ungvári kereskedőt, aki jónak látta a Csarnok keretein kívül maradni, ruogrendszabályoz- tasson a kereskedői tisztesség vonalának átlépése miatt. A Csarnok a múltban társasösszejövetelek tartása, felolvasások, könyvtárának nagyarányú fejlesztése (csak az 1911. évben 1000 koronát költött könyvtárára) által * tagok értelmi színvonalának emelésére töröködéit. A Csarnok Deák Gyula igazgatása alatt működő kereskedelmi szaktanfolyama áldozatok árán munkálkodik a jövő kereskedelmi nemzedék nevelésén, és most már két osztályú iskolájában alkalmat nyújt kereskedelmi ifjúságunknak önművelődésre. Ez iskolát aránytalanul sokan látogatják. Hatása már ma is meglátszik, mert sok irodában a Csarnok iskolájában végzett növendékek működnek és keresik mog kenyerüket. A Csarnok ezenkívül az elmúlt 3 esztendőben mozgalmat indított egy felső kereskedelmi iskola létesítése és egyéb, az ungvári kereskedelem létérdekét érintő, de egyúttal Ungvár város és a megye életébe vágó kérdéseit tevő intézmények létesítése iránt. És hogy ezen lépések eddig sikerre nem vezettek, nem a Csarnok és vezetőségén, hanem egyéb indokokon múlott. Fáradságot nem ismerve működött a Csarnok vezetősége a kereskedők és alkalmazottaik közötti viszony barátságosabbá tételén és az ezek között felmerült ellentéteket és viszályokat elsimította, Méltán a kereskedők napjának tekinthető tehát a mai, amidőn a Kereskedelmi Csarnok újabb 3 évre választmányát és tisztviselőit választja. Ugyanezen alkalmat felhasználják városunk és megyénk kereskedői, hogy mint az Omke tagjai közgyűlésükén tisztviselőiket megválasszák. Az Omke központi egyesülésre agilis főtitkárát, dr. Szonde Pált küldte le, hogy Ungvár kereskedői és az ország kereskedelmi világa között szorosabbá tegye, óhajainkat megismerje, megvalósításukat a 15,000 taggal bíró egyesület erejével szorgalmazza, másrészt a kereskedelmi közös törekvéseket a helybeli kereskedelemmel közölje. A mai gyűlés tehát újabb kiinduló pontja Ungvár város kereskedelmi fejlesztésének és minthogy a kereskedelem adja meg egy város erejét, a város fejlődésének. Közgyűlés. A f. hó 17-én és folytatólag 18-án d. u. 3 órakor tartandó rendkívüli közgyűlés fontosabb tárgyai: A városi közkórház építése ügyében a polgármesteri jelentés tárgyalása és a pályázati hirdetmény közzététele iránti intézkedés. — Az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület kérvénye a vármegyei múzeum felállításához és fejlesztéséhez 100 K évi segély megszavazása végett — A vízvezetéki próbakut fúrását eszközlő Hinterreiter István vállalkozó számlájára 5147 K 76 f vállalati összeg kiutalása tárgyában teendő intézkedés. — Berzeviczy István r.-kapitáoy jelentése Hazslinszky Lajos városi Írnok munkaképtelenségéről s az elbocsátott Enyedy Lajos dijnok visszafogadásáról. Ezzel kapcsolatosan Kovács János elbocsátott dijnok, Leudár János és Szegő Miksa elbocsátott végrehajtói becsüs kérvénye állásukba való visszahelyezésük iránt. Ez ügyek elintézésével egyidejűleg Mos- kovitz Jakab városi írnok súlyos betegsége miatt teendő intézkedés elrendelése. — Polgármesteri jelentés egy betegszállító— kocsi megrendelése tárgyában. — Az 1912. évi költségvetés tárgyalása. A közkórházi bizottságnak e hó 12-én tartott ülésén bejelentette a kórházi igazgató-főorvos, hogy a kórházi uj pavilion építésének versenytárgyalásához szükséges előmunkálatok a tervező Jeodrassik Alfréd építész által már mind elkészíttettek, s így misem áll útjában annak, hogy a belügyminiszter által már korábban jóváhagyott tervek szerinti kivitelre a versenytárgyalás megtartassák. A bizottság a bejelentést, tudomásul vetto s megállapította a versenytárgyalási feltételeket s felkérni rondolte a polgármestert, hogy a képviselőtestület által adandó megbízás folytán a versenytárgyalást ezen feltételek mellett írja majd ki. A képviselőtestület az e bő 17-iki közgyűlésen fog ez üggyel foglalkozni s valószínű, hogy a versenytárgyalási hirdetmény már c hó 21-én nyilvánosságra kerül. Tanügyi rovatunk. A mai számmal egy uj rovattal gazdagodik az Ung, amennyiben a tanügyi világot érdeklő eseményeknek uj rovatot nyitott, Ung vármegye tanügyi munkásai ebben a rovatban megtalálnak minden olyan eseményt, amely személyi, vagy dologi tekintetben érdekes. HÍREK. Tájékoztató. Jan. 14. A Kereskedelmi Csarnok közgyűlése d. e. 10 órakor. Az O. M. K. E. ungvári kerületének közgyűlése d. u. 4 érakor a Csarnok helyiségében. A Kath. Legényegyesület előadása d. u. 5 órakor, Az Iparos-Kör mulatsága. 