Ung, 1912. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)
1912-03-17 / 11. szám
2. oldal. 11. szám. késmárki utcái a halvány, impresszionisztikus színfoltok segélyével alakulnak ki. Körmendi Simon másként lát meg egy erdőrészletet, mint Ijjás\ Gyula, de azon nem lehet vitatkozni, hogy melyiknek van igaza, mindketten másként láttak, aminthogy más módon érzékitik meg a művészi hatásokat festőtársaik. Egry Józsefnek teher alatt roskadó munkásvállai, Kádár Béla mozgó alakjainak kigyózó vonalai más és más régióban mozognak, más és más megoldást keresnek. Aktuális példákat hoztam fel annak bizonyítására, mennyire igaza van a Művészház törekvéseinek és milyen hiányt pótló helyet foglal el művészeti mozgalmainkban. A művészi egyéniség és a művészi szabadság kettős jelszava az, mely a jövő Magyarország művészetét magasabb fokra fejlesztheti. Az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület nagy érdemeket szerzett e kiállítás rendezése és létrehozása körül, mert ha csak annyit érünk is el, hogy pár héten át művészeti problémákról beszél a városi társadalom, művészeti előadásokat hallgat meg és meggyőződést szerez a modern magyar művészet haladásáról, akkor is nagy eredményeket érünk el. Fontosabb azonban, hogy ezen mozgalom úttörője lesz további művészi mozgalmaknak, rendszeresekké válnak Ungvárott a kiállítások és talán megvalósul végre-valahára az annyiszor sürgetett ungvári művésztelep is. Az a szent tavasz, mely a művészet berkeiben életre kelt, megifjitja a mi régi városunkat és megyénket is és a Vihorlát aljából az egész országba szétviszi erőteljes Ígéretét, hogy új művészi centrumok alakulnak e hazában és egy nemes, megértő nemzedék lerakja az erőteljes, kulturális és független Magyarország alapjait. A márciusi ünnepségek. Márciusnak Idusát mint minden évben, úgy az idén is a hagyományos lelkesedéssel ülte meg Ungvár városa is. Az ünnepségek ugyan kisebb keretekben mozogtak, mint más évben, — de a szivekben csak ugyanaz az érzés honolhatott e napon, mint máskor, — mert ez az egy nap mindig fényes ünnepe lesz a magyarnak. Ungvár ünnepe. — Március 14-én. — Lámpionos körmenet. Az ünnepségek sorozatát a kir. kath. főgimnázium ifjúsága kezdette meg 14-én délután 6 órakor, amikor is a szokásos körmenetre indultak. A rendkívül népes menet a tűzoltó-laktanyától indult el és mire a Nagyhid- utcába értek, már óriási tömeg verődött össze. A rendtestvériség legdicsőbb bajnokának, a tizenkilencedik század Prométheusz alakjának idegenben kellett lezárnia messzelátó próféta szemeit, mert hazáját naggyá, függetlenné és boldoggá akarta tenni s akit ez okból a számkivetés szirtjéhoz láncoltak, ahol negyven éven túl a hazáért való fájdalom marta elevenen vérző testét. A Philadelphiában összegyűlt kongresszus kimondta Amerika függetlenségét és Amerika független lett. Megkongatták a kormányzói épületnek a harangját, amelyet busz esztendővel azelőtt öntöttek s mely a következő felírást viselte: „Hirdess szabadságot az egész országnak, mindenek számára, akik azt lakják.“ Magyarországon temetésre szólt az ének, mintha örökre elhantolui akarták volna a magyar szabadságot. Elhautolni akarták. De a szabadság szellemét, mely ott lakik minden magyar ember szivében, elhan- tolni nem lehet. Megbéníthatja az erőszak, de idővel lerázza magáról a békókat és életet követelve, életet nyer. Örömtüzeket fog gyújtani még a magyar is március tizenötödikén és Kossuth Lajos születésnapja hivatalos öröinnapja lesz még Magyarországnak. A magyar Washington, aki Amerika földjén magával ragadta Washington utódait, s