Ung, 1911. július-december (49. évfolyam, 27-53. szám)

1911-07-16 / 29. szám

29. szám. TJl^TOr 3. oldal. Törökruszka és Ubrezs községekből. Orvos: Dr. Russay Gábor Lajos, lakik Szobránczon. XII. (laborczszögi) körzet: mely áll Alsó- kánya, öézsény, Hajagos, Harapás, Kisverbóc, Laborc- szög, Zalacska, Nagyzalacska, Sólymos, Tárná, Ung- tavas, Vámoslucska, Vinna, Zuhogó, Bunkós, Fekés- háza, Felsőrőcse, Fogas, Hanajna, Jósza, Nagygajdos, Sárosmező, Sárosremeto és Sárosrőcse községekből. Orvos : Dr. Veszperényi József, lakik Laborcszögön­XIII. (fenyvesvölgyi) körzet: mely áll Nagy- borezna község keleti részéből, továbbá Csillagfalva, Csontos, Domafalva, Erdőludas, Eszterág, Fenyvesvölgy, (Malomrét.), Hajasd, Határszög, Határhegy, Havasköz, Kiesvölgy, Ligetes, Patakófalu, Patakujfalu, Sóslak, Szuhapatak, Tiha, Uzsok, Viharos és Utcás községek­ből. Orvos: Dr. Keszler lzor, lakik Nagybereznán. XIV. (nagybereznai) körzet: mely áll Nagy- berezna község nyugati részéből, továbbá Alsópásztély, Felsőpásztély, Kisberezna, Mérésé, Bereznavógholy, Nagypásztély, Oroszkomoró, Révhely, Szemerekő, Szó- nástolek, Sóhát, Ungbükkös községekből. Orvos : Dr. Bosnyák Béla, lakik Nagybereznán. Szervezett a fentieken kívül az igazgatóság a pénztár egész területére egy fogorvosi állást, mely™ nek betöltője, Dr. Lendvai Vilmos, s kinek lakhelye Ungvár. A pénztár ungvári rendelőjében azonban nem­csak az ungvári, hanem bármely orvosi körzetben lakó tagok részére is történik rendelés. Liszt Ferenc-emiékünnep. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság ünnepe. Száz éve annak, hogy a zeneművészet egyik leg­nagyobb büszkesége, Liszt Ferenc megszületett, öszszel az egész föld zenevilágának figyelme Budapestre irá­nyul, hol a halhatatlan magyar művész emlékére még életben levő tanítványai három napra kiterjedő hatal­mas ünnepséget rendeznek. A magyar géniusz talán legmagasabbra sugározta őserejét Liszt Ferenc művészetében. A kis magyar fiú­ból a világ legcsodásabb művészkirálya vált, kinek művészete előtt földreborult az egész művelt világ, hó­dolt neki minden állam és ha ideges ujjai alól utól- érhetotlen erővel és művészettel felcsendültek a magyar rapszódiák akkordjai, akkor a távoli népek hang­versenytermeit eltöltötte a magyar alföld forró lehelete, ellenállhatlanul a szivekbe markolt a puszták méla- bús hangulata és ezzel művészi téren kónyszeritette a nyugatot, hogy hódoljon a magyar föld teremtő erejé­nek. Igaz ugyan, hogy a magyar zenéről téves nézete­ket vallott, de végeredményében évtizedeken keresztül a mi nemzeti dicsőségünket szolgálta, s igy méltó arra, hogy országszerte ünnepeljük. Kevést tanítványainak egyik legkiválóbbja, Tho- man István zongoraművész nyaranta felkeresi városun­kat. A mélyut mentén fekvő villájábau szokott nyaralni, lehozza olykor világhírűvé vált tanítványait is és a lankás domboldalokon az esti szellő gyakran viszi szerte Liszt Ferenc műveit a legmegértőbb, legmóltóbb interpretációban. Szóba került e napokban a művész-tanár társa­ságában az országos Liszt-ünnep és ekkor Thoman István megpendítette azt az eszmét, hogy a Gyöngyösy- társaság a legméltóbban teljesítené hivatását, ha őszszel egy Liszt Ferenc-ünnepélyt rendezne, melynek műso­rában ő is részt venne pár barátjával. Kifejtette, hogy október végén amúgy is lejön szüretelni, igazi irodalmi és művészeti szüretet rendez, lehozza Somssicb Andor földbirtokost, ki Lisztnek tanítványa és hajlandó Lisztről felolvasni, lehozza továbbá Garamszeghy Sándor színművészt, a Nomzeti-szinház tagját, a ki szívesen vesz részt szavalattal a