16. A közigazgatási bizottság ülése d. e. 10 órakor. 17. Városi közgyűlés d. u. 3 órakor. SÍ. A Kath. Kör előadása d. u. 5 órakor a r. kath, fiúiskolában, A „Szeretet“ izr. Nőegyesület estélye. 38. Az iparosok takarék- és hitelbankjának közgyűlése d. e. 10 órakor az ipartestület székházában. Vallásos-est d. u. 5 órakor a vármegyeháza nagytermében, Febr. 1. Piknik a szegényház javára. a. A kereskedelmi és iparbank közgyűlése. 3. A Dalárda hangversenye. ■4. A Kath. Legényegyesület szinielőadása a városi színházban. 11. A József Kir. Herceg Szanatórium-Egyesület ungmegyei fiókjának előadással kapcsolatos táncmulatsága. 17. Jelmezestély. 18. A ref. iparos ifjúság szinielőadással egybekötött táncmulatsága. 35. A fillérbank közgyűlése d. u. 3 órakor. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden d. u 5- 6 óráig. A Kst eskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u 6— 7. és vasárnap d. e. 11—12 óráig. A Népkönyvtár a Drugeth-téri áll. iskola épületében nyitva van minden vasárnap d. e ’/,10 — */,2 óráig. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdij-egyls- téba minden hónap 1-ső és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratás az ipartestület helyiségében. Kultúra. A kultúra neveltséget, finomodást, Ízlést, művelődést és osiszolódást jeleni az élet minden terén és a társadalom minden rétegében. — Á kultúrának köszönhetjük, hogy az emberek már meg nem eszik egymást. Minden, ami szép és nemes, egész társadalmi berendezésünk és minden vívmány, amit elértünk tudományos, technikai, művészeti téren, az életnek fokozott igényei, a gyors forgalom, a hirszolgálat, a politikai berendezkedés, a szabadság, az alkotmány és az emberi érintkezésnek szolid és tisztes formái : mindez a kultúrának terméke, amolyet az emberi szellem alkotott és fejlesztett ki az idők során. Csak némely afrikai és ázsiai vad népeknél láthatjuk még manapság, milyen lehetett az ember a kultúra kezdetén, amikor a civilizáció éppen csak hogy derengeni kezdett, mint az első halvány sugár a ködös hajnali szürkületben. Évezredek teltek el, amíg idáig eljutott az emberiség: az első kulturális ' derengéshez. És ismét évezredek peregtek le a rohanó időnek fonalán, amig az első sugártól a mai fényességbe emelkedtünk. De amily fejlődés volt a kezdet kezdetétől napjainkig, az egész sorozata és léposőzoto a fejlődésnek ma is szemlélhető. A mi országunk a nyugati népek kulturális törekvéseivel egyazon irányban és részint azonos, részint párhuzamos vonalban halad. Sokat tettünk, sokat áldoztunk, sokat elértünk a nemzeti és általános emberi kultúra oltárán s tovább is arra fogunk törekedni, hogy nemzetünk szellemi adományait és sajátos, vonzó tulajdonságait kiemeljük és számottevő tényezői maradjunk a kulturális haladásnak és az emberiség egyetemes oivilizatórius törekvéseinek. Serény kulturális munka folyik az országban. Lehetne ez a munka intenzivebb is, de ez nagyrészt az emberektől függ, az emberanyag pedig olyan, amilyen. Abban is van jó termés, meg rossz termés, mint a búzában, vagy a burgonyában. A magyar írók és művészek, megtették a magukét s a kultúrának magas fokára emelték a magyar művészetet és irodalmat. — Ä hadsereg köréből. A király lovag Ziegler Alfréd gyalogsági tábornokot, a 6. hadtest parancsnokát és kassai parancsnokló tábornokot a 60. gyalogezred tulajdonosává nevezte ki. — Lelkészi kinevezés. Firczák Gyula püspök kinevezte Szabó Jenő nagymihalyi s.-lelkészt a kegyúri bemutató okmány alapján Zemplónvelejtéro h. lelkésznek. EGY ÓRA ALATT ELVESZI n láb kellemetlen szagát és megszünteti a iábizzadást MITTELM4NN-FÉLE LÁBVIZ ára egy üvegnek T2Ö K. Kapható kizárólag az „Arany 588 6-26 oroszlán" gyógyszertárban légvárt. A VALÓDI liliom arc^errőcs csakis az „ARANY OROSZLÁN“ gyógyszertárban kapható. VÁROSI ÜGYEK.