akit, mint a szabadság fölként papját ünnepelték a külföldön, a magyar Washington nem élhetett, nem küzdhetett hiába. Sziklaerősen áll lelkűnkben a remény és a hit, hogy még a jelen zűrzavaros viszonyok mögül egyre int Magyarország állami függetlenségének, jövő nagyságának és jólétének képe s hogy ez a kép életet fog nyerni. Meglehet, hogy nagy viharok közt, de a viharok tisztítják meg a levegőt. Viharok fogják megtisztítani szülőhazánk politikai levegőjét és Magyarország meg fog születni újból. Meg kell születnie, mert nem hiába mondta a költő, hogy „megbünhődte már e nép a múltat és jövendőt“ s nem hiába jósolta, hogy „jönni fog, mert jönni kell, egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán . . .“ S ha elérkezett az a kor, ha Magyarország az ő régi fényével fogja ismét átragyogni a világot, két nemzeti hős előtt fogunk leborulni kegyelettel: a magyarok Washingtonja és az amerikaiak Kossuthja előtt! tJ 2ST aőrség és tűzoltóság karöltve azonban a legnagyobb rendet tartotta fent. Az egyes helyeken beszédeket mondottak: Kollár Lajos, Reviczky B., Rosenblum I., Burger, Cinár és Kója; szavalattal a következők szerepeltek : Leuchtag I. , Böszörményi Gy., Hoffman, Lituskó, Balogh, Major, Rákóczy stb. A felvonulás a Kossuth Lajos-téren ért véget, honnét a Rákóczi-induló hangjai mellett . vonult haza a lelkes ifjúság. Az ipartestület ünnepe. Este 8 órakor az ipartestület rendezett hazafias ünnepet a Varga-soron lévő saját helyiségében. A közönség zsúfolásig töltötte meg a nagytermet, úgy, hogy alig lehetett helyet kapni. A márciusi eszmékről, — összehasonlítva Magyar- ország mai állapotával — valóban irodalmi nívón álló lendületes ünnepi beszédet mondott Margócsy Aladár, ev. lelkész. Teljesen magával ragadta hallgatóságát. A szavalatok közül különösen ki kell emelnünk Schwarcz Irén által előadott melodrámát, — ami egyenesen művészi tökéletességű volt. Zongorán a kis Kaufman Kázmér kisérte. De igen jók voltak a többi szavalók is, Kiss Jolán, Molnár Margit, Vajnay Etel, Csapza Juliska, Csillag József, Ane Ödön és Kovács Gyula. Józsa Imréné magyar dalokat énekelt igen szépen. Befejezésül közkívánatra Berzeviczy István intézett még lelkes szavakat a jelenvoltakhoz, — kit melegen ünnepelt a közönség. Cigány is akadt a háznál, — hát azonnal táncba fogott az ifjúság és az ünneplők a legjobb hangulatban a késő reggeli órákig maradtak együtt. — Március 15-én. — Istentiszteletek. Máro. 15-én reggel 8 órakor a r. kath., g. kath. és ref. templomokban ünnepi istentiszteleteket tartottak, melyeken több hivatal képviseltette magát és a tanulóifjúság megjelent tanáraik, tanítóik vezetésével. Az áll polg leányiskolában 9 órakor kezdődött az ünnepély a közönség nagy érdeklődése mellett. Az ünnepi beszédet Margócsy Aladár ev. hittanár mondta azzal a nagy szónoki készültséggel, amehet nála már megszoktunk. Hazafias lelkesedéssel buzdította a növendékeket hazaszeretetre. A nagy figyelemmel hallgatott beszédet zajosan megtapsolták. A növendékek közül Rochlitz Oktávia, Koíímann Emilia, Auspitz Blanka, Napholtz Jolán, Pavlik Matild és Reich Anna kedvesen szavaltak. Az énekkar négy hazafias dalt adott elő. A város díszközgyűlése. Ungvár város 1905 óta díszközgyűlés keretében ünnepli minden évben márc. 15-ikét. Az idén is megtartotta ünnepét, mely 10 órakor kezdődött. A városi tisztikaron kívül jelen voltak: Popovics Miklós nyug. táblabiró, Kozma Gyula táblabiró, Margócsy Aladár ev. lelkész, Horváth Dezső vármegyei árvaszéki elnök, Csűrös Ferenc nyug. posta- és távirda főfelügyelő, dr. Ruszinkó Zsigmond kir. járásbiró és még többen a képviselő-testületből. A megnyitó- és zárószavakat Fincicky Mihály polgármester mondta, mig az ünnepi szónok dr. Zom- bory Dezső ügyvéd volt, aki mélyrehatóan boncolgatta, világította meg a 12 pontot. Kimutatta a szónok meggyőző erővel, hogy a márciusi eszmék közül még sok máig sem valósulhatott meg és egy újabb márciusnak kell jönni, hogy az 1848. márc. 15-én elhangzott igék valóban testet öltsenek. A nagyhatású és a sablonos márc. 15-iki beszédektől elütő szónoklatért a gyűlés köszönetét fejezte ki. A szónokot számosán üdvözölték. Az agyagipari iskola ünnepe. Az agyagipari szakiskolában az ifjúsági önképzőkör d. e. 10 órakor ünnepi díszközgyűlést tartott. Az ünnepi beszédet Kanyuch J. IV. óvf. tanuló tartotta. Alkalmi költeményeket szavaltak a kör tagjai, a hazafias énekeket pedig Sulyok János ref. isk. tanító önzetlen fáradozással tanította és vezette. Az ünnepélyt az igazgató záróbeszéde fejezte be, kinek indítványára Uhlyai J. volt szakiskolai növendéknek, ki jelenleg Nancy-ban (Franciaország) dolgozik, jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a kör azon figyelméért, hogy az ünnepély művészi programmját a messze idegenben megfestette és ezen alkalomra megküldötte. A theologia ünnepe, Az ungvári püspöki theologiai lyceummal kapcsolatos Egyházirodalmi Iskola régi hagyományaihoz híven kegyelettel ünnepelte meg most is nemzeti szabadságunk dicső emlékét, alanti programmal megtartott diszülésén: 1. Himnusz. Énekelte a papnövendékek énekkara. 2. Talpra magyar. Irta Petőfi Sándor, szavalta Sereghy Pál III. é. h. h. 3 Ünnepi beszéd. Mondta Kovács István III. é. h. h. 4. Zene („Hunyadi László“ c. dalműből) Erkel F.-től. Játszotta a papnövendékek zenekara. 5. A kereszténység mint a szabadság szerzője. Irta és felolvasta Legeza József II. ó. h. h. 6. Riadó (Révfy J.). Énekelte a papnövendékek énekkara. 7. Kit a 48-as idők szele legyintett meg. Elbeszélés. Irta és felolvasta Duliskovics Eumén IV. é. h. h. 8. Szózat. Énekelte a papnövendókek énekkara. Az áll. fbreáliskola ünnepe. Az áll. föréáliskolában a következő műsorral rendezték a hazafias ünnepet: 1. Himnusz (Ének.) 2. Megnyitó-boszéd. Mondla György Oszkár tanár. 3. Nemzeti dal. Szavalta Szoták László V. o t 4 Isten áldd meg s védd hazánkat. (Ének.) 5. Talpra magyar, Radó Antaltól. Szavalta Schulz József V. o. t. 6. Felolvasás. Tartotta Kriszt Árpád V. o. t. 7. Zeneszám. (Hegedű négyes). 8. Mi a haza? Ábrányi Emiltől. Előadták Gaar Béla V. o. t. és Péter Z. I. o. t. 9. Tavasz elmúlt. (Ének.) 10. Erős hit, Ábrányi Emiltől. Szavalta Berger Mór V. o. t. 11. Szózat. (Ének.) A kir. kath. főgimnáziumban. D. u. 4. órakor intézeti ünnepély volt a feldiszi- tett tornacsarnokban a tanuló ifjúság és nagyszámú közönség jelenlétében. A műsor szavalatokból (Árvay J. Vili., Lyachovics L. VIII., Klein J. VI. o. tanulóktól) és Dolinay VIII. o. tanuló ünnepi beszédéből, továbbá ének- és zenedarabokból állott. Utóbbiak közül kiválóit a hegedümagány, melyet Burger M. VII. és a hegedü-ketttős, melyet ugyancsak Burger M. VII. és Révész VI. o. t. adtak elő. Köztetszésben részesült a nópdalegyveleg, továbbá a Hunyadi L.-nyitány. A tanítóképző-intézetben. A kir. g. kath, kántortanitóképző-intézet ifjúsága d. u. 5 órakor rendezett házi ünnepélyt nagyszámú közönség előtt. A Himnusz eléneklése után Bába Miklós, IV. é. tanítójelölt mondott tartalmas megnyitó beszédet, mely után Iirivenyka György, Koszta Ferenc, III. és Pauliczky János III. é. t.-jelölt Bloch József Gavotte trióját adták elő hegedűn. Kossey Géza I. é. tanítójelölt Komjáthy Jenő „Március“ c. költeményét szavalta el, majd az ifj. énekkar magyar népdalegyveleget adott elő. Ezután ismét szavalat következett és pedig Bodnár Albert, IV. ó. t.-jelölt hatásosan adta elő Gyökössy Endrének „A magyar asz- szony“ költeményét. A következő pont egy képző-int. tanulónak „Márciusi napok“ c. szinijelenete volt, melyben az 1848. márciusi tüntetések idejéből egy diákszobában a lelkes ifjak tervezgetósét, egy közönyös társuk fellelkesitését mutatják be. Még egy ének következett és pedig gróf Zichy Gézától a „Nemo“ c. dalműből a „Rákóczi kart“ kifogástalanul adta elő az énekkar. Az ünnepélyt a Rákóczi-induló zárta be. A Dalárda ünnepe. Az ünnepélyek sorozatát a Dalárda fejezte be’ moly a Korona éttermében terített asztalok mellett rendezett élénk műsoru ünnepséget. Ez a lelkes kis csapat mindig jó példával jár elől s most is az ünnep sikeréért a legnagyobb elismerés illeti. Bár elég sokan voltak jelen, — de azért a közönség nem nagyon tüntetett jelenlétével. Úgy látszik, ha hazafias ünnepről van szó, — már a terített asztal sem megy .. . A műsor oroszlánrészét természetesen a Dalárda töltötte ki; dalosaink minden egyes szám után a legnagyobb elismeréssel találkoztak. Az ünnepi szónok Tóth Lajos ref. lelkész volt, — aki igen magas szárnyalást! és magvas beszédet mondott. Egyenként boncolgatja a szabadság, testvériség és egyenlőség eszméit és bebizonyítja, — hogy ma bizony egyik sincs meg. Azért egy új Talpra magyarra van szükség, — amit a tudomány erejével kell megvédenünk. Legyen e hazában mindenki magyar és testvér. A gyakorlott és jó szónokot lelkesen ünnepelték. Sin- kovich Lajos Tóth Kálmánnak „Előre“ c. ismert költeményét adta elő igen hatásosan. Zsembai Ferenc pedig tárogatón adott elő gyönyörű kurucdalokat. Közkívánatra beszélt még Egry Ferenc és Berzeviczy István. Dr. Griczman Gyula pedig zenekisé- reítel magyar nótákat adott elő. A társaságok még igen sokáig maradtak együtt az étteremben. A vidék ünnepe. Szobránc. Reggel ünnepi misén vett részt a közönség, utána az iskolába vonult az egész értelmiség és a szülők nagy tömege. Itt Csuha István gondnoksági elnök lelkesítő megnyitója után ugyancsak kedves meglepetésben részesült az ünneplő közönség a kis tót gyermekek szabatos magyar szavalatai, de különösen Ganyó István tanító által vezetett énekkar által. Este a Polgári Körben gyűlt össze a polgárság s az értelmiség nagyrósze, ahol hazafias ének és szavalat után Pásztor József tibai plébános ismertette a nap jelentőségét. Utána a Guttmann-féle vendéglőbe vonult a járás értelmisége, ahol közvacsorával ünnepelte szokásos kedves ünnepét. Az ünnepi szónok Pásztor plébános volt. Perecseny. Perecsenyben is lélekemelő ünnepély keretében tartották meg a március 15-nek 64-ik évfordulóját. Az ünnepély az állami iskola épületében a Himnusz el- éneklésével vette kezdetét. A nap jelentőségét Bárdos Lajos áll. isk. igazgató-tanitő méltatta a tanulók fölfogásához mérten. Á növendékek ének- és szavalatokkal vettek részt Az ünnepély, melyen több érdeklődő szülő és más hallgató is megjelent, a Szózat elének- lésével ért véget. Csontos. Reggel 8 órakor a község iskolás gyermekei az állami iskolában gyűltek össze. Először Mihalovics János állami tanító, majd Punykó Miklós felekezeti tanító mondott lelkes beszédet s buzdította a tanulókat hazaszeretetre. Következett a gyermekek előadása. A szép szavalatok megleptek mindenkit. Olyan gyermekek is, akik egy évvel ezelőtt nem tudtak magyarul, most már szépen szavalnak ezen a nyelven. D ilrkopp kerékpár B0R0SSNÁL SS Kodak-gép ........ kapható. -