Liszt-ünnepélyen, végül neje, az ünnepelt hangversenyénekesnő is való­színűleg vele lesz. Mindezek teljesen díjtalanul fel­ajánlják közreműködésüket és így a Gyöngyösy-társaság oly fényes ünnepélyt rendezhet, melynek hire az egész országban elterjed. A Gyöngyösyek már évek óta bebizonyították életrevalóságukat, lehetetlen tehát, hogy két kézzel ne nyúljanak ezen fényes ajánlatok után. Ezek folytán már most jelezhetjük, hogy őszszel, egy később meg­állapítandó időpontban, a Budapesten felállítandó Liszt­szobor javára, az ungvári Gyöngyösy Irodalmi Társaság fényes Liszt Ferenc-ünnepélyt rendez, melyen a saját kebeléből részt vesz egy felolvasással, szavalattal, esetleg ének-, vagy zeneszámmal, a programra többi részét országos hírű művészek fogják kitölteni. Büszkék va­gyunk már előre is, hogy ilyen magas színvonalú ünnepélyt rendezhetünk és felhívjuk az irodalmi társa­ságot, hogy kezdje meg ez évben korábban őszi műkö­dését és fogjon hozzá mielőbb az ünnepély szervezé­séhez. Sporthírek. Hál’ Istennek már társadalmunk intézményei közül a testedzés kultiválására alakult Atlétikai Klub műkö­désének és tevékenységének ismertetésénél ott tartunk, hogy külön rovatot kell nyitnunk lapunkban a sport- részére események regisztrálására. Lassú fejlődéssel bár, de e téren is napról-napra halad a tórfoglalásunk és fejlődünk a kulturvárosok színvonala felé. Ha meg­figyeljük a napi sajtó fejlődését rövid tíz esztendőre visszamenőleg, örömmel állapíthatjuk meg a magyar sportéletben rohamléptekkel kifejlődött lendületet. Ma már a lapok hasábos cikkekben emlékeznek meg egy-egy mérkőzésről és hihetetlen az az érdeklődés, amelylyel a fejlődő sportközönség viseltetik az egyes sportered­mények és események iránt. A vidéki városokban a fejlődés a testedzés terén szintén kezd hatalmas arányokban kibontakozni. Min­den valamire való város kultúrális programmpontjai közé veszi a testedzés előmozdítására irányuló intéz­mények fejlesztését. Ha a jelek nem csalnak, városunk vezetősége is nemsokára tettekkel fog a sportfejlesztés érdekében akcióba lépni. Az Ungvári Atlétikai Klub szívós, energikus munkája nemsokára megtermi az egészséges gyümöl­csöt. Társadalmunk mind nagyobb és nagyobb körét vonja be a sportéletbe. Valóban dicséretes tervet valósit meg most is az agilis egylet. Azokat az idősebb, de azért fiatal tiszt­viselőket, a kik egész nap irodában, poros akták között görnyednek, a szabad levegőtől és az egészséges moz­gástól elvonva, összetoborozta s egy külön labdarugó csoportba szervezte. Ez az öreg fiuk labdarugó csoportja. Már három Ízben jöttek össze játékra az öreg fiuk és kimondhatatlan élvezettel dűltek bele — sportkifejezés­sel élve — a testedző munkába. Kergetik, hajtják a labdát. Eleinte nemigen engedelmeskedett a labda a lábaknak, de egy-kót tréning-nap után a labda enge­delmes jószágként fog az öreg fiuk lábszeszélyének meghódolni. Az öreg fiuk hétfőn, szerdán és pénteken este 6 óra után játszanak a Széchenyi-ligeti pályán. A fiatalok csapatja kedden, csütörtökön és szombaton tartja szorgalmasan a tréninget. Szükségük is van alapos gyakorlatra, mert bizony a múlt vasárnapi mérkőzés csalódást hozott sportközön­ségünkre. A fiatalok első csapatja mérkőzött össze a nyíregyházai Torna és Vivó-Egylet labdarugó csapat- jával. Július 2-án az ungváriak voltak Nyíregyházán és fényes diadalt arattak az ottani csapaton, 4 : 0 arány­ban legyőzve a nyíregyháziakat. Július 9-én a nyíregy­házai csapat jött Ungvárra kiköszörülni a csorbát. És kiköszörülte. Az első félidőben az ungváriak nagyon könnyen vették az ellenfelet, s könnyelműségük ered­ménye az lett, hogy 2 gólt kaptak. Neki fogtak ugyan ezután az ungváriak a munkának, Árvay József csatár gyönyörű lefutással szerzett is egy gólt, de hiába, még csak annyira sem tudtak jutni, hogy kiegyenlítsék az eredményt. Pedig a második félidőben két ízben tizenegyes büntető rúgást is kaptak, de a gólt nem tudták berúgni a kitűnő védővel rendelkező nyíregyházi kapubs. A mi csapatunk játéka jobb volt ugyan a nyíregyházinál, hanem viszont az utóbbiak jobban bírták erővel, A mérkőzés után a két csapat barátságos vacsorára gyűlt össze a Széchenyi-kerti vendéglőbe. A nyíregyházi csapat vezetője dr. Krómy Károly lelkes, elismerő szavakkal ünnepelte az ungváriakat. Az ungváriak köszünetét dr. Taby Endre elnök tolmácsolta. A labda­rugók azután reggelig rúgták a táncot az éppen egyide­jűleg tartott katholikus legény egyleti majálison. A tennisz-pályákon is élénk élet uralkodik. E héten folytak le a házi-versenyek. Az országos-verse­nyek július 28., 29., 30. napjain fognak lefolyni. A kiküldött bizottság szorgalmasan gyűjti a tiszteletdija­kat. Lelkesedjék és adakozzék az érdeklődő közönség. VÁRMEGYEI ÜGYEK. A közigazgatási bizottság ülése. Ung vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 11-én tartotta rendes havi ülését. Gróf Sztáray Gábor az ülés megnyitása után tudomására hozta a bizottságnak Benkő József apát­kanonoknak a bizottsági tagságról való lemondását s e feletti sajnálkozását kifejozvén, meleg szavakkal emlé­kezett meg a körünkből távozott főpap érdemeiről, a bizottságban kifejtett érdemes munkásságáról. Indítványára egyhangúlag elhatározta a bizottság Benkő József érdemeinek az ülés jegyzőkönyvében való megörökitéaét. Az ülés — további lefolyása — nagyrészt a szak­előadók havi jelentésében merült ki. * Az alispán havi jelentése a vármegye területén a múlt hó folyamán dühöngött tüzesetek szomorú sta­tisztikáját tárta elő. Juuius hó folyamán az ungvári járás területén Árok, Lakárd, Bező, Botfalva, Tasolya, a nagykaposi járás területén Vaján, Tiszaásvány, Kisrát, Bés, a szobránci járás területén Kisverbóc, Felsőhalas, Nagyzalacska, Sárosremete, Tiba községek­ben, a szerednyei járás területén Szerednye, Lehóc, a perecsenyi járás területén Mezőhuta községekben, tehát a vármegye 17 községében pusztított tűzvész, összesen 379,000 K kárt okozva, melyből biztosítás utján 157,000 K térül meg s igy a vármegye lakosságát a tüzesetek folytán 222,000 K kár érte. A nyomor enyhítésére s a tüzkárosultak felsegélyezésére az alispán rögtöni segé­lyeket utalt ki. A közegészségügy állapota a vm. főorvos jelentése szerint kedvező. A fertőző betegségek száma állandóan csökken. Egészségrendőri szempontokból 9 iskola, 67 korcsma, 38 vágószók, 10 gyárműhely lett a múlt hó folyamán megvizsgálva. A kir. tanfelügyelő 11 napot töltött iskolai záróvizsgákon. Szentkereszthy Tivadar és Sváby Dezső kir. segódtanfelügyelők öt, részben állami, részben felekezeti iskolát látogattak meg. Az államépitészeti hivatal főnöke, Faur Kornél kir. műszaki tanácsos jelenti, hogy a múlt havi be­utazások alkalmával az állami és törvényhatósági köz­utak kielégítő állapotban találtattak. A tapasztalt hiányok helyreállítása iránt a szükséges intézkedések megtótet- tek. A csontosviharosi utón a halaszthatatlan helyre­állítási munkálatok folyamatban vannak. Mivel ezen közutszakaszra a m. kir. kereskedelemügyi miniszter 6000 K külön államsegélyt engedélyezett, s további segélyezést is kilátásba helyezett, e közút gyökeres helyreállítására és karbantartására javaslatot fog elő­terjeszteni. Bemutatta továbbá a szűrte—hegyfarki ut kiépítési műveleteit. A közigazgatási bizottság a 3 6 km.-t kitevő útvonal kiépítését engedélyezte. Kiss Dezső kir. péuzügyigazgató jelentése sze­rint az államjövedelmek befolyása kedvező. A múlt hó folyamán egyenes állami adóban 20.077 K 47 f, fogyasztási és italadóban 113,799 K 34 f, dohány­jövedékben 108,596 K 71 f, bélyegdijban 23,249 K 85 f. haddijban 378 K 07 f folyt be, mely a múlt évi junius havi bevételével szemben 96,049 K 06 f több­letet mutat. Az állategészségügy állapota — jelenti Ligeti Leó törvényhatósági állatorvos — a száj- és köröm­fájás nagymérvű terjedése folytán kedvezőtlen. A betegség súlyos alakban való fellépte sok helyen a felnőtt állatok között is nagyobbarányu elhullást oko­zott, a mit a legelő teljes elfogyása s azon körülmény súlyosít, hogy a járvány a sertésekre is elterjedt. Be­számol ezután a törvényhatósági állatorvos az állat- állomány összeírásának eredményéről. Az összeírás eredménye szerint a nagy állatok számában feltűnő csökkenés mutatkozik, mig a kis állatok száma szapo­rodásban van. A szaporulat oka a nngybereznai s perecsenyi járásban a téli hónapokban is fennállott száj- és körömfájásra vezethető vissza, mely az állat­forgalmat, az állatok eladását megnehezítette. A kis állatok szaporodása másrészt természetes eredmény a nagy állatok számbeli csökkenésének, mert a szegé­nyebb néposztály a nagy állatokban előállott hiányát vagy károsodását ugyanezen célt szolgáló kis állatok szerzésével pótolja. Az állatösszeirás szerint a vármegye területén van 14,862 ló, 69,716 szarvasmarha, 23,301 juh, 3,775 kecske, 27,687 sertés, mely számokat az előző összeíráshoz viszonyítva, a lónál 363, a szarvasmarhá­nál 3030 a kevesbedés, mig ellenben juhnál 4651, kecskénél 724, sertésnél 6808 többletet mutatnak. A sertésállomány 25 százalékos szaporodása a sertésvész szünetelésére és a jó tenyészanyagra vezethető vissza. Az őszi vásárok már előreláthatólag megtarthatók lesznek. A tárgyalást nyert egyéb ügyeket a következő összefoglalásban adjuk: Elrendelte a közigazgatási bizottság 1911/12. évi tankötelesek összeírását, jóváhagyta a rákói közös iskolai alapvagyon bérlete tárgyában kötött szerződést, pártolólag felterjesztette a felsőpásztélyi g. kath., alsó- hunkóci g. kath., szenteskei községi iskolák állam­segély és korpótlék iránti kérvényét. Felterjesztés intézését határozta a m. kir. belügyminiszterhez a nagy­kaposi és szobránci főszolgabírói hivatalokhoz egy-egy dijnoki állás szervezése, illetve ezek járandóságának folyósítása tárgyában. Véleményezte a Bantlin-féle vegyigyárak részvénytársasága által Turjasebes köz­ség határában a gróf Schönborn-féle uradalom terüle­tén a Bereszdovacz-patak mentén tervezett mintegy 3 km. bosszú lóüzemü erdei iparvasut építési engedélyé­nek megadását. Engedélyezte a zuhogói tandíj kárpót­lást, s Szanyi György csapi lakos tüztávlalban való építkezését. Feloldotta a hegygombási közös iskolai alapvagyon bérleteire vonatkozó szerződést. Végül tudomásul vette a bizottság a m. kir. kereskedelmi mi­niszternek gróf Sztáray Sándor nagymihályi nagybirtokos által a nagymihály—hanajnai iparvasutból kiágazólag Hajagos község kőbányájáig tervezett gőzüzemű ipar­vasut s Eisler József fiai révhelyi cég által a révhelyi gyártelepen előzetes engedély nélkül épített vágány­hálózatok engedélyezésére vonatkozó leiratát, s az ungbükkösi g. kath. iskolának közegészségügyi tekin­tetekből való bezárását elrendelő vallás és közoktatás- ügyi miniszteri leiratot. ♦ Az ülés délelőtt 11 órakor ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